Újra a Magyar Telekom (MT) lett az állami intézmények mobilszolgáltatója. Az 5 milliárd forintot és nagyjából 200 ezer SIM-kártyát jelentő szerződést februárban írják alá, hacsak a bíróság nem ad igazat a pályázatból kizárt Vodafone panaszának.

Költséges barátság: Orbán Viktor (j) és Timotheus Höttges, a Deutsche Telekom AG vezérigazgatója (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Az Orbán-kormány és az MT kapcsolata igazi összezördülésekkel és kibékülésekkel tarkított, drámai fordulatokban bővelkedő teleregény. Az ágazatot sújtó távközlési különadó 2010-es bevezetése után még felocsúdni sem volt idejük a szolgáltatóknak, amikor 2012-ben a kormány telefonadót vezetett be, amelyet 2013-ban gyorsan meg is emelt. Igaz, hogy a 2010-es különadó a távközlési adó (telefonadó) bevezetése után 2013-ban kivezetésre került, de a szolgáltatók nem lélegezhettek fel teljesen. A perc alapú távközlési adó terhét a szolgáltatók a fogyasztókra hárították ugyan, de ezzel együtt is érezték (és érzik ma is) annak negatív hatásait (adminisztrációs terhek; árnövekedés miatti forgalomcsökkenés). A hazai telefonálási szolgáltatási árak eleve magasak, az adó nyilván nem csökkentésük irányába hatott.

A grafikon szereplő kék oszlop egy magyar telekomos csomagot mutat.

Az adózást érintő változások után kitörni készült a béke a Magyar Telekom és a kormány között, hiszen a telefonadó elsősorban a fogyasztókat érintő, a vállalati (profit)érdekeket kevésbé veszélyeztető adó. A békülést elősegítette, hogy a 2011-ben az állami mobilszolgáltató frekvenciához juttatása okán kiírt tender megtámadása, majd a Kúria általi megsemmisítése nyomán az állam lemondott az új szolgáltató elindításáról. Ezt követően a 2014-ben kiírt pályázat már eredményesen zárult: a korábbi szolgáltatók plusz frekvenciához jutottak, a költségvetés pedig 100 milliárd forint bevételhez. A békepipát a felek a Digitális Magyarország kormánystratégia mentén aláírt partnerségi megállapodás megkötésekor szívták el, ahol a Telekom bejelentette, hogy „2015 végéig országszerte 440 ezer háztartás, 2018-ig pedig további 50 ezer háztartás számára válik elérhetővé a nagysebességű szélessávú internet a Telekom hálózatán”. A kormány viszonzásképpen fejlesztési támogatást (főleg EU-s forrást) és adókedvezményt ígért.

2014 második fele ugyanakkor meglehetősen zivataros időszak volt. A vállalat és a kormány között helyreállt békét az Origo online hírportál ügye bolygatta meg. Az Origo kormányzati bekebelezéséhez való asszisztálás miatt a cégnek ekkor a közvélemény előtt kellett magyarázkodnia. A Lázár János utazásait firtató írások miatt repülő főszerkesztő, majd a részben felmondó szerkesztőség a hazai sajtószabadság korlátozásaként értelmeződött a közvélemény számára. A Telekom székház előtti tüntetés és a történtek médiavisszhangja finoman szólva sem tett jót a Magyar Telekom fogyasztói megítélésének. Az Origo végül 2015 végén a New Wave Media Kft. tulajdonába került, azaz hivatalosan is a Fidesz-Habony-Vajna médiabirodalom részévé vált (Matolcsy unokatestvére, Szemerey Tamás az összekötő kapocs).

Az Origo-botrány után az MT jól feküdt a kormánynál, de rosszul állt a szénája bizonyos fogyasztói csoportoknál, akik nem nézték jó szemmel az Origo-sztorit, de 2015 végén isteni csoda segített megbékíteni az elégedetlenkedőket. Kovács Ákos popénekes rádióban elhangzott mondataira reagálva, amelyekben a zenész a női princípiumról fejtette ki nézeteit, a vállalat szerencsésen összeakaszthatta bajszát a kormánnyal. A nőket nem emancipáló Fidesz-közeli popsztár kirúgása, majd az azt követő kormányzati (hopp, csak nem Lázár János?) hőbörgés és előfizetés-felmondás gyönyörű PR-kampányként hömpölygött és szerezte vissza azok jóindulatát, akikét pár hónappal azelőtt a cég elveszített. Megtervezni sem lehetett volna szebben. Az elégedetlen fogyasztók meg lettek békítve, a vállalat sokat nem veszített (kevés szerződést mondtak fel, amik amúgy is lejártak volna, Ákos meg kap máshonnan támogatást).

A Telekom és a kormány közötti barátságot az Ákos-ügy (lásd. MT PR-kampány) nem érintette igazán mélyen. Egy évvel később a kormány az új székház építését nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette. A székházat egyébként – micsoda véletlen! – az Orbán gazdasági köreibe tartozó Garancsi István-féle Market Zrt építi. Érdekes, hogy nem sokkal korábban, 2016 novemberében a Magyar Telekom vezérigazgatója, Christopher Mattheisen a budapesti olimpiai pályázat nagykövetévé avanzsált. És újra csak: micsoda véletlen!

És amikor már azt hinnénk, hogy nem lehet fokozni az izgalmakat, akkor idén februárban kiderül, hogy ki nyert 5 milliárd forintos, 200 ezer SIM-kártyás állami mobilszolgáltatási megbízást. Na ki? Hát a Magyar Telekom! Méghozzá úgy, hogy az olcsóbb ajánlatot adó Vodafone-t a közbeszerzési bizottság túl alacsony árra hivatkozva kizárta a versenyből. Szerencse, hogy a Magyar Telekom nem pályázott alacsony árral, így ők nyerhettek. Mindenki jól jár az üzlettel, főleg az adófizetők, hiszen így 1,6 milliárd forinttal többet fizet majd az állam, mint amennyit a másik ajánlat alapján kellene. Nyilván megéri.

Éljen az örök és megbonthatatlan Magyar Telekom – Orbán-kormány barátság!

Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!

Támogass minket bankkártyával:

Ha PayPalen vagy banki utalással támogatnál minket, klikk ide!

A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.

Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!

A Kettős Mérce fennmaradásához és fejlődéséhez 1000 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 402 állandó támogatónk van.

Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!