Az elmúlt öt évben számtalan vátesz, gondolkodó és politikus mondta el, le kell váltani Orbánt, ennek pedig megszületett számos közjogi koncepciója, számos út a csodálatos terv felé. Bár születtek nagy leírások arról, hogy a kormány a maffia módjára működik, egy dologról nem nagyon született semmiféle terv: arról, hogy miért fontos Orbánék leváltása, mi történne utána, és miért lenne jó ez az embereknek. Mindenre én sem tudom a választ, de a megoldás megtalálásához beszélnünk kell valamiről, ami nélkül közös jövőnkről érdektelen diskurálni. Ez a valami: az állam.
Ugyanis a hagyományos politika az állam irányításáért zajlik, a pártok azért versengenek, hogy a kasszakulcs náluk legyen, és meg tudják valósítani azokat a politikai célokat, amelyekért előbb a választók felhatalmazását kérik. A demokratikus politikai versengés tehát azért folyik, hogy a különböző szereplők bemutassák, hogyan tudnák az államot a közjó érdekében irányítani. Csakhogy ez Magyarországon egyre kevésbé van így.
A rendszerváltás utáni baloldalnak nevezett szociálliberális tömörülések kimondták a verdiktet: az állam rossz, ezért minél kisebbre kell lecsupaszítani. Ezt a közhelyet egyelőre senki nem volt képes felülírni az intézményesült „baloldalról”. Eközben a Fidesz jobboldalról foglalja el az államot, kisajátítva lerombolja, anélkül, hogy ennek bármilyen köze is lenne a közjóhoz.
A Fidesz tudatosan végzi ezt az államromboló munkát. Egyrészt a korrupcióval és annak a hitnek az elterjesztésével, hogy minden politikus korrupt, másrészt az állam helyeinek elrablásával és az embereik bebetonozásával, harmadrészt pedig az állami szolgáltatások, egészségügy, oktatás, szociális ellátás gyengítésével. A Fidesz által elfoglalt magyar állam nem tekinti feladatának, hogy a polgárai boldogulását segítse, hanem szűk magánérdekre használja saját erejét. Telekomot félemlít meg, ha az egy baráti énekessel szerződést bont, állami pénzből segíti magántulajdonhoz juttatni Andy Vajnát vagy Garancsi Istvánt, rendőri erőket használ fel egy szövetségesből lett ellenség hirdetőoszlopainak eltávolításához. A sor napokig folytatható, ez csak az elmúlt pár hét termése.
Ha pedig érdektelenné válik a választók számára az államért folytatott küzdelem, mert úgyis ellopják azt a korrupt politikusok, úgyse lehet kirobbantani a fideszeseket, és - legfőképp - úgyse segít rajtam az állam, akkor az emberek számára a politika teljességgel lényegtelen lesz. Ha a választások és politikai csatározások tétjét, az állam feletti kontroll- és az állam mint a közjó eszközének fontosságát kivesszük a választási csatározásokból, akkor csak üres politikai blabla marad, és a féktelen harácsolás.
Ma pedig ez a helyzet. A választók nem hiszik el, hogy Orbánék kirobbanthatók a hatalomból, nem hiszik el, hogy nem korrupt is lehet egy politikus, vagy legalább kevésbé korrupt, és nem hiszik el, hogy a magyar államtól bármilyen segítséget is kaphatnak. Nincs rá lehetőségük, hogy azt érezzék, a magyar állam az övék, értük van, és befolyásolhatják, hogy milyen legyen.
Ennek a jelenségnek az egyik fontos tünete a médiában folytatott beszélgetések eltorzulása. Mivel az állam politikai súlya lényegtelenné vált, a közbeszédben a jó értelemben vett politizálás sem kap teret. Nincs szó arról, mit kéne kezdeni az állammal, nincs szó arról, milyen feladatai vannak a politikának, ezek helyét átveszik a korrupciós hírek és a szappanopera-részletek, az állam helyét átvevő Fidesz ügyeiről, Lázárról, Habonyról, Rogánról. Ez pedig tovább súlyosbítja a problémát, hiszen nem is beszélünk arról, ami a politika feladata lenne. Lassan el is felejtjük azt, hogy az államot lehetne az állampolgárok hasznára is fordítani.
Tehát a baloldalnak, ha van még Magyarországon, az lenne a feladata, hogy ne az újabb és újabb korrupciós ügyeket csócsálja, tovább rontva az állam hitelességét, és tovább erősítve a politika korruptságáról kialakult képet, hanem arról beszélne, hogy ő mit tenne, ha lehetőséget kapna az állam irányítására. A PR-guruk által bedobott újabb és újabb ügyeket nem el kell vetni, hanem bemutatni rajtuk keresztül egy jól működő állam képét.
Persze ezt könnyebb leírni, mint megcsinálni, hiszen - és ez a fő probléma - ma senkinek nincsen képe arról, hogyan működtetné az állam gépezetét. És a hitelességi gond pont az, hogy nincs olyan politikus, akiről azt gondolná a választó, hogy nem fog lopni.
Ezt a hitelességet kell visszaszerezni, ki kell alakítani a jó állam képét, és ebből kiindulva kéne egy baloldali politikát folytatni, vissza- és visszaütve a labdákat, bemutatva, hogy jelenleg nem működik az állam Magyarországon, pedig működhetne.
Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 109 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Valóban nem a korrupcióról kell beszélni 2016.01.15. 18:15:04
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.