Sokan megrökönyödtek az Alkotmánybíróság tegnapelőtti döntésén, amelyben a csonka testület nem találta alkotmányellenesnek azt, hogy a devizahitelesek tíz percet sem tüntethettek Orbán Viktor háza és a Kúria épülete előtt. Akkor még rosszabbul lettek, amikor megtudták, hogy Orbán Viktor, valamint a szomszédai nyugalma veszélyben van, ezért a védelmükben újra kell írni a gyülekezési törvényt. Az AB döntése tényleg röhejes, de az új törvénnyel talán nem a világ vége jön el.

A hazai munkaerő negyedszázaddal ezelőtt európai szinten is versenyképes szakmai tudással, munkamorállal rendelkezett. Ez lehetett az alapja annak a kilencvenes évek közepétől nagyjából tíz évig tartó gazdasági visszaerősödési folyamatnak, amelynek köszönhetően reálisnak tűnt minden szempontból az európai felzárkózás belátható időn belül, gazdaságilag és jólétileg is. Aztán 2006-tól elindult a tartós lejtmenet: a hazai, majd a bajt növelő nemzetközi válság megroppantotta az országot, a politikusok pártállástól függetlenül rossz és még rosszabb döntéseket hoztak, így mára szükségszerűen egy torz és élhetetlen helyzet alakult ki a munka világában is.

Szakmunkástanulók a Mercedes tanműhelyében; Fotó: Vörös Attila, forrás: iho.hu

Az elmúlt hetek Balaton Soundhoz kapcsolódó cikk- és kommentvihara alapján úgy tűnik, az ország a menekültek elleni gyűlölködést egy jó kis nők elleni gyűlölködéssel „piheni ki”, amelynek elsődleges célpontjai a tizenéves fesztiválozó lányok, továbbá a nők, akik bikinit hordanak, és a nők, akik fesztiválokon szexelnek.

Bár a múlt héten két vereséget is szenvedtek a Ligetvédők, bázisuk elvesztésével és a Közlekedési múzeum körülkordonozásával, de eddig nem létező ismertséget is nyertek. Kedd reggel pedig el is indult a Hungexpo és a Közlekedési Múzeum bontása. A következő hetek létfontosságúak lesznek azok számára, akik nem akarják elveszíteni a Városligetet mint a közemberek közparkját. Bár azt érdemes tudni, hogy ez a harc akár hónapokig, évekig is elhúzódhat.

Néhány éve kisebb botrány volt a még kisebb szerbiai, magát liberálisnak valló közösségen belül, mert egy szépségverseny résztvevője (vagy reality show-é, már nem emlékszem) nem tudta, mi Srebrenica. A skandallum a lányt kigúnyoló Facebook bejegyzésekben ki is merült, nem alakult ki vita arról, hogy miért nem tud az 1995-ben, a vérengzés évében még gyerekkorát töltők, vagy még meg sem születettek korosztálya arról a mészárlásról, ami a II. világháború óta Európában a legnagyobb számú áldozatot követelte.

A szívünk egy másik ország című kiállítás a barátság, az alternatív kapcsolódási formák kiválasztott történeti dokumentumait és kortárs megközelítéseit fűzi össze a kurátorok koncepciója szerint. Ebben központi szerepet kapnak a családon kívüli személyes kapcsolatokban rejlő egyéni és társadalmi szintű lehetőségek: mind az egyéni kibontakozás, mind pedig a társadalmi változás potenciálja. Ennek megfelelően igen változatos emberi kapcsolatokról láthatunk archív anyagokat és mai műveket, amelyek közt a (férfi) homoerotikus kapcsolatok és azokra épülő szubkultúrák különösen hangsúlyosan megjelennek.

70 éve, 1946. július 10-én alapították a Népi Kollégiumok Országos Szövetségét (NéKOSz-t). Az esemény azért is méltó a megemlékezésre, mert a NéKOSz jóval több volt mint egyszerű szakmai (pedagógiai) társadalmi szervezet: a közvetlen demokrácia egyik legizgalmasabb magyar kísérlete volt.

Lázár János a legutóbbi Kormányinfón azt mondta, hogy lényegében lezárultak a paksi bővítéssel kapcsolatos egyeztetések Brüsszellel, a közbeszerzési eljárásokkal és a tiltott támogatásokkal kapcsolatban. Ez annak fényében különösen érdekes, hogy nemrégiben feltűnt az ügyben Günther Oettinger korábbi energiaügyi biztos. Az a hír járja, hogy lobbizni kezdett annak érdekében, hogy Paks II-t átengedje az Európai Bizottság.

Az új blokkok látványterve. Forrás: MVM Paks II. Zrt.

Amióta Kocsis Máté másodfokon elvesztette a pert Ungár Klárával szemben, aki őt melegnek nevezte, Józsefváros polgármestere minden alkalmat megragad, hogy buzizzon. Tegnap Ungár Klára ügyvédjét buzizta le, aki emlékeztette, hogy a vesztes per után perköltséget kell fizetnie, és annak lejár a határideje.

És muszlim sem. Magyarország egy világi ország, ahol élnek muszlimok, zsidók, buddhisták, keresztények, ateisták, agnosztikusok, vallástalanok. És ez így van jól, mert ez egy közösség, és egy közösségnek szüksége van minden tisztességes emberre, hogy erősebb legyen. A tisztességet pedig nem az határozza meg, kinek mi a vallása.

Fotó: Bruzák Noémi, MTI