Szilveszterkor egy szír férfi görögnek kiadva magát elcsábított egy magyar nőt. Majd miután belekezdtek az aktusba, a férfi egyre durvábbá vált, ekkor a nő kérte, hagyják abba a szexet, de a férfi nem engedett, és végül megerőszakolta a nőt. 

Amikor felröppent az első hír a Lágymányosi-öbölben létesítendő gigantikus ingatlanberuházásokról, akkor nagyon sokan jó előre a Kopaszi-gát közparkjának beépítését kezdték el vizionálni. Különösen azért, mert a beruházó erős kormányzati kötődésekkel rendelkezik, azt pedig már valahogy addigra elkönyveltük magunkban, hogy ez a kormány valamiért nagyon szeret rátelepedni a közparkokra és jól beépíteni azokat. A Kopaszi-gát 2007-ben kialakított parkja azonban a befektetői szándék szerint is megmarad, bár mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne aggodalomra ok. Ezek az aggodalmak ugyan egészen más természetűek, de legalább olyan sok urbanisztikai kérdést vetnek fel, mint a városi zöldfelületek pusztítása.

Orbán Viktor még karácsony előtt mondta egy interjúban, hogy 2017 a lázadás éve lesz. Ezt ő úgy értette, hogy miközben a teljhatalom felé robog, az államhatalmat felhasználva lázad a még fennálló, tőle független intézmények ellen. A civil szervezetek kisöprését meg is említette.

Eszter 2005-ben költözött össze Zsolttal, nem sokkal ezután született kisfiuk. A férfi a kezdetektől bántalmazó volt, Eszter azután menekült el előle, amikor egy egész éjszakán át verte. A bántalmazó, alkohol- és drogfüggő, bűnöző férfi minden különösebb nehézség nélkül megkapta az akkor még óvodás kisfia feletti szülői felügyeleti jogot, mivel ő maradt a gyermekkel az anya saját lakásában, miután a nőt, annak másik gyermekével együtt, a lakásból kiverte. A történet második részét közöljük, első részét itt olvashatják.

Bántalmazó apa, bántalmazott anya, eltüntetett gyerek, részrehajló és felelőtlen "gyermekvédelem". Eszter, Zsolt és kisfiuk története ijesztő pontossággal mutat rá a magyar gyermekvédelem, gyámügy, rendőrség és bíróság inkompetenciájára, amelynek legsúlyosabb következményeit gyakran - ahogy ebben az esetben is - gyermekek szenvedik el. A cikk szerzője kutatóként, szakértőként évtizedek óta foglalkozik a nők helyzetével, jogaik védelmével, Eszterrel és családjával pedig önkéntes segítőként került kapcsolatba, így személyesen is megismerhette a bántalmazástól a menekülésig, majd a kisfiú eltűnéséig vezető borzalmas utat.

David Bowie, Prince, Alan Rickman, Esterházy Péter, Umberto Eco, Leonard Cohen, Kertész Imre, Bud Spencer, Muhammad Ali, Kocsis Zoltán, George Michael, Carrie Fisher... Ahogy egymás után hullottak a hírességek 2016-ban, úgy vált egyre gyakrabban ismételgetett frázissá a "Fuck 2016!" De valóban annyival szerencsétlenebb év volt a tavalyi, hogy kiérdemelje a felé irányzott, már-már babonás gyűlöletet?

Azt mondják kedves olvasóim, hogy 2016 karácsonya körül több mélypesszimista írást tettem közzé (itt, itt és itt) – mi lenne, ha valamit mondanék hazánk jövőjéről is, meg arról, hogy mi legyen, a fenébe is.

Próbáljuk meg.

Nincs jobb kiindulópont, mint a közhely.

Az állam és a jog által okozott bajokat csak hatalommal lehet helyreütni – tartja az évezredes bölcsesség.

Bár tényleg történtek jó dolgok is 2016-ban, nehéz volna tagadni, hogy ez az év azért nem úgy marad meg majd az emlékezetünkben, mint a 21. század legcsodásabb éve. Fájdalmas veszteségekkel, politikai földrengésekkel és botrányokkal teltek el az év napjai. Mi összegyűjtöttük a legfontosabbakat, ti pedig a cikk végén szavazzatok: szerintetek melyik volt 2016 legborzasztóbb eseménye.

Trump

November 8. volt az a nap, amitől kezdve a #fuck2016 tag mindent elsöprő lendülettel indult el világ körüli útjára. Trump lett az év embere a Time szerint, és nem érdemtelenül. Bár inkább azt mondhatnánk, hogy az elnökválasztást a végül jóval több szavazatot kapó Hillary Clinton és a demokraták vesztették el, nem pedig a republikánusok nyerték meg, de Trump olyan hatással lesz a következő időszak világpolitikájára, és nem csak elnöksége nyomán, amit ma fel sem tudunk még fogni. A jelek pedig nem pozitív hatásokat vetítenek előre. Kormányában Putyin-párti, klímaváltozás-tagadó milliárdosok sora ül. Thank you turnéján pedig azt is kifejtette, hogy nem fogja betartani az elit megzabolázására tett “lecsapoljuk a mocsarat”-típusú ígéreteit. Tehát nem nagyon tudnánk olyat mondani, ami miatt örülni lehet Trumpnak, olyat viszont ezret, amiért nem.

Aleppó

Az a pokol, ami Aleppóban alakult ki a szíriai háborúban, sokáig beszédtéma lesz még, elsősorban mint a nemzetközi közösség tehetetlenségének példája. Előbb arról érkeztek hírek, hogy milyen brutális éhínség van Aleppóban, majd a lebombázott segélyszállítmányokról, aztán a módszeresen lerombolt kórházakról, végül pedig a gyógyszer, élelem nélkül a városban rekedt civil lakosság szenvedéseinek képeit nézhette az egész világ, hogy aztán hírt kapjunk a bevonuló kormánypártok öldökléseiről, kegyetlenségeiről. És ezt az egészet a világ vezető hatalmai lényegében mindenfajta cselekvés nélkül nézték végig.

Brexit

Az ember lefeküdt a biztos tudatban, hogy a britek úgyse szavazzák meg az Unióból való kilépést, aztán felkelt és látta, hogy megszavazták. Nem látjuk még, mi lesz a folyamat vége, de az már a népszavazás másnapján világos volt, hogy a rasszista leave-kampány kiengedte e szellemet a palackból. A kinti magyaroknak nem csak bevándorló-ellenes hangulatot kell elviselniük, de arról sem tudhatunk semmi megnyugtatót, hogy mi lesz velük a kilépés után. Sokan, sokszor fogják elemezni még a 2016-os évet, de a Brexit és Trump győzelme nem csak ezt az évet, hanem a közeljövőt is nagyban meghatározza. A 2008-as válság után növekvő egyenlőtlenségek, és a politika kiüresedése 2016-ot forradalmi évvé tette. A populista jobboldal forradalmáévá.

Terrotámadások

Brüsszel, Berlin, Nizza, Isztanbul, az ISIS és más fundamentalista szervezetek iraqi, szíriai, fülöp-szigeteki, afganisztáni stb. merényletei... És akkor nem is említettük még Joe Cox brit munkáspárti képviselő meggyilkolását, vagy az orlandoi melegbár megtámadását. Úgy tűnik, a - legalábbis Európában - békében eltöltött évtizedek után egyre inkább a világ mindennapjainak része lesz a terror, és valószínűleg 2017-ben sem lesz ez másképp.

Halálok

2016-ot nem csak a politikai történések miatt emlegetjük együtt a fuck szócskával. Idén minden korábbinál több olyan híresség ment el közülünk, akik nagyon fognak hiányozni. Esterházy Péter, Kertész Imre, Csoóri Sándor, Zsigmond Vilmos, Kocsis Zoltán, Megyesi Gusztáv, Dawid Bowie, Leonard Cohen, Umberto Eco, Carrie Fisher, Geroge Michael, Muhamad Ali (és biztos, hogy érdemtelenül hagytunk ki nagy veszteségeket az évből). Mind, mind olyan emberek, akik nélkül sokkal rosszabb lesz ebben a világban élni. 2016-ot a politika mellett elsősorban a sok híresség halála miatt szokás borzasztó évnek tekinteni. Sajnos, ebben a tekintetben 2017 sem lesz sokkal jobb év.  Legalábbis a tömegkultúra által a 60-as 70-es években felemelt sztárok közül egyre többen jutnak abba a korba, amikor nem lepődhetünk meg halálhírükön.

Erdoğan és a puccs utáni tisztogatás

Törökországban 2016 lett az év, amikor csúcsra ért az illiberális állam. Már 2015-ben elkezdődött az ellenzéki újságok ügyészségi és rendőrségi zaklatása és bezárása, újságírók bebörtönzése. De az állami elnyomás július 15-e után szintet lépett. Aznap este katonai puccskísérlet zajlott az országban, amit reggelre Erdoğanék levertek. Azóta is vita van arról, valójában önpuccsot hajtott-e végre Erdoğan, vagy maga a puccs volt rosszul szervezett. De a következményei érdekesebbek is magánál a puccsnál. Fokozódik a kisebbségek elnyomása, újságírókat, tanárokat, sőt később ellenzéki politikusokat is letartóztattak a puccs után bevezetett, és máig tartó szükségállapotra hivatkozva. Tízezreket rúgtak ki az állásukból, és lényegében egyetlen másként gondolkodó sem érezheti magát biztonságban ma Törökországban.

Népszabadság bezárása, és a magyar médiahelyzet

Ha a magyar politikát végigkísérő, legfájdalmasabb eseménysort kell említeni 2016-ból, az egyértelműen a Fidesz médiabeli térfoglalása. A Tv2 bekebelezése, az Origo propaganda-üzemmódba állítása, a Ripost, a 888, a lokál csatasorba állítása, és ezeknek a lapoknak bődületes mennyiségű állami, adófizetői pénzekkel való megtolása mellett láthattuk a Népszabadság végét, a megyei lapok elrablását. Az év végén pedig az Erdélyi Riport kinyírását, vagy a vidéki rádiók sales housainak, hirdetési piacainak bekebelezését. 2016 elejéhez képest 2017-ben egy sokkal kevésbé szabad Magyarország köszönt ránk.

Oktatás és egészségügy helyzete

A kórházi hullák, a PISA teszt év végi eredménye, az év eleji tiltakozások, mint Sándor Máriáé, az 1001 orvos a hálapénz ellen csoporté, vagy a Tanítanék mozgalom levele, majd tüntetései pontosan mutatják meg, mekkora problémák vannak a hazai oktatásban és egészségügyben. Ezekre a területekre évről-évre kevesebb állami pénz jut, míg a közoktatásban ennek szétosztása is problémás az óriási polip KLIK (és utódszervezetei) miatt. Az biztos, hogy az évet végigkísérő oktatási és egészségügyi botrányok sajnos 2017-ben is velünk lesznek, mert a kormány egyelőre nem hozott olyan intézkedéseket amik megfordíthatják a negatív tendenciákat ezekben az ágazatokban.

Korrupció Magyarországon

Ha elkezdenénk leírni az idei év korrupciós ügyeit, nem érnénk a végére. Csak címszavakban. Mészáros Lőrinc, Garancsi István és az Úszó VB egyre többe kerülő uszódája. MNB-alapítványok. Voldemort, Rogán Antal és a helikopter, EU-s pénzosztások, kerületi lakásmutyik, és még hosszan lehetne folytatni a sort. Persze aztán év végén megkaptuk az értelmezést a miniszterelnök úrtól: nincs korrupció, mert ő nem hagyja. Aha.

Nemzeti Választási Bizottság balhé

Februrár 23-án reggel Nyakó István, az MSZP politikusa besétált a választási irodába, hogy elsőként adja le a vasárnapi bloltzárról szóló kérdését. Vagyis besétált volna, ha ezt pár kopasz úriember megengedi. De nem engedte, ellenben engedték egy idősebb hölgynek, aki egy kamu kérdést akart benyújtani. Később kiderült, hogy a nénit egy olyan férfi kísérte, aki Kubatov Gábor Fradi-elnök titkárának osztálytársa volt, az idős hölgy egy volt fideszes polgármester felesége, míg a kopaszok a Fradi biztonsági cégének korábbi alkalmazottjai. Az ügy végül akkora felháborodást keltett, hogy végül az MSZP kérdését befogadták, a Fidesz pedig a politikai vereség lehetőségétől megijedve visszavonta a boltzár-törvényt.

Kvótanépszavazás

A Fidesz által kezdeményezett népszavazásnak nem volt jogilag semmi értelme. Ezt maga Orbán Viktor ismerte el miután a Jobbik leszavazta a Fidesz népszavazás után benyújtott alkotmánymódosítását. Orbán ugyanis azt mondta, ez nem gond, már egy korábbi Alkotmánybírósági döntés is elegendő a menekültek Magyarországra való elhelyezésének megakadályozására. De nem baj, azért lenyomtak egy kampányt, amely többe került mint a brit pártok Brexit pro-és ellenkampánya, amely gyűlöletre és hazugságokra épült, és amely a végén érvénytelen lett. Hónapokon keresztül hallgathattuk az uszítást, és nem csak a menekültek, hanem a cigányok és a szegények ellen is.

Szavazz! Melyik 2016 legnagyobb borzalma?

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!

Támogass minket bankkártyával:

Ha PayPalen vagy banki utalással támogatnál minket, klikk ide!

A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.

Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!

A Kettős Mérce fennmaradásához és fejlődéséhez 1000 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 356 állandó támogatónk van.

Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!

Szavakban gazdag év volt 2016 is. Politikusaink időnként elvesztették az agyuk és szájuk közti kapcsolatot, minek köszönhetően majd minden hónapra jutott egy-két felháborító kiszólás, vagy jól kiszámított fenyegetés.

Miközben jókat derültek vagy szörnyülködtek az emberek Orbán Viktor karácsonyi interjújának meghekkelésén, és a média napokig azzal foglalkozott, hogy kit hogyan von felelősségre a  Mediaworks, és ki lehet a tettes, addig nem annyira beszéltünk arról, hogy ez az interjú és annak megjelenése mennyire durván mutatja meg, hogyan uralja le a kormánypárt a vidéki médiát.