A minimálbér és garantált bérminimum emelésnek, illetve a brutális munkaerőhiánynak köszönhetően növekedésben van a magyar átlagbér. Persze ez csalóka, már többször írtunk róla, hogy az átlagbért a budapesti bérek, a vezető szakmák, a bankszektor, az informatikusok, a kommunikációs szakma, a felső- és középvezetők bérei húzzák felfelé, miközben a dolgozók nagy része (kb. 70 százaléka) alatta keres.
„Újságírókkal akar háborúzni a Fidesz” -- írja a Magyar Nemzet. A cikk arról szól, hogy állítólag ősztől már nem csak komplett médiumok lejáratásán fognak munkálkodni a fideszesek, hanem „megpróbálják aláásni a Fidesz belső viszonyait firtató, a gazdasági hátország üzleteit feltáró újságírók tekintélyét.” Ebben csak a személyeskedés lehet az új elem, mert a háború már javában zajlik évek óta. És bőven nyerésre áll a kormányoldal.
Az iskola az életre nevel – tartja a népi bölcsesség, s ha ez így van, akkor nagy bajban vagyunk, mióta a Fidesz-KDNP kormánya felkannibalizálta az oktatást, desszertként pedig elfogyasztotta a teljes tankönyvpiacot is.
Puzsér Róberttel az a baj, hogy okos, nagyon erős a problémaérzékenysége, és baromi jól ír és beszél. Alapjáraton Puzsér egy csodálatos lehetőség lenne a magyar közélet számára, csakhogy van egy kis probléma. Hősünk szerelmes a népszerűségbe, és mivel okos, pontosan tudja, hogy saját rajongótáborát ellenségképek kialakításával, hamis dilemmák valósnak láttatásával tudja fenntartani.
Vezető fideszes politikusok egymásra licitálva nyilatkoznak az elmúlt hetekben kormányellenes kiképző táborokról, Soros György által tervezett puccskísérletről, az alkotmányos rend jövendő megdöntésére szőtt tervekről. Nem kétséges, hogy a kormánypártiak egy központilag tervezett kommunikációs kampány végrehajtói.
Forrás: Napi.hu
A Fidesznek profi hatalomtechnikusok dolgoznak: abban biztosak lehetünk, hogy véletlen elszólások ilyen sűrűséggel nem jelenhetnek meg a médiában, főleg nem alig tíz hónappal az országgyűlési választások előtt. Ezek a kommunikációs panelek nem szolgálnak mást, mint a Fidesz korán elindított választási kampányát. Összegyűjtöttük a témában forgó elméleteket, és megnéztük, mik a valószínű és kevésbé valószínű verziók, mi állhat a kommunikációs kampány mögött.
Ha arról kérdezünk egy Fidesz-szavazót, miért szavaz Orbánékra, jó eséllyel kérdez vissza: ki másra kellene? A Fidesz magát az egyetlen kormányzásra képes pártként mutatja be, a többi pártot a káosz letéteményeseinek láttatja. Az előre beharangozott puccskísérletet ecsetelő, polgárháborús retorika lehet egyszerűen ennek a kommunikációnak a folytatása, amely szerint a Fidesz egyenlő a stabilitással, míg az ellenzéki pártok az anarchia hírnökei. A stabilitás pedig biztonságot jelent, ami az egyik legfontosabb választói szempont. Ha a Fidesz képes lesz 2018-ig fenntartani ezt a szembeállítást, és elhitetni a pártról, hogy a biztonság egyedüli őrei, akkor hatalmas lépéselőnyből indulnak a választáson.
Újra és újra felröppen a pletyka, hogy a kormánypárt átírná a gyülekezési törvényt, aztán ebből mégsem lesz semmi. Pedig 2016 nyarán az Alkotmánybíróság is kötelezte a törvényhozást, hogy módosítson év végéig a törvényen, ez ennek ellenére sem történt meg. Lehetséges, hogy most mégis ez következik és a várható ellenállás letörésén dolgozik jó előre a fideszes kommunikációs gépezet? Nem lenne ésszerűtlen, ugyanis működőképes érv lehet, hogy egy puccs és az azt követő káosz megakadályozása miatt jön a szigorúbb szabályozás. Lehetséges, hogy a kormánypárt ősszel előveszi a témát, és a tüntetések kereteinek jogi újraszabályozása mellett akár a polgári engedetlenség kérdéséhez is hozzányúl.
Amikor Rogán Antal ellenzéki kiképzőtáborokról hallucinál, akkor valószínűleg a Gulyás Márton-féle Közös Ország mozgalom elvonulásaira gondol. Gulyásék ugyanis valóban hétvégi kiruccanásokon készülnek az őszre beígért tüntetéssorozatra, amivel a választási- és a választójogi törvény megváltoztatását akarják kicsikarni. Sokan gondolják, hogy a puccs és forradalom narratívával Gulyás mozgalmának lejáratását készíti elő a Fidesz.
Ezt azért nem tartom valószínűnek, mert a Fideszben alaptétel, hogy nekik kell uralniuk a politikai napirendet, erről beszél G. Fodor Gábor is, amikor a pillanat uralását emlegeti. Ebbe a világképbe nem fér bele egy olyan akciósorozat engedése, amely kitartóan tematizálhatja a nyilvánosságot Sokkal életszerűbb, hogy a kormánypárti kommunikációs agytröszt bedob valami nagyobbat, ezzel kiszorítja Gulyásékat a hírekből és egyszerűen lemossa őket a színről.
Egyre többször beszélnek arról nyilvánosan is ellenzéki körökben, hogy a kormány önpuccsra készül. Az elmélet szerint azért beszélnek kormányzati megmondóemberek puccsról, mert Erdoganhoz hasonlóan egy kamu puccsal akarja a kormány megszilárdítani a hatalmát. Párhuzamként tálalják, hogy a Soros elleni kampány nagyon hasonlít Erdogan Gülen ellen folytatott kampányához, ami a “puccs” előjátéka volt Törökországban.
Valójában ezek nem igazi érvek. Egyrészt Törökország kapcsán bizonyosan még ma se jelenthetjük ki, hogy Erdogan önpuccsáról volt szó, és nem egy elrontott valódi puccsról. Másrészt Gülennek inkább Simicska Lajos lenne megfeleltethető.
Az önpuccs verzió alváltozata, hogy a kormány egy rendkívüli helyzetről szóló törvényt akar kikényszeríteni, vagy adott esetben a választások elhalasztására is játszhatnak, ha a Fidesz nem állna megfelelően. Míg előbbi verzió nem életszerű, hiszen ezt kétharmados törvénnyel lehetne meglépni, utóbbi azért tűnik valószínűtlennek, mert a Fidesz nem áll rosszul, majdnem biztos, hogy ők maradnak a legerősebb párt a parlamentben, még ha a kétharmadjukat nem is tudják visszaszerezni.
Az utolsó opció szerint a Fidesz a választásokig előre rendelkezik egy tervvel, amellyel meg akarja határozni, hogy miről szóljon a kampány. Egy olyan durva lépéssel, mint például a CEU elleni támadás, akár hónapokra is kontrollálni tudják, miről szóljanak a hírek, illetve közvetve, hogy miről ne. Ne legyen szó az ellenzéki pártok programjairól, se az egészségügy vagy az oktatás helyzetéről, mert ezek a témák komoly, támogatottságuk mértékében is mérhető károkat okozhatnak a Fidesznek. De az elmúlt fél év után látják azt is, hogy egy ilyen durva lépés komoly ellenreakciókat szül, így a saját tábornak már előre “beárazzák” az ellenreakciókat. Egy esetleges durva lépés után utcára menő embereket úgy állítanák be, mint egy előre eltervezett, kormányellenes megmozdulás résztvevőit, hazaárulók, puccsot szervezők, Soros támogatói, a nemzet ellenségei.
Mint látható, a különböző verziók között bőven vannak hasonlóságok és átfedések. Bármelyik verzió is válik be, az biztos, ezek az elszólások már a 2018-as kampány részei, és már most a kampány témáinak befolyásolása zajlik a kormánypárt részéről. Azt is bátran kijelenthetjük, hogy ezek a mondatok a saját tábor hergeléséről szólnak, és egy olyan politikai valóság kialakításáról, amelyben a politikai ellenfelek, a Fidesszel egyet nem értők mind Soros katonái, a haza ellenségei. A kérdés az, hogy ez párosul-e valamilyen konkrét lépéssel, mi lesz az, mennyire lesz rossz az országnak, és mit tudnak majd kezdeni Orbán ellenfelei ezzel a helyzettel?
Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!
A Kettős Mércét nem segítik oligarchák, pártok, nincs reklámbevétele nagy cégektől, a ti támogatásotoknak köszönhetően működik! Ez biztosítja a Mérce függetlenségét.
Támogass minket egyszerűen bankkártyával:
Más támogatási lehetőségekért és több infóért kattints ide.
Ha Orbán Viktor tényleg a történelemkönyvhöz beszél Tusnádfürdőn, akkor idén nagyon gyengén teljesített. Hiába csinált úgy a miniszterelnök, mintha Európát érintő sorskérdésekről mondaná meg a tutit, valójában csak egy kampánybeszédet préselt ki magából. Abból is egy igen laposat és gyengét.
A politika érzelmeink felkeltésének és irányításának technikája is. A legfeltűnőbb ez akkor, ha az olyan akciókat nézzük, mint a kormány Soros, vagy EU-ellenes kampánya, de nem csak erről van szó: minden politika célja, hogy saját táborát integrálja és mozgósítsa, egyszersmind az ellenséges tábort dezintegrálja és demobilizálja. Hogyan teszi ezt érzelmeink felkorbácsolása és irányítása révén? Mire használja érzelmeinket a politika? Kiket próbál meggyűlöltetni velünk és miért? Lehet-e felháborodásnak építő hatása is vagy szükségképpen rombol?
A BKK új elektronikus jegyrendszert vezetett be. Már ez a bevezetés is a folyamatosan csúszó elektronikus jegyolvasó rendszer bevezetése helyett érkezett meg, ilyen nesztek parasztok stílusban. A nesztek parasztok stílus abból is látszik, hogy a rendszert gyengébben programozták le, mint egy kezdő informatikus.
„Amit eddig szovjet birodalomnak neveztek, azt most Soros-birodalomnak hívják” – mondta mosolyogva Soros György 1994 telén egy amerikai újságírónak egy magángépen, valahol Románia felett. Ez nem egy Habony Árpád fejéből kipattant, közmédián futó kormányzati kisfilm, hanem a valóság. De ne elégedjünk meg annyival, hogy „No lám, ez a zsidó spekuláns maga is bevallotta, hogy a háttérből irányít.” Soros 23 évvel ezelőtti mosolygásának a megértése a kulcs a jelenhez: Orbán Viktor pontosan ezt a nevetést nem akarja hagyni.
„Ne féljetek magyarok, mert itt vannak a cigányok!”
(A marosvásárhelyi magyarellenes pogromot megakadályozó magyar cigányok jelmondata)
Van egy nemzeti kormány és annak van egy minisztere, Balog Zoltán. Ez a miniszter felel az oktatásért, az egészségügyért, a kultúráért, a sportért. És ez a miniszter azt mondja Tusványoson, egy panelbeszélgetésen, van olyan ember, akiről még a kormány nem döntötte el, tehertétel-e vagy haszon.
