Amint Magyarországon elrendeli a bíró az előzetes letartóztatást vagy kimondja a szabadságvesztést, szándéktalanul olyan „mellékbüntetésekről” is rendelkezik, amelyek nincsenek benne a Btk.-ban. Merthogy a hazai börtönkörülmények sokszor jelentenek a valóságban embertelen bánásmódot is. A társadalom vajmi keveset tud a börtönökben uralkodó állapotokról, ezért is szervez a közegben 26 éve dolgozó Helsinki Bizottság beszélgetést a legfelháborítóbb „börtönsztorik” alapján.

A szegedi Csillag börtön - Fotó: Kocsis Zoltán, Népszabadság

Az előzetesben lévő Horváth Zsoltot azért szállították át Szombathelyről az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (IMEI), mert attól tartottak, hogy öngyilkosságot követ el. Ezzel nem is lett volna különösebb gond, hiszen a büntetés-végrehajtásnak (bv.) fel kell ilyesféle lehetőségekre készülni. Csakhogy a börtönpszichiátrián nem kukoricáztak – biztos, ami biztos –, előzetes megfigyelés és vizsgálat nélkül injekciókúrával „leszedálták” a fogvatartottat. Ennek nem csak az lett a következménye, hogy teljesen kiütötték, de súlyos, a Parkinson-kór tüneteihez hasonló mellékhatások is jelentkeztek nála, és a „beteg” pszichés állapota tartósan megromlott. Nemhiába minősítette mindezt az ombudsman „kémiai kényszerzubbonynak”.

Ha lehet, még nála is rosszabbul járt egy fiatalember, akit egy zárkatársa megerőszakolt egy megyeszékhelyi börtönben, kihasználva, hogy a pszichiátriai problémáira kapott gyógyszerek mellékhatása miatt nem volt képes védekezni. Előzetes letartóztatottként nem is lehetett volna összezárva a túlnyomórészt jogerősen elítélt zárkatársakkal, de a túlzsúfolt börtön nem volt képes biztosítani az előírt elkülönítést.

Ez a két történet is hallható lesz majd a Magyar Helsinki Bizottság jogesetmesélő rendezvényén, a Helsinki Történetek csütörtöki második estjén. A mostani téma a bv. intézetek zárt és olykor kegyetlen világa. A Helsinki Bizottság jogvédő civil szervezetként évtizedek óta járja a börtönöket és rendőrségi fogdákat. Fontos szerepe volt abban, hogy a strasbourgi bíróság tavaly kimondta: a magyar börtönzsúfoltság rendszerszintű probléma, mégpedig olyan, amely a magyar fogvatartottakkal szembeni embertelen bánásmódot eredményez. A börtönkörülmények csak lassan javulnak, a zsúfoltság ma is 130% körül alakul. A kormány látványos börtönépítő akciót indított, de a tervek szerint is csak 2019-re állnak majd az új intézetek, és nem árt tudni, hogy eddig még egyetlen kapavágás sem történt a kijelölt helyszíneken.

Az új börtönök lassú és költséges részmegoldást jelentenek. A Helsinki Bizottságot sokszor kérdezik: ugyan, hogyan lehetne mégis csökkenteni a börtönlétszámot. Az egyik legnagyobb „tartalékot” az előzetes letartóztatottak jelentik, akik a fogvatartotti létszámnak még mindig a negyedét–harmadát adják. A jelkövető lábpereccel biztosított házi őrizet vagy lakhelyelhagyási tilalom sokuknál megoldás lehetne, ráadásul a költségek, és a rabok közötti erőszak potenciális veszélyei is csökkennének.

A Helsinki börtönsztorijai között szerepel majd az az eset is, amikor egy érettségijére készülő fiút 13 hónapig tartottak előzetesben egyetlen póló elvételének gyanúja miatt, miközben a nyomozás néhány hónap alatt lezárult. A fiú aztán a börtönben lett nagykorú és érettségizett sikeresen.

„Ezek az egyedi esetek arról tanúskodnak, a büntetés-végrehajtás olyan rendszerszintű problémákkal küszködik, amelyekre az intézmény – még dolgozóinak látható jó szándéka és hozzáértése ellenére is – képtelen választ adni. Csak a büntetőpolitika változása hozhatna egyértelmű javulást a börtönviszonyokban. A társadalom vajmi keveset tud a börtönök valóságáról, ezért tartja fontosnak szervezetünk  e tájékoztató és „felvilágosító” munkát. A csütörtöki rendezvényen Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke, Tóth Balázs rendészeti programvezető és Győző Gábor ügyvéd fog majd beszélni ügyfeleik történeteiről.

Zádori Zsolt

A szerző a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.

A Helsinki történetek II. - Három börtönsztori című beszélgetés február 11-én csütörtökön 19 órakor veszi kezdetét az Aurórában (Auróra u. 11. 1084). Facebook-event itt. 

Támogass havi 1000 forinttal:

További vállalásaink
és támogatási lehetőségek

A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 147 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!