Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott egy interjúban a múlt év végén, hogy 2017 a lázadás és Soros kiszorításának éve lesz. Ez a kiszorítósdi már elkezdődött év elején azzal, hogy a kormány felvetette, a civil szervezetek vezetői is készítsenek vagyonnyilatkozatot, ugyanis a Soros által támogatott “álcivilek” célja a Fidesz frakcióvezető Németh Szilárd értelmezése szerint az, hogy “a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött”, ezért “ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani.”
Németh Szilárd teljes erővel szállt bele a civilekbe (Fotó: Huszti István / Index)
A kormány és a politikailag aktív, gyakran kormánykritikus civil szervezetek közötti konfliktus nem előzmények nélküli. Egyrészt a Norvég Civil Alap kapcsán már 2014 elején összetűzésbe került a kormány az általa politikai elfogultsággal vádolt alapkezelő civil szervezetekkel. Mindez azonban nem pusztán a gyakran hangoztatott figyelemelterelést, az ellenségkeresést szolgálja. Ahogyan annak a miniszterelnök már többször is hangot adott, a civil szervezetek felfogása szerint közösségi, karitatív feladatokat látnak el, és nem politikai szerepre törekednek.
Orbán emlékezetes, 2014-es tusványosi beszédében elmondta, hogy a politikai véleményt is kifejtő, magukat különböző pályázati forrásokból és külföldi donorok adományaiból fenntartó civil szervezeteket fizetett politikai aktivistáknak tartja.
Ebben a véleményben felfedezhető a Fidesz jellemző demokráciafelfogása is, amely szerint a többségi véleményen és nem a konszenzuskeresésen van a hangsúly.
A civil-kormány konfliktus kapcsán a Publicus Intézet a Vasárnapi Hírekkel közösen készített közvéleménykutatást. Az eredmények szerint a megkérdezettek relatív többsége (43 százalék) gondolja úgy, hogy “a külföldről is támogatott, közpolitikával foglalkozó civil szervezetek az ország szempontjából inkább hasznos tevékenységet folytatnak.” A kormány-civil konfliktusra vonatkozik az a kérdés is, miszerint a “kormány a civil szervezetek munkáját nehezítő lépéseivel a demokrácia leépítésére törekszik, amivel az összes megkérdezett 54 százaléka ért egyet. Az adott ügyhöz kapcsolódik még, hogy a megkérdezettek 57 százaléka egyetért azzal, hogy a kormány célja végső soron, “hogy kevésbé jelenjenek meg kritikus hangok a közéletben.” Az eredmények ugyanakkor több olyan tanulsággal is szolgálnak, amelyek egy része túlmutat az adott ügyön.
Az adatokból az is kitűnik, hogy a többség egyetért a civil szervezetek szerepére vonatkozó normatív megállapításokkal. Így a többség osztja az olyan véleményeket, hogy egy jól működő demokráciában erős a civil szféra, továbbá fontos feladatuk, hogy ellenőrizzék a hatalmon lévőket. Az ilyen válaszok tulajdonképpen a lecke illő felmondását jelentik, nincs közük a konkrét konfliktushoz.
Az is világosan látszik továbbá, hogy ez a kérdés nem tartja lázban a közvéleményt.
Feltűnően magas ugyanis azok aránya, akik nem tudnak, nem akarnak válaszolni. A már idézett kérdésre, ami a külföldről is támogatott civilek hasznosságára vonatkozik, 28 százalék nem tudott válaszolni. Hangsúlyozandó, hogy nem preferenciát kellett kifejezni, mint pl. a pártszimpátiára vonatkozó közvélemény-kutatásoknál, hanem egy igen/nem eldöntendő kérdésre kértek választ. A válaszadók döntő többsége (77 százalék) ráadásul egy olyan civil szervezetet sem tudott megnevezni, amelyet érinthetnének a kormányzati lépések. Ebből a szempontból az is felvetődik, hogy a konkrét ügyhöz kapcsolt kérdésekben is gyakran a normatív elvárások szerint, és nem minden esetben az adott konfliktus alapján érkeztek válaszok.
Joggal feltételezhető tehát, hogy a magyar társadalmat ez a konfliktus, és így a megtámadott civil szervezetek ügye nem érinti, nem érdekli. Mivel a többség nem tudja megnevezni a civil szereplőket, így kézenfekvő következtetés, hogy a konfliktusban elfoglalt pozíciók a pártszimpátiák szerint alakulnak, rendeződnek. Az ellenzéki szavazók véleménye a kormánnyal szemben alakul ki, de ez nem jelenti azt, hogy azonosulnának a másik féllel, jelesül a civil szervezetekkel. Ha önmagukban a civil szervezetek szerepéről van szó, úgy a relatív többség (50 százalék 40 ellenében) egyetért azzal, hogy a civilek ne politizáljanak. Ez részben egybecseng a Fidesz által hangoztatott véleménnyel, amely szerint a civilek inkább karitatív, közösségi, integratív funkcióit lássanak el.
Mivel ezzel párhuzamosan a válaszadók többsége egyetért a “hatalmon lévők” feletti civil kontrollal, inkább egy általános politikaellenes kép rajzolódik ki: jó, ha a civilek ellenőrzik a politikusokat, de ő maguk ne politizáljanak.
Ez egyrészt megnyugtató lehet a civil szervezetek számára, hiszen úgy tűnik, hogy ettől a konfliktustól nem remélhet akkora hasznot a kormány, mint pl. a menekültkérdésből. Másfelől ez azt is jelenti, hogy széles társadalmi ellenállást nem fog kiváltani, ha adott esetben a kormány a kérdéses civil szervezetek tevékenységét korlátozó intézkedésekre szánná el magát. Ebből a szempontból érdemes felidézni, hogy a norvég ügyben sem szerveződtek tízezres megmozdulások. A hazai és a nemzetközi média által kedvelt Orbán-Putyin-Trump-Erdogan párhuzamok és az egyes szervezetek jó sajtókapcsolatai miatt azonban ezek a konfliktusok kiemelt nyilvánosságot kapnak. Ez a médiafigyelem részben védelmet is nyújthat az egyes szervezeteknek és munkatársaiknak.
A politikai intézményekbe vetett alacsony bizalmi szint ismeretében tehát nem meglepő, hogy a közvélemény szemében a civilek állnak jobban a kormánnyal való konfliktusukban. Ez a szimpátia azonban nem az egyes szervezeteknek, hanem az egész szektornak szól, hiszen jóformán nem ismertek a konfliktusban most megnevezett egyes civil szereplők. A konfliktus további politikai következményeit nehéz előre látni, hiszen az ügy önmagában is depolitizál. A civil szervezetek tagadják, hogy politikai befolyásra törekednének, így olyan közéleti konfliktus jön létre, amelynek nincsen közvetlen politikai tétje. Mivel a civilek és a kormány mellett nem kapnak teret a politikai pártok, így ettől az ügytől nem változik az ellenzéki pártok teljesítménye és megítélése sem.
Hosszú távon azzal a negatív következménnyel járhat a konfliktus, hogy kompromittálódik a civil szerep, és tovább csökken az önkéntes társulásokban végzett munka, részvétel már most is rendkívül alacsony szintje.
Ellentmondásos módon ehhez az érintett, politikailag aktív civil szervezetek is hozzájárulhatnak a “civil” jelző differenciálatlan használatával. A jelenlegi közbeszédben ugyanis nem történik különbségtétel az egyes civil szerepdefiníciók szerint, nem válik el többek között az alternatív, kiegészítő szolgáltatások előállítására szakosodott nonprofit szektor a politikai mozgalmaktól. Ez természetesen nem feltétlenül az érintett szervezetek hibája. Különbségtétel nélkül azonban a közvélemény egyes szegmenseiben – a kormány szándékainak megfelelően – a „civil” már most a bújtatott politikai befolyásolás szinonimájává vált. A politikamentes civil szerepelvárások miatt pedig általánosságban csökkenhet a beléjük vetett társadalmi bizalom.
Mikecz Dániel
Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!A Kettős Mérce fennmaradásához és fejlődéséhez 1000 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 394 állandó támogatónk van.Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.