Miközben két hete szavazott az ország a menekültek befogadásáról, nagyban dübörög a letelepedési kötvénybiznisz. A két ügy nem csupán összefügg, hanem a kormány cselekvéseinek színét és fonákját mutatják meg. Miközben a propaganda egyik üzenete az, hogy minden menekült és muszlim terrorista, vagy potenciális terrorveszélyt jelent, addig az államnak egyébként veszteséges üzlet révén eddig tizennyolcezer embernek adtak letelepedési engedélyt, amely szabad mozgást biztosít számukra a schengeni övezeten belül.

Fotó: Vajda József

Nemzetgazdasági érdekre hivatkozva augusztus közepéig közel tizennyolcezer bevándorló kapott letelepedési, illetve tartózkodási engedélyt – árulta el egy képviselői kérdésre válaszolva Pintér Sándor belügyminiszter alig két hete.

Ez azért is döbbenetes, mert ez több mint tizenötszöröse annak a számnak, amennyi menekültet az időközben ejtett kvótarendszer értelmében be kéne fogadnia Magyarországnak. Ez volt az a szám, amiről október elején szavaztunk.

De még döbbenetesebb, ha megnézzük, ez milyen hasznot hozott az államnak. Pontosabban, milyen veszteséget. A letelepedési kötvényért cserébe ugyanis fix hozamú állampapírokat kellett vásárolniuk a „bevándorlóknak”, amit 2,46%-os kamattal fizet vissza az állam az állampapír lejártakor. És míg a piaci alapú kötvények kamata ennél nagyobb volt 2014-ben, addig 2015-ben már kicsit kisebb, azóta pedig egyre kisebb kamattal tud az állam rendes piaci viszonyok között államkötvényeket eladni, tehát már jóval kevesebbe kerül a piacról finanszírozni az államadósságot, mint letelepedési kötvénnyel.

A kormány eddig mégsem változtatott a kamaton, a letelepedési kötvények így pedig a Népszabadság számításai szerint eddig 5-6 milliárdos veszteséget hoztak a közös kasszának.

Szintén a Népszabadság írta meg, hogy míg a kamaton nem tudott változtatni a kormány, addig a közvetítőcégek hasznát megemelte egy 2015-ös törvénymódosítással. Így százmilliárdok mentek gyanús, átláthatatlan hátterű offshore cégekhez, amelyek a sejtések szerint Orbán vejéhez, Tiborcz Istvánhoz, illetve Rogán Antal és Habony Árpád köréhez futnak be.

Ezeket a pénzeket pedig az állam meg is tarthatná, ha nem iktatná be a Fidesz oligarcháinak közvetítőcégeit. Lényegében a teljes felsőoktatás egyéves költségvetése folyt volna be 2013-tól ezidáig a magyar költségvetésbe, ahelyett, hogy a kormányzati oligarchák zsebét gazdagítaná.

De erről sem tudhatunk meg pontosabbat, ugyanis amikor Demeter Márta MSZP-s képviselő kérdezte Tállai államtitkár urat, mondja már meg legalább azt, melyik offshore cég mennyi közvetítői pénzhez jutott, az államtitkár azt válaszolta, ez üzleti titok.

Tehát miközben tizenötmilliárdot költött el a kormány a népszavazással kapcsolatos „tájékoztatási kampányra”, addig azt, hogy a gazdasági bevándorlók az államnak veszteséget hozó letelepedéséből ki és mennyi hasznot húz, nem tudhatjuk meg üzleti titokra hivatkozva.

Ezen a héten pedig a Magyar Nemzet kívánta megtudni, melyik országban állítottak ki a letelepedési kötvényt vásárló polgárok által benyújtott erkölcsi bizonyítványokat. A lap ugyanis korábban megírta, hogy egy orosz elítélt bűnöző egy kis offshore szigeten kiállított erkölcsi bizonyítványt adott be a letelepedési kötvény iránti kérelem mellé, és így szerzett elítélt bűnözőként a magyar állam jóvoltából schengeni vízumot, szabad mozgást az EU-n belül. A Bevándorlási Hivatal azonban megtagadta az adat kiadását, arra hivatkozva, hogy ők nem kezelik ezt az adatot. Csakhogy a Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint nem mondott igazat a hivatal:

A BÁH igenis kezeli a letelepedési államkötvényt vásárló személy esetleges korábbi büntetésére vonatkozó adatot, és egyedül az adatot igazoló okmányhoz nem fér hozzá. Ugyanakkor a közérdekű adat kérést nem csak akkor kell teljesíteni, ha valamely törvény a kiadni kért adat nyilvántartására kötelez, elegendő, ha a megkeresett szerv ténylegesen birtokolja a közérdekű információt – tette hozzá a szakember.

Lássunk pontosan: a kormány egy olyan rendszert vezetett be, amelyben a háború, polgárháború, etnikai üldöztetés vagy a szegénység elől menekülő szerencsétlen embereknek hónapokat kell rostokolniuk a szerb határnál, hogy utána jó eséllyel elutasítsák a menedékkérelmüket. Közben az ugyanezen országból érkező gazdagok pár kattintással és elegendő pénzzel megvehetik a szabad mozgáshoz való jogot az Unióban, ha pedig büntetett előéletűek, akkor is könnyen kijátszhatják a rendszert. Mindezt úgy, hogy a magyar állam veszít rajta, az oligarchák pénztárcája pedig hízik.

Vajon miért nem erről az ügyről tartottunk népszavazást?

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!

Támogass minket bankkártyával:

Ha PayPalen vagy banki utalással támogatnál minket, klikk ide!

A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.

Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!

A Kettős Mérce fennmaradásához 600 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 297 állandó támogatónk van.

Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!