Frissítés: A címben és a szövegben szereplő állítások nem felelnek meg a valóságnak. Valójában Józsefet egy 2012-es a cikkben is szereplő eset miatt ítélték fogházra. Sajnáljuk, hogy megtévesztettük olvasóinkat, utólag is elnézést kérünk.

18 nap fogház – ennyi járt gyorsított eljárásban annak a ligetvédőnek, aki kordont bontott még a nyáron. 100 ezer forintra büntették meg, garázdaságért kell bűnhődnie. Mondjuk annak speciel örülhet, hogy két napot már leszámoltak a büntetéséből, amit az előzetesben töltött.

A TEGYESZ Alföldi utcai nevelőotthonában történtekről egyre több cikk jelenik meg a médiában. Az áldozatok beszámolóinak megkérdőjelezése már folyik, a bosszúhadjáratnak minősített történetben az igazi áldozatok a nevelők. Szexuális erőszak esetében a megvádolt személy vagy intézmény részéről szinte mindig felmerül, hogy az áldozat tulajdonképpen hazudik, és csak bosszút akar állni. A statisztika szerint ennek valószínűsége 2 százalék. Jelen írásban mégsem a megtörténtek valószínűségét szeretném latolgatni, és nem is a törvényszerűen felmerülő "bosszú-narratíva" jelenségét veszem górcső alá, hanem az áldozathibáztatás jelenségét vizsgálom.

Úgy tűnik, Orbán Viktor, Habony Árpád és Rogán Antal most indította el bosszúhadjáratát Juhász Péter, az Együtt V. kerületi önkormányzati képviselője ellen. Míg pár napja a Fidesz-média azt állította, Juhász azért költözik külön barátnőjével, mert nem tudta az anyagi biztonságot megteremteni számára, csütörtökön már ugyanezek a lapok azt írták, Juhászt Portik Tamás maffiozó pénzeli.

A Kétfarkú Kutya Párt arról számolt be, hogy információik szerint rendszeresen eltávolítják plakátjaikat önkormányzati utasításra az ország számos pontján. A VI. kerületi Önkormányzat – ahol a híradások szerint rendszeresen tépik a plakátokat – a 444. hu kérdésére adott válaszában tiltakozott az ellen, hogy törvénysértésre utasítanának bárkit is. Ugyanakkor hivatkoznak arra, hogy „országos népszavazási kampányidőszakban politikai reklámot a kezdeményezés szervezői, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok tehetnek közzé". És azt is hozzáteszik, hogy "A Facebookon megjelent esettel kapcsolatban a Terézváros jegyzője intézkedett, kérve a közterület-felügyeletet, hogy a felügyelők fokozottan figyeljenek a népszavazási kampányban kifüggesztett plakátokra." Ebből akár az is következhet, hogy az „intézkedés” a plakátok letépésre való felhívást jelent a VI. kerület által idézett, állítólagosan a plakátokra vonatkozó szabály alapján.

Pár hete olvashattuk a sajtóban Adrienn és Szilvi történetét, egy pécsi leszbikus párét, akik örökbe szerettek volna fogadni egy többszörösen hátrányos helyzetből származó, másfél éves roma kislányt. Egy ideig úgy tűnt, az örökbefogadás rendben megtörténhet, Adriennt és Szilvit alkalmasnak találták arra, hogy szülők legyenek. Meg is kapták a határozatot, hogy hazavihetik a gyereket és egy család lehetnek, ám két héttel később, bármiféle szakmai indoklás nélkül a hatóságok mégis megtagadták tőlük az örökbefogadást. Szeptember 2-án a Labrisz Leszbikus Egyesület tüntetést szervezett az EMMI elé emiatt. Az alábbiakban az ott elhangzott egyik beszédet közöljük, amelyet Csekő Csilla anya mondott el.

A 444 szerdai cikke szerint egy újságírót próbált az Alkotmányvédelmi Hivatal beszervezni úgy, hogy valószínűleg előtte megfigyelték őt, és információt gyűjtöttek róla. A cikkből elsőre úgy tűnik, hogy törvénytelen megfigyelést hajtottak végre egy magyar polgár ellen, beszervezés és valószínűsíthetően későbbi befolyásolás céljával. Méghozzá egy olyan polgártársunk ellen, akinek valószínűleg hatása van a kormánytól független média működésére.

„A tervezet megalkotásának célja előttünk még most is ismeretlen” - áll az Országos Bírósági Hivatal (OBH) harminc oldalas elemzésében, amelyet a Fidesz közigazgatási bíróságok kialakításáról szóló tervezetéről írt. Hogy érthető legyen, lefordítom, mit jelent a mondat: semmilyen szakmai indoka nincs a tervezetnek,az csak a Fidesz hatalmi érdekeit szolgálja.

Az európai civilizáció ostroma számos fronton zajlik. Franciaország épp egy sajátos csatát vív ebben a küzdelemben a teljes testet befedő fürdőruhával, a burkinivel szemben, melyet az ausztrál divattervező Aheda Zanetti olyan nők számára készített, akik vallásos meggyőződésből szeretnék elfedve tartani a testüket sportolás vagy fürdés közben.

Ha öt éve történik olyan, mint ami Máriás Leonárddal, a Világgazdaság volt újságírójával, a sajtó hetekig taglalta volna az ügyet, az értelmiség felhorkadt volna. De ma már úgy tűnik, ez senkit nem érdekel, vagy senkit nem érdekelhet, pedig az eset tökéletesen és többféleképpen mutatja meg, létezik a cenzúra és az öncenzúra a magyar sajtóban. Ezen az eseten tökéletesen be lehetne mutatni, Orbán Viktor tervei szerint mi vár a tőle független médiára Magyarországon.

Október 2-án a határon túli magyar állampolgárok is szavazhatnak majd, és az egyes országokban a különféle társadalmi-politikai kontextusok a menekültekkel és a bevándorlással kapcsolatos vitát is más fénytörésbe állítják. A Kettős Mérce arra vállalkozott, hogy feltérképezze, milyen hatással van a kvótanépszavazás ezeknek a kisebbségi magyar közösségeknek az életére. Sorozatunk második részében Kertész Melinda, erdélyi újságíró arról ír, hogyan is gyengíti a romániai magyarság politikai képviseletét a népszavazás és az azt megelőző kampány.