Újra a Magyar Telekom (MT) lett az állami intézmények mobilszolgáltatója. Az 5 milliárd forintot és nagyjából 200 ezer SIM-kártyát jelentő szerződést februárban írják alá, hacsak a bíróság nem ad igazat a pályázatból kizárt Vodafone panaszának.
Költséges barátság: Orbán Viktor (j) és Timotheus Höttges, a Deutsche Telekom AG vezérigazgatója (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Az Orbán-kormány és az MT kapcsolata igazi összezördülésekkel és kibékülésekkel tarkított, drámai fordulatokban bővelkedő teleregény. Az ágazatot sújtó távközlési különadó 2010-es bevezetése után még felocsúdni sem volt idejük a szolgáltatóknak, amikor 2012-ben a kormány telefonadót vezetett be, amelyet 2013-ban gyorsan meg is emelt. Igaz, hogy a 2010-es különadó a távközlési adó (telefonadó) bevezetése után 2013-ban kivezetésre került, de a szolgáltatók nem lélegezhettek fel teljesen. A perc alapú távközlési adó terhét a szolgáltatók a fogyasztókra hárították ugyan, de ezzel együtt is érezték (és érzik ma is) annak negatív hatásait (adminisztrációs terhek; árnövekedés miatti forgalomcsökkenés). A hazai telefonálási szolgáltatási árak eleve magasak, az adó nyilván nem csökkentésük irányába hatott.
A grafikon szereplő kék oszlop egy magyar telekomos csomagot mutat.
Az adózást érintő változások után kitörni készült a béke a Magyar Telekom és a kormány között, hiszen a telefonadó elsősorban a fogyasztókat érintő, a vállalati (profit)érdekeket kevésbé veszélyeztető adó. A békülést elősegítette, hogy a 2011-ben az állami mobilszolgáltató frekvenciához juttatása okán kiírt tender megtámadása, majd a Kúria általi megsemmisítése nyomán az állam lemondott az új szolgáltató elindításáról. Ezt követően a 2014-ben kiírt pályázat már eredményesen zárult: a korábbi szolgáltatók plusz frekvenciához jutottak, a költségvetés pedig 100 milliárd forint bevételhez. A békepipát a felek a Digitális Magyarország kormánystratégia mentén aláírt partnerségi megállapodás megkötésekor szívták el, ahol a Telekom bejelentette, hogy „2015 végéig országszerte 440 ezer háztartás, 2018-ig pedig további 50 ezer háztartás számára válik elérhetővé a nagysebességű szélessávú internet a Telekom hálózatán”. A kormány viszonzásképpen fejlesztési támogatást (főleg EU-s forrást) és adókedvezményt ígért.
2014 második fele ugyanakkor meglehetősen zivataros időszak volt. A vállalat és a kormány között helyreállt békét az Origo online hírportál ügye bolygatta meg. Az Origo kormányzati bekebelezéséhez való asszisztálás miatt a cégnek ekkor a közvélemény előtt kellett magyarázkodnia. A Lázár János utazásait firtató írások miatt repülő főszerkesztő, majd a részben felmondó szerkesztőség a hazai sajtószabadság korlátozásaként értelmeződött a közvélemény számára. A Telekom székház előtti tüntetés és a történtek médiavisszhangja finoman szólva sem tett jót a Magyar Telekom fogyasztói megítélésének. Az Origo végül 2015 végén a New Wave Media Kft. tulajdonába került, azaz hivatalosan is a Fidesz-Habony-Vajna médiabirodalom részévé vált (Matolcsy unokatestvére, Szemerey Tamás az összekötő kapocs).
Az Origo-botrány után az MT jól feküdt a kormánynál, de rosszul állt a szénája bizonyos fogyasztói csoportoknál, akik nem nézték jó szemmel az Origo-sztorit, de 2015 végén isteni csoda segített megbékíteni az elégedetlenkedőket. Kovács Ákos popénekes rádióban elhangzott mondataira reagálva, amelyekben a zenész a női princípiumról fejtette ki nézeteit, a vállalat szerencsésen összeakaszthatta bajszát a kormánnyal. A nőket nem emancipáló Fidesz-közeli popsztár kirúgása, majd az azt követő kormányzati (hopp, csak nem Lázár János?) hőbörgés és előfizetés-felmondás gyönyörű PR-kampányként hömpölygött és szerezte vissza azok jóindulatát, akikét pár hónappal azelőtt a cég elveszített. Megtervezni sem lehetett volna szebben. Az elégedetlen fogyasztók meg lettek békítve, a vállalat sokat nem veszített (kevés szerződést mondtak fel, amik amúgy is lejártak volna, Ákos meg kap máshonnan támogatást).
A Telekom és a kormány közötti barátságot az Ákos-ügy (lásd. MT PR-kampány) nem érintette igazán mélyen. Egy évvel később a kormány az új székház építését nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette. A székházat egyébként – micsoda véletlen! – az Orbán gazdasági köreibe tartozó Garancsi István-féle Market Zrt építi. Érdekes, hogy nem sokkal korábban, 2016 novemberében a Magyar Telekom vezérigazgatója, Christopher Mattheisen a budapesti olimpiai pályázat nagykövetévé avanzsált. És újra csak: micsoda véletlen!
És amikor már azt hinnénk, hogy nem lehet fokozni az izgalmakat, akkor idén februárban kiderül, hogy ki nyert 5 milliárd forintos, 200 ezer SIM-kártyás állami mobilszolgáltatási megbízást. Na ki? Hát a Magyar Telekom! Méghozzá úgy, hogy az olcsóbb ajánlatot adó Vodafone-t a közbeszerzési bizottság túl alacsony árra hivatkozva kizárta a versenyből. Szerencse, hogy a Magyar Telekom nem pályázott alacsony árral, így ők nyerhettek. Mindenki jól jár az üzlettel, főleg az adófizetők, hiszen így 1,6 milliárd forinttal többet fizet majd az állam, mint amennyit a másik ajánlat alapján kellene. Nyilván megéri.
Éljen az örök és megbonthatatlan Magyar Telekom – Orbán-kormány barátság!
Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!A Kettős Mérce fennmaradásához és fejlődéséhez 1000 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 402 állandó támogatónk van.Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.