A kormány, kis késéssel, rájött arra, hogy a 2016. év végi minimálbér és garantált bérminimum emelésről kötött megállapodás hatásait át kéne vezetnie a 2017-es költségvetésbe, és hirtelen arra is rájött, hogy a növekedés nagyobb lesz a tervezettnél, ami teret enged némi osztogatásnak. A kormányzati prognózist illetően vannak kétségeink, de az bizonyos, hogy pontosabban lehet télen költségvetést tervezni, mint tavasszal. A tavaszi költségvetéseknek többnyire nyögés módosítás(ok) a vége, ami kicsit sem tesz jót a kiszámíthatóságnak – a gazdasági szereplők nem tudnak tervezni. Ez pedig rontja a vállalatok és általában a gazdaság versenyképességét is.
Varga Mihály átadja a büdzsét Kövér Lászlónak május 2-án; fotó: MTI Kovács Tamás
A május 2-án benyújtott törvényjavaslat, a 2017-es költségvetési törvény módosítása, sokszorosan megmutatja a tavaszi költségvetések legfőbb hátrányát: úgy készül el a következő év pénzügyi terve, hogy gyakorlatilag még a folyó év makrogazdasági folyamatairól sem tudunk sok mindent. Ez pedig tág teret ad a képzelőerőnek és ezáltal a tévedéseknek a jövő folyamatait illetően.
|
bevételi főösszeg (millió forint) |
kiadási főösszeg (millió forint) |
hiány (millió forint) |
2017-es költségvetés |
16 222 052,4 |
16 983 686,9 |
761 634,5 |
módosított érték |
17 851 521,2 |
19 017 878,3 |
1 166 357,1 |
Úgy tűnik, hogy jócskán alul lett tervezve a 2016 tavaszán elkészült költségvetés, mind a bevételeket, mind a kiadásokat illetően. Lássuk a részleteket! A módosító 111 milliárd forinttal növeli meg a tervezett SZJA-bevételeket, 34 milliárddal a jövedéki adó bevételeket, 23 milliárddal a lakossági illetékekből származó bevételeket, de kevesebb társasági adóbevétellel számol.
A kiadási oldalon részben a minimálbér és garantált bérminimum emelés hatásai jelennek meg, részben olyan apróságok, mint plusz 5 milliárd forint a Rogán-féle propagandagépezet számára, a Márton Áron Szakkollégium 500 millió forintos felújításának támogatása, vagy a Filmalapnak juttatandó plusz 2,7 milliárd forintos támogatás. A részletekért kattintsanak!
Túl azon, hogy botrány, és sokat sejtet a minisztériumban uralkodó állapotokról, hogy egy májusi (!) módosító csomagnak kell rendeznie a tavaly év végén kialkudott (kikényszerített) minimálbér és garantált bérminimum emelés költségvetési hatásait, a tervezés megbízhatóságáról árul el sokat a benyújtott javaslat indoklása.
„A GDP bővülése érdemben gyorsul, annak üteme 2017-ben meghaladja a korábban 3,1%-os mértékre tervezett szintet, 4,1%-os növekedés várható. … Az adóbevételek megemelését a gazdaság folyamatos növekedésének köszönhető kedvező bevételi adatok, a magasabb bérkiáramlás miatti befizetés-növekedések, a meghozott gazdaságfehérítő és foglalkoztatáspolitikai intézkedések teszik indokolttá. A növekedő bevételek lehetőséget biztosítanak egyes kiadási előirányzatok megemelésére, illetve újak megteremtésére.” (kiemelés tőlem – BF)
Kattints, és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!
Az indoklásból kiderül az is, hogy a többletbevétel jó része bizony a minimálbér emelése miatt keletkezett, azaz igaz, amit korábban állítottunk: az állam biztos nyertese a minimálbér emelésnek, míg annak bérnövelő hatása a magasabb fizetési kategóriákban bizonytalan. De a lényeg az első kiemelt szövegrész, vagyis, hogy a 2016-os tavaszi terv csupán 3,1%-os GDP növekedéssel számolt, ám most 4,1%-os növekedést várnak.
Ez igen nagy különbség, amely jelentős következményekkel bír (lásd a bevételek és kiadások változását), és ékes bizonyítéka annak, hogy miért butaság a következő év költségvetését a folyó év tavaszán elkezdeni és befejezni. A tavaszi költségvetés hátránya – ellentétben a hagyományosan novemberben benyújtottal –, a költségvetés fokozott bizonytalansága.
Hogy mennyire eltérőek a prognózisok magyar gazdaságnövekedését illetően, azt a következő táblázat adatai mutatják:
Várható GDP növekedés 2017-2018 (előrejelzések)
|
2017 |
2018 |
OECD 2016 november |
2,5% |
2,2% |
kormány 2016 tavasz |
3,1% |
3,4% |
MNB 2016 tavasz |
3% |
- |
KFBI* 2016 nyár |
2,4% |
2,3% |
MNB 2016 tél |
3,6% |
3,7% |
EU országjelentés, 2017 február |
3,5% |
3,2% |
kormány 2017 tavasz |
4,1% |
4,3% |
MNB 2017 tavasz |
3,6% |
3,7% |
IMF 2017 április |
2,9% |
3% |
(* KFBI: Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest)
A táblázatban szereplő adatokból jól látszik két dolog. Egyrészt az, hogy hogyan kúsznak felfelé az előrejelzések 2016 végén, 2017 elején, vagyis mutatnak valószínűleg egyre pontosabb képet 2017-ről. Ezek szerint a 2017-es költségvetést pontosabban lehet tervezni 2016 decemberében, mintsem 2016 tavaszán. Másrészt láthatjuk azt is, hogy a kormány legutóbbi prognózisa (2017 tavasz), ami a most benyújtott költségvetési módosító és a 2018-as költségvetés alapja, meglehetősen optimista.
Akár az MNB, akár az EU, vagy az IMF prognózisát nézzük, azok rendre kisebb gazdasági növekedést várnak mind 2017-re, mind 2018-ra. Az eltérés 2017 esetében 0,5–1,1%, míg 2018 esetében 0,5-1,3%. Nem mintha nem szeretnék jómagam is 4% feletti gazdasági növekedést látni Magyarországon 2017-2018-ban, de az előrejelzések különbsége felveti a kérdést: mennyire megbízható vajon a magyar kormány prognózisa?
A KSH minden esetre május 16-án teszi közzé a 2017-es GDP első negyedéves alakulásáról beszámoló gyorsjelentését, ami már több támpontot adhat a 2017-es év folyamatait illetően. Persze mindent eldöntő bizonyítékot nem érdemes várnunk. Hosszú még az év, és nem kevés a bizonytalanság benne (lásd pl. a nemrég bejelentett reklámadó emelés, majd a visszakozás, majd az ismételt bejelentés a kisebb mértékű emelésről).
Halkan jegyzem meg, hogy a költségvetési kiszámíthatóságot (értsd nem rosszul tervezett és ezért agyonmódosítgatott költségvetés) a közgazdaságtan a makrogazdasági, versenyképességet és gazdasági növekedést elősegítő tényezők között tartja számon. És nem tudom, hogy most végül számít-e odafönn vagy sem – bár mostanában mintha a versenyképesség javítása kormányzati célként jelenne meg –, de a Világgazdasági Fórum (WEF) elemzése szerint a magyar gazdaság legsúlyosabb versenyképességi problémája a kormányzati politikák instabilitása / változékonysága.
Ez a cikk is a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Mércét nem támogatják oligarchák vagy pártpénztárnokok, csupán egyszerű magánemberek. Ez biztosítja a függetlenségünket. Támogass minket rendszeresen havi 1000, 2000 vagy 5000 forint átutalásával, hogy még több ilyen cikket írhassunk, és még több emberhez juttathassuk el, mi történik valójában az országban!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.