Régóta hallgatok parlamenti felszólalásokat, de olyan ocsmány, részvétlen és undorító felszólalást, mint amelyet Kósa Lajos ma megeresztett a Parlamentben, még nem hallottam. A Fidesz frakcióvezetője a magyar baloldalt tette felelőssé az orlandói tragédiáért, hibának nevezte, hogy az olasz parti őrség kimenti a menekülteket a tengerből, és nem sikerült kimondania, hogy kik voltak a szombat éjszakai ámokfutás áldozatai, hogy melegek, leszbikusok voltak.
Jaj az országnak, melyben a közösségi szellem bűn![1]
A Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi István halála napjáról minden évben megemlékezik. 2016-ban Ferge Zsuzsa mondott emlékbeszédet, melynek kicsit rövidített szövegét két részletben közöljük. Az első részben Széchenyi közteherviseléssel kapcsolatos gondolataival foglalkozunk, és azzal, hogy mennyiben felel meg Széchenyi elveinek a mai magyar adórendszer, a másodikban az autonóm civil társadalom szerveződésére összpontosítunk. A teljes szöveg minden hivatkozással az Esélyben jelenik meg.
Múlt héten közöltük Tamás Gáspár Miklós írását arról, hogy a baloldalinak tartott magyar sajtóorgánumok konzervatív egyházi csoportok tulajdonába kerülnek, majd Pajor Tamás kereste meg a szerkesztőségünket egy „nyílt válaszlevéllel”. Ezt a szöveget a szerkesztőség nem kívánta közölni, így végül a 168 Óra honlapján jelent meg. Az alábbiakban TGM reakciója olvasható Pajor Tamás írására.
(Pajor Tamás, a Hit Gyülekezetének vezető személyisége nyílt levelet intézett hozzám a 168 Óra honlapján: http://www.168ora.hu/velemeny/pajor-tamas-nyilt-levele-tamas-gaspar-miklosnak-146400.html, anélkül, hogy közölte volna, miért írja, amit ír. Ugyanis válaszol arra a meg sem említett írásomra – http://kettosmerce.blog.hu/2016/06/08/tgm_mediahelyzetunk – , amelyben szóvá tettem, hogy egy konzervatív egyházi szervezet, a Köves Slomó rabbi vezette EMIH vásárol föl balközép médiákat, míg az ellenzéki irányzatoknak is hangot adó ATV-nek szintén konzervatív egyház, a Hit Gyülekezete a tulajdonosa. Mellesleg, némelyek szerint közvetve a Népszabadságnak is konzervatív tulajdonosa lehet, a kormányzati médiák által most hevesen támadott Spéder Zoltán. Az izraeli kormány politikájára vonatkozó megjegyzésem mellékes volt: kifogásolt cikkem témáját – s magát a cikket se, az utalások ellenére – Pajor Tamás sajnos szóba se hozza.)
Kedves Tamás,
nem egészen világos, hogy miért kellene nekem azért, mert édesanyám zsidó volt, különösebben engedékenynek lennem a szélsőjobboldali izraeli kormány politikájával szemben. Magyar vagyok, és a magyarországi szélsőjobboldali kormány politikáját sincs szerencsém helyeselhetni. Az izraeli baloldal sokkal súlyosabb dolgokat mond az ottani kormányról és ideológiáiról, mint én. A jobboldal technikája világszerte azonos: Budapesten „magyarellenesnek” nevezik a kormányzat (vagy a rezsim, vagy a jobboldali „nemzeti” ideológia) bírálóit, ellenfeleit, Jeruzsálemben pedig zsidóellenesnek vagy Izrael-ellenesnek. Ezt visszautasítom.
Az se világos, hogy miért kellene az ilyen bírálatoktól megtartóztatnom magam amiatt, hogy Izraelnek hatalmas és veszélyes ellenségei vannak – ami természetesen igaz. Az izraeli kormány és szövetségesei bírálatának elemeit hozzáértőktől merítem: a lesújtó tények tekintetében nincs vita. Az izraeli nacionalizmus önvédelmi jellegéről ennyit mondhatok: évtizedekig éltem magyarként a magyarellenes román rezsim fönnhatósága alatt Erdélyben, s ettől még nem kedveltem meg a románellenes magyar sovinizmust (se). Nincs kettős mérce.
Fölhozod, kedves Tamás, azt az érvet, amely rendkívül elterjedt – a zsidó értelmiség nem tudni, mekkora, de jelentékeny részének jobboldali fordulata óta – , amely szerint a baloldalon látszólag megtagadott antiszemitizmus az „anticionizmus” álcájában él tovább. (Vö. nálunk: látszólag „jogvédő”, „liberális” vagy „marxista”, de VOLTAKÉPPEN „magyarellenes”, a „háttérhatalmak” – azaz persze a zsidók – ügynöke.) Ilyen esetek előfordulnak, nem tagadható; a szem előtt lévő izraeli államot olyasmikért ítélik el, amikért másokat nem. De itt az én írásomról van szó, amely szerintem nem ilyen.
Röviden: a mai cionizmus más, mint amilyen kezdetben, Moses Hess idején volt. A zsidó nép megrendítő, évezredes szenvedése és üldözöttsége és a hazatérés soha föl nem adott, teológiai-politikai álma volt a háttere annak, hogy megszülessék a terv: a régi hazában teremteni szabad közösséget és otthont Európa áldozatainak. Ennek a nemes és szép tervnek már a legelején az volt a nagy szerkezeti hibája, hogy üresnek, szabadon betelepíthetőnek vélte Palesztinát – de mivel alapvetően filozófiai utópia volt hajdan, a részletnek vélt tényekkel nem bíbelődött.
Ma már a cionizmus (ha nem is kizárólag, de mindenekelőtt) az izraeli állam nemzeti ideológiája: zsidó nacionalizmus. Fő ellenfele nem a régi zsidó (és minden más) Risorgimento ellenfele, a trón és az oltár szövetsége, hanem a fönnhatósága alatt élő palesztin-arab lakosság ellenállása – no meg az iszlám országok egy része. Izrael sorsát tragikusnak látom. Erővel – rendkívül nagy erővel – tartja fönn magát a kockázatos környezetben, és már régóta minden lépése a katonai logikának van alárendelve. Ez eltorzította politikai rendszerét, amelyben mindennaposak az arab kisebbség, a palesztinok elleni diszkriminatív rendszabályok – velük kapcsolatban a hozzáférhető, hatalmas szakirodalomhoz terelném az olvasót. (Régi igazság, hogy az elnyomó maga se lehet szabad.) Az évezredekig kínzott és gyilkolt zsidó nép iránti szeretet és együttérzés – amely minden morálisan gondolkodó ember sajátja Európában és másutt – se födheti el mindazt, amit helytelenítünk a szélsőjobboldali izraeli kormány politikájában és világnézetében. Ugyanazt, amit az indiai vagy a török kormány politikájában is irtózatosnak tartunk. S amin megdöbbenünk, amikor látjuk az európai közönyt a Földközi-tengerbe fulladt és fulladó és fulladni fogó menekültek sorsán. S amikor látjuk a határainkon fölhúzott – népszerű! – szögesdrót kerítést, Európa gyalázatát. (Minderről már írtam régebben, többek között itt: http://hvg.hu/velemeny.publicisztika/20140812_TGM_Izrael_es_mi.)
Groteszk dolog (és sokadszorra ismétlődik), hogy bennünket mernek vádolni zsidóellenességgel, nyíltabban vagy burkoltabban, bennünket, akik a legélesebben és a legmegvetőbben szóltunk az antiszemitizmus ellen, Ady Endre szellemében – a sajnos még mindig időszerű munkáját folytatva. Minden etnikai diszkriminációt, minden sovén militarizmust, minden nemzetiségi és felekezeti uszítást elutasítunk. Érted, kedves Tamás? Mindegyiket.
Sok izraelihez fűz politikai rokonszenv: ők most kisebbségben vannak, reménytelenül távol tőle, hogy hazájuk államügyeire befolyással lehessenek. A legtöbb országban ez a helyzet azokkal, akiket kedvelek, beleértve Magyarországot. Gondolhatod, nem tetszenek nekem a teokratikus-tradicionális (muszlim vagy egyéb) zsarnokságok; de nem az ő kiváltságuk az elnyomás és az agresszió. Liberális nyugati nagyhatalmak hajtották végre a gyarmatosítás rémtetteit, amelyek vetekednek régimódi tiranniák és modern diktatúrák népirtásaival és tömegmészárlásaival. Azt, aki mindenféle elnyomást utál és elítél, bárhonnan jöjjön, utópistának szokták tartani a Gonoszba belenyugvó realisták és pragmatikusok.
Pedig az utópia is valóság: itt van a fejünkben és a szívünkben. Béke veled.
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 242 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
Az első polgári engedetlenség és a sztrájkok után egyre inkább úgy tűnt, lendületét veszti a tanárok tiltakozása. És a lendülettel, ahogy ez ilyenkor lenni szokott, a médiaérdeklődés is eltünedezett a tiltakozások mellől. Az elmúlt hetekben kevés ember volt, aki azt gondolta, egy hangos, lelkes és nagyszámú tömeg fog a Március 15. térről a Várkert Bazárhoz menetelni a foci EB alatt, a nyári szezon kezdetekor. És milyen tömeg volt ez?! Nem csupán menetelt, hanem végigállta a brutális vihart, meghallgatta a szónokokat, és a jégeső közepette is velük együtt élt.
Januárban kezdték el tiltakozásukat a miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levelével, számos nagy tüntetésen vannak túl vidéken és Budapesten is a Tanítanék mozgalom tagjai, akik egy jobb oktatási rendszert akarnak kikövetelni a kormánytól gyermekeinknek. Most szombaton Budapesten a Március 15. tértől a Várkert bazárig haladnak, hogy ott értékeljék a kormány tevékenységét, de ezt teszik 7 vidéki városban is.
A lassan két évtized munkájával összegyűjtött megtakarításom egy részét anno a Quaestornál helyeztem el. A következő megfontolások szóltak a döntés mellett: régi cég, országos hálózattal, tulajdonosa az ország egyik leggazdagabb embere, a Quaestor-kötvény likvid eszköz átlag feletti hozammal, de nem annyira, hogy ordítson róla egy laikus számára az, hogy gáz van vele. Szerencsére időben szólt egy barátom, hogy ez egy nem biztosított befektetés, ami csőd esetén elvész, és a csőd kockázata nagy, mert a kötvénykibocsátás piramisjátéknak tűnik. Így a bedőlés előtt két évvel kb. ki is vettem onnan a pénzem, és elvittem egy részét az ország legnagyobb brókercégéhez, a Buda Cashhez, ott legalább biztosított a befektetés, gondoltam.
Spéder Zoltán egy oligarcha. Az Index, az Inforádió, a napi.hu és a portfolio.hu tulajdonosa. Jó barátja, Heinrich Pecina a Népszabadságot, a Nemzeti Sportot és 8 megyei lapot tulajdonoló Mediaworks tulajdonosa, közös bankjuk az FHB. Spéder a kormány megbízásából nagyjából 2012 óta viszi a takarékszövetkezeti integrációt, amelynek célja egy óriási magyar tulajdonú bank létrehozása. Spéder részt vett a 2006-ban Orbán ellen szerveződő, Fideszen belüli puccsban. Jó barátja Lázár János, esküdt ellensége Csányi Sándor, akivel korábban együtt dolgozott az OTP-ben, a hírek szerint nem túl közeli barátja Simicska Lajos. Ősfideszes.
Mintegy fél éve harcolnak láthatóan, hallhatóan, érezhetően a pedagógusok, a szülők, a diákok azért, hogy egy élhetőbb oktatási rendszert követeljenek ki maguknak. Ez idő alatt a társadalom széles rétegeit sikerült megszólítaniuk, szolidarított már velük az egészségügyiektől a villamosenergia-ipari dolgozókig egy sor ágazat, tüntettek, voltak polgári engedetlenek, sztrájkoltak és akcióztak. Egy dolgot nem sikerült elérniük: hogy a kormány komolyan vegye őket.
Hétfőn az előzetes ígéretekkel szemben elkezdődtek a fakivágások az Orczy-kertben, ahol a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új épületeit húzzák majd fel. A fakivágások hírére a helyi lakosokból és a helyi ellenzéki pártok tagjaiból (PM-Együtt-LMP) verbuválodott Orczy-kert Ligetvédők megakadályozták a rombolás folytatódását. Ezután írták ki a régóta megígért lakossági fórum időpontját.
Az NKE Ludovika kampuszának új beruházásában a Rendészettudományi Kar speciális képzési központja és egy sportközpont épül majd, ezért több száz fát vághatnak ki. A beruházás a környék lakói által elég jól belakott és jó állapotban lévő Orczy-parkot is érintené, a park fái közül többet is kivágnának, többet csak azért, hogy könnyebb legyen az építkezéshez a felvonulás. Ez azonban azért érthetetlen, mertezeket a beruházásokat barnamezős beruházásként a környéken vagy máshol is el lehetne végezni, az Orczy-park békén hagyásával.
Hétfőn úgy indultak be a láncfűrészek, hogy az egyetem főtitkára korábban megígérte, ameddig nem tájékoztatják a helybelieket, nem egyeztetnek velük, addig nem vágnak ki több fát. Hétfőn mégis négy fa esett áldozatul a kivágásoknak, és hiába állítja azt másnap kiadott közleményében az egyetem, hogy nem is akartak kivágni több fát, ez a helyszínen a munkások kommunikációjából egyértelműen kiderült, nem igaz.
Az egyetem főtitkára korábban azt igérte, “nem fogunk a lakossági fórumig kivágni több fát”, majd hétfőn már azt mondta, korábban csupán azt ígérte meg, ha nem szükséges, nem fognak kivágni az egyeztetésig több fát. Úgy tűnik végszükség volt a négy fa kivágására az egyeztetés előtt. Azelőtt az egyeztetés előtt, amelynek időpontját maga az egyetem jelöli ki.
De milyen egyeztetés is ez! Az egyetem meg is hirdette a hetek óta ígért lakossági fórumot, négy nappal korábban. Június 14-én 17 órára. Ennél jobb időpontot pedig nem is találhattak, hiszen aznap 18 órakor az egész ország fog a tévé előtt ülni, és nézni a Magyarország-Ausztria EB mérkőzést. A magyar válogatott 30 év után fog először nagy világversenyen játszani.
Ha valaki hisz a véletlenekben, és abban, hogy az egyetem vezetése egyszerűen “nem ért a focihoz”, annak a meghívó szövegének egy másik mondata lehet árulkodó arról, mennyire szeretne valójában a lakossággal érintkezni a lakossági fórumon az egyetem: “A helyszín korlátozott befogadóképességére tekintettel kérünk mindenkit, hogy a fórumra pontosan érkezzen,” - írják a kollégium multimédiás termébe meghirdetett fórumról. Tényleg nincs az NKE-nek nagy befogadóképességű terme, amiben egy lakossági fórumot meg tudna tartani?
Ahhoz képest, hogy nem a helyi Fidesszel, hanem egy egyetem elvileg bölcs, és a társadalmi konzultációban hívő embereivel tárgyalnak az Orczy-kert sorsáért aggódók, már több ízben kellett cáfolniuk az NKE közleményeit. Legutóbb kedden például facebook oldalukon az Orczy-park Ligetvédők hat pontban szedték össze az egyetem közleményének csúsztatásait:
1. Azért 4 fát vágtak csak ki, mert odamentünk, nem azért, mert annyit akartak.
2. Korábban már kivágtak 130 fát.
3. A Ludovika téren hiába telepítenek most bokrokat, több tíz életerős gyönyörű fát vágtak ki 2013-ban csak azért, hogy jobb legyen a ki-be látás az épületbe.
4. Soha semennyit nem konzultáltak a környékbeliekkel.
5. Több hektáros famentes placcokra építkezhetnének, de zavarják őket a placcokat körülvevő fasorok.
6. Nem szeretnénk, hogy a több tíz éves fákat kis csemetékkel pótolják, a beton meg a téren teret nyerjen!
Akinek mégis kedve támad elmenni a lakossági fórumra és megkérdezni az egyetemet, miért egy park lerombolásával és fák kivágásával kíván új épületeket felhúzni, az 2016. június 14-én 17.00 órától az Orczy úti Kollégium multimédiás termében (1089 Budapest, Orczy út 1.) tudja azt megtenni.
Bőven van kérdés, amire érdemes lenne válaszolnia az egyetemnek. Aki pedig akkor nem ér rá, az csatlakozhat az Orczy-park Ligetvédők oldalához, vagy Facebook csoportjához.
Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 242 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
A Brit Média nevű cég (nevében a „brit” nem azt jelenti – angolul – , hogy „British”, hanem azt – héberül – , hogy „brit”, azaz „szövetség”), amely a Köves Slomó rabbi által vezetett, a lubavicsi hászid hagyományokat ápoló EMIH vállalkozása, bevásárolta magát a Klubrádió és a 168 Óra tulajdonosai közé. Most pedig tárgyalásokat folytat arról, hogy megvásárolja a Népszavát és a Vasárnapi Híreket (talán más befektetőkkel együtt).