Kettős Mérce

  • Munka
  • Szegénység
  • Egészségügy
  • Lakhatás
  • Sajtó
  • K/A
  • Brüsszel+/-

A Mérce legújabb cikkeiért és friss hírekért kattints ide!

Fábri György: Az egyetem ügye konzervatív szemszögből

Fábri György: Az egyetem ügye konzervatív szemszögből

Kettős Mérce vendégszerző
Tetszik
0
2015. július 1. szerda, 9:05
felsőoktatás egyetemi autonómia

Amikor 2011 tavaszán a „Konzervatív röpirat a magyar egyetem ügyében” című anyaggal elindult az Egyetemi Polgár szakpolitikai blog, még túlzó retorikának tűnhetett nyitó mondata: „A magyar egyetem ügye vesztésre áll…”

semmit.jpg

Négy viharos, a tényalapú vitákat jórészt nélkülöző felsőoktatási év után áttekintve a blog bejegyzéseit (no meg a helyzetet), úgy látszik, az ügy mostanra valóban elveszett: a drasztikus költségvetési támogatás-csökkentés; a célzott kampányokkal zajlott morális lejáratási akciók a hallgatói önkormányzatok és az egyetemek gazdálkodása ellen; a vargabetűket bejáró, kapkodó és gyakran önkényeskedő felsőoktatás-irányítás; az autonómia legnagyobb részének elvesztése; s mindennek megadó/önfeladó egyetemi tudomásul vétele ezt mutatja.

Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy a magyar középosztály gyermekei változatlan erővel törekednek egyetemekre és főiskolákra; a felsőoktatás társadalmi percepciója továbbra is inkább pozitív; a kelet-európai térségen belül a magyar kutatók és professzorok teljesítménye kiemelkedő; az intézmények forrásbevonási képessége javult; hivatalos kormányzati szervek (KEHI, ÁSZ) voltak kénytelenek elismerni pl. az ELTE gazdálkodási fegyelmének működését; a műszaki pályákon már nem csak egyre több, de egyre jobb teljesítményű diák tanul tovább; nemzetközi szinten elismert és sikeres tudós vállalta a felsőoktatási igazgatás vezetését.

Ezekkel az ellentmondásokkal persze csupán visszaérkeztünk a kádárkori alapképlethez: a kisvilágokban viszonylag békén hagyott egyéni érvényesülés, amit rendszerszintű versenyképtelenség és kontraszelekció vesz körül és terhel. Ezt próbálta meghaladni a magyar felsőoktatás rendszerváltó hosszú évtizede, a nyolcvanas évek végi lendületvételétől az első Orbán-kormány Bolognához történt csatlakozásáig. Ilyen lépések indultak el abban a közel másfél évtizedben, minden rossz kompromisszum és félmegoldás ellenére: az egyetemi autonómia erősítése; a finanszírozás normatív (tehát nem bázis-alapú vagy eseti döntésektől függő) elemeinek bevezetése, a tanszabadság intézményesítése (például az akkreditáción alapuló szakindítás), a költségvetési támogatás növelése (bár a félrevitt tandíj-vita ennek is sokat ártott).

Sajnos a minőségelv következetes alkalmazása maradt leginkább el, de az intézményes lehetőség kialakult hozzá. Persze, egyre erősödött az egyetemi világ klasszikus minőségi értékeire a legnagyobb fenyegetést jelentő Bokros-Demján-Kóka „szellemi” (khm) irányzat, amely az állítólagos gazdasági hasznosulás és etatista állami tervezhetőség ködképét egyesítette a felsőoktatás és tudomány alapvető tényeinek nem-ismeretével. Ezzel szemben azonban akkor, 2007-ben még akadt vezető politikus, aki nyilvánosan érvelt: Orbán Viktor.

Ehhez képest a Parragh-vezérelt felsőoktatás-politika érvényesítése durva szembefordulás a konzervatív értékekkel és hagyománnyal. Hiszen Eötvös, Klebersberg és Magyary óta a magyar konzervatív (konzervatív liberális) gondolkodás része, hogy a tudásvagyon növelése, a tudáshoz való hozzáférés kiterjesztése a nemzeti integráció és identitás legfontosabb eleme, a népboldogító eszmékkel és „progresszív” társadalom-átalakításokkal szemben pedig a tudással rendelkező polgár lehet képes ellenállni, józan mérsékletet tanúsítani, a média-manipulációkat a helyükön kezelni.

Az akadémiai szférát ezzel szemben az anti-intellektualitás és a tudományos-professzori autoritásnak a leértékelése fenyegeti. Népszerű koreszme ez, amelyben osztozik a populista népvezér, az akarnok demokrata politikus, a neoliberális pénzpiaci dogmatikus, az unortodox gazdaságpolitikai mágus, a hamis közhelyeket ismételgető felületes sajtó, valamint (bár itt a blogszférában nyilván ellenszenvet provokál ennek kimondása), bizony a ’68-as romantizálást idéző egyetemfoglaló aktivizmus és a bárkit leszóló anonim kommentelők tömege is. Ebben a  felfogásban a tudomány, az egyetem alá kell vesse magát a piacgazdaság, a demokratikus többséget kifejező politikusok, a „közvélemény”, a trendi sajtó, a társadalmi programok igényeinek. A tudás, a tudomány tekintélye olyan előjog, amit nincs ok tiszteletben tartani.

Nagyban táplálja ezt a nézetet, ahogyan az egyetemi közeg elnézte és elnézi az alulteljesítést, a minőség-elvárások inflálódását, az arcpirító kormányzati sértéséket. Pedig az utóbbiakkal szembeni egyetemi ellenállásra vannak példák: a Semmelweis Egyetem szenátusának és rektorának példamutató szakmai következetessége a plágium-ügyben, a rektorok 2012-es közös tiltakozás a hallgatókkal, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szenátusának kancellár-buktatása vagy legutóbb a jogász akadémikusok elvszerű és kemény fellépése.

onkorm.jpg

Konzervatív szemszögből mégis borúsabbak a kilátások, mint amilyennek a „Röpirat…” idején tűntek, hiszen elsősorban nem a látványos, kormányzattal szembeni (amúgy szükséges) konfliktus-vállaláson vagy az ilyesféle publikációkon múlik az egyetem ügye. Hanem a meritokrácia érvényesítésén.  Vagyis azon, hogy a kiváló kutatók, professzorok, akik amúgy az ERC-grantek, Lendület-kutatócsoportok, Horizont 2020 projektek, akadémikusi tiszteletdíjak stb. révén jórészt függetlenek a felsőoktatás-politikai viszonyoktól, hajlandóak lesznek-e az egyetem eszméje és a magyar felsőoktatás versenyképessége érdekében nemet mondani az autonómia, tanszabadság és teljesítményelv korlátozására. Másodszor pedig azon, hogy a hallgatói önkormányzatok képesek lesznek-e reálpolitizálási pózolás helyett értékelvű felsőoktatási érdekképviseletre? S mindezt nem csupán általában, hanem a következő hónapok-évek nagyon is konkrét kérdéseiben: a képzési és kimeneti követelmények újraírásában, a konzisztóriumok létrejöttekor és a vezető-választások során.

Ha igen, akkor nincs az a gazdasági lobbi vagy politikai hatalom, amelyik ne lenne kénytelen szembesülni a Kossuthtól tanult jelszó egyetemi erejével. Ezt először 1987-ben írtuk ki az akkor megalakult pesti bölcsészkari hallgatói önkormányzat lapjának a címoldalára: semmit rólunk nélkülünk.

Fábri György

habilitált egyetemi docens (ELTE), az országos felsőoktatási hallgatói önkormányzati mozgalom alapító elnöke 1988-1990-ben

felsőoktatás egyetemi autonómia Kettős Mérce vendégszerző 2015. 07. 01. Tovább →
Tetszik
0
komment

Nyomj egy tetsziket, és olvasd a Kettős Mércét a Facebookon!

Ajánlott bejegyzések:

  • A német liberálisok nagy visszatérése A német liberálisok nagy visszatérése
  • Újabb sztrájk jön az Operaházban  Újabb sztrájk jön az Operaházban 
  • Bagdad átvette az irányitást a kirkuki olajfinomítók felett Bagdad átvette az irányitást a kirkuki olajfinomítók felett
  • A szélsőjobb egyszer már csúnyán megbukott Ausztriában, kérdés, hogy kapnak-e újabb esélyt? A szélsőjobb egyszer már csúnyán megbukott Ausztriában, kérdés, hogy kapnak-e újabb esélyt?
  • Túlélhet-e az alternatív színtér? - A budapesti éjszakai élet nehézségei Túlélhet-e az alternatív színtér? - A budapesti éjszakai élet nehézségei

A bejegyzés trackback címe:

https://kettosmerce.blog.hu/api/trackback/id/tr667582278

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Leírás

Ide írhatsz levelet nekünk!

Hirdetés

Legfrissebb cikkeink

  • Oligarchák, fasiszták, kalózok a cseh választás nyertesei
    Oligarchák, fasiszták, kalózok a cseh választás nyerteseiEstefelé már szinte minden adat beérkezett Csehország választási központjába a voksolásról, így kimondhatjuk, hogy a nyertes a “korrupt elitek” ellen keresztesháborút hirdető, a rendszerváltás után...
  • Adjunk hitet magunknak október 23-án!
    Adjunk hitet magunknak október 23-án!Az október 23-i civil tüntetés valójában nem a rendező Közös Ország Mozgalomról és nem is a pártokról szól, amelyek majd 2018-ban indulnak. Fél évvel a választás előtt az a kérdés, megmutatjuk-e,...
  • Cseh választások: Vezet Babiš, újabb szociáldemokrata párt omolhat össze
    Cseh választások: Vezet Babiš, újabb szociáldemokrata párt omolhat összeA milliárdos Andrej Babiš és populista pártja  az ANO nyeri a cseh választásokat a Europe Elects modellbecslése szerint 26-27%-al az ANO lesz az első, a második helyen a szélsőjobboldali SPD és a...
  • A spanyol kormány példátlant lépett: a Katalán autonómia felfüggesztését javasolják
    A spanyol kormány példátlant lépett: a Katalán autonómia felfüggesztését javasoljákA néppárti spanyol kormány mai ülésén Katalónia autonómiájának felfüggesztésére tett javaslatot. Ha a jobboldali többségű szenátus rábólint a döntésre, akkor  a régió kormánya által gyakorolt...
  • Diktatúrát akarnak a magyarok? – megjegyzés egy globális felméréshez
    Diktatúrát akarnak a magyarok? – megjegyzés egy globális felméréshezA sajtóban nagy visszhangot kapott a Pew Research Center képviseleti demokrácia támogatottságáról szóló globális felmérése. Bombasztikus címeket olvashattunk: a magyarok negyede diktátort akar, csak...
  • A helyi Simicska kerül hatalomra Csehországban?
    A helyi Simicska kerül hatalomra Csehországban?Csehországban képviselőházi választásokat tartanak október 20-án és 21-én. Bár egyre kevésbé merünk a közvélemény-kutatásokra és felmérésekre szentírásként tekinteni, szinte biztos, hogy az új...
  • A német liberálisok nagy visszatérése
    A német liberálisok nagy visszatéréseA 2013-ra látványosan összeomló német liberális párt, az FDP az évtized európai politikai visszatérését hozta össze a szeptember 24-i német szövetségi választásokon. De milyen ez a párt, mit képvisel,...
  • Több mint fél nap telt el, de az ATV még mindig nem kért bocsánatot Sárosdi Lillától
    Több mint fél nap telt el, de az ATV még mindig nem kért bocsánatot Sárosdi LillátólPedig lenne miért. Van ugyanis, ami nem hit kérdése. Az ATV valamiért jó ötletnek gondolta, hogy A nap kérdése ez legyen: „Sárosdi Lilla színésznő azt állítja, hogy Marton László Kossuth-díjas...
  • Je suis KFC-s munkavállaló
    Je suis KFC-s munkavállalóPuzsér Róbert szerint proli pofon csattant Szabó Zoltán Indexes újságíró arcán, amelyet maga az újságíró állított elő. A Fidesz publicistája szerint pedig az Indexet ütötték meg a KFC-ben, és a...
  • Újabb sztrájk jön az Operaházban 
    Újabb sztrájk jön az Operaházban Három szakszervezet hirdetett meg munkabeszüntetést a Magyar Állami Operaházban csütörtökön, a dolgozókkal kötött kollektív szerződés hiánya miatt. A sztrájkra A hugenották október 28-i bemutatója...

Kettős Mérce

Támogatónk

A Kettős Mérce részt vesz a „Network 4 Debate” projektben. Támogatónk a Nemzetközi Visegrádi Alap.

Keresés

Archívum

  • 2017 október (55)
  • 2017 szeptember (61)
  • 2017 augusztus (63)
  • 2017 július (68)
  • 2017 június (58)
  • 2017 május (61)
  • 2017 április (68)
  • 2017 március (68)
  • 2017 február (61)
  • 2017 január (64)
  • 2016 december (65)
  • Tovább...
Creative Commons Licenc
Impresszum | Támogasd a Mércét! | About us | Egyesület | Átláthatóság
Facebook Tumblr Twitter Youtube
süti beállítások módosítása
Dashboard