Miközben örülhetünk a minimálbér-emelésnek, amely következtében a nettó minimálbér már legalább közelít a régió többi országaiban létezőhöz, a kormány elmúlt hetekben bejelentett intézkedései egy csoportot érintenek komolyan. A magyar kis- és középvállalkozásokat, azt a csoportot, amely az ország gazdasági függetlenségének a gerincét adja.
Három lényegi változást jelentett be a kormány az elmúlt héten. A minimálbér 15, a garantált bérminimum 25%-os bruttó emelését, amely persze a növekedő inflációval kevesebb lesz. A munkáltatói terhek 5%-kal, a szociális hozzájárulással csökkennek. Ezenkívűl pedig a társasági adót a nagy cégek esetében 19%-ról 9%-ra, a kis és közepes vállakozásoknál 10%-ról 9%-ra csökkentik.
A 24.hu hasábjain nem más mint a CBA volt kereskedelmi igazgatója, a kis- és középvállalkozásokat tömörítő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség vezetője akadt ki a döntéssorozat ellen, mert szerinte ez a multiknak kedvez, és kihagyták a KKV szektor képviselőit a döntésből:
“Áremelések lesznek a kereskedelmi szektorban, a versenyképességünk tovább fog romlani és minden olyan ágazatot súlyosan érint, ellehetetlenít ez, ahol a személyi jellegű ráfordítás magas és alacsony a hozzáadott érték, amit a dolgozók előállítanak. Ilyen az agrárium, a kereskedelem, az építőipar, a feldolgozóipar.“
Márpedig könnyen lehet igaza a KKV-k képviselőinek. A minimálbér emelése nyilvánvalóan leginkább a kis cégeket és vállalkozásokat érinti, amik eddig is nehezen termelték ki a nyereségüket. Ezek a cégek most a nyereségeiket megadóztató társasági adó egykulcsossá válásával elveszítik a versenyelőnyüket az ugyanabban az ágazatban működő nagy multikkal szemben. Rózsi néni sarki kisboltjának ezentúl ugyanannyi százalékot kell befizetnie a nyereség után, mint a Tesconak, miközben Rózsi néninek nő a Terike alkalmazásával járó bérköltsége. Nem lesz egyszerű.
Nem lesz egyszerű, főleg azért nem, mert a magas bérköltségek miatt éppen ebben a szektorban gyakori a bújtatott munkaviszony, a minimálbéren túli fekete, vagy számlás kifizetés, az adóterhek megkerülése. Pont ezért lett volna érdemes a társasági adó helyett inkább a munkavállaói és munkadói terheket tovább csökkenteni. Csak hát a kormány kizárólag a multik megtartására figyel.
Ezzel pedig nem csupán az a probléma, hogy valószínűleg árat kell majd emelniük ezeknek a kisboltoknak, amivel tovább romlik a versenyképességük, a nagy multik pedig az eddiginél is nagyobb előnybe kerülnek. A fő probléma az a logika, amely 25 éve mérgezi a magyar gazdaságot.
Ugyanis 25 éve az a gondolat a magyar gazdaságpolitika sarokköve, hogy hívjuk be a nagytőkét, adjunk neki kedvezményeket és majd ő megoldja a foglalkoztatás és a gazdaság problémáit. Így jutott el Magyarország oda, hogy a német autóipari cégek jelentik nagyjából a magyar ipart, és oda, hogy nincs erős kis- és középvállalkozói szektor az országban.
Márpedig egy ország gazdasága akkor erős, ha a KKV szektorban van erős hazai tőke. Ez tudja fenntartani a gazdaságot nehéz időben, jó időben pedig ebből tudnak kinőni a még nagyobb vállalkozások. Olyan vállalkozások, amiknek az ereje nem attól függ, hogy kik csücsülnek a hatalmasok székeiben, hanem saját tudásukból és tőkéjükből tudnak nagyvállalkozásokká fejlődni, akár az építőiparban, akár az agráriumban, akár a kereskedelmi szektorban. És évek óta egyre kevesebb ilyen kis magyar csodát látunk
De a magyar gazdaságirányítás számára sosem volt elsődleges ennek a szektornak a sikere. Míg Szlovákia például sokszor az EU előírásait is megszegve meg tudta oldani, hogy a nagy multik nagyobb arányban dolgoztassanak helyi KKV-kel, létrehozva egy erős szlovák tőkét, addig itthon erre nem figyeltünk. Pedig ez adja meg a szlovák gazdaság mára órási versenyelőnyét Magyarországgal szemben, ez, valamint a humánerőforrásba, az oktatásba, az egészségügybe, a szociális ellátásba való, a hazainál jóval nagyobb arányú befektetés.
Az új adótörvényekkel pedig még kellemetlenebb helyzetbe kerülhetnek ezek a cégek. Nem valószínűtlen, hogy további cégek fogják lehúzni a rolót. Pedig a magyar gazdaság gerincét nem Mészáros Lőrinc és nem is Csányi Sándor, hanem ezek a kis vállalkozások jelentik. Ezek tudják valójában fenntartani a magyar gazdaságot, és nem csak a gazdaságot. Ezek a kis vállalkozások azok, amik a polgárosodást jelentik hosszú távon, ez az a kistőkés réteg, ami a politikai és kulturális javak minimális szintjét ki tudná termelni Magyarországon.
Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!A Kettős Mérce fennmaradásához 600 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 340 állandó támogatónk van.Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.