Fordulat állhat be Budapest utolsó fövenyes partszakaszának ügyében. A Rómain építendő parti mobilgátat továbbra is ellenzi a budapestiek többsége, számos helyi lakos, és az ügybe egyre inkább beleálló urbanisztikai és árvízvédelmi szakértők is. Miután a múlt héten a mobilfal egyik támogatója zsidózva kelt ki a projekt kritikusai ellen, Tarlós István váratlanul bejelentette, hogy szeptember végén népszavazás kiírását javasolja a Fővárosi Közgyűlésnek. Mit jelent mindez, és mire számíthatunk: a parti közösségek összefogását végző Maradjanak a fák a Rómain csoport egyik aktivistáját, Tömör Miklóst kérdeztük.

Humanitárius szuperhős? Konzervatív bőrbe bújt liberális? A felvilágosult értékek őrzője? Vagy csak egy hatalmas blöff? Mégis mit gondoljunk a hamarosan – nagy eséllyel – negyedik ciklusát kezdő német kancellárról?

A multicégek által teremtett munkahelyek Magyarország és a régió gazdaságának meghatározó részét képezik. Azonban világos, hogy az olcsó munkaerő és a kormány által biztosított ösztönzők rendszere árán versenyképességüket növelő multik céljai és a munkavállalók érdekei számos ponton eltérnek. Az alacsony béreken foglalkoztatott és túlterhelt munkások itthon is egyre gyakrabban állnak ki a helyzetük javításáért, ahogy arról a Tesco dolgozóinak, a közszféra alkalmazottainak vagy épp a vasutasoknak a tiltakozásai is tanúskodnak. A hazai példák mellett a lengyelországi Amazon-dolgozók szakszervezetének működése is mutatja: az erősebb önszerveződés, a határokon átívelő együttműködés, az egymástól való tanulás még hatékonyabbá teheti a munkások érdekérvényesítését. Egy lengyelországi Amazon-dolgozó mesél tapasztalatairól.

2015. szeptember 16-án több ezer menedékkérő várakozott a röszkei határátkelőnél, hogy átjusson Magyarországra. Az előző nap életbe lépett magyar törvények szerint ezt már nem tehették meg. A kétségbeesett, rosszul tájékoztatott menedékkérők egy kis része előbb kövekkel dobálta meg a magyar rendőrséget, majd a TEK indult rohamra, és a videók és képek tanúsága szerint menedékkérőket, újságírókat, ártatlan embereket bántalmazott. A nap történéseit élőben nézhette végig a teljes magyar lakosság. Azóta pedig azt is tudjuk, ez a nap megváltoztatta a magyar lakosság, sőt még a média hozzáállását is a menekültekhez.

Az elmúlt hetekben a Kettős Mérce kampányba kezdett, hogy létrehozhassuk Magyarország első, 100%-ban olvasói támogatásból működő, független hírportálját, a merce.hu-t. A kampány során sokan kérdeztétek, mit jelent ez a függetlenség, ha egy elkötelezett baloldali lapról van szó - mármint a baloldali értékek, nem a pártok felé vagyunk elkötelezettek.

Hogy mégis mit gondol Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a romákról, afelől nem sok kétségünk van, miután nem is olyan régen kifejtette, hogy nincs még eldöntve, a határon túli magyarul beszélő cigányság „tehertétel-e vagy erőforrás”. Így persze már az sem igazán meglepő, hogy az erőforrásminiszter a határon belüli cigányságot is hasonló módon kezeli. Inkább, mint hogy beismerje a felügyeletére bízott ágazatok hiányosságait.

Orbán Viktor szerda este bejelentette, nemzeti konzultáció indul a Soros-tervről. Hogy mi az a Soros-terv, azt lényegében csak a Fideszben tudják, mert ugye ez az ő kommunikációjuk agyszüleménye. És mivel ez a nemzeti konzultáció már bőven a választási kampányban fog lemenni idén év végén, nem lehet más vele a szándék, mint hogy ez a Soros-terv a Fidesz kampányának központi elemévé váljon. De biztos, hogy ez most Magyarország legégetőbb problémája, amiről döntenünk kell a 2018-as választáskor? Az ehhez a kérdéshez való viszonyulásunknak, és a pártok ehhez való viszonyulásának kéne eldöntenie, ki vezeti tovább az országot 2018 után?

„Itt élünk mi! Idegünk rángó háló,
vergődik benn’ a mult sikos hala.
A munkabér, a munkaerő ára,
cincog zsebünkben, úgy megyünk haza.
Ujságpapír az asztalon kenyérrel
s az ujságban, hogy szabadok vagyunk -
poloskát űzünk lámpával s a kéjjel
s két deci fröccsel becsüljük magunk’.”
– József Attila: Munkások (részlet)

A kiszolgáltatottság sokáig kéz a kézben járt a munkássággal, ahogy József Attilánál is 1931-es versében. A kékgallérosok élete a vasbányák fuvallata, a gép rugdallása, a lendkerék szijja, és a sivalkodó transzformátorok volt. Itt élünk mi – mondja József Attila –  a munkabér, a munkaerő ára, cincog zsebünkben s két deci fröccsel becsüljük magunk.

Aligha lehet vitatkozni azzal, hogy Magyarországon az utóbbi években óriási problémák vannak a lakhatással, aminek számos és összetett oka van. Az tény, hogy jelenleg mintegy 840 ezer ember kerül szembe súlyos megfizethetőségi problémákkal, már ami az egyik legalapvetőbb emberi szükségletet, a lakhatást érinti. Ez a probléma azokat a háztartásokat érinti, ahol a rendelkezésre álló bevételek több mint 40%-át lakhatási költségekre fordítják.

A 20. századi magyar történelem két, talán leginkább inspiráló eseménysorozatáról emlékszik meg a Szabad Október Fesztivál, immár második alkalommal a Gólya Szövetkezeti Presszó, a Kettős Mérce blog és a Közélet Iskolája közös szervezésében. Az 1956-os és az Őszirózsás forradalom baloldali gyökereit szeretnénk feleleveníteni, újra élővé tenni. Különösen, hogy a két forradalom baloldali eszmeisége már szinte teljesen kikopott az emlékezetünkből, illetve az uralkodó jobboldali kurzus kisajátította ezek értelmezését. Ennek pedig súlyos következményei vannak: az eltorzított, meghamisított emlékezet könnyen igazol a forradalmak szellemiségével ellentétes, elnyomó rendszereket és intézkedéseket.