200 ezer gyermek nő fel fürdőszoba nélkül Magyarországon, a gyerekek egyharmada penészes lakásban él, 100 ezer embernek nincs lakcíme, és másfél millió embernek okoz gondot a rezsi rendszeres fizetése. Megfizethetetlen albérletárak Budapesten, a gyermekvállalás és családalapítás kitolódása, bérlakások és átfogó lakáspolitika hiánya – ezekre az országos problémákra hívja fel a figyelmet a 7. Lakásmenet, melyet A Város Mindenkié szervez október 14-ére, számos programmal és közös felvonulással a Deáktól a Kossuth térig.

A Város Mindenkié csoport idén 7. alkalommal szervezi meg a Lakásmenetet, amely felvonulás a lakhatáshoz való jogért. A rendezvény célja, hogy a felhívja a figyelmet a magyarországi lakhatási válságra és rámutasson a kormány és az önkormányzatok felelősségére, a lehetséges megoldásokra és a hosszú távon működő lakáspolitikai program szükségességére.

Közel 800 családot lakoltattak ki itthon 2017 első három hónapja alatt, az év végéig pedig – éppen a hideg közeledtével – még legalább további 1000 hasonló eset várható.

A kilakoltatások kérdése pedig csak a jéghegy csúcsa – a lakásválság problémái összességében több millió állampolgárt érintenek - fiatalt, időset, nőt, férfit, értelmiségit, kétkezi munkást, romát és nem-romát.

Kétszeresére nőtt az albérletek ára Budapesten elmúlt öt évben. A fiatal felnőttek a végsőkig halogatják a családalapítást, mert nem tudnak önálló lakásba költözni, miközben a magyar lakosság közel fele túlzsúfolt lakásban él.

Egy átlagos (pénztárosi, vagyonőri, tanári, ápolói) fizetésből nem lehet súlyos eladósodás nélkül lakást venni, vagy albérletet fizetni, a felnőtt gyerekek lakhatásának támogatása fel sem merülhet ezekben a családokban.

Rengetegen küzdenek azzal, hogy ha ki is tudnák fizetni az albérleti díjat, az előítéletek miatt nem kapnak albérletet - sem piacit, sem önkormányzatit. Ez a probléma főleg a roma és a gyerekes családokat sújtja. Közel 300 ezer ember él ma az országban elszigetelt roma- vagy szegénytelepeken.

140 ezer háztartás nem tudja fizetni jelzáloghitele törlesztőrészletét, több, mint másfél millió embernek pedig a rezsi rendszeres fizetése okoz gondot. Több, mint 100 ezer embernek nincs lakcíme, számukra nem elérhető az alapvető egészségügyi és szociális ellátás, valamint szavazni sem tudnak.

A Fidesz-KDNP kormány az állami költségvetésből évente közel 200 milliárd forintot fordít lakhatási célokra, de ennek csak elenyésző része megy a lakhatási szegénység csökkentésére. A támogatások legnagyobb része a tehetősebbek lakáscéljait támogatja, szinte kizárólag a tulajdonszerzést és az eladósodást. A lakosság nagyobb hányada egyre rosszabb lakhatási körülmények közé kerül.

Van megoldás a lakhatási válságra és csak a kormányon és az önkormányzatokon múlik, hogy lesz-e érdemi változás az embereknek életében.

A menet alatt 4 intézményt látogat meg útja során, hogy felhívja a figyelmet egyedi felelősségükre, és vázolja mi szükséges a lakáshelyzet javulásához. 

Lakás nélkül nincs méltóság, biztonság, család, egészség és élet.

Október 11-én A Város Mindenkié politikusi fórumot tart a lakhatásról, ahol a szervezet hat kiemelkedően fontos lakásügyi javaslatát fogják bemutatni lakásügyi szakértők és érintettek, majd a meghívott pártok képviselői ismertetik pártjuk álláspontját az elhangzott javaslatokről. A fórumra is várjuk a sajtó képviselőit.

A Város Mindenkié csoport követelései

1. Lakhatást, demokráciát, jogállamot

Az Orbán-kormány 2010 óta folytatott szegényellenes társadalompolitikája tovább növelte a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Mi egy olyan Magyarországért küzdünk, ahol mindenki szabadon és méltósággal élhet. Ahol a legszegényebbek szava ugyanannyit ér, mint a gazdagoké. Ahol a közös intézményeink mindenkit megvédenek a jogsértésektől, a szegénységtől, a hajléktalanságtól.

2. Biztonságos bérlakásokat és lakbérszabályozást Budapesten!

Mára megfizethetetlenné nőttek a lakbérek a fővárosban, a bérlők nagy része pedig bizonytalan, kiszolgáltatott helyzetben van. A jelenlegi szabályozás nem korlátozza a lakbérek növekedését.

Követeljük, hogy vezessenek be olyan szabályozást, ami biztosítja a bérlakások nyilvántartását, a bérlők jogait és a megfizethető fővárosi lakbéreket!

3. Legyen újra fővárosi rezsitámogatás!

Évek óta szünetel a fővárosi lakásrezsi-támogatási rendszer, ami korábban budapesti családok tízezreinek segített lakhatásuk fenntartásában.

Követeljük a fővárosi lakásrezsi-támogatás újraindítását!

A Lakhatást Most cikksorozatot az Utcáról Lakásba Egyesület és a Mérce indította el, hogy a legégetőbb lakhatási problémák a felszínre kerüljenek, és hogy megmutassuk, az olyan lakásgondok mint a lakásszegénység, az egekbe szökő albérletárak, a kizárólag a felső osztályoknak kedvező lakástámogatási programok, felelős lakáspolitikával felszámolhatóak. A sorozatban helyet kapnak a problémákat és megoldásaikat elemző, lakhatási jó gyakorlatokat, mozgalmakat bemutató cikkek és egyéni történetek is.

A sorozat elindítása egyben egy felhívás is a Kettős Mérce olvasóinak: ha szívesen írnál véleménycikket a lakhatási kérdésekről, ha megosztanád saját lakhatással kapcsolatos gondjaidat, küzdelmedet, ha olyan csoportnak, szervezetnek vagy a tagja, amelyik ilyen kérdésekkel foglalkozik, akkor itt a lehetőség! Küldd el írásod a merce.lakhatastmost@gmail.com címre! (A cikkek szerkesztésének és közlésének jogát fenntartjuk.)

Ha szívesen olvasnál még ilyen szövegeket, legyél az egyik támogatónk: csináljunk együtt független médiát.

4. Szociális bérlakás-programot!

Budapesten egyre kevesebb a szociális bérlakás, viszont egyre több a kilakoltatás. A kerületi önkormányzatok szabályozása átláthatatlan, minden kerületben más feltételekkel kezelik (vagy adják el) a lakásokat.

Követeljük, hogy a Fővárosi Önkormányzat vállaljon felelősséget a budapesti önkormányzati bérlakások kezeléséért. Építsen szociális bérlakásokat, újítsa fel a meglévő bérlakásait, és az ezekre rászoruló budapestiek lakjanak bennük!

5. Valóban szociális bérlakásokat!

Az önkormányzatok ma azt csinálnak a bérlakásaikkal, amit akarnak. Semmi nem biztosítja, hogy ezekben a lakásokban rászorulók lakjanak, megfelelő körülmények között, megfelelő támogatással. Az elmúlt években rohamosan nőtt a kilakoltatások száma az önkormányzati bérlakásokból, a lakások jelentős része üresen áll vagy gazdag kormánypárti politikusok és vállalkozók laknak bennük.

Követeljük az önkormányzati bérlakások állami szabályozását: működjön egységes lakbértámogatási rendszer; a lakásokat ne lehessen privatizálni; és kizárólag szociális szempontok alapján lehessen őket bérbeadni! Az önkormányzatoknak legyen kötelező fenntartaniuk szociális bérlakásokat a lakhatási szegénység helyi mértéke alapján!

5. Lakcímhez való jogot!

Több, mint 100 ezer ember lakcíme rendezetlen Magyarországon. Érvénytelen lakcímmel szinte lehetetlen hozzájutni az alapvető egészségügyi és szociális ellátásokhoz vagy bármilyen ügyet elintézni. Így az ember gyakorlatilag elveszíti minden állampolgári jogát.

Követeljük, hogy mindenkinek oda szólhasson a lakcíme, ahol valójában lakik! Foglalják törvénybe, hogy a szállásadók kötelesek bejelenteni a lakóik lakcímét!

6. Országos lakásfenntartási támogatást!

A kormány 2015-ben megszüntette a lakásfenntartási támogatást, ami többszázezer háztartásnak nyújtott segítséget lakhatása fenntartásában.

Követeljük az országos lakásfenntartási támogatás bevezetését! Ennek összege igazodjon a valós rezsiköltségekhez, és a rászorulók az ország minden településén egyformán juthassanak hozzá!

7. Lakásproblémák miatt ne válasszák el a gyerekeket a szüleiktől!

A hatóságok törvényt sértenek azzal, hogy rutinszerűen választanak el gyerekeket a szüleiktől azért, mert súlyos szegénységben élnek és ezért nincsen megfelelő otthonuk.

Követeljük a gyerekes családok lakhatáshoz való jogának törvénybe foglalását!

8. Legyen vége az elhelyezés nélküli kilakoltatásoknak!

Ma Magyarországon bárkit az utcára lehet tenni bármiféle elhelyezés biztosítása nélkül. A kormány 2015-ben megszüntette a nagyobb településeken korábban kötelező adósságkezelési szolgáltatást is. Attól csak mindenkinek rosszabb lesz, ha családok szakadnak szét, kerülnek az ellátórendszerbe vagy utcára.

Követeljük, hogy a Parlament hozzon törvényt arra, hogy elhelyezés nélkül senkit ne lehessen kilakoltatni!

9. Lakáspolitikai stratégiát!

A kormánynak nincs átfogó lakáspolitikája, ezért a lakhatási intézkedések átláthatatlanok, következetlenek és a hatásaikat sem vizsgálják.

Követeljük egy olyan lakáspolitikai stratégia megalkotását, ami egyértelmű, számonkérhető célokat határoz meg a lakhatási szegénység és a hajléktalanság felszámolására! A stratégia megalkotásába vonják be az ellenzéki pártokat, a szakmai és érdekvédelmi szervezeteket és magukat a lakásszegénységben élő embereket is!

10. Felelős kormányzati tisztségviselőt a lakhatás ügyének!

A kormányban külön kormánybiztos felügyeli a „Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok újjászervezését”, a lakásügyért viszont senki nem vállalja a felelősséget.

Követeljük, hogy legyen egyértelmű felelőse a lakásügynek a kormányban!

A Város Mindenkié csoport 

Ez a cikk a ti támogatásotokból készült el.

A Mérce cikkeit ingyen olvashatjátok, de nem ingyen készülnek, hanem a ti támogatásotokból és a mi munkánkból! A Mércét nem támogatják pártok, oligarchák, hanem 100%-ban az olvasók hozzájárulásából működik, ez biztosítja a függetlenségünket, és pont ezért csak akkor maradhatunk fenn, ha te is beszállsz!

Kattints és támogasd a Mércét rendszeres havi 2000, 5000 vagy 10 000 forinttal, hogy tovább működhessen és még jobb lehessen!

Támogass minket egyszerűen bankkártyával:

Támogatom!

Más támogatási lehetőségekért és több infóért kattints ide.

A Szabad Október fesztivált idén második alkalommal szervezi meg a Gólya Szövetkezeti Presszó, a Közélet Iskolája és a Kettős Mérce blog. Az a célunk, hogy az 1956-os felkelés és az 1918-as Őszirózsás forradalom, a 20. századi magyar történelem talán leginspirálóbb eseményeinek emlékét frissen tartsuk. Olyan közösségi formában, ami nyitott mindazok számára, akik szívesen gondolkoznak velünk együtt a baloldal örökségéről és jövőjéről. Október 21-e és 29-e között műhelyeket, szabadegyetemeket, filmvetítéseket, tanulósétákat, kiállítást és irodalmi programokat szervezünk - és mindezekre nagy szeretettel várunk minden érdeklődőt, gondolkodni és beszélgetni vágyót!

Kedden este szokatlanul kemény és egyoldalú szónoklatban marasztalta el a spanyol államfő, VI. Fülöp a katalán autonómia vezetését, amit sokan a spanyol állam intervenciójának beharangozójaként értékeltek. A függetlenség kikiáltása kapott néhány nap haladékot, miközben pártok, szakmai testületek és az egyház is felmerültek, mint lehetséges mediátorok. Megoldás hiányában Katalóniában egyre nő a feszültség, és csütörtökön már nemcsak az egyik legnagyobb spanyol szakszervezet, de a befolyásos brit gazdasági lap, a The Economist is arra szólította fel a spanyol kormányt, kezdjen azonnal tárgyalásokat. Furcsa mód mindkét javaslat lényege az, hogy a katalánoknak kell dönteniük – első körben egy legális referendumon – a jövőjükről. Fejek betörésével nem lehet felszámolni a szeparatista mozgalmakat.

Magánemberek, civil szervezetek és a III. kerületi önkormányzat adakozásának köszönhetően ma délután avatják néhai nagyapám szobrát nem messze attól az óbudai bérháztól, ahol negyven évig élt családjával. Ezúton is szeretném mindenkinek melegen megköszönni azt a szeretetet és pénzbeli támogatást, mely e szobor megalkotását lehetővé tette.

A nagy múltú Földi László, az egykori Ho Si Minh Főiskola KISZ-bizottságának elnöke, a kádári titkosszolgálat hírszerzőtisztje, később a Fidesz-közeli, közbeszerzés-halmozó Defend nevű biztonsági cég vezetője, bement az Echo TV-be epét hányni.

Az átlag, Mianmartól távol élő ember nem sokat tud az ott most is zajló véres etnikai tisztogatás körülményeiről. Mianmar népességének közel 88%-a buddhista vallású, és kb. 4-5%-a muszlim. A rohingyák többségében muszlimok, felmenőik kutatások alapján már a IX. századtól az országban éltek, az egykor független Arakan nevű államban, amit ma Rakhine-nek hívnak. Őket támadják és üldözik el otthonaikból tömegesen a mianmari katonák, és az erőszakban részt vesznek szélsőséges civilek is.

Botka László visszalépése után egyre inkább tisztul az ellenzéki térfél. Ha a pártok eddigi pozícióit, döntéseit, megszólalásait nézzük, valószínűleg az együttműködésben nem kapnak a választók erős üzenetet a kormányváltásra, de a kétharmad megakadályozása, sőt még a Fidesz 50 százalékos parlamenti mandátumszám alá, koalíciós vagy kisebbségi kormányzásra való kényszerítésére is van esély. Bár a fennálló lehetőségek száma végtelen, most az tűnik valószínűnek, hogy 5 (a Jobbikkal együtt 6) nagyobb ellenzéki pártlista indul majd a választásokon, amiből 3 koordinálni fogja a jelöltjeit az egyéni körzetek megnyerése érdekében. Az ellenzék így 2018-ban nem csak a Fidesz ellen fog menni, hanem lejátssza saját meccsét is. Hogy a választóknak ezt hogy magyarázzák el, az kérdés.

Koordinált indulók

Bár az MSZP még választási párttal kísérletezik a tárgyalások során, erre megroggyant pozíciójuk miatt kevés az esély. Rajtuk kívül minden párt bejelentette már, hogy egyedül, közös listával vág neki a választásoknak. Sőt, már az újraalakuló Együtt-PM is errefelé tendál. Ma Gyurcsány Ferenc egy interjúban szintén azt tartotta legvalószínűbb lehetőségnek, hogy a DK, az MSZP és az Együtt-PM külön listán, koordinált jelöltekkel vág neki a választásoknak, tehát közös lista nem lesz, de nem állítanak egymással szemben egyéni jelölteket.

De nézzük sorra a pártokat.

MSZP

Botka lemondása után megreccsent a párt. Sorra szivárognak hírek a pártot elhagyókról, bár konkrét kiugrást még nem láttunk. Pont ezért, és a Botka sokkon való túllendülés miatt a pártnak elemi érdeke, hogy minél előbb valami szövetséget mutasson fel. Erre viszont jelenleg csak a DK-val, esetleg az Együtt-PM-mel való koordinált indulás látszik most megoldásnak. Az MSZP-nek jelenleg nincs ereje ahhoz, hogy leuralja az ellenzéki térfelet. A pletykák szerint ők most egy választási párt koncepcióval ötletelnek, de nem valószínű, hogy erre lesz fogadókészség a többi párt részéről.

Együtt-Párbeszéd

Lehet röhögni, hogy 2014-ben elváltak, most meg újra összeálltak, de ez a politikai realitás. Bár ideológiailag van különbség a két párt között, de hatalomtechnikai pozíciójukból fakadóan egyértelmű az együttműködés. Ők azok, akik szeretnének saját jogon bekerülni a Parlamentbe, de együtt is akarnak működni Orbán leváltásban. Az Együtt elfogadott stratégiája a 2010 utáni pártokkal való közös indulás lehetősége, és a régi pártokkal való koordináció. A Párbeszéd belső szavazásán is elsöprő többséggel valamiféle új pólusról alkotott elképzelés nyert. Ha összeadjuk a két párt szavazóbázisát, az már a 3 százalék felé is közelíthet a teljes népességben, megelőzve a Momentumot. Ha pedig a népszerű politikusaikat a listával tudják azonosítani, egy Juhász-Karácsony-Szabó (esetleg Jávor) közös lista sok szavazó számára lehet vonzó. Egy jó kampánnyal még annyira is, hogy az 5 % meglegyen. Sőt, van egy még durvább kifutási lehetőség is: ha el tudják magyarázni, hogy egy MSZP-DK- Együtt-Párbeszéd koordinált indulással ők azok, akik megtesznek mindent a kormányváltásért (az LMP-vel és a Momentummal szemben), de ők nem Gyurcsány és nem az MSZP, akkor akár nagyobb támogatottságra is számíthat a listájuk. Utóbbihoz kérdés, hogy van-e elég energia a két pártban. Ha viszont ezek nem sikerülnek, akkor könnyen ki is eshetnek a parlamentből.

DK

Gyurcsányék nyerték egyértelműen az elmúlt hónapok összefogás meccsét Botka lelépése után. Most két lehetőség áll előttük. Vagy már most megpróbálnak végezni az MSZP-vel, húzni a megegyezést, és átcsábítani minél több használható és fontos politikust, vagy erőből, az MSZP szükséghelyzetét gyorsan kihasználva megállapodnak velük egy koordinált indulásban, és a választáson megverni őket. Az elsőnél a kockázat, hogy ők tűnnek majd fel az összefogás akadályozóiként, a másodiknál az, hogy egy, a Fidesz által médiaszereplésekkel, ajándék ügyekkel felerősített MSZP mégis megverheti őket.

Akik egyedül indulnak

Momentum

A párt még augusztusban döntött úgy, hogy egyedül vág neki a 2018-as választásnak. Bár több pénzes támogatójuk is azt mondta interjúkban, háttérbeszélgetésen, hogy valamiféle koordinált megállapodásra készen kell állnia a Momentumnak, de ennek eddig jele nem látszik. A koordinált megállapodás, és egy Együtt-Párbeszéd lista erősödése pedig gondot is okozhat a Momentumnak, hiszen a nagyvárosi bizonytalan szavazókon közösen osztoznak, és míg az Együtt-Párbeszéd fel tud mutatni legalább valami cselekvést (például koordinált indulást) a kormányváltásra, addig a Momentum nem. De ugyanígy probléma a párt számára az LMP megerősödése is, hiszen az LMP nagyobb ismertséggel és hitelesebben képviseli a különálló párt szerepét. A Momentumnak pedig még a 106 jelölt állítása is gondot okozhat, hiszen az ajánlásgyűjtés rendszere nagyon nehéz folyamat. Ha a párt nem lesz képes a 106 jelölt állítására, akkor könnyen elvérezhet már az ajánlásgyűjtés idején a versenyben. Főleg, hogy az elmúlt hónapokban nem nagyon tudott semmit mutatni a párt. Kitörési esély persze mindig van, ilyen az október 23-ra meghirdetett tüntetésük is, ha azon újra több ezren lesznek, még elindulhat újra felfelé a Momentum.

LMP

A párt most felfutóban van. Szél Bernadett jó, karizmatikus jelölt, és az LMP vele erőt tud mutatni. De ez a felfutás nagyban köszönhető a többi ellenzéki párt viaskodásának is. Ha megállapodnak a koordinált indulás pártjai és lenyugszik az ellenzéki közbeszéd, az LMP dinamikája megtörhet, és megkaphatja azt, amit 2014-ben is, hogy nem is akarják Orbánt leváltani. Márpedig kutatások szerint az LMP szavazóinak nagy része is kormányváltást akar, így ez hathat a párt támogatottságára. Bár vannak olyan pletykák, amik szerint az LMP majd később beáll egy koordinált indulásba, de ez a párt belső dinamikáját ismerve kétséges. Ott még mindig nagyon erős hatalma van Schiffer Andrásnak, és a párt mostani vezetői, illetve a tagság is a nem, nem soha, egyedül indulunk verzióra van szocializálva.

Ellenben ha nem jön létre gyorsan a koordinált indulás, és az MSZP továbbra is mélyrepülésben marad, akkor akár az a helyzet is kialakulhat, hogy hirtelen az LMP találja magát a harmadik helyen a pártok sorában. Ez az eshetőség pedig teljesen felboríthatja a választók eddigi képét, saját szavazói preferenciáikról, és akár az is lehet a vége, hogy az LMP fut ki legerősebb erőként a 2018-as ellenzéki csatából.

Jobbik

Nyilván a Jobbik kakukktojás ebben a felsorolásban, de nem lehet a 2018-as ellenzéki esélyekről úgy beszélni, hogy róluk ne ejtsünk szót. Az MSZP széthullása után a párt most kap egy nagy lehetőséget. Nem titok, hogy a szocialisták vidéki tagsága és szavazói körében a Jobbik volt eddig is a második számú opció sok helyen, és az sem, hogy számos választó van, aki arra vár, hogy ki lesz Orbán kihívója, és ez alapján szavaz majd. Ha Botka visszalépése után az MSZP nagyot zuhanna a közvélemény-kutatásokban, a Jobbik pedig erősödne, akkor könnyen kialakulhatna az a kép, hogy a Jobbik tölti be ezt a kihívó szerepet. Ezzel felborulhatna a teljes centrális erőtér, és Simicska támogatásával, illetve durva aktivizálódásával akár nyílttá is válhatna a verseny. Azért csak akár, mert nyilvánvalóan a Fidesz ezt nem fogja hagyni. A Fidesz érdeke most az, hogy az MSZP-t megerősítse, és ne hagyja összeomlani a centrális erőteret. Ennek egyik első példája, hogy évek után újra vitára vállalkozik a Fidesz, sőt, két vitát is hajlandó rendezni, de csak az MSZP politikusaival: előbb Gulyás Gergely fog Tóth Bertalannal, az MSZP frakcióvezetőjével a migrációról, majd Németh Szilárd Molnár Zsolttal a nemzetbiztonságról vitázni. Ezt a hirtelen fordulatot pedig nehéz máshogy értelmezni, mint hogy a centrális erőtér logikája szerint a Fidesz felülethez juttassa a most épp beomlott MSZP-t, nehogy a szavazók elkezdjenek a Jobbik felé mozogni.

Összességében akár lehetne ez egy egyszerű történet is a választásokig, összeáll a koordinált lista, még akár behúzza az LMP-t is, és minden szép és jó lesz. De erre kevés az esély. A Fidesznek, ami machinációival eddig is irányította az ellenzéki oldalt, nem érdeke, hogy gyorsan lezáruljon az ellenzéki útkeresés korszaka, sem az, hogy átrendeződjön a politikai térkép, és például megerősödjön a Jobbik.

Az viszont biztos, hogy a közös lista elvetése után, ha a koordinált opció marad, kettős választást láthatunk 2018-ban. Nem csupán a Fidesznek lesz kihívója, hanem az is kérdés lesz, hogy megszorongatja-e valaki a Jobbikot a második helyért. De kérdés az is, ki fog a baloldali, liberális ellenzéki pártok háziversenyén nyerni. Megelőzi-e a DK az MSZP-t? Megszorítja-e őket az LMP vagy az Együtt-Párbeszéd, egyáltalán, bejutnak-e a Parlamentbe, és vajon mi lesz a Momentummal?

Kíváncsian várjuk, hogy keveri meg a kártyákat a Fidesz a következő hetekben.

Ez a cikk a ti támogatásotokból készült el.

A Mérce cikkeit ingyen olvashatjátok, de nem ingyen készülnek, hanem a ti támogatásotokból és a mi munkánkból! A Mércét nem támogatják pártok, oligarchák, hanem 100%-ban az olvasók hozzájárulásából működik, ez biztosítja a függetlenségünket, és pont ezért csak akkor maradhatunk fenn, ha te is beszállsz!

Kattints és támogasd a Mércét rendszeres havi 2000, 5000 vagy 10 000 forinttal, hogy tovább működhessen és még jobb lehessen!

Támogass minket egyszerűen bankkártyával:

Támogatom!

Más támogatási lehetőségekért és több infóért kattints ide.

Már csak 987 ezer forint hiányzik a Mérce hírportálhoz szükséges összegből, és 7 napunk van, hogy ezt összegyűjtsük. Csupán ennyi van hátra, hogy minden összeálljon ahhoz, hogy a Kettős Mérce blogból merce.hu hírportál lehessen, hogy elindíthassuk Magyarország első 100%-ban olvasói támogatásból működő, független és baloldali értékeket valló hírportálját!

Láttunk már nagyobb viharokat! – nyilatkozta Donald Trump miután az Irma hurrikán által sújtott térségbe utazott, hogy felmérje az elmúlt időszak egyik legpusztítóbb hurrikánja által okozott károkat. Érdemes megjegyezni, hogy az ötös erősségű hurrikán a legintenzívebb időszakában 185 mérföld/óra (kb. 298 km/óra) sebességű szélviharral tombolt és ezt az intenzitást egészen 37 órás rekordidőn keresztül tartotta. A szintén az idén drámai helyzetet okozó Harvey hurrikán, amely Texas és Louisiana állam egyes részeit teljesen elöntötte, megdöntötte a trópusi ciklonok által okozott esőzések mennyiségi rekordját az USA-ban. Emellett először fordult elő olyan, hogy az amerikaiaknak két legalább négyes kategóriájú hurrikánnal kelljen megbirkózniuk egy év alatt.

Tömény kudarc, minden szinten – nagyjából így lehet értékelni a kormány 7 (lassan már 8!) éves oktatáspolitikáját. Ennek tükrében leginkább csak elkeserítőnek, de meglepőnek semmiképp sem nevezhető az, ahogy nekifutottunk az új tanévnek. A nyári igazgatóváltások legfeljebb helyi szinten tudták kicsit felrázni a közhangulatot, ám az, hogy mekkora pedagógushiánnyal kezdődött szeptemberben az oktatás, sokakat meglepett. Pedig nem új keletű problémával nézünk szembe.