Komoly visszhangot és vitákat váltott ki a Momentum csütörtöki akciója, amelynek során Fekete-Győr András bement az Origo szerkesztőségébe, megkérdezni a Momentum tagjairól és magáról a Momentumról cikkeket író Kovács András újságírót arról, hogy mégis miért ír valótlan tények alapján, illetve tényeket hamis színben feltüntetve lejárató cikkeket, és miért nem vállalja azokat a nevével. Az eset politikai minősítésével nem foglalkozom, azt tegyék meg a politológusok. De mivel arról is szólnak a hírek, hogy az ügy miatt akár feljelentés is születhet, a jogi értékelést hasznosnak tartom elvégezni.

Ha az információim helyesek, akkor annyi történt, hogy Fekete-Győr András és két társa elmentek az Origo szerkesztőségébe, ott megkérdezték, hol ül Kovács András, majd odamentek hozzá, és kamerával felvették, hogy milyen válaszokat ad a kérdéseikre. Amikor megkérték őket, hogy távozzanak a szerkesztőségből, akkor ezt megtették, majd nyilvánosságra hozták a felvételt.

Ha ennyi történt, akkor jogilag ezzel semmi probléma nincs álláspontom szerint. Nézzük, mi jöhet szóba!

Mit mond a büntetőjog?

Az egyik általam olvasott kifogás az volt, hogy magánterületen történt az akció. A büntető törvénykönyv szerint „Aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Az elég nyilvánvalónak tűnik, hogy erőszakról vagy fenyegetésről, hivatalos eljárás színleléséről szó nem volt az esetben, így ez a bűncselekmény fel nem merül.

A magánlaksértésnek van ún. szabálysértési alakzata is, eszerint „Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére, vagy megtévesztéssel bemegy, vagy ott bennmarad, úgyszintén aki mást akadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, szabálysértést követ el”.

Arra semmi nem utal, hogy a belépésre a helyiséggel rendelkezőnek az akarata ellenére került volna sor, így ez is kiesik. (Megjegyzem, egyébként is kérdéses lenne bármelyik tényállás alkalmazása, mert a szerkesztőségi iroda nem magánlakás, ezért nem merül fel polgári jogi értelemben sem a magánlakás sérelme).

Mi a helyzet a képmáshoz való joggal?

Nehezebb kérdés, hogy az érintett újságíró engedélye nélkül készíthető-e felvétel, amikor ő a felvételen hallhatóan úgy nyilatkozik, hogy nem tartja magát közszereplőnek, így nem járul hozzá a felvétel készítéséhez. Ezért kérdés, hogy polgári jogilag a képmáshoz való joga sérült-e  azzal, hogy az engedélye nélkül felvették a válaszait (illetve annak hiányát), és azt publikálták.

A Polgári Törvénykönyv szerint „Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.” Úgy tűnhet, hogy itt igaza lehet az újságírónak, mert nyilvánvalóan nem tömegfelvételről van szó, és köznyelvi értelemben nyilvános közéleti szereplésről sem, hiszen az újságíró a munkahelyén dolgozott. Azonban az Alkotmánybíróság és a Kúria a képmáshoz való jog kapcsán kialakított gyakorlata ennél sokkal szofisztikáltabb, és erre tekintettel szerintem az esetben nem sérült az újságíró képmáshoz való joga sem.

Kattints, és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!

Ha szerinted is fontos, hogy ezt megírtuk, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A képmáshoz való jogról a közügyekről folytatott szólás kapcsán

A rendőrökről a hozzájárulásuk nélkül készített fényképek kapcsán meghozott 28/2014. (IX. 29.) számú határozatában az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy „[a] nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik, a jelenkor eseményeiről való szabad tájékoztatásához kötődik.” A Kúria aztán ezt az elvet alkalmazva mondta ki a Gój Motorosok hozzátartozóiról készült és a sajtóban publikált, hozzájárulások nélkül készült fénykép kapcsán, hogy „ha valaki közszereplő kísérőjeként olyan eseményen vesz részt, amelyet közpénzből finanszíroznak, számolhat azzal, hogy arról a sajtó – akár képmásának felhasználásával – beszámolhat.”

A gyakorlat lényege úgy foglalható össze, hogy ha közügyről számolunk be, és ennek során a közügyben érintett személyt nem megalázó módon, hanem tárgyilagosan ábrázoljuk, akkor erre lehetőségünk van az érintett engedélye nélkül is.

Kik a közszereplők és mi a megoldás a konkrét esetben?

Hogy fordítható le ez a konkrét esetre? A jog szerint közszereplő az, aki közhatalmat gyakorol, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja. Már a 60/1994. (XII. 24.) AB határozat hangsúlyozta, hogy közszereplők azok, akik közvetlenül képesek a politikai közvélemény alakítására, akik feladatszerűen formálják a politikai véleményt. A közszereplés nem kötődik semmilyen formális jogi vagy társadalmi státuszhoz, a közszereplés tényét a köz érdekében való megszólalás önmagában megalapozza a Kúria gyakorlata szerint.

Ezért a közügyekről hivatásszerűen, fizetéséért író újságíró közszereplő, és a saját maga által írt cikkre adott reakciója bizony közügy. Fekete-Győr pedig szintén közszereplő, aki egy őt érintő közügyben feltett pár kérdést annak az újságírónak, aki a közügynek minősülő témáról írt, tehát maga vált alakítójává, e képpen érintettjévé az ügynek. Ennek okán az újságírónak a Fekete-Győr kérdéseire adott reakciója képmásával és hangjával együtt hozzájárulása nélkül közzétehető.

Mindebből nem következik az a veszély, amit több helyen olvashatunk, miszerint mostantól bárki bemehet bármilyen szerkesztőségbe. Ha nem engedik be a szerkesztőségbe az érintettet, ha erőszakkal megy be valaki, ha felszólítás ellenére nem hagyja el a helyszínt, ha fenyegetőzik, akkor mindegyik esetben jogsértést követ el. De ha ezek egyike sem valósul meg, akkor az újságírónak a saját cikkével kapcsolatban feltett kérdésre adott válasza hozzájárulása nélkül közzétehető egy demokratikus jogállamban, ahol a közügyekről folytatott vita szabad.

(A Momentum origós akciójának politikai és morális vonatkozásaival kapcsolatban pro és kontra cikkünk is megjelenik hamarosan. - a szerk.)

Ez a cikk is a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!

Támogass minket bankkártyával:

Ha PayPalen vagy banki utalással támogatnál minket, klikk ide!

A Mércét nem támogatják oligarchák vagy pártpénztárnokok, csupán egyszerű magánemberek. Ez biztosítja a függetlenségünket. Támogass minket rendszeresen havi 1000, 2000 vagy 5000 forint átutalásával, hogy még több ilyen cikket írhassunk, és még több emberhez juttathassuk el, mi történik valójában az országban!

Kattints, és olvasd el, mit értünk el a ti támogatásotokból az előző hónapban!
Kattints, és támogass minket, hogy a Kettős Mérce tovább működhessen!