Szinte már közhelyszerűnek hangzik a kijelentés, hogy a magyar baloldal válságban van. Pártjai nem találják önazonosságukat, szerepüket, választóikat, illetve pozíciójukat a magyar politikai palettán belül. Ez az állítás ugyanakkor csak részben legitim, hiszen a rendszerváltás óta felnőtt egy nemzedék, amely a magyar baloldal újjászületésének záloga is lehet. A radikális, jobboldali attitűdökkel rendelkező kuruc.info nemzedék mellett az új baloldal, a „Critical Mass” tagjai is egyre markánsabban reprezentálják magukat a fiatal társadalomban.

Legalábbis erre mutatnak rá a jövő értelmiségei, az egyetemisták és főiskolások körében végzett legújabb, az Aktív Fiatalok Kutatócsoport által végzett 2015-ös kutatás eredményei. A vizsgálat adatai alapján ebben a társadalmi csoportban a Jobbik a legnépszerűbb párt (22 százalék), de az LMP-t is a válaszadók majd 15 százaléka választotta, így téve a második legnépszerűbb formációvá. A kérdés tehát joggal merülhet fel, hogy mit lehet tudni erről az új nemzedékről? Melyek a legfontosabb jellemzői? Kik a tagjai?

A következőkben helyesen vagy helytelenül, de a „Critical Mass”-nemzedék elnevezéssel fogom illetni azoknak az értelmiségi fiataloknak a csoportját, akik így vagy úgy, értékorientáció, esetleg pártpreferencia szintjén, de kötődnek a baloldali értékekhez, szervezetekhez. Vágjunk is a közepébe, és röviden foglaljuk össze, hogy a kutatás eredményei alapján mit is kell róluk tudnunk:

1. Ahogy már említettük, köreikben az LMP a legnépszerűbb párt a maga majd 15 százalékával, amely legfőképp annak köszönhető, hogy erős anti-establishment jellemzi politikai gondolkodásukat. Ennek alapvető következménye, hogy a hagyományos, konvencionális értékeket képviselő pártok (pl. MSZP - 3 százalék, DK - 2 százalék) egyáltalán nem népszerűek, támogatottságuk lényegében elhanyagolható ebben a társadalmi csoportban. A kutatás 2013-as eredményeihez képest az LMP vezető szerepe elsősorban az Együtt-PM pártszövetség „kinyiffanásának” köszönhető, hiszen két évvel ezelőtt e tömörülés aratta le a babérokat a hallgatók között. Amennyiben a parlamenti küszöböt vesszük alapul, akkor még a PM 4 százalékos támogatottsága értékelhető lehet, főleg úgy, hogy a biztos szavazó, pártot választók között 8 százalékponton állnak.

2. Amennyiben azoknak a hallgatóknak az értékpreferenciáit nézzük, akik az LMP-vel vagy a PM-el szimpatizálnak, akkor elmondhatjuk, hogy az ideológiai skálán egyértelműen a baloldalra helyezik el önmagukat, továbbá mérsékeltek és liberálisok.

3. A gondolkodásukat leginkább egy egyfajta liberális szabadgondolkodás, européer tudat jellemzi. Az LMP szimpatizánsainál továbbá előkerül a környezetvédelem, illetve a rend és stabilitás fontossága. Meglepő módon nem tartják önmagukat szociáldemokratának, e gondolkodásmód csak az MSZP-t preferálók körében jelent meg, ugyanakkor az ő számarányuk kifejezetten alacsony.

4. A pártpreferenciával rendelkező hallgatók között (illetve a teljes populációhoz képest is) ők a leginkább demokrácia-elkötelezettek, majdnem kétharmaduk egyértelműen demokrácia-párti.

5. Ugyanakkor ők a legelégedetlenebbek a mai magyar demokrácia működésével (LMP szavazók esetében 76 százalékuk elégedetlen, a többi bal-balközép szavazó esetén ez az arány 82 százalék).

6. Külön érdekesség, hogy a 2014. évi őszi, illetve 2015. évi téli kormányellenes-tüntetéseken e nemzedék tagjai aktív szerepet vállaltak. Mintegy 21 százalékuk mondta azt, hogy ténylegesen részt vett a megmozdulásokon, illetve ugyanekkora arányuk jelezte, hogy bár nem volt jelen a tüntetéseken, de szeretett volna elmenni rájuk. Nem meglepő módon ez a fideszes hallgatók esetében csak 6, illetve 5 százalék, tehát ők lényegében izolálták magukat a történésektől. Az említett kormányellenes-tüntetések baloldali jellegét mutatja az is, hogy a Jobbik szimpatizánsai is kimaradtak a megmozdulásokból, mintegy 8 százalékuk vallotta csak azt, hogy ott volt e tüntetések egyikén.

7. A Fidesz-szimpatizánsok és a Critical Mass nemzedék között éles cezúra érzékelhető, amely elsősorban a társadalmi valóság teljesen eltérő érzékelésében ölt testet. Míg a fideszesek szerint a magyar demokráciával minden rendben van, hiszen 76 százalékuk elégedett annak működésével, addig a CM-nemzedék esetén pont fordított trend jelenik meg. Úgy látszik, létezhet egy országban két valóság. A különbségek persze ennyiben nem merülnek ki: a fideszesek körében fontos a vallásosság, illetve az ideológiai tengelyen sokkal inkább jobboldali, konzervatív irányban helyezik el önmagukat, de ők is mérsékeltek. A politikai érdeklődés intenzitása kapcsán ugyanakkor nincs differencia. A fideszesek politikai gondolkodása sokkal heterogénebb. Annak ellenére, hogy 17 százalékuk elsősorban konzervatívnak és hagyománytisztelőnek, illetve 14 százalékuk kereszténydemokratának tartja önmagát, a Critical Mass-nemzedék köreiben tetten érhető gondolatiság, vagyis a liberális szabadgondolkodás (14 százalék) és az européer tudat (12 százalék) is jellemző rájuk. A két hallgatói csoport érdekes közös metszéspontja a rend és stabilitás említése, melyet a fideszesek 12 százaléka mondott. Továbbá az is elgondolkodtató, hogy az erős nemzeti érzés nem jellemző rájuk, csak 6 százalékuk vallotta azt, hogy elsősorban ez a gondolkodásmód vall rá (szemben a jobbikos hallgatókkal, akiknek 22 százaléka mondta önmagáról ugyanezt).

8. Továbbra is jellemző a Budapest-központúság, az LMP szimpatizánsainak 28 százaléka Budapesten él, amely bőven meghaladja az átlagot, 50 százalékuknak megyei jogú vagy más városban van az állandó lakhelye, míg 22 százalékuk lakik csak községben. Csak érdekességképpen a Jobbik szavazóinak körében ez a következőképpen néz ki: 11 százalékuk budapesti, 56 százalékuk vidéki városban él, illetve 33 százalékuknak község az állandó lakhelye (fontos megjegyezni, hogy itt állandó lakhelyről beszélünk, amely az egyetemisták körében elég képlékeny, nem mindig esik egybe a tartózkodási hellyel).

9. A családi hátterüket tekintve szüleik magasan iskolázottak, a szülők nagyjából 50 százalékának (az LMP szimpatizánsok esetében) főiskolai, egyetemi végzettsége van. Az összehasonlítás kedvéért ez a jobbikosok kapcsán 30 százalék (a teljes populáció átlaga pedig 44 százalék).

10. Az anyagi helyzetüket tekintve 28 százalékuk az vallotta, hogy gondok nélkül él, 57 százalékuk pedig pénze okos beosztásával jól kijön a jövedelmeiből. Tehát összességében egy jó anyagi körülmények között élő hallgatói csoportról beszélhetünk, ugyanakkor az átlaghoz képest ezek az arányok nem kirívóak (pl. a fideszesek esetén 30-57 százalék az arány).

Az adatok rengetegében persze elveszhet az ember, és arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy minden adat csakis annyira megbízható, amennyire a válaszadó az volt. Mindenesetre a homályos kép talán tisztult valamelyest, és ha arra az egyszerű kérdésre szeretnénk egyszerű és tömör választ adni, hogy milyen a mai magyar baloldali fiatal, akkor azt mondhatnánk, hogy: túllépett a hagyományos politikai eliten és pártokon, gondolkodását pedig a szabad, nyugatias, demokratikus progresszió elvei határozzák meg.

Kovács Tamás
Ifjúságkutató