Nem nagyon szeretem, amikor a miért nem mentek el az emberek a tüntetésekre, miért nem vesznek részt a politikában típusú cikkek jelennek meg. Egyszerűen azért nem, mert tudom, hogy az embereknek meg kell teremteni azt a helyzetet, amiben úgy érzik, van tétje és súlya a politizálásnak, ér valamit, ha megmozdulnak.
Régóta foglalkoztat, hogy vajon a baloldali emberek identitásának van e valamiféle specifikuma. Vagy ahány baloldali irányzat vagy ember él, annyi baloldali identitás létezik. Ehhez kapcsolódóan mindig is élénken érdekelt a baloldaliság és közösségiség kapcsolata, hiszen identitásunk mindig is egy adott közösséghez vagy közösségekhez való viszonyunkban alakul ki. Mely utóbbiak adott esetben mozgalom vagy mozgalmak formáját is ölthetik.
Köszönjük! Mióta két hónappal ezelőtt elkezdtünk gyűjteni a Mérce 2017-es költségvetésére, két és fél millió forinttal támogattatok minket. Ez azt jelenti, hogy januárra és februárra, valamint március első felére már biztos a költségvetésünk, így stabilabban tudunk tervezni a következő hónapokra is. Persze reméljük, hogy nem marad abba a támogatásotok ez után sem, és reménykedhetünk benne, hogy tényleg sikerül összegyűjteni 18 millió forintot a 2017-es működésünkre.
Bízunk abban, hogy nem véletlenül támogattok minket. Azt gondoljuk, hogy megdolgoztunk ezért a pénzért. A támogatásotoknak hála az elmúlt két hónapban több mint egymilliószor nyitották meg a cikkeinket, és a facebook-oldalunk is majdnem 5 ezer fővel növekedett, miközben ebben az időszakban a naponta a facebookon elért személyek számát összeadva 1,8 millió főt kapunk.
Az elmúlt 60 napban a támogatásotok lehetővé tette, hogy számos fontos témában megnyilvánuljunk. Sajnos a magyar média helyzete továbbra is az egyik fő témánk, és volt is miről írni. Az ATV viselt dolgairól, a Népszava körül körvonalazódó Fidesz-MSZP alkuról, az RTL-csoport online terjeszkedésének kormányzati megakadályozásáról, vagy a Figyelő Schmidt Mária általi bekebelezéséről szóló cikkeinket közel 150 ezren olvastátok.
De a támogatásotoknak köszönhetően számos olyan cikk is született, amiben mi tudtunk új információt hozni, vagy amiben más oldalról mutathattunk be egy témát, mint a média fősodra. Még decemberben mutattunk be nektek egy történetet arról, hogyan veszítheti el gyerekeit egy anyuka a gyerekvédelmi rendszerben egy erőszakos férfival szemben, januárban pedig arról az anyáról írtunk, és mutattuk be élőben az ügyében való tiltakozást, akinek a gyámhivatal a háta mögött, a bölcsödéből vitte el a gyerekét.
De ott voltunk Kocsis Máté elképesztő év végi közmeghallgatásán is, ahol a polgármester egy szakmailag is megalapozott javaslatot azzal ütött el, hogy kedves és fiatal lányoknak nem kéne politizálni. A támogatásotoknak köszönhetően megírtuk azt is, amit a média többi része nem írt meg Németh Szilárd civileket támadó sajtótájékoztatója kapcsán: hogy a rezsibiztos szerint az országra törő idegen támadást a történelemtanárok intézik. Írtunk a kommentelőkről, akik még a migránsoknál is jobban győlölik, ha egy nő saját maga rendelkezik saját teste és szexualitása felett, megírtuk, hogy hazudik a Nagycsaládosok Országos Egyesülete a szegénységről a Kossuth rádióban. De a támogatásotoknak köszönhetően sokan olvasták azt is, hogy az oktatási államtitkár szerint úgy előzhetők meg a veronaihoz hasonló buszbalesetek, ha a gyerekeket szállító buszok éjszaka nem közlekednek, a gyerekek pedig bent alszanak a buszban.
Januárban szinte a teljes magyar médiából egyedüliként emlékeztünk meg a Don-kanyarról és írtuk meg, mihez vezet a soviniszta a politika.
De mindamellett, hogy a támogatásotoknak köszönhetően tudtuk követni az aktuális eseményeket, számos cikket írtunk a fő témáinkban: az egészségügy, az oktatás és a dolgozók helyzetéről, illetve az egyenlőtlenségekről és a szegénységről.
Írtunk arról, hogy a világ 8 leggazdagabb emberének vagyona akkora, mint a szegényebb 50%-nak, hogy hogyan bánik a magyar oktatási rendszer a sajátos nevelési igényű gyerekekkel, hogy a lakosság milyen kis részének van WC-je Magyarországon, hogy miért sikeres az Audi-sztrájk, és miért kell az ott dolgozók mellett kiállnunk, és arról is, hogy a kormány a szegényekre hárítja a gyenge PISA-eredmények felelősségét.
És persz írtunk az Olimpia kapcsán arról, miért kell támogatnunk a népszavazási kezdeményezést, és hogy miért hazugság az olimpiai álom. De csináltunk riportot a népszavazást kezdeményező Momentum mozgalomról is.
Ezt hoztuk össze az elmúlt másfél hónapban a támogatásotokból, és ez nem csekély. Mindeközben 3 napra el is vonult a Mérce szerkesztősége a Duna-kanyarba, hogy megbeszéljük, mi vár ránk 2017-ben. A ti támogatásotoknak köszönhetően pedig annyira stabil lett a működésünk, hogy ezt a három napos kimaradást talán észre se vehettétek.
És hogy mit tervezünk februárra?
Ott leszünk az ellenzéki tüntetéseken Orbán Viktor évértékelőjekor. Elemezni fogjuk, mit mondanak a februárban beinduló évértékelő dömping alatt az ellenzéki és kormánypártok. És amellett, hogy követni fogjuk a legaktuálisabb eseményeket Magyarországon és a világon, elindítjuk régóta tervezett, az Európai Unió működéséről szóló sorozatunkat, és ha minden jól megy, beindítjuk gyakornoki programunkat is. Terveink szerint kiemelt figyelmet fogunk fordítani az olimpiáról szóló népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtés hajrájára. Reményeinek szerint hozzá tudunk járulni majd a sikerhez, hogy végre a magyar nép dönthessen egy ilyen fontos projektről.
2017-re pedig változatlanok a vállalásaink. Ha valóban sikerülne összegyűjteni a 18 millió forintot 2017-re, akkor egy több embert elérő, okosabb, pontosabb Mércével búcsúzhatnánk majd tőletek az év végén. Pontosabban ehhez kérjük a támogatásotokat:
Ehhez kérjük a támogatásotokat. Ahhoz, hogy a Mérce 2017-ben is folytathassa, amit elkezdett, és a ti kezetekben is egy jobb eszköz legyen, egy jobb ország építéséhez!
Támogasd a Kettős Mércét havi fix összeggel egyszerűen, bankkártyával az adhat.hu-n keresztül:
Vagy támogass minket egyszeri tetszőleges összeggel:
Támogathatsz minket PayPalon keresztül rendszeresen:
| 1000 Ft | 2000 Ft | 5000 Ft | 10 000 Ft |
Vagy kattints az alábbi gombra, és támogass minket egyszeri tetszőleges adománnyal PayPalon:
Vagy utalhatsz közvetlenül a netbankodból is az alábbi számlaszámra:
Számlatulajdonos: Kettős Mérce Egyesület
Bankszámlaszám: 16200216-17076018
Külföldről utaláshoz ezek az adatok fognak kelleni:
IBAN: HU68162002161707601800000000
BIC: HBWEHUHB
A netes utaláshoz megtalálod a bankod honlapjára mutató linket alább:
OTP
K&H
CIB Bank
Citibank
Budapest Bank
AXABank
MKB Bank
FHB Bank
UniCredit Bank
Erste Bank
Raiffeisen Bank
Magnet Bank
Köszönjük!
Múlt héten a Békemenet főszervezője és a Demokrata főszerkesztője, Bencsik András fejezte ki abbéli meggyőződését, hogy aki aláírja az olimpia megrendezéséről szóló népszavazásért indított petíciót, az hazaáruló. Úgy tűnik, ez a népszavazás dolog bekattant a Demokratánál, mert most a lap egy másik szerzője, Ungváry Zsolt elmebetegezte le Aláírás cimű művében azokat, akik népszavazást szeretnének.
Mikor lehetett először előbújni Magyarországon? Mikor volt harc, és mióta buli a Budapest Pride? Kik, hol és hogyan szerveződtek egy nyitott társadalomért? Huszonöt év csatái, sikerei, és minden más, amit tudni érdemes a magyar LMBT+ mozgalomról.
Cigány is nő is, mégis igazat adtak neki. Úgy tűnik, ez a helyzet nagyon kiakasztotta a Pestisrácok névtelen szerzőjét, aki akkorát kurucinfózott a mi pénzünkből fizetett állami hirdetésekből és a Fidesz-frakció szerződéseiből eltartott portálon, hogy Novák Előd csettintene a bakancsával.
Szép új világ: egy cigány nő szava többet ér, mint az orvosaié - ezzel a címmel írt a portál az Egyenlő Bánásmód Hatóság egy döntéséről. A történet szerint az EBH igazat adott a nőnek, aki szerint vajúdás közben rasszista módon sértegette a kórház orvosa, és megsértették emberi méltóságát. A kórházat bocsánatkérésre kötelezték, a nő az anyagi követeléstől elállt.
Hogy érezzük, mi a gond, akár ezt a címet is adhatták volna: "Észvesztő döntést hozott egy magyar kórház ellen az Egyenlő Bánásmód Hatóság."
Vagy lehetett volna még tupírozni. De hát ugye ebben a hírben nem ez az érdekes a pestisrácoknak. Őket nem a jó vagy rossz döntés, hanem a cigányozás lehetősége mozgatja, erre kattan az agyuk. Náluk az a hír, hogy egy cigány nő meg merészelt szólalni, és mellette döntött az Egyenlő Bánásmód Hatóság, nem az, hogy egy állami hivatal (szerintük) rossz döntést hozott.
Az ügy egyébként bonyolult, és nekünk is, laikusként, furcsa, hogy 5 tanúval szemben egy egyedül pereskedő embernek adott igazat a bíróság. De érdemes megnéznünk a védekezéseket. A tanúként jelentkező takarítónő például azt vallotta, hogy végig bent volt a szülés alatt (vajon minden szülés alatt végig jelen van egy takarítónő?), és ezért tudja alátámasztani, hogy nem volt cigányozás. Vagy ott van a belső vizsgálat, amely után az érintettek egy közös, a főorvos által megfogalmazott nyilatkozatot tettek. A nyilatkozat többek közt azt mondja, hogy nem cigányozhattak, hiszen a kórház nem tartja nyilván a betegek etnikai hovatartozását, így csak a vizsgálatból tudták meg, hogy a felperes cigány. Egy további védekezés szerint nem mondhatták a nőnek, hogy ha tovább kiabál, pszichiátert hívnak és elvetetik a gyerekét, hiszen a kórházban nincs is pszichiátria. A gyenge védekezés, ha nem is igazolja egy külső szemlélő számára az EBH döntését, de érzékelteti, miért döntött így a hatóság.
De maga a döntés lényegtelen is cikkünk szempontjából. Az már lényegesebb, hogy a Pestisrácok mit akar bizonyítani? Mert hogy bizonyítani akar, az nem csak a címből derül ki, hanem például abból is, hogy ahol arról van szó, hogy a sértett a kórházban szülő nők meghallgatását indítványozta, ezt sikerült beszúrni a Pestisrácoknak:
Csak nem a kedves rokonokról van szó?
Pontosan értjük, mit akart ezzel mondani a lap névtelen szerzője, és nyilván nevetséges a felvetés, hogy a szomszéd szobában is családtagok szülnek, mégis felmerül a kérdés, miért gondolná kevésbé elfogult tanúknak egy kórház érintett dolgozóit a lap, mint egy felperes családját?
Mert ugye az egész címben, a beszúrásokban, a kiemelésekben arra játszik a Pestisrácok, hogy vannak a megbecsült társadalmi presztízsű orvosok, és vannak a büdös cigányok. Azt eszébe se akarják juttatni az olvasóknak, hogy esetleg lehet, hogy a nő aki szült, tisztességes ember, mint a legtöbb orvos, vagy az olvasók.
Nem, itt a rohadt cigány sztereotípiáját állítják szembe a tisztességes orvosokkal, miközben könnyen előfordulhat, hogy éppen az orvosok voltak tisztességtelenek, és a cigány nő tisztességes a sztoriban. Ez a névtelen szerzőnek eszébe se jut. És innentől mindegy, hogy direkt nem jut eszébe, vagy csak így kapcsol az agya.
Persze lehet, hogy fordítva történt, bár van egy ítéletünk, ami a nőnek adott igazat. Talán ha meg szeretnénk kérdőjelezni az ítéletet, akkor utánajárunk, bizonyítékokat gyűjtünk, és nem a minden cigány olyan alapállásból indulunk ki. De a tisztességes munka, úgy tűnik, nem érdekli a Pestisrácokat, csak a cigányozás. Egy jó szaftos cigányozás, amivel az állami hirdetések, és a Fidesz-frakció pénzei is meg vannak mára szolgálva.
És hát ugye a fő probléma a társadalmi üzenet, amelyben itt a cigányok vannak szembeállítva az orvosokkal, a jók a rosszakkal egy olyan ügy kapcsán, amiről két dolgot tudunk. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság döntése alapján az orvosok voltak a rosszak ebben az egy ügyben. Illetve azt, hogy ez az ügy se pro, se kontra nem mond ki semmit arról, milyenek a cigányok és milyenek az orvosok. Az ügy tanulsága maximum annyi, hogy van rasszizmus az egészségügyben. Aki járt már kórházban, az ezt tudja, és egy ilyen döntés azért fontos, hogy ezt problémaként ismerjük fel, és tegyünk ellene.
De úgy tűnik, a Pestisrácok itt is össze akarja ugrasztani az embereket: beleilleszteni az ügyet egy olyan képbe, ami aztán igazolhatja egy elképzelésüket a világról. Pedig erről szó sincsen: se az orvosokat általánosságban, se a cigányokat nem lehet ez alapján az ügy alapján elmondani valamilyennek.
Kivéve, ha valaki kárt akar okozni a közösségnek. Ugyanis ez a cikk, ezzel a címmel, ezekkel a kiemelésekkel csak erre jó.
Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!A Kettős Mérce fennmaradásához és fejlődéséhez 1000 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 402 állandó támogatónk van.Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!
Az idei év kormányzati sikerpropagandájának egyik központi eleme minden bizonnyal az a jelentős minimálbér és garantált bérminimum emelés lesz, amelyről tavaly decemberben állapodtak meg a szociális partnerek bizonyos kormányzati nyomás asszisztencia mellett. Valóban felhőtlen lehet az örömünk? Mindent tudunk a minimálbér emelés valóságos hatásairól? Alább bemutatjuk a béremelés negatív következményeit, és a hozzá kapcsolódó járulékcsökkentés gyengéit, persze anélkül, hogy vitatnánk az intézkedés pozitív hozadékát: a százezreket érintő jövedelem és életszínvonal emelkedést. Csak épp azt gyanítjuk, e cél elérésére lett volna egy jobb eszköz is a kormány kezében.
Nagyon sokszor vetik fel ellenzéki politikusoknak kritikaként, hogy nem tudják megragadni a pillanatot, elmulasztják, hogy egy-egy véletlenül felbukkanó ügy, eset, jelenség kapcsán elmondják, hogy mit gondolnak és miért, valamint az elveikről, a meggyőződéseikről számot adjanak. Vagy akár egy szélesebb értelemben vett nyilvánosságnak illusztrálják: „lám, erről beszélünk”. Demeter Márta, MSZP-s országgyűlési képviselő lemondásakor hasonló módon járnak el a magyarországi nyilvánosság-feministák. Ahogyan a férfi (és nő) politikusok elmulasztják, hogy a negyedik Alaptörvény-módosítás, a Nemzeti Választási Iroda és a kopaszok, a Népszabadság beszántása, a Questor-ügy, stb. kapcsán, valami váratlannal éljenek, hogy előbbiekre médiumként tekintsenek, úgy Demeter Márta búcsúját a politika első vonalából sem fogják pótolni a választásokhoz közeledve mindinkább emelkedő darabszámú „több nőt a politikába” kvóta-cikkek. Bár igazuk lesz állításaikban, de ennek a témának most volt itt egy pillanata.
“The resistance rises”: ez áll a Time Magazine múlt heti címlapján, magyarul “Nő az ellenállás”. A borítót emellett a január 21-i Washingtoni Női Menet szimbóluma, a rózsaszínű “pussy hat” díszíti. USA-szerte közel három millióan vettek részt a washingtoni tüntetésen, és sok ezren szerte a világon, Budapesten is, egy nappal Trump elnöki beiktatása után. Washington, New York, Boston, Oakland, Austin és sok más város utcái tele voltak nőkkel, akik a női jogok és a sokszínű, progresszív társadalom védelmében demonstráltak. De mi nőhet ki a nők mozgalmából? Lehet-e a nők mozgalma a másik, progresszív Amerika mozgalma? 
Délután fél 2 előtt kicsivel érkeztem az Oktogonhoz, ahol Juhász Péterék készültek kifütyülni az ott elhaladó Putyint. Elég nevetségesnek tűnt a gondolat, hogy a 10 másodpercig elhaladó konvoj kap egy kis füttyöt 30 embertől, de persze értettem: az este 6 órás tüntetés promójáról, na meg morális kiállásról van szó, ahol nem az eredmény, hanem a szándék a fontos.
Juhász Péter a rendőrök gyűrűjében. Kép a Kettős Mérce élő közvetítéséből.