A Blikk közölt ma reggel cikket arról, hogy kollégájukat egy szimpla bűneset kapcsán lehallgatták, hogy kiderítsék, ki a forrása a rendőrségen belül. Ez az újságírói munka, a társadalmi kontroll tönkretétele. Ki fog ezek után rendőrként bármilyen információt újságíróknak kiadni? És miért sokasodtak meg az elmúlt időben Magyarországon a lehallgatási ügyek?
Csikós Klaudia (Fotó: Pozsonyi Zita, forrás: blikk.hu)
Hónapokig titkos eljárásban nyomozott a Nemzeti Védelmi Szolgálat segítségével egy rendőr után hivatali visszaélés gyanúja miatt, mert a vád szerint egy kettős emberölési ügyben adatokat adott ki a Blikk újságírónőjének. Az esetben az a furcsa, hogy több más médium is beszerezte a helyszínen ezeket az információkat, rendőrségi kapcsolat nélkül is. De ennél is furcsább, hogy miután nyilvánossá tették a nyomozás aktáit, kiderült, lehallgaták bírói engedélyel a Blikk újságírónőjét, Csikós Klaudiát.
Márpedig az újságírók lehallgatása elviekben különösen érzékeny dolog, ilyet csak akkor lehet csinálni, ha magával az újságíróval szemben merült fel bűncselekmény gyanúja. Itt erről szó sincs.
Azt pedig mindenki elképzelheti egy ilyen ügy után, hányan mernek majd információt adni a lehallgatott újságírónőnek, vagy hány rendőr mer majd információt adni bármilyen újságírónak, ha tudják, hogy ezért cserébe lehallgathatják őket is. Márpedig az újságíróknak adott rendőrségi információ sokszor segít egy-egy eltussolni kivánt, a társadalom számára fontos ügy nyilvánosságra kerülésében. Ez a lehallgatási ügy most ezt veszélyezteti. Érthetetlen, hogy kaphatott a rendőrség erre bírói engedélyt.
De nem ez az egyetlen különös lehallgatási eset a közelmúltból. Egy hónapja az MTVA vezérigazgatójának, a korábban az Origo-nál és az Indexnél dolgozó Vaszily Miklósnak a szobájában találtak egy lehallgatókészüléket. Erről az esetről is csupán egy informátor révén szerezhettünk tudomást, és ami még érdekesebb: saját állítása szerint maga Vaszily is csupán az Index cikkéből tudta meg a dolgot.
Tavaly decemberben pedig Jávor Benedek EP-képviselő, és a Társaság a Szabadságjogokért egyik ügyvédjének telefonbeszélgetése szakadt meg, majd az addig folytatott beszélgetés egy részletét kezdte visszajátszani a telefon.
Persze az esetek között valójában nincs összefügés, például ebben a három esetben nem ugyanaz rendelhette el a lehallgatásokat. De kósza pletykákból, kiszivárogtatásokból folyamatosan érkezenek újságírókhoz információk különböző tevékenységet végző emberek lehetséges lehallgatásáról.
Olyan, mintha egyre könnyeben történének meg az ilyen esetek. Ez nyilván nem független azoktól a törvényi változásoktól, amelyek megkönnyítik a lehallgatásokat, a TEK-nek például miniszteri engedéllyel van lehetősége lehallgatást kezdeményezni, bírói engedély helyett. És akkor az engedély nélküli, vagy a nem hatósági lehallgatásokról még nem is beszéltünk.
Érdemes lenne tisztázni, akár név nélkül, utólag közzétenni, melyik szervezet hány lehallgatást végez, és milyen ügytipusokban. Hiszen a Blikk újságírója ügyében is láthatjuk: a bíróság egy nem szokványos, még törvénybe ütköző lehallgatásra is rányomta a pecsétet. Vajon mi történhet más ügyekben?
Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 238 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.