A Mérce legújabb cikkeiért és friss hírekért kattints ide!

Akkor veszik el tőlünk a szabad oktatást, amikor épp tüntetünk érte

Akkor veszik el tőlünk a szabad oktatást, amikor épp tüntetünk érte

Egészen elképesztő érzés állni a Kossuth téren, és hallgatni, ahogy tízezrek hangja rezgeti meg a Parlament ablakait „Szabad oktatást!” követelve. Voltunk már itt ugyanígy, ugyanezzel az üzenettel alig egy évvel ezelőtt is. És bár most nyilván a CEU ügye viszi a prímet – azt nem nehéz belátni, hogy az egyetemet ellehetetlenítő törvény mögött teljesen más tartalom áll, mint „csak egy egyetem” elpusztításának célja. Viszont az oktatás szabadsága ma sokkal inkább halott, mint egy évvel ezelőtt. És ha valamiért, akkor ezért tényleg tüntetni kell.

6zreblm8yrjhwfd7s.jpeg

Forrás: 444.hu

Zsigeri erővel tört ki a felháborodás emberek ezreiből a fővárosban, és egyre több vidéki város is csatlakozik. És ez jó, tényleg. Tüntetni kell a CEU-ért, tüntetni kell a kormány gőgje ellen, ami a törvénykezés erejét használja arra, hogy saját úri kedve szerint alakítsa az életünket.

De amikor Budapest utcáin ezrek vonulnak, és szabad oktatást követelnek, jó ha tudjuk, hogy e mögött a jogos és fontos követelés mögött sokkal többnek kellene lennie, mint ami ma megjelenik ebből.

A felsőoktatás ugyanis nem csak a CEU-ból, az oktatás pedig nem csak a felsőoktatásból áll.

És az oktatás ma már nem csak ezer sebből vérzik, az oktatást mára kivégezték, és éppen egy jeltelen sírba dobják bele. Talán nem volt érdem nélküli az elmúlt egy év oktatási tiltakozáshulláma, hiszen sokakhoz eljuttatta a hírt, hogy nagyobb a baj, mint amit gondolunk.

Ráadásul a folyamat felgyorsult.

Kattints és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!

Kezdődött minden a köznevelési törvény elfogadásával, ami 2011-ben jóval kevesebbeket vitt utcára, pedig világosan látszott belőle, hogy mi a kormány szándéka: eltörölni a szabad oktatást, és a kormány uralma alá hajtani mindent és mindenkit ebben az ágazatban.

Aztán jött a központosítás: a KLIK, mint iskolafenntartó, káoszt és megfélemlítést hozott. A pedagógusok életpálya helyett kényszerpályát kaptak, a diákok tankötelezettségi korhatárának lecsökkentése ezrektől vette el egy jobb élet reményét. A tankönyvpiac államosítása megölte a szabad tankönyvválasztást, ezzel pedig államilag rendelt, propagandatankönyvek silány garmadájával szemetelte tele az iskolákat.

A bürokrácia tort ült az esztelenség fölött, az iskolákban pedig egyre fogyott a levegő. Egyre több intézmény választotta inkább az egyházi felügyeletet, csak hogy kiszabaduljon az állam karmaiból, miközben etika és hittanoktatást kényszerítettek a diákokra – vagyis az állam kényszertantárgyakkal igyekezett saját ideológiát csepegtetni a fejekbe. A szakképzési rendszert szétverték, ma 30 ezer diák készül éppen jogsértő érettségire.

Mindeközben pedig sorra alakulnak az olyan bábszervezetek, amelyek a társadalmi egyeztetést és a kormány befogadókészségét hirdetik hazugan – ilyen volt a Köznevelési Kerekasztal, amit álegyeztetésekre használ a kormány, a saját maga által létrehozott és pénzelt szervezetek asszisztálásával, ilyenek az olyan szervezetek, mint a Nemzeti Pedagógus Kar vagy a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete, ami a közel két évtizede működő Történelemtanárok Egyletének propagandapárja, és most épp a diákokat kísérti Balog Zoltán egy új országos diákszervezet létrehozásával, miközben a jelenleg is aktív diákszervezetek vészjelzéseit semmibe veszik. Mindezek egy célt szolgálnak: lehessen hirdetni, hogy a kormány igenis tárgyal. De ne legyenek kétségei senkinek, ezek pusztán retorikai bravúrok, egyeztetésről szó sincs, bólogatásról annál inkább. Viszont ezek a szervezetek teremtik meg a látszatlegitimációját a kormány megannyi káros, elhamarkodott és ostoba intézkedésének.

Hosszasan lehetne sorolni, hogy mi mindent hagytunk, hogy idáig fajuljon a helyzet. És még nincs vége: ma a kormány éppen arra készül, hogy végleg eltörölje a tanszabadságot.

Csépe Valéria, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásával megbízott miniszteri biztos éppen körbehaknizza a médiát, és azzal kampányol, hogy az új NAT jobb lesz mint eddig bármi, és majd Harry Pottert is lehet tanítani az iskolákban (mikor értjük már meg végre, hogy nem ez jelenti a tanszabadságot, és mikor tanuljuk meg, hogy ezeknek a szólamoknak ne higgyünk többet?), addig a kormány kihasználva, hogy jelenleg senki sem figyel a közoktatásra, épp arra készül, hogy keretszámokkal határozza meg, hányan járhatnak gimnáziumba, és hányan szakgimnáziumokba, szakközépiskolákba. A cél egyértelmű: terelni a diákokat abba a szakképzési rendszerbe, ahonnan bizonyosan nem versenyképes tudással és az életre megfelelően felkészítve léphetnek ki majd a munkaerőpiacra. És onnantól látszata sem marad a tanszabadságnak, kettészakadunk érdemesekre és érdemtelenekre, és ez utóbbiak lesznek majd többen.

Amikor ma az oktatás szabadságát követeljük az utcán, ez is jusson eszünkbe. Hogy közoktatás nélkül nincs felsőoktatás sem, és hogy közoktatás nélkül más sincsen. Mert ez mindennek az alapja.

Ha ma harcolunk a szabad oktatásért, gondolnunk kell azokra a tíz- és százezrekre is, akik soha nem jutnak el a felsőoktatásig, de éppúgy ki vannak szolgáltatva az elnyomó rendszernek, mint azok, akik egyetemeken tanulnak. Hogy a szakképzést szétverték. Hogy államilag szabályozzák ma, hogy miből és mit lehet tanulni. Hogy a fogyatékkal élő, SNI-s tanulók számára a felsőoktatás jóformán elérhetetlen, függetlenül attól, hogy milyen képességekkel bírnak. Hogy a cigány diákok számára ez az út még kevésbé járható. Hogy ma a szegregáció ugyan nem divatos és tömegeket megmozgató téma, de társadalmi felelősségünk megszólalni azokért is, akiket ez az esélyegyenlőtlenségre épülő rendszer kitaszít magából. És még sorolhatnánk, hosszan...

Igen, most van az ideje annak, hogy zúgjon a „Szabad oktatást!” De kerüljük el a kirekesztés csapdáját: az oktatás komplex rendszer, melyben jelenleg minden szinten, minden érintett elnyomástól szenved. Gondoljunk mindannyiukra, amikor utcára vonulunk, és tegyünk azért, hogy a helyzetük változzon. Ez mindannyiunk felelőssége, de egyben mindannyiunk érdeke is!

Az eleven jog fája – Gulyás Márton és Varga Gergő ítéletéhez

Az eleven jog fája – Gulyás Márton és Varga Gergő ítéletéhez

Gulyás Mártont és Varga Gergőt elítélték. „Helyes” – mondják sokan – „rendnek kell lenni; és egyébként is, mit érünk el azzal, ha festékes flakonokat dobálunk?” Valóban, mit érünk el vele? A dolognak semmi jelentősége nincs, a festéket másnapra letörlik, az esetet elfelejtik, és Gulyás Márton nem lenne több, mint egy kevés fantáziával megáldott graffitiművész. És mégis, a hatalom fejvesztve rohan megállítani a rendbontást, elfogni a festékdobálókat és azonnal bíróság elé állítani őket, mintha pusztán ezen múlna a rend, mintha Gulyás festékes flakonjaiból a káosz és anarchia szelleme fröccsenne szét az utcakőre. Miért retteg a hatalom ennyire ezektől a látszólag értelmetlen, következmények nélküli performanszoktól?

bie_5793-e1492108667471-1024x576.jpg

Lemosható festékért 500 óra közmunka, de akik szétlopják az országot, szabadlábon?

Lemosható festékért 500 óra közmunka, de akik szétlopják az országot, szabadlábon?

Rabláncon vezették be bírósági tárgyalásra Gulyás Mártont és Varga Gergelyt, akik hétfőn lemosható festékkel töltött flakonnal próbálták megdobni a Sándor-palotát, miután Áder János aláírta CEU-törvényt. A tárgyalás végén Mártont és Gergőt bűnösnek találták. Gulyás 300 óra közmunkára ítélték, Varga Gergőt 200 óra közmunkára. A vád mindkettőjüket rongálás és garázdaság miatt ítélte miközben például Gulyás el se találta az épületet ahogy a tárgyaláson kiderült, így megrongálni se tudta azt.

16708096_977c990b7c1d7f032575404a5eee1a69_wm.jpg

Hogyan léphetne fel az EU az egyre agresszívebb Oroszországgal szemben - Brüsszel +/-

Hogyan léphetne fel az EU az egyre agresszívebb Oroszországgal szemben - Brüsszel +/-

Beletört a kulcsom a zárba, biztos Putyin volt. Ehhez hasonló,  bizonyos szinten jogos mondatokkal parodizálják sokan a nyugati és magyar értelmiség egyre növekvő félelmét Oroszországgal szemben. Vannak természetesen olyanok, akik a politikai cselekvés helyett használják a Putyin ellenes küzdelmet, és olyanok is vannak, akik saját politikai kudarcaik magyarázatául használják Oroszország növekvő befolyását.  Ugyanakkor Magyarországnak és véleményem szerint az EU egészének, az orosz befolyás egyre növekvő ütemben történő terjedése az egyik legalapvetőbb kihívása a huszonegyedik században. 

bpm06-eszaki-aramlat.jpg

Az Északi Áramlat gázvezeték megnyitási ceremóniája 2011. november 8-án, Francois Fillon francia kormányfő mellett Angela Merkel és Dmitrij Medvegyev orosz elnök; Eredeti kép: Wikipedia / kremlin.ru (CC BY 3.0)

Újra több ezren tüntettek az utcán! – Percről percre

Újra több ezren tüntettek az utcán! – Percről percre

Ma este sokezren tüntetnek a civiltörvény módosítása ellen nemcsak Budapesten, hanem több vidéki és külföldi városban is. A kormány már évek óta hadjáratot űz az “álcivil”, “norvég”, “sorosbérenc” civil szervezetekkel szemben, de a múlt pénteken benyújtott törvényjavaslattal szintet lépett: ha elfogadják, gyakorlatilag szégyenbélyeget kell magára sütnie minden civil szervezetnek, amelyik a fennmaradásához külföldi támogatást kap. Az eseményeket élőben közvetítjük!

17902922_10155258670394851_244133066_o.jpg

Miért kell a CEU a cigányoknak? - Habiszti!

Miért kell a CEU a cigányoknak? - Habiszti!

11 év és 253 roma diák, több mint 15 országból, amelyből 72 magyar állampolgár. Ezekkel a számadatokkal büszkélkedhet a CEU Roma programja, a Roma Access Programs. A program, az egész világon egyedüliként nyelvtudáshoz, kompetens kapcsolatokhoz és reális lehetőséghez juttatja a roma diákokat, hogy nemzetközileg elismert MA diplomát szerezzenek. Ezen program segítségével jutott be Esztergályos Károly a CEU Gazdaságpolitikai mesterképzésére. Elmondása szerint nem bírta tovább a CEU körüli feszültséget, és gondolatait Facebook-on osztotta meg, amelyeket az alábbiakban adunk közre.

nador.jpg

Elég volt!  Beintegetett a jövő Áder János és Orbán Viktor ablakán

Elég volt! Beintegetett a jövő Áder János és Orbán Viktor ablakán

Tegnap ugyan mindössze 1-2 ezer ember vonult végig a városon, hogy a Magyar Rádió Puskin utcai épületénél fejezze be a Sándor-palotánál kezdődő sétáját, ahová valaki kitűzte az EU-s zászlót. De ez az 1-2 ezer ember lényegében a semmiből verbuválódott. 1 órával azután, hogy Áder aláírta a lex CEU-t, este 8 óra körül indult a tegnapi tüntetés, és hajnali 2 táján fejeződött be.

17883669_10211137070115939_3571688428303759712_n.jpg

süti beállítások módosítása