Ma van az utolsó teljes nap, amikor még aláírással támogatható a 2024-es budapesti olimpiai pályázat visszavonásáról tartandó népszavazás. A Momentum Mozgalomnak pénteken 16 óráig kell az aláírási íveket leadnia, ezért ma estig még több mint 20 pulttal, de pénteken már csak délelőtt 11-ig gyűjtenek 5 fővárosi helyszínen.
A Kettős Mérce tegnap reggel óta percről-percre közvetíti az eseményeket. Közöljük az aláírásgyűjtés részeredményeit, válaszolunk a legfontosabb kérdésekre, összefoglaljuk, mi történt a kampányban, mi a népszavazás tétje, és elmondjuk azt is, hogyan tovább, ha összegyűltek az aláírások. Együtt izgulunk az olvasókkal a kampány végén.
Update:
Az utolsó napról is percről-percre tudósítunk. A közvetítést itt tudod olvasni.
Péntek délután 16 óráig adhatja le a kezdeményező Momentum Mozgalom a 2024-es budapesti olimpiai pályázat visszavonásáról szóló népszavazási kezdeményezéshez szükséges aláírásokat. A Kettős Mérce az utolsó 64 órában percről-percre közvetíti az eseményeket. Közöljük az aláírásgyűjtés részeredményeit a Momentum Mozgalom és a pártok adatai alapján, válaszolunk a legfontosabb kérdésekre, összefoglaljuk, mi történt a kampányban, mi a népszavazás tétje, és elmondjuk azt is, hogyan tovább, ha összegyűltek az aláírások. Együtt izgulunk az olvasókkal a kampány végén.
Ha kérdésed van a népszavazással, a gyűjtéssel kapcsolatban, tedd fel, és mi a cikkben válaszolunk. Kommentelj a cikk alá, vagy írj akár névtelenül is nekünk a Facebookon, vagy az info@kettosmerce.hu címre.
23.42 Ennyi minden történt ma
Holnap minden bizonnyal még sűrűbb napunk lesz, így most elbúcsúzunk. Reggel 8-kor új percrő-percérvel jelentkezünk
22.00: A Momentum mai napja, számokban
8324 aláírás
197,5 pultóra
42,15 aláírás/óra/pult
Ez viszont a tegnapi teljesítménytől kissé elmaradt, rá kell kapcsolni a utolsó teljes napra, ha eredményes gyűjtést akarnak. A többi párttól beérkező összesített számokat még nem tudjuk
21.45: Elég jó napot zártak az aláírásgyűjtők
Nem csupán a kora délutáni 450 aláírást és az MSZP-sek által behozott kb. ugyanennyit plusz támogatást ünnepelhették a Nyugati aluljáróban, de még a gazdasági menekült Vader Nagyúr is meglátogatta őket.
A Nyugatihoz hasonló volt a napi helyzet a Hollán Ernő utcánál is, ahol 2 óra alatt jött össze 70 aláírás a Párbeszéd pultjánál
20.42 Az Origo olvasói egy évvel ezelőtt még nem akartak Olimpiát Budapesten
A kormánypártokkal, 2014-es erőszakos átalakítása óta szívélyes viszonyt ápoló Origo saját 2016-os netes felmérése szerint még az ő olvasóik sem akartak tavaly olimpiát. Egészen pontosan 3000 válaszadójuk 84%-a mondta ezt felmérésükre.
20.00 Botka László a Momentumról: „kedves, aranyos és tiszteletreméltó fiatalok"
Az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Botka László interjút adott a Kettős Mércének. Ebben a szegedi polgármester elismerően nyilatkozott a Momentum Mozgalom olimpiai népszavazási kezdeményezéséről. Botka azonban problémásnak látja az ellenzéki térfél további forgácsolódását, szerinte ez azt az üzenetet küldi a választók felé, hogy a demokratikus ellenzék nem akar és nem tud győzni, nem képes leváltani az Orbán-rendszert.
A teljes interjút itt olvashatjátok:
Exkluzív Botka László interjú a Kettős Mércen: "Nagyon határozottan egyértelművé szeretném tenni, hogy számomra csak...
Az Oxfordi Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint az 1960 és 2016 között megrendezett olimpiák rendezési költsége átlagosan több mint két és félszerese volt az eredetileg tervezett költségeknek. Az 1960 és 2016 között rendezett 30 olimpia közül 19 esetében állnak rendelkezésre adatok az tervezett és a végleges költségekről: ez alapján azt látszik, hogy az olimpiák 47 százaléka több mint 100 százalékkal átlépte a tervezett költségeket.
A nyári olimpiák történetének legnagyobb költségtúllépését az 1976-os montreali olimpia hozta össze, ami 720 százalékkal volt drágább a tervezett költségeknél, tehát több mint nyolcszor drágább volt a terveknél. Montrealt Barcelona követi 266 százalékos költségtúllépéssel. A téli olimpiák közül a New York állambeli Lake Placid a rekorder költségtúllépésben: 324 százalékkal került többe ez az olimpia, mint amennyit eredetileg akartak rá költeni, viszont minden idők legkorruptabb ötkarikás játéka, a 2014-es szocsi olimpia sem marad el nagyon ettől a teljesítménytől 289 százalékkal. Bővebben: http://index.hu/gazdasag/2017/01/26/katasztrofalis_uzlet_az_olimpiarendezes/
19.05: A politikai elemző szerint a Kúria értelmezésén múlik, lesz-e népszavazás
László Róbert, a Political Capital elemzője a Klubrádiónak nyilatkozva azt mondta, amiatt alakulhat ki jogértelmezési vita, hogy a fővárosban csak tartózkodási hellyel rendelkezők aláírása számít-e vagy nem. László ugyan figyelmeztet arra, hogy a kormányoldalról ezen a vonalon megtámadhatják a referendum kiírását, mégis arra számít, hogy az eredeti értelmezéshez lesz közelebb a Kúria álláspontja is.
18.08 Élőben az aláírásgyűjtésről
Harminchat óra van még hátra az olimpiai aláírásgyűjtésből! Hogyan tervezi a Momentum az utolsó napok hajráját? Soproni Tamás alelnökkel beszélgetünk, kommentben ti is feltehetitek a kérdéseiteket!
Görgess lejjebb még több tartalomért!
Ez a cikk is a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!
A Mércét nem támogatják oligarchák vagy pártpénztárnokok, csupán egyszerű magánemberek. Ez biztosítja a függetlenségünket. Támogass minket rendszeresen havi 1000, 2000 vagy 5000 forint átutalásával, hogy még több ilyen cikket írhassunk, és még több emberhez juttathassuk el, mi történik valójában az országban!
Kattints és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!
18.55: Alföldi Róbert Szöulból írt alá
A színész-rendező szignója a Nolimpia aktivistái szerint a Margit hídhoz futott be egy órája
18.25: Egyedül az LMP brüsszeli szervezete 154 aláírást adott le ma
Ez olyan Brüsszelben élőktől származik akiknek az állandó lakcíme Budapesten van. Soproni Tamás Momentum alelnök szerint a szerdai szám a keddihez hasonló lesz, ehhez jönnek még a később összeszámolandó postai aláírások is. Soproni a Fidesz nemzeti konzultációs terveire reagálva a Mércének elmondta, a kormánypártok "papírfecnijét" nem tartják valódi konzultációnak, a népszavazást azonban igen.
17.59: Az Együtt eddig ma 400 aláírást adott le összesen
Az mai összesített adatokat holnap közöljük itt
17:35 - 10 000 felett kedden!
Tegnap legalább 10 ezer aláírást gyűjtöttek a különböző szervezetek és állampolgárok az olimpiáról szóló népszavazás kiírásához. A Momentum Mozgalom tájékoztatása szerint kedden 8874 aláírás gyűjtöttek az aktivistáik, 167,5 „pultóra” alatt, ez 52,98 aláírás/óra/pult. Az LMP 7 helyen gyűjtött és legalább 1218 aláírást szedett össze kedden.
17.20: A budapesti kampányról ír a Le Monde is
A francia lapban Blaise Gauquelin riportja megszólaltatja Fekete-Győr Andrást aki szerint a kezdeményezés ráirányíthatja a figyelmet Magyarország valódi, és súlyos problémáira is. Los Angeles mellett a játékok rendezésének másik nagy esélyese a francia főváros, Párizs amely már el is kezdte nemzetközi kampányát.
(Fotó: Kisbenedek Attila, AFP)
17.00: Az Együtt a Fidesz visegrádi frakcióülésénél gyűjt aláírásokat
A párt elnökségi tagja, Hajdú Nóra számolt be erről nemrég
A visegrádi frakcióülés előtt Kósa Lajos egyébként az ATV- kérdésére közölte, nem terveznek olimpiaellenes nemzetközi konzultációt, sőt a frakcióülésen sem a népszavazásról, sem az olimpiaellenes kampányról nem lesz szó szerinte.
16.45: Nagyon megdobta a Momentum Mozgalmat a több hetes aláírásgyűjtés
A mozgalom arról számolt be nekünk, hogy a kampány során összesen 1800 aktivistájuk regisztrált, és az utolsó hétre azt is elérték, hogy már egyáltalán nem jelent problémát az összes gyűjtőpult feltöltése.
16.20: Rióból is érkezett aláíróív a Momentumhoz
Egy hete a brazíliai nagyvárosból is küldtek aláírásokat a budapesti olimpiai népszavazáshoz, az ív postán érkezett a Momentum központjába.
16.05: Index: Magyarország a legkorruptabb pályázó
A hírportál által közölt adatok szerint Magyarországon a legnagyobb az esélye annak, hogy a világverseny rendezését szétlopják. Ahogyan cikkükben írják:
ha az elmúlt pár év trendjeit nézzük meg, a Transparency International (TI) korrupciós világranglistája alapján Magyarország általánosságban is korruptabb, mint az USA vagy Franciaország, ráadásul Magyarországon romlott a legtöbbet a korrupciós helyzet az elmúlt 5 évben.
Ilyenkor sajnálhatja igazán Orbán Viktor, hogy Róma elitellenes polgármestere, Virginia Raggi tavaly már visszavonta a város olimpiai pályázatát, ha még ott lennének, legalább lenne méltó ellenfelünk.
15.40: Micsoda fordulat: az olimpia szervezői már leülnének vitatkozni a Momentummal
Persze csak az aláírásgyűjtés után. Korábban a gyűjtés alatt az RTL Klubos Baló György felkérésére, hogy TV-ben vitassák meg az olimpiarendezés melletti és elleni érveket a Momentumos Orosz Annával, még nem reagáltak. Ahogy a 444 felfedezte, Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiai mozgalom részéről és Mizsér Attila pályázati sportigazgató jövő szerdán már elmenne egy vitára.
Az MSZP eközben ma már 4-500 aláírást is leadott, ők a Margit hídnál gyűjtöttek.
15.30: A Riói olimpia helyszíne tavaly és most
Nem csak Athénban rohadnak folyamatosan a sokmilliárdos olimpiai beruházások, már Rio de Janeiróban sem használja őket senki
15.05: 3,5 milliót kapott a Századvég olimpiás propagandára
A tízezer példányos olimpiai különszámért a Századvég 3,5 millió forint nyomdaköltséget kapott az olimpiát szervező cégtől, derítette ki az Együtt. A Vastagbőr szép képeket is mutat a közel 200 oldalas füzetből, amelyben prominens fideszesek, kormánytagok, sportolók és cégvezérek, de még egyházi személyiségek is a rendezés mellett állnak ki. Gerendai Károly Sziget-szervező szerint például nem érdemes a nagy eseményt csak a költségek szempontjából nézni...
14.15: Bencsik András buta és arrogáns hazaárulózása az egyik legjobb indok volt az aláírás mellett
13.50: A Fidesz terelné figyelmet
A Heti Válasz úgy értesült, újabb nemzeti konzultációt indít hamarosan a Fidesz. A semmilyen súllyal és közjogi következménnyel nem bíró kérdőívben véletlenül sem kérdeznek majd a budapesti olimpiáról, még a jól megszokott manipulatív módon sem. Ehelyett Brüsszelről és Soros Györgyről értekezhetünk Orbánékkal.
13:15 Működik az óra, gyűlnek az aláírások a Moszkván!
Délelőtt 300 aláírást gyűjtöttek a Moszkván a Momentum aktivistái, ez lényegében a tegnapi számoknak megfelelő, amikor is több mint tízezer aláírás jött be Budapesti szinten. Ez azért is jó hír, mert Soproni Tamás a Momentum alelnöke, és az aláírásgyűjtés koordinátora szerint a szerda és a vasárnap szokott lenni a gyűjtés szempontjából a két legrosszabb nap.
12:53 Antal Péter megbánta, hogy nyoma maradt a fenyegetésének
Még a kampány elején robbant ki az ügy, amely szerint az állami pénzekből működő Antal József tudásközpont vezetője Antall Péter körlevélben utasította a dolgozókat ne lájkolják a nolimpia facebook oldalát. Antal most az ATV.hu-nak adott interjút, amelyben egy elég furcsa megbánást tanúsított. Most is megírná ezt a bizonyos kör-emailt? Holnap is? Nem, biztos, hogy nem. Megbánta, hogy megírta? Nem kellett volna leírnom, inkább szóban kellett volna kérnem a munkatársakat, hogy azért ne menjetek szembe azzal, hogy a Tudásközpont aktuálpolitikától mentes… Lehet, hogy ezt az első indulatomban elrontottam
12:18 Nem először akarunk pályázni
Az eddigi 30 nyári olimpia közül 9 esetében vetődött fel a magyar főváros házigazdaságának lehetősége (Forrás:Nso.hu)
1896: A rendezést Athén kapta meg, az előkészületek azonban nagyon vontatottan haladtak, ezért az „ötletgazda”, Coubertin báró és a NOB magyar alapító tagja, Kemény Ferenc levélváltása során felvetődött Budapest esetleges szerepvállalása. Egy Averoff nevű, dúsgazdag görög kereskedő azonban a görögök segítségére sietett, és az ókori játékok hazájában rendezték meg az első újkori olimpiát.
1916: A NOB 14. ülését 1911-ben Budapesten tartották. Ekkor vetődött fel olimpiai helyszínként a magyar főváros. Hat pályázó közül később Berlinnek ítélték oda a rendezés jogát, de az olimpia az I. világháború miatt végül is elmaradt.
1920: A rendezésre Budapest is pályázott, a világháborút megelőző előzetes szavazáson még az élen is végzett, a háború után azonban már nem volt esélye. Sőt mint vesztes hatalom – az I. világháború többi vesztes nemzetével együtt – Magyarország nem is vehetett részt az olimpián.
1936: Tizenhárom város, köztük négy német, valamint Budapest jelentkezett olimpiarendezésre. A magyar főváros szavazatot sem kapott. Már az első körben eldőlt a küzdelem Berlin (43) javára Barcelona (16) ellenében.
1940: Budapest is a pályázók között volt, de a szavazás Tokiónak kedvezett (36) Helsinkivel (27) szemben. A japán főváros később visszalépett, Helsinki 1938-ban elvállalta a vendéglátást, de a II. világháború kitörése miatt az olimpia elmaradt.
1944: Budapest újra a pályázók közé került, de a szavazást London nyerte meg (20) Róma (11), Detroit (2) és Lausanne (1) előtt. Végül erre az olimpiára sem került sor.
1960: Hét város, köztük Budapest pályázatáról 1955 tavaszán Párizsban döntöttek. Róma a harmadik körben kapta meg a rendezés jogát (15, 26, 35) Lausanne előtt (14, 21, 24). Budapest az első körben 8, a másodikban 1 szavazatot kapott, a harmadikban már egyet sem.
A legutóbbi két alkalommal csak elvi szinten merült fel a házigazdaság, a konkrét pályázat beadásáig nem jutott el a város.
2001: Orbán Viktor miniszterelnök lausanne-i látogatása során bejelentette Juan Antonio Samaranch NOB-elnöknek a 2012-es játékokra vonatkozó kandidálási szándékot. Két év múlva, 2003. április 30-án a Medgyessy-kormány úgy döntött, hogy nem tud pénzügyi garanciát adni a 2012-es olimpia megvalósításához Budapest számára, mert nem állnak rendelkezésre a szükséges források.
2005: Budapesten 15 magyar nagyvállalat kezdeményezésére megalakult a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) egyesület, amelynek célja, hogy Magyarország rendezzen nyári olimpiát 2016-ban vagy 2020-ban. Az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága 2009 decemberében úgy döntött, benyújtja a 2020-as olimpiarendezési pályázatot előkészítő törvénytervezetet a Parlamentnek, ám a törvényjavaslat tárgyalása nem kezdődött el. Februárban a Nemzeti Sporttanács, majd a Nemzeti Sportszövetség (NSSZ) is jelezte, nem támogatja a törvényjavaslatot.
11:55 Columbo és kutyája is gyűjti
11:27 Több mint sapka, sál, kesztyű!
A gyűjtés nem csak azért nehéz, mert órákat kell egy pult környékén állni, és folyamatosan adminisztrálni illetve leszólítani az embereket, hanem, mert hideg is van. Az aktivisták pedig változatos megoldásokkal védekeznek ez ellen.
10:59 Legkevesebb 10389 aláírás gyűlt össze a keddi napon
Az LMP végül 1515 aláírást gyűjtött kedden, így a Momentum és az LMP aláírásainak száma kedden 10389 volt. Az LMP egyébként ma is kint van Újpest-Központnál, az Astoriánál, Kőbánya-Kispesten, a Móriczon, az Örsön, és a Deákon, illetve a mexikói úton 16 és 18 óra között.
10.30: Az athéni helyszínek csendes rohadása
A Momentum egy aktivistája, Müller Dániel körbefotózta az athéni olimpia elhagyatott helyszíneit. Az összkép lesújtó: kihasználatlan, felesleges, omladozó épületek. Elszórt euró milliárdok szomorú mementói.
Újpalotai Piac előtt, 1156 Budapest Nyírpalota utca 52., Csepel, Karácsony Sándor u., Vörösvári úti rendelőintézet Vörösvári út 88-96. Városház tér, Hollán E. u és Budai Nagy A.u. - Pozsonyi út sarka
illetve a XVI. kerületben a Jókai utcában a szakrendelő előtt. Onnan kaptuk ezt a fotót, amin látszik teát vittek az aláírásgyűjtőknek. Egyébként ez általános jelenség a gyűjtések kapcsán, aki aláírással nem tud segíteni, teát, csokit vagy ásványvízet vesz a gyűjtőknek.
9:25: Melyik párt gyűjt és melyik nem?
Értelemszerűen a Fidesz és a KDNP nem akarnak népszavazást. A Jobbik szerint elkésett a kezdeményezés, és mivel a NOB úgyis csinál közvélemény-kutatást, amivel leméri a projekt támogatottságát, felesleges is.
Az LMP és az Együtt is az első pillanattól kezdve gyűjti az aláírásokat. Kicsit később eszmélt a Párbeszéd, de ők is szinte végig gyűjtenek. Az MSZP sokáig nem gyűjtött, de az utolsó napokban bekapcsolódtak a párt aktivistái Kunhalmi Ágnes vezérletével.
8.50: A budapesti olimpia tervezett költsége körülbelül 3000 milliárd forint.
A rendezés tényleges költsége azonban nagyban függ a korrupciós kockázatoktól. Ez a tervezett összeg, óvatosabb becslések szerint is felemésztheti az éves magyar GDP 10%-át, de reális esélye van annak is, hogy a költségek akár meghaladhatják a GDP 30%-át. Ez hatalmas megterhelést jelent az országnak, amit jól mutat, hogy a rendezés költségei általában egy-egy ország éves GDP-jének 0,2-4 százalékát érik el.
8.35
Bár a Fidesz az aláírásgyűjtés kezdetétől fogva azt próbálja elhitetni, hogy baliberális támadás zajlik az ország ellen, ez messze nincs így. A kezdeményezést több neves jobboldali is aláírta, például Sólyom László volt köztársasági elnök és Jeszenszky Géza, az Antall-kormány volt külügyminisztere is
8:20 - GYIK: Miért csak budapestiek írhatják alá az íveket?
A Momentum fővárosi népszavazást kezdeményezett a kérdésben, ezért csak budapestiek támogathatják aláírásukkal a népszavazás megrendezését. A mozgalom ezt azzal indokolta, hogy korábban, az országos olimpiaellenes népszavazási kezdeményezéseket, ahol a vidékiek is aláírhattak, illetve később szavazhattak volna, nem engedte át a Kúria arra hivatkozva, hogy a rendezésre városok jelentkezhetnek, így helyi népszavazáson kell dönteni a budapesti pályázatról. De azért is fővárosi népszavazást kezdeményezett a Momentum, mert tavaly októberben több sikertelen, a Kúria által elutasított próbálkozás után Erdélyi Katalin, az Átlátszó munkatársa ugyanezt a kérdést adta be, mely kérdést akkor a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) jóváhagyta, és Kúria sem kaszálta el, ezért várható volt, hogy erre a kérdésre elkezdhető majd a gyűjtés. Erre a lehetőségre csapott le a Momentum, és indította el a kampányát.
8:00
Az LMP múlt héten már leadott 25 ezer aláírást, de még továbbra is gyűjtenek napi több mint 1000-et, tehát itt is jöhet egy nagy csomag még a végén. Az Együtt kevesebb helyen gyűjt, de információnk szerint holnap ők is több mint 10 ezer aláírást fognak leadni. A Momentumtól utoljára két hete vasárnap hallottunk adatot, akkor azt mondták, 110 ezernél járnak. Azóta 9 nap telt el. Mi nem merünk számolni, tegye meg az olvasó.
7:30 - 10 000 felett kedden!
Tegnap legalább 10 ezer aláírást gyűjtöttek a különböző szervezetek és állampolgárok az olimpiáról szóló népszavazás kiírásához. A Momentum Mozgalom tájékoztatása szerint kedden 8874 aláírás gyűjtöttek az aktivistáik, 167,5 „pultóra” alatt, ez 52,98 aláírás/óra/pult. Az LMP 7 helyen gyűjtött és legalább 1218 aláírást szedett össze kedden.
A Fővárosi Választási Bizottság az aláírásgyűjtést hitelesítő iratában azt írja, 1 385 262 választópolgár van az iroda adatai szerint Budapesten, és a választásra jogosultak 10 százalékának kell kezdeményeznie a helyi népszavazást, hogy azt a fővárosi közgyűlés kiírja. Most mégis úgy tűnik, ha az aláírások száma nem éri el a 150 ezret, a Fidesz megpróbálhatja utólag feljebb tolni a népszavazás kiírásához szükséges számot.
A kormány legújabb bejelentése értelmében minden menedékkérőt automatikusan őrizetbe fognak venni, és zárt konténer-táborokban fognak elszállásolni a déli határ mentén. A változtatás jól tükrözi azt a nemzetközi trendet, amely az Európai Unió külső határai felé nyomja a menedékkérőket. Közben a Fidesz – az erőszak bálványozása jegyében – ugyancsak a déli határnál egy erősen militarizált határövezet kiépítésébe kezdett.
Egy Heves megyei alsó tagozatos tanuló rajza, amit egy iskolai rajzpályázatra nyújtott be, "határvadász" kategóriájában
Február 7-én, kedden Lázár János miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a kormány négy menekültügyhöz kapcsolódó jogszabály módosításáról döntött. Lázár, trump-i retorikába alászállva, azzal indokolta a makói városi fórum közönsége számára a módosítások szükségességét, hogy a migránsok komoly biztonsági kockázatot jelentenek hazánknak. Az eddig megismertek szerint a változtatások főbb elemi a következők lesznek:
minden menedékkérőt automatikusan őrizetbe fognak venni a határnál
a menedékkérők a szerb határ mentén felállított zárt, őrzött konténer-táborokban lesznek őrizetben tartva
a menedékjogi eljárások egy részét nem személyesen, hanem Skype-on folytatják le
négy jogszabályt fognak ennek érdekében módosítani (a menedékjogit, az államhatárról szólót, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szólót, és a szabálysértési törvényt) (az őrizet jelenlegi formáiról itt olvashatsz)
Lázár azt is elmondta, hogy a jelenleg Magyarországon befogadó állomásokon és menekültügyi őrizetben tartózkodó, menekültügyi eljárás alatt álló 500-600 embert több lépésben fogják a határ menti zárt táborokba szállítani. Mondandóját azzal a fenyegető kijelentéssel zárta, hogy értesülése szerint több tízmillióan várnak most is arra, hogy Európa felé elinduljanak.
Az intézkedések bejelentése már egy ismert sémát követ. Először egy ismertebb fideszes politikus sokat sejtetően elcsepegteti a tervezett változtatások pár elemét, majd azt egy hivatalos sajtótájékoztatón is bejelentik, de a módosítások szövegszerű formáját nem teszik nyilvánossá. A menedékkérők, jogászok, civil szervezetek hiába várják a konkrétumok megismerését, várhatóan majd társadalmi egyeztetés és hatásvizsgálat nélkül, gyors tempóban fogja az országgyűlés elfogadni azokat.
Kattints és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!
Legyél te is határvadász, legyél te is James Bond!
A Lázár által bejelentett változtatások egy szélesebb Uniós logikába illeszkednek, amely a határvédelmet az EU határain kívülre szervezné ki. Magyarországon ez főként a menedékkérők Szerbiába való visszatoloncolásában és a kormány által indított, erőszakot ünneplő és a menekülteket démonizáló kampányban nyilvánul meg. Az ország déli határa most már valóban egyre inkább kezd hasonlítani egy militarizált övezetre, a menekültek ellen uszító propaganda hatása pedig az egész magyar társadalmat áthatja. A határvadászokat folyamatosan toborozzák, többek között gimnáziumokban és szakközépiskolákban. A toborzást gyakran lőgyakorlati fotókkal teszik még vonzóbbá. Milyen jól jön ez a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelemben! A határmenti kerítés hazafias védelmének mítoszát intenzíven táplálják a különböző Facebook csoportok, és a kiskorúaknak szóló, határvadászokról szóló rajzversenyek. Toroczkai László paramilitáris csoportja büntetlenül, szabadon működik, és büszkén hirdeti Facebook-oldalán, amikor “migránsokat fognak el”. Közben Kelebia mellett egy hatalmas katonai bázist adtak át a héten. Mindezek jól illeszkednek a kormány nagy költségvetésű, akciódús propaganda videóihoz, amelyek nyilvánvaló célja az össznépi adrenalin-pumpa felnyomása a közelgő “veszélytől” rettegve.
Menedékkérők automatikus őrizetbe vétele – Mik a következmények?
A tervezett változtatások több okból aggodalomra adnak okot. Elsősorban azért, mert normalizálhatják azt a szélsőséges erőszakot, amely már most is zajlik a határaink mentén, ahogy azt az Amnesty International, a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezetek, és az Átlátszó újságírói is dokumentálták. A jelenleg hatályos szabályok szerint a magyar hatóságok bárkit visszatoloncolhatnak Szerbiába, akit a határtól 8 km-es távolságban találnak meg. Ezt a szabályozást úgy szüntetik meg, hogy kvázi az egész országra kiterjesztik. A miniszterelnök-helyettes bejelentése értelmében a menekülő embert az ország bármely pontján elfoghatják, és jogi védelem nélkül visszatoloncolhatják, bár az nem világos még, hogy egyenesen Szerbiába, vagy „csak” a határmentén felállítandó, őrzött konténer-táborba.
A Magyarországra érkező menekülők számára ezek a változtatások rendkívül súlyos következményekkel járhatnak. Már most, még a változtatások bevezetése előtt is embertelen a határmenti helyzet és a menekültügyi eljárás jogszerűsége is erősen kétséges. A magyar menekültügyi rendszer súlyos problémái miatt már eddig is sok uniós tagállam állította le a dublini rendszer szerinti visszatoloncolásokat Magyarországra, és - mivel a most bejelentett intézkedésekkel a körülmények vélhetően csak romlani fognak - ez a tendencia valószínűleg erősödni is fog. Az egyik velejárója az őrizetbe vételnek és a fogvatartásnak, hogy általában nagyon megviseli az illető lelki és mentális állapotát, ami - a többségben már eleve rossz pszichés állapotú menedékkérőknek - óriási tehert fog okozni.
Az automatikus őrizetbe vétel egyúttal azt a lehetőséget is elveszi a menekülőktől, hogy a magyar menekültügyi rendszert hátrahagyva tovább menjenek nyugat felé. Miután 2016-ban minden beilleszkedést segítő támogatást eltöröltek a menekültek számára, azon keveseknek, akik nemzetközi védelmet kapnak Magyarországon, nem marad más lehetőségük, mint választani az itteni hajléktalan lét és a nyugat-európai fekete munka között. Nem annyira köztudott, hogy az egyik uniós tagállamban nemzetközi védelmet (menekültstátuszt) kapott személy nem mehet másik tagállamba legálisan munkát keresni.
Mit hoz a jövő?
A nemzetközi bíróságokon megvívott jogi csörtéket leszámítva nem valószínű, hogy a magyar kormány tervezett lépése erős kritikákat kap a nyugati partnerektől. Ezért a magyar társadalom felelőssége lesz, hogy fellépjen a változtatásokkal szemben. A magyar határok katonai erőddé változtatása csak egy újabb megnyilvánulása az EU-s logikának, amely egyre erősebben az uniót övező országokba – Szerbiába, Törökországba és Líbiába - igyekszik nyomni a menekülteket. Bár egyszer-egyszer elhangzik kritika a magyar menekültügyi eljárással kapcsolatban, azok általában csak arra szolgálnak, hogy a felszólaló nyugat-európai politikusok az egyenlőség és az emberi jogok védőjének szerepében tetszeleghessenek, és ezzel saját egójukat legyezgessék.
Mit tehetünk ebben a helyzetben? Nemzetközi inspirációért fordulhatunk az ausztrál társadalomhoz, ahol a kormány szintén megpróbálkozott már a menekültek „látókörön kívül” helyezésével. Magyarországon ez kétféleképp valósulhatna meg: egyrészt a magyar kormány intézkedései miatt Szerbiában ragadt menekültek helyzetének dokumentálásával. Másrészt pedig a határ magyar oldalán kialakított menekültügyi őrizet körülményeinek és működésének a folyamatos figyelemmel kísérésével (ha erre lesz egyáltalán lehetőség). A kormánynak a Helsinki Bizottság és partnerei nemrég megjelent kiadványa tesz javaslatot a menekültügyi rendszer hatékonyabb és emberséges működtetésére. Lassan a választások is közelednek, soha nem túl korai megkörnyékezni a jövendőbeli képviselőjelölteket és a pártokat.
Annastiina Kallius kutató, a migszol aktivistája
fordította: Átal Dóri
Ez a cikk is a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!
A Mércét nem támogatják oligarchák vagy pártpénztárnokok, csupán egyszerű magánemberek. Ez biztosítja a függetlenségünket. Támogass minket rendszeresen havi 1000, 2000 vagy 5000 forint átutalásával, hogy még több ilyen cikket írhassunk, és még több emberhez juttathassuk el, mi történik valójában az országban!
Február 13-án hétfőn 14 órakor fogadta irodájában a panaszosokat Aáry-Tamás Lajos ombudsman, az oktatási jogok biztosa. A számára benyújtott dokumentumok áttanulmányozása, valamint a megjelent diákok, tanárok, szakértők és szülők meghallgatása után az érintetteket biztosította arról, hogy velük egyetért, és beadott kérelmüket maximálisan támogatja. Ígéretet tett arra is, hogy még aznap, a munkaidő lejárta előtt elküldi beadványát az üggyel kapcsolatban Palkovics László államtitkárnak és Balog Zoltán miniszternek, hogy az illetékes politikusok tegyék meg a szükséges lépéseket. A dolog rendkívül sürgős, hiszen február 15-én hivatalosan lezárul az érettségire való jelentkezés.
A baloldali-liberális nyilvánosság egy része azon pörög napok óta, hogy a Momentum Mozgalom mennyire elfogadhatatlan. Egy ismert és elismert szociológus szerint a nemzettudat emlegetése egyenes út a fajelmélethez. Az ismert oktatási szakértő, Trencsényi László pedig így: „Ha egy újszülött büdöset szarik, tisztába kell tenni!" „Ez a fickó Orbán újabb kiadásban. A Momentum pedig Fidesz 2.0. Sajnálom azokat, akik bedőltek nekik” – írta Ara-Kovács Attila, DK elnökségi tag a mozgalom elnökéről, Fekete-Győr Andrásról. Az MSZP volt parlamenti képviselője, Török Zsolt úgy látja, a Momentum „vezetőinek szövege mögött egyre többen a Fideszt vélik felfedezni.” Közben nekilódultak az MSZP és DK közeli kattintásvadász blogok, amelyek féligazságokat és hazugságokat terjesztenek a még meg se alakult pártról.
Forrás: Alfahir.hu
Nekem is vannak bőven gondjaim a momentumosok állításaival, jelenleg nem is szavaznék rájuk. Nézzük sorban a jogosan kritizálható pontokat a momentumosok megszólalásai alapján.
Van abban logika, hogy a Momentum azzal próbálja kivédeni a Fidesz hazaárulózását, hogy a baloldalon kéri számon a nemzettudat hiányát, sőt, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás után ennek meg is van a történeti alapja. Ellenben látjuk, már most hazaárulók lettek a Momentum tagjai, mert a Fidesznek nem tetsző politikát folytatnak. Illetve a nemzettudat hiányának felemlegetése erősíti is ezt a hazaárulózó politikai beszédmódot.
Kattints és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!
Nincs igaza abban sem a Momentumnak, hogy Magyarország a Nyugat része. Mind politikai, mind gazdasági, mind társadalomfejlődési szempontból, Magyarország más történelemmel rendelkezik, mint a nyugati országok, és csak ezt tisztán látva lehet jól politizálni az országban.
Az ideológiamentes politizálás is igazi fából vaskarika, a bal-jobb felosztás meghaladása csak retorikailag jól hangzó elem, ami már középtávon is belső problémákhoz fog vezetni a szervezeten belül: a valós politikai kérdések elkendőzése szétrobbanthatja a pártot (lásd az LMP darabokra hullását).
Ezek legfeljebb a Momentum gondjai lehetnek. Egy párté, amely még nem is létezik.
Nekünk, ellenzékieknek van fontosabb gondunk ennél. Négy nap van hátra péntek 16 óráig, a népszavazást kezdeményező aláírások leadásáig. Ebben a négy napban nem a Momentum támadásával, sarokba szorításával, megkérdőjelezésével kellene foglalkozni, hanem gyűjteni az aláírásokat. A meccsekre ott a jövő, amikor a Momentum valóban párttá válik. De a gyűjtés már csak négy napig tart.
Tényleg azok az emberek indítanak támadást az elmúlt hét év egyik legígéretesebb ellenzéki akciója kellős közepén az akció szervezője ellen, akik évek óta magyarázzák, hogy Orbán maga a patás ördög és aki nem harcol ellene, az kollaboráns? Hogy is van ez?
A DK és az MSZP mit is ért el az elmúlt hét évben? Több tízezres tüntetések? Ja nem, azokat civilek szervezték. Korrupciós ügyek felderítése? Hoppá, azt az LMP, a PM és az Együtt képviselői csinálták. A netadó megakadályozása? Oh, nem, annak vezetőit ugyanígy támadták, ahogy bármilyen más, tőlük független ellenzéki alakulatét.
Az MSZP tisztességes része legalább beleállt a gyűjtésbe, de a többiekről tényleg mi az istenért higgyük el, hogy nem csak egy parlamenti székre hajtanak?
Ez a gyűjtés egy látványos választóvonal. Akik támadják az aláírásgyűjtőket, akik nem bírnak néhány napot várni a piti pártpolitikai csatákkal, azok most megmutatják, mi az ő szerepük a nemzeti együttműködés rendszerében. Legfinomabb meghatározásuk sem több, mint hogy ők a rendszer hasznos idiótái.
A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.
Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!
A Kettős Mérce fennmaradásához és fejlődéséhez 1000 állandó támogatóra van szükségünk.Jelenleg 402 állandó támogatónk van.
Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!
Orbán Viktor évértékelőjében azt nyilatkozta, hogy az EU új hatásköröket akar magához venni a Szociális Pillér nevű kezdeményezés keretein belül. Fogalmam sincs, hogy melyik mozit nézi a miniszterelnök úr. Olyasmi történhetett, hogy éppen az esti Euronews Szociális Pillérről szóló riportja közben ráült a távirányítóra, véletlen átkapcsolt a ….-…. meccsre, és a “vedd el tőle, vedd el tőle” bekiabálást érthette félre.
Már csak pár nap van hátra a népszavazási aláírásgyűjtésből. A kezdeményező Momentumnak pénteken 16 óráig kell leadnia az íveket a Fővárosi Választási Bizottság irodájában (ezért is fontos, hogy ne az utolsó pillanatban, pénteken délután, hanem korábban juttasd el nekik az íveket, ha magad is gyűjtöttél aláírásokat). Pár nap van hátra, és ezt a pár napot nekünk, azoknak az állampolgároknak, akik végre győzelmet akarnak megérni egy népi kezdeményezés végén, meg kell tolnunk.
Az egészségüggyel foglalkozó nemzetközi szervezetek egyértelműen jobbnak tartják a közfinanszírozott egészségügyet a magánszolgáltatásokon alapuló rendszereknél. Hogyan lehetséges ez? A magyar ellátásban szerzett tapasztalataink alapján ezt értetlenkedve fogadhatjuk, hiszen mi az, amit mi látunk? Rohadó magyar kórházak, rossz és romló minőség, hosszú várakozási idők, általános elégedetlenség az egyik oldalon – pontosság, kényelem a másikon. Ki az, aki ma Magyarországon nem menekülne a magánegészségügybe?
A baloldal számára az egyik legfontosabb probléma a társadalmi egyenlőtlenség. A világot elképesztő egyenlőtlenségek uralják. A világ összvagyonának fele a leggazdagabb 1% birtokában van. Más felmérések szerint a helyzet még rosszabb, a leggazdagabb 8 ember vagyona akkora összesen, mint a világ szegényebbik felének együttvéve. Magyarországon is egyre növekszik a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek között; a leggazdagabbak jövedelme az elmúlt másfél évtizedben négyszeresére nőtt, miközben egyre többen élnek mélyszegénységben. De miért olyan fontos mindez, miért tartják a baloldaliak lényegesnek az egyenlőtlenségek felszámolását?
Elvégre gondolhatnánk, hogy a probléma nem az egyenlőtlenség, hanem a szegénység. Az a baj, hogy rengeteg embernek nélkülöznie kell, nem az, hogy másoknak eközben sokkal több jut. Az egyenlőtlenségnek persze vannak problémás következményei: számos kutatás szerint az egyenlőtlenebb társadalmakban az emberek kevésbé egészségesek, az egyenlőtlenség árt a gazdasági stabilitásnak és növekedésnek, illetve a demokráciának is, hiszen a gazdagok aránytalanul nagy politikai befolyásra tudnak szert tenni a szegényekkel szemben.
Sok baloldali gondolja továbbá úgy, hogy a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek társadalmi igazságtalanságok jelei. Egy amerikai nagyvállalat vezérigazgatója nem azért keres 354-szer annyit, mint egy átlagos alkalmazottja, mert ennyivel több illetné meg – például mert 354-szer több e-mailt tud elküldeni egy nap, 354-szer összetettebb feladatokat lát el (már csak azért sem, mert egy japán vállalatvezető csak 67-szer annyit keres; japán vállalatokat vezetni könnyebb, vagy mi?).
Az, hogy ekkora különbségek léteznek az emberek jövedelme és vagyona közt, azt mutatja, hogy a társadalomban a javak nincsenek igazságos módon elosztva: teljesen véletlenszerű, esetlegesen körülményeken múlik, hogy kihez mennyi pénz kerül. Puszta véletlen kérdése, hogy ki születik egy gazdag New York-i befektető családjába, és ki mélyszegénységbe egy leszakadó magyarországi faluba.
Míg az elsőnek lehetősége van a legjobb egyetemekre járni, szülei kapcsolatai, társadalmi tőkéje révén bebocsájtást nyerni a legfelsőbb körökbe, addig a másodiknak bármennyire keményen is dolgozik, mérhetetlenül kisebb az esélye arra, hogy elérje az első életszínvonalát. Ez a különbség igazságtalan, hiszen önhibáján kívül hátrányos helyzetbe utalja őt milliárd társával egyetemben, míg másoknak meg nem érdemelt kiváltságokat, előnyöket juttat.
De várjunk, itt valami nem stimmel! Nyilván nem minden fajta vagyoni egyenlőtlenség ered igazságtalanságból. Van olyan, hogy az ember igenis a saját hibájából kerül előnytelen helyzetbe, szegényedik el, miegymás. A lecsúszott milliárdos, aki rosszul fektetett be, a tücsök, aki a szorgos hangyával szemben nem dolgozik – ők nem társadalmi igazságtalanság áldozatai, sanyarú sorsukat csak maguknak köszönhetik.
Kattints és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!
Valóban, a legtöbb baloldali egyáltalán nem gondolja, hogy minden egyenlőtlenséget fel kell számolni, hogy végül mindenkinek ugyanakkora vagyona vagy jövedelme legyen. Az olyan anyagi egyenlőtlenségekkel, melyek az egyén helyes vagy helytelen döntéseiből, autonóm tetteiből adódnak, szerintük nem tartoznak az igazságtalanság körébe, azokat ezért nem is kell felszámolni. Ezt a nézetet nevezzük szerencse egalitarizmusnak – képviselői között baloldali liberálisoktól szocialistákig sokakat megtalálunk.
Az elv roppant egyszerű: egy igazságos társadalomnak kompenzálnia kell a balszerencséből adódó egyenlőtlenségeket, hogy az emberek jóléte és életlehetőségei ne azon múljanak, hogy a vak véletlen a társadalmi struktúrák jó vagy rossz oldalán pottyantotta őket a világra, hanem, hogy ők maguk mit kezdtek az életükkel. Ezt a mai társadalmak egyáltalán nem biztosítják, így aztán átfogó egyenlősítő intézkedésekre van szükség, például az oktatás és egészségügy hozzáférhetővé tételére – nem csak a szerencsések, de mindenki számára – vagy a társadalmi vagyon igazságos újraelosztására.
Egy eggyel radikálisabb elképzelés szerint azonban még a szerencse egalitarizmus sem kielégítő. Az igazságtalanság akkor sem szűnne meg, ha az emberek kizárólag saját munkálkodásuk folytán kerülnének előnyösebb vagy hátrányosabb anyagi helyzetbe, mivel már maga az a tény is, hogy egyáltalán lehetséges előnyösebb vagy hátrányosabb helyzetbe kerülni a társadalomban egyfajta igazságtalanságot jelent.
Ez elsőre elég furcsán hangzik. Ha valaki tényleg többet és jobban dolgozik, mint mások, és nem a vak szerencse, előítéletek és más esetleges dolgok révén tesz szert gazdagságra, akkor ez ellen ugyan mi kifogásunk lehet? A radikális baloldali nézet szerint a probléma az, hogy az előnyösebb helyzetben lévők jellemzően a hátrányban lévők kárára tesznek szert előnyös helyzetükre. Gazdagságra nem az egyéni teljesítmény, hanem mások kihasználása révén tesz szert az ember.
A világ vezető tech vállalatainak vezérigazgatói nem maguk bányásszák a számítógépekben és okostelefonokban használt aranyat és tantált, hanem sokszor embertelen körülmények között, illegálisan dolgoztatott közép-afrikaiak; olyan globális cégek, mint a Nestlé, az Unilever vagy a H&M a gyermekmunka és kényszerített munka legnagyobbfelhasználói. A radikális baloldaliak szerint mindez egyáltalán nem véletlen, a kapitalista társadalmakban a termelés természetéből fakadóan a gazdagok csak a szegények kizsákmányolása révén tehetnek szert vagyonukra.
Mivel az egyenlőtlenség előnyös oldalán állók a hátrányos oldalon állók kihasználásával tesznek szert előnyös helyzetükre, nem elég, ha az előnyös helyzetek elérését függetlenné tesszük a szerencsétől – ahogy a szerencse egalitarizmus hirdeti. Attól még, hogy az ember az egyéni tehetsége és nem a vak véletlen folytán zsákmányolja ki embertársait, a kizsákmányolás nem szűnik meg. A megoldás egy olyan társadalom megteremtése, amelyekben nem lehetséges mások kárára anyagi előnyökre szert tenni – ezt szokás a radikális baloldalon szocializmusnak vagy kommunizmusnak hívni.
Az egyenlőtlenség tehát a baloldal számára nem csak káros gazdasági és politikai hatásai miatt probléma, hanem azért is, mert az egyenlőtlenség szorosan összefügg az igazságtalansággal. Ezt az összefüggést különféle baloldaliak különféle elméletek segítségével fejtik ki. De legyen szó szerencse egalitárius vagy radikális baloldaliakról, a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása mindannyiuk számára a társadalmi igazságtalanság elleni küzdelmet jelenti.
Ezt honnan szedtük?
G.A. Cohen: On the Currency of Egalitarian Justice, and Other Essays in Political Philosophy. Princeton University Press: 2011.
A Mércét nem támogatják oligarchák vagy pártpénztárnokok, csupán egyszerű magánemberek. Ez biztosítja a függetlenségünket. Támogass minket rendszeresen havi 1000, 2000 vagy 5000 forint átutalásával, hogy még több ilyen cikket írhassunk, és még több emberhez juttathassuk el, mi történik valójában az országban!
