Aki a magyar baloldal szétaprózottságán kesereg (vagy röhög), az nem ismeri a francia helyzetet. Három – egy szocialista, egy zöld és egy civil – előválasztás volt, összesen több tucat jelölttel. Az elnökválasztás három esélyese egyelőre nem is az ő körükből kerül ki – de ha az esélyeseket magukkal rántják a korrupciós botrányok, még sokat hallhatunk ennek a cikknek a szereplőiről is. Vigyázat, tartalom következik!
Január 26-án délelőtt két órás figyelmeztető sztrájkot tartott az Audi Hungaria Független Szakszervezet (AHFSZ). A dolgozók azt követően alakították újra a sztrájkbizottságot, hogy a szakszervezet elutasította az AUDI Hungaria Zrt. soron következő béremelési ajánlatát. Az AHFSZ 45 ezer forintos alapbéremelést szeretne elérni, valamint bónuszok bevezetését szorgalmazza a dolgozók bérezési rendszerébe.
Most, hogy nyolc év megszorítási hullámai után a görög gazdaság továbbra is süllyedőben van, sokan felteszik a kérdést: lehetne-e, lehetett volna-e olyan gazdasági programot megvalósítani, amely Görögországot gazdasági értelemben rendbe teszi, és nem a további zuhanás irányába hajtja. A válasz egyértelműen igen: ilyen volt a 2015 elején megválasztott mérsékelt balos Sziriza párt programja, amelyet azonban az Európai Unió nem engedett megvalósítani.
Az Átlátszó újságírója, Becker András írta meg hétfőn, hogy az év végi kormányzati kulturális pénzszórásból 27 millió forintot kapott a Scolar Kiadó és Ungvári Tamás a szerző két régi könyvének újbóli kiadására. Azt viszont Becker már nem vette észre, hogy január első hetében Ungvári volt az ATV Egyenes Beszédének vendége, ahol megvédte a kormányzat év végi kulturális pénzszórását, persze azt elfelejtette megemlíteni, hogy abból ő is kapott.
Egyre több szó esik a magyar sajtóban is arról, ami több országban már legális, illetve az állam által támogatott szolgáltatás, hogy a mozgássérült és/vagy értelmi fogyatékossággal élő emberek prostituáltakat használva juthassanak szexuális kielégüléshez.
„Törvénytelen a Lukács-alapítvány” – ezzel a felkiáltásszerű címmel jelent meg egy írás 2016. október 21-én egy magyar, „mindig ellenzékben” konzervatív napilapban. Szerzője ismerteti a törvényt: „A szervezet elnevezésében nem szerepelhet olyan személy neve, aki a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be.” Ezt követően az olvasó tudomására hozza, hogy Magyarországon márpedig létezik olyan alapítvány, amelyik Lukács György nevét viseli, aki „köztudomású”, hogy hozzájárult önkényuralmi rendszer működtetéséhez. Viszont, ha a konzervatív szerzőn múlik, úgy ez nem sokáig lesz így, a következőképpen zárja sorait: a „törvénytelen állapot megszüntetése érdekében lapunk közérdekű bejelentést tett a főügyészségen, amelyben azt kértük, indítson törvényességi ellenőrzést.” (A szerző azóta a szerény névválasztással élő Pesti Srácok újságírója).
A Fidesz médiát bekebelező gépezete a Népszabadság-ügy után sem áll le. Az elmúlt napokban kiderült, hogy MSZP-Fidesz-alku született a Népszaváról, miszerint az adófizetők pénzét állami hirdetéseken keresztül csorgatják a lapba, cserébe azért, hogy a kormánypártok számára ne legyen túl kényelmetlen az újság.
Orbán Viktor nagyon örül.
Január 25-én az orosz parlament második olvasatban elfogadott egy olyan törvénymódosító javaslatot, amely adminisztratív szabálysértésnek minősítené a családon belüli erőszakot. Ha ez a módosítás valóban életbe lép (és miért ne lépne - a szavazáson megjelent 388 képviselőből csupán kettő szavazott a módosítás ellen, egy pedig tartózkodott), azzal több ezer orosz nő és gyermek lesz halálra ítélve.
Néhány fiatalnál betelik a pohár, beszélgetni, szervezkedni kezdenek, majd arra jutnak, idővel pártot kell alapítani, hogy érdemben tehessenek valamit. A magyar közelmúltból is ismerős történet. „Hiába hasonlítanak hozzájuk mi nem vagyunk sem Fidesz, sem LMP; mi a saját utunkat járjuk" – mondta a felvetésre Soproni Tamás, a Momentum Mozgalom elnökségi tagja.
Forrás: hvg.hu
Pedig nehéz elhessegetni az érzést a momentumosokat látva, hallgatva, hogy ilyen lehetett az ős-Fidesz. Lelkes, jobbára értelmiségi fiatalok, sokan szakkolégiumi háttérrel fel akarják forgatni a közéletet, mert nyomasztja őket, ami körülöttük zajlik. Ahogy Fekete-Győr András fogalmazott: „Nem csak a NER-t kell eltakarítani, utána kezdődik az igazi feladat.”
De kik is ők és mit akarnak pontosan? Miért egy dohos pincéből akarják megváltani a világot, amikor simán elhelyezkedhetnének jobbnál jobb állásokban?
A mozgalmat 2015 tavaszán alapították olyan húszas éveikben járó fiatalok, akik – ahogy Fekete-Győr több interjúban is elmondta – „politikai árvák”, nem tudtak jó szívvel egyik párttal sem azonosulni, a rendszerváltás óta eltelt 27 évet pedig kihasználatlan és elhibázott lehetőségek sorozataként látják. A mozgalmat folyamatosan bővítették, a színrelépéskor már jól szervezettek voltak, munkacsoportokra osztott 150 fős tagsággal.
A hosszú színfalak mögötti szervezkedés egyre többeket frusztrált, és egyre élénkebben keresték a lehetőséget a nyilvánosság elé álláshoz. Már a tavalyi kvótanépszavazáskor felmerült, hogy az lehet a megfelelő pillanat az induláshoz, végül a budapesti olimpiában látták meg a lehetőséget. Abban biztosak voltak, hogy korrupciós ügy hátán nem akarnak felkapaszkodni, szerintük ez ellen már be van oltva a magyar társadalom és ők inkább egy alternatív jövőkép bemutatásával kampányolnak – amiben mellékesen nincs sok helye a korrupciónak.
„Nem az olimpiára, igen a jövőnkre!” – így a kampányszlogenük is. Hogy milyen az a jövő, azt a következő hetekben, hónapokban igyekeznek majd megmutatni. Munkacsoportjaik régóta dolgoznak különböző programokon, főleg abban az öt témában (egészségügy, oktatás, lakhatás, megélhetés, vidék), ahol szerintük a legsúlyosabb gondok vannak.
„Létbiztonság, jogbiztonság, közbiztonság” -- mondott egy másik megközelítést Fekete-Győr András, véletlenül megidézve Medgyessy Péter ígéreteit, amire nevetve csak annyit mondott: „Nincs új a Nap alatt.” De azt Soproni és Fekete-Győr is leszögezte, hogy nem tartják magukat baloldali pártnak, szerintük rájuk nem érvényes már a centrális erőtér logikája sem. Azaz a politikai paletta minden részéről gyűjtenének szavazatokat és a tagság is megosztott sok kérdésben, ami később még feszültségforrás lehet.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy akkor mégis mi az az ideológiai minimum, amiben képesek voltak megegyezni, miért lesznek többek, mint unalmas technokraták? Soproni szerint három ilyen dolog van: szolidaritás, teljesítményelv és egészséges nemzettudat. Az első két elv szerinte ugyanolyan fontos és összebékíthetőek közpolitikai szinten. Szerinte a szolidaritás elsődleges egy országban, ahol ilyen nagy fokú a szegénység és a dolgozói szegénység, és politikai párt nem politizálhat anélkül, hogy erre hosszú távú megoldást nyújt. De azt gondolja a teljesítményelvűség nem összeegyeztethetetlen a szolidaritással, mivel ők nem csupán a piaci alapú teljesítményelvűségre gondolnak. Szerinte a házimunkát, vagy az állami alkalmazottak, egészségügyi-, oktatási- vagy kulturális dolgozók teljesítményét is méltóképp el kell ismerni.
Az egészséges nemzettudatot pedig szerinte azt jelenti focis példán keresztül bemutatva, hogy lehet úgyis drukkolni a válogatottnak Románia ellen, hogy közben nem verjük szét Bukarestet: „Az én nemzettudatom nem zárja ki, hogy egy román is lehet büszke” – mondta Soproni, aki személy szerint arra lenne a legbüszkébb, ha “jobbak lennénk, mint a csehek”, és itt már nem a focira gondolt.
„Egy erős nemzet igazán befogadhatna ezer menekültet” – kontrázott Fekete-Győr, aki szerint kifejezetten gyengének mutatta a magyar nemzetet, ahogy a menekültkérdésre reagált. Mondta ezt úgy az elnök, hogy 2010-ben még a Fideszre szavazott. A momentumosok szerint Orbánnak voltak jó javaslatai (Európán kívüli menekülttáborok fenntartása, közös európai hadsereg felállítása), viszont több volt a rossz: szerintük az EU-nak egységesen kell fellépnie ilyen horderejű kérdésekben.
A fentiekből is látszik, hogy a Momentum messzebbre tervez a NOlimpia-kampánynál. Hamarosan megteszik a párttá alakulás jogi lépéseit és az aláírásgyűjtés után újra be is lehet majd lépni a mozgalomba. Soproni, aki koordinálja az aktivistákat úgy matekozott, hogy össze kell gyűlnie a népszavazás kiírásához szükséges 138 ezer aláírásnak. De ha nem, szerintük az sem ég rá kudarcként a Momentumra és mennek tovább:
a 2018-as országgyűlési választáson saját országos listát akarnak állítani.
Ehhez lényegesen fel kell jönniük vidéken, egyelőre csak néhány nagyobb városban (Szegeden, Miskolcon, Győrben) tudták megvetni a lábukat. A következő hónapokban ezt a hálózatépítési munkát fogják csinálni gőzerővel, helyi szinten, apró dolgokkal is éreztetve a jelenlétüket, amitől szerintük önmagában jobb lesz a magyar társadalom, mert együtt csinálnak valamit az emberek.
Hogy pártként mikor kezdik el csípni mások szemét, az jó kérdés, de az aláírásgyűjtéssel már elérték, hogy beléjük kóstoljon a kormány médiája: ezt bóknak veszik. Attól viszont tartanak, hogy tagjaiknak, vagy tagjaik rokonainak utánanyúlnak politikai aktivitásuk miatt. Fel sem merül kérdésként, hogy ez megtörténhet-e Magyarországon.
Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!A Kettős Mérce fennmaradásához és fejlődéséhez 1000 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 394 állandó támogatónk van.Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!
Kedd este rakott ki a Facebook-oldalára és a honlapjára a DK egy aláírásgyűjtő ívet, amellyel a párt az olimpia ellen gyűjt aláírást. Az aláírás helye fölött a Momentum olimpiaellenes népszavazási kérdése olvasható, illetve az, hogy az aláíró, aki megadja adatait, ezzel támogatja, hogy a DK támogassa azt, hogy a rendezésről népszavazás döntsön. Hogy milyen népszavazásról van szó, ki kezdeményezte azt, és a DK ezért mit tesz, arról szó sincs. Csak a facebook oldalukon szerkesztették utólag az online ívet kirakó posztot, hogy azért írják alá az utcán is az emberek.
