Az Orbán-kormány autonóm civil szerveződések és szabadságjogok elleni hadjárata egy szomszédos példát juttatott eszünkbe. Vajon a magyar miniszterelnök ebben is a putyini utat követi? Kíváncsiságunkat egy moszkvai barátunk elégítette ki.

Ahogy azt bizonyára mindenki tudja, Oroszországnak mindig is fura viszonya volt a demokrácia gondolatával. Az ország legutolsó demokratizálódási hullámának, amely a 80-as évek végén kezdődött el, Vlagyimir Putyin és a körülötte gyülekező elit teljes politikai és gazdasági hatalomátvétele vetett véget a 2000-es évek közepén. Első mandátuma idején Putyinra sokan reformerként tekintettek, sőt még a nyugati vezetők is elismerően beszéltek róla, de már a 2004-ben kezdődő második mandátuma elején világossá vált, hogy a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy legtöbben várták.

(Fotó: Guardian)

Délután fél 3-kor tudtuk meg, hogy Rogán Antal kimerészkedik a nép közé, hogy a Keleti Pályaudvaron sajtótájékóztatót tartson arról, Magyarország legnagyobb gondja a menekültkérdés. Ahelyett, hogy arról beszélne, mi történik az V. kerületi ingatlanmutyiban, hogy miért vándorolnak ki tízezrével magyar fiatalok az országból, vagy akár arról, hogy ha már ellenzik a bevándorlást, miért adnak állampolgárságot gyanús alakoknak, gyanús off-shore cégek közvetítésével, a sima állampapíroknál is olcsóbb kamatra.

Fotó: Tóth Csaba Tibor

Rogán Antal feje fölé “Vigyázat! Államilag szított idegengyűlölet!” feliratú táblát tartottunk, míg mellette egy “A kivándorlásról mikor tartasz sajtótájékóztatót?”, illetve egy “56’-ban is zárt határokat szerettél volna?” táblát tartottunk.

Hogy miért csináltuk az akciót, azt elég pontosan összefoglalja Konok Péter:

<

Itt pedig azt látható, amint megküzdünk Rogán sajtósával. Annyit elárulhatunk amikor felhúzza szerzőnk a szemöldökét, azt magyarázza a sajtósnak: “figy ugye tudod, hogy az, hogy így kitakarod, az neked lesz ciki?”

Ismerik a történetet a Nagy-Románia Párt erdélyi jelöltjéről, akiről kiderült, miután a marosvásárhelyi ötös körzetben nyert, hogy a Facebookon arról posztolt, hogy kiirtaná a magyarokat? És hogy utána a Nagy-Románia Párt elnöke arra kötelezte, hogy egy magyar származású tagjuknál töltsön három éjszakát, mert a párt ugye nem rasszista? Majd ezután kiderült, hogy a magyar származású Nagy-Románia párttag meg a szászokat irtaná ki?

Ez játszódik most Magyarországon, csak a Nagy-Románia Párt a Jobbik, Marosvásárhely Mezőtúr, a „magyar származású” most „cigány származású”, a szászok pedig zsidók a történetben.

Miután kiderült, hogy a Jobbik győztes jelöltje úgy mellesleg kiirtaná a cigányokat, Vona Gábor arra kötelezte, három napot lakjon a párt cigány tagjánál, mert ők ugye nem rasszisták. Csak sajnos cigány tagjuk meg picit meg antiszemita, ugyanis ilyeneket posztol a Facebookon:

Jónás Kálmán a Jobbik önkormányzati képviselője

Tehát a Jobbik az antiszemitával nevelné meg a rasszistát. 

Igazából rájöhetne végre a magyar szélsőjobboldal, hogy nem az a lényeg, hogy valaki zsidó, cigány, meleg, vagy jobbikos, hanem az, hogy miként viszonyul ember- és nemzettársaihoz. Mert, ugye, együtt élünk ebben az országban, és az olyan politika, ami gyűlöletet kelt az ország különböző tagjai között, semmi jóra nem vezet, legfőképp pedig a problémák megoldásához nem.

Kötél János a Jobbik mezőtúri önkormányzati képviselője/fotó: Index

Amikor majd a rasszista jobbikos átmegy az antiszemita jobbikoshoz, nem a békés együttélésről fognak beszélgetni, hanem a mindannyiuk által gyűlölt ellenségről, zsidókról, cigányokról - igen, egy cigány is gyűlölheti a cigányokat, egy zsidó is a zsidókat, sőt még egy magyar állampolgár is a magyarokat.

Amíg egy párt nyíltan embertársai ellen uszító, nekik golyót javasló jelölteket indít a választáson, addig mindegy, utána milyen programmal kívánja őt jó útra téríteni. Nem jó útra kell téríteni, hanem a közhatalom közelébe se szabad engedni.

Amíg ilyen jelölteket hagy indulni, és ilyen tagjai vannak egy pártnak, hiába bármilyen cuki kampány, egyértelműen eldönthető, hogy az ország érdekében, minden egyes állampolgára érdekében, vagy az ország érdeke ellen, a konfliktusok generálása és a polgárok egymásnak uszítása céljából politizál-e.

Rogán Antal a Fidesz frakcióülésen bejelentette, hogy a kormány építeni fog egy nagy budapesti kórházat. Először nem nagyon értettem a dolgot, hiszen a kormány most készül megszorításokra az egészségügyben, a fiatal orvosok inkább elhagyják az országot, vannak budapesti kórházak, ahol osztályok szűnnek meg, pár éve újították fel a Honvéd Kórházat, és egyébként is van egy csomó kórház, csak azok éppen lerohadnak, megfelelő támogatás híján.

A népköltészet hamar belakta Simicska Lajos pénteki őszinteségi rohamát. A limerick egy ír versforma, rövid, dallamos, obszcén tartalmak és politikai gúnyolódás számára egyaránt kiváló alakzat, amely a magyar irodalmi csúfolkodásban is jelentős szereppel bír. Íme egy rövid válogatás a hétvége terméséből, melyek mind Közgépember legújabb kori éleslátását ünneplik.

(Fotó: Nol.hu/Németh Dániel)

A pénteki napon Simicska Lajos nagyon nekiment Orbán Viktornak, elmondta a Fidesz őszödi beszédét, és nyilvánvalóvá vált, hogy a Fidesz kormányzását nem “fogságban tartják” oligarchák , hanem oligarchák vezetik. Sokat köszönhetünk Simicskának, hiszen egy ország elé tárta, amit évek óta mondhattunk, de ,megszeretni azért nem fogjuk, ugyanis Simicska ugyanennek az oligarcha-csapatnak a része, és nem válik szenté attól, hogy most nekimegy harcostársának.

Tekintettel Putyin közelgő budapesti látogatására – mely az első bilaterális találkozója lesz az EU-ban az MH17 lelövése óta –, az alábbiakban néhány pontban röviden bemutatjuk, mik voltak a másfél évtizedes putyini rezsim legsúlyosabb bűnei, hogy kit is fogad majd szövetségesként és példaképként Orbán Viktor, és kiért rajonganak a magyar jobboldal újdonsült moszkovitái. 

Simicska Lajos pénteki erős mondatai az ország nagy részéhez eljutottak, nem volt olyan média, vagy kocsma, ami ne számolt volna be róla. És ez így is történik, ha valaki a geci szót használva üzen a médiában. Simicska főszereplővé tette magát, és ez nem véletlen. És azzal, hogy saját maga volt a médiuma ennek a mondanivalónak, illetve a geci szót használta, méghozzá ilyen kontextusban, mélyütést vitt be a Fidesznek.

Fotó:Németh Dániel

Egy nappal azután, hogy az Európai Központi Bank úgy döntött, többé nem fogad el fedezetként görög kötvényeket, azaz a görög bankok likviditását korlátozva falhoz állítja az alig tíz napja megválasztott görög kormányt, 300 közgazdász és kutató – köztük olyan nemzetközileg is elismert nevekkel, mint James Galbraith, Stephany Griffith-Jones vagy a francia Jacques Sapir – intéztek felhívást az európai kormányokhoz. Arra szólítják fel őket és a „trojkát”, hogy tartsák tiszteletben a görög választók döntését, és tárgyaljanak érdemben az új kormánnyal.

Felszólítjuk az európai kormányokat, az Európai Bizottságot, az Európai Központi Bankot (EKB) és az IMF-et, hogy tartsák tiszteletben a görög népnek azt a döntését, hogy új utat választ; és arra, hogy indítsanak jóhiszeműen tárgyalásokat az új görög kormánnyal, az államadósság problémájának megoldása érdekében.

A görög kormánynak igaza van abban, hogy alapvető irányváltásra van szükség, mert az eddig megvalósított politikák komplett kudarcot eredményeztek. Sem gazdasági fellendülést nem hoztak, sem pénzügyi stabilitást, sem munkahelyeket, de még külföldi befektetéseket sem. Felőrölték a görög társadalmat, és meggyengítették az intézményeit. Az eddig követett politika egyszerűen katasztrofális volt, és egyetlen olyan vívmánya sem volt, amit érdemes lenne megőrizni. Arra kérjük az európai partnereket, hogy vegyék tudomásul ezt a realitást, ami az új görög kormány megválasztásának alapját képezi.

Görögországnak azonnali, humanitárius intézkedésekre van szüksége, egy magasabb minimálbérre, munkahelyteremtésre, beruházásokra és olyan intézkedésekre, amelyek lehetővé teszik az olyan alapszolgáltatások visszaállítását és javítását, mint az egészségügy vagy a közoktatás. Az országnak szilárdabb és progresszívebb adórendszerre van szüksége, amely kevésbé nyugszik az áfán, és jobban adóztatja a jövedelmeket és a vagyont.

Az új kormánynak a korrupció ellen is fel kell vennie a küzdelmet, meg kell büntetnie és fel kell számolnia. Ahhoz, hogy ezeket a politikákat sikerre lehessen vinni, és megmutatkozzék hatékonyságuk, időre és költségvetési mozgástérre van szükség. Addig is az országnak szüksége van az EKB finanszírozására, hogy stabilizálja bankrendszerét. Arra kérjük az európai hatóságokat és a kormányokat, hogy hagyjanak költségvetési mozgásteret Görögországnak és garantálják ezt az újrafinanszírozást.    

A görög kormánynak igaza van abban, hogy adósságának elengedését kéri az európai partnerektől. Ez az adósság fenntarthatatlan, és bármi is történjék, sosem lehet majd egészében visszafizetni. Azaz ez a döntés nem is járna gazdasági hátránnyal a többi ország és az adófizetőik számára. Viszont épp ellenkezőleg, egy új esélyt adna Görögországnak, lehetővé tenné a gazdasági aktivitás újraindítását, a jövedelmek növekedését, munkahelyek teremtését és ekképp a szomszédos országoknak is előnyére válna. Nyomatékkal kérjük Görögország hitelezőit, hogy ragadják meg e lehetőséget, és magyarázzák el ezeket a tényeket világosan és őszintén a saját polgáraiknak.

Nemcsak Görögország sorsa a tét, hanem az egész Unió jövője. Egy fenyegetésen, ultimátumon, makacs hajlíthatatlanságon és zsaroláson alapuló politika mindannyiunk számára az európai projekt erkölcsi, politikai és gazdasági kudarcát jelentené. Nyomatékkal kérjük az európai vezetőket, hogy tegyenek félre és utasítsanak el minden olyan eszközt, ami megfélemlítéssel vagy kényszerrel próbálna hatni a görög kormányra és Görögország népére.

Épp ellenkezőleg, Görögország sikere megmutathatja az utat az Unió fellendülése és stabilitása felé. Lehetővé tenné a demokrácia megújítását, és megnyitná a lehetőségeket a választási opciók újabb konstruktív változása felé. Támogatjuk Görögországot és az Európai Uniót, a demokrácia és a változás érdekében. Az európai vezetőknek el kell ismerniük azt a sorsdöntő, demokratikus választást, amit a görög nép szélsőségesen nehéz körülmények között hozott meg, hozzá kell látniuk a helyzet realista értékeléséhez, és késlekedés nélkül el kell magukat kötelezniük egy józan tárgyalási folyamat mellett.

Az aláírók neve a médiapart portálon olvasható.

Nem rugaszkodhatunk el a realitástól, kézzel fogható megoldás kell Ukrajnában – nagyjából ezt üzente Angela Merkel az orosz-ukrán konfliktus kapcsán. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent? Nem akar fegyveres beavatkozást, és nem szeretné nagyon elrontani Európa kapcsolatát az oroszokkal sem. De ez vajon egy stratégia, vagy csak rezignált tudomásul vétele annak, hogy Európa nem tud mit kezdeni a helyzettel?