Kübekháza egy falu a román-szerb-magyar hármashatáron, fekvéséből adódóan kemény történelme van. Kijutott Trianonból, a falu hirtelen három országba került, de tilos volt az átjárás, (gazdák földjei vesztek oda, ahogy azt kell), majd 1946-ban a svábok erőszakos kitelepítéséből is, amit szintén nagyon megsínylett a falu - mondjuk úgy, hogy van mire szolidárisnak lenniük.
Polgármestere Molnár Róbert, volt kisgazda, majd független, majd fideszes országgyűlési képviselő, 2002 óta vezeti a falut. Őt interjúvolta meg a Hír TV, mit gondol, mi lesz a szerb-magyar határzár után. Merthogy akkor náluk ér véget a fal, Szerbia felől, és náluk lehet kikerülni azt, Románia felől. Mindezt 5 méteren belül. És ekkor nem, nem azt mondta szimplán, hogy ezért utálják az ötletet. És nem azt, hogy nem kérnek a migránsokból, akik majd biztosan letarolják a falut.
Hanem, hogy mindnyájuknak adnak vajas kenyeret paradicsommal, de nem tudnak ennél többet tenni. (Kübekháza 1600 lelkes falu.) És nem is nekik kellene megoldani a migráció problémáját (a riporteri nyomás ellenére), hanem a kormánynak. De nem úgy, ahogy tervezik, a fallal, és nemcsak azért nem, mert az nem oldja meg, és náluk abszurd módon látszik, hogy mennyire nem, hanem, mert ez nem egy számszaki kérdés. A migránsok nem statisztikai tényezők, hanem emberek, akikkel kezdeni kell valamit. És nem lehet felhasználni őket belpolitikai célokra: a polgármester szerint a kerítés nem a határzárról szól, hanem arról, hogy a kormány így próbálja kifogni a Jobbik vitorlájából a szelet.
Megjegyzi még, hogy a szerb oldalon is aggódnak a jószomszédi viszony megszakadása miatt, és a románon is, nekik ráadásul nem is szólt senki, noha nyilván oda tevődne majd át a nyomás. Értelme nincs, drága, embertelen - de mint Molnár is mondja, “politikai PR szempontjából nagyon jól hangzik”.
Vicces rész az interjúban, amikor a riporter, az ország utolsó naiv embereinek egyike, megkérdezi, hogy ha Molnár szerint nem jó a “potens kormány képét mutató intézkedés”, akkor mit javasol helyette. Hisz nyilván megkérdezték mint érintett polgármestert. Nem naiv olvasóink tudják, hogy nem kérdezték meg, realista szerkesztőink fogadnának rá, hogy nem is fogják.
Kübekháza polgármestere szerint Magyarország már eddig is bezárkózott szellemileg, a fizikális határzárral tovább gettósodunk. Ami nem jött be, ahogy fogalmaz, a “keménykedés”, Spanyolországban, Olaszországban, az nem fog bejönni itt sem, csak odébb toljuk eggyel a problémát. Már csak ezért is nemzetközi szinten kellene kezelni. És nem uszítani a migránsok ellen óriásplakátokon. Bölcs, tehát nem ösztönös (alantas ösztönökre rájátszó - a szerk) döntést várna el a kormánytól.
Kapunk még egy kis világtörténelmi kitekintést: Auschwizban, Birkenauban, Berlinben és a Gulágon is falat építettünk; és egy értékelést: az az ország, az a nemzet, ami falat épített, mindig átok alá került. Ehelyett hidakat kellene építenünk, így is elég nagy nyomorúságban van ez a társadalom, ha még tovább gerjesztjük a feszültséget, soha nem lesz béke, pedig be kellene már fejeznünk a magunk ellen vívott szabadságharcot, jöjjön el a csendes, békés építkezés ideje.
Úgy tűnik, a magát kereszténynek hazudó kormányon kívül vannak még keresztény politikusok az országban. És bár azt gondoljuk, mindenben nem értenénk egyet a világ dolgairól Kübekháza első emberével, vannak olyan pillanatok, amikor a humanista és a keresztény gondolkodás összeér. Akkor, amikor az emberekről kell gondolkodni, hiszen keresztényként és humanistaként is csak azt gondolhatjuk, amit Kübekháza polgármestere az emberekről, ők nem statisztikai adatok, hanem velünk egyenrangú emberek, családokkal, történettel, érzésekkel. És így is kell velük viselkedni.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.