Egy Tolna megyei kistelepülésen, Őcsényben nagy vihart kavart, hogy a hétvégére üdülni mentek volna a faluba a magyar állam által már menekültként elismert emberek. A falugyűlésen a táborozást szervező MigrationAid képviselője, és az üdülés helyszínéül szolgáló panzió vezetője el se tudta mondani az érveit. Záporoztak a kormány propagandájából ismert tételek, ezek terroristák, bántani fogják a nőket, stb. Miközben háború elől menekülő emberekről van szó, akik csak pihenni szeretnének.
A katalán önkormányzat, a Generalitat továbbra is elszántan készül monumentális engedetlenségi akciójára, az október 1-re kiírt függetlenségi népszavazásra, bár ma délelőtt elismerték, hogy nem lehet majd minden szavazókörben voksolni. A madridi kormány szerint megengedhetetlen referendum ellen eddig sikeresen lépett fel az állami gépezet: a gazdasági miniszter átvette a kontrollt az autonómia pénzügyei felett, a polgármesterek beidézését a katalán adminisztráció tucatnyi középvezetőjének letartóztatása, a szavazócédulák és más dokumentumok lefoglalása követte. Napról-napra újabb hírek jelzik, hogy akárcsak az okos lány meséjében: referendum lesz is, meg nem is; kérdés, milyen közhangulatban. A csendőrség múlt szerdai akciói nyomán azonnal tiltakozó tüntetések alakultak, este 40 ezer ember követelte Barcelona központjában, hogy szavazni akar, de legalább 18 spanyol városban is demonstráltak a döntéshez való jog védelmében. Épp 3 évvel a különösebb földindulás nélkül lezajlott skót függetlenségi szavazás után, hogyan is jutott Spanyolország idáig?
A Jobbik béruniós aláírásgyűjtésével szembeni legfőbb kifogás, hogy a keleti (és déli) valamint a nyugati, vagy másként a centrum és a periféria béreinek egyensúlyba hozása az Unión belül megvalósíthatatlan. Megvalósíthatatlan, mert óriási a termelékenységbeli különbség, ami alapvetően meghatározza ezt a bérkülönbséget, és megvalósíthatatlan, mert úgyse mozdítható erre a politika. De valóban ez a kezdeményezés célja, és valóban megvalósíthatatlan a béruniós követelés?
Nincs értelme elismételnem itt azt, ami a német nyelvű sajtóban olvasható – rengeteg magas színvonalú elemzés a Frankfurter Allgemeine Zeitungtól a Junge Weltig, a Neue Zürcher Zeitungtól a Frankfurter Rundschauig – , most csak két érdekes baloldali kommentárt emelek ki: Jan Federsen és Tom Strohschneider cikkét; mindkettő derűlátóbb, mint az alább következő írás. (A Die Zeit két adatot hangsúlyoz: a szélsőjobboldali AfD egymillió eddigi „nemszavazót” mozgósított, és egymillió szavazót vett el a CDU-tól.)
Merkel nyert, az SPD nem akar nagykoalíciót, a liberális FDP beszállna az úgynevezett Jamaika-koalicióba (CDU+FDP+Zöldek), a Zöldek tagsága és szavazói viszont nem örülnének ennek, de a pártvezetés támogatja. A szélsőjobboldali AfD pedig harmadik erőként került ki a választásokból. De vajon miből alakult ki ez az eredmény? A szélsőjobboldali AfD átvette a szélsőbaloldaltól a keleti és az elitellenes szavazókat. Az elitellenesség célpontja a menekültkérdés lett, míg a társadalmi igazságosság témája most nem annyira befolyásolta a szavazókat. De látszik egyfajta felső küszöb is az elitellenes szavazók számában, mert a németek alapvetően elégedettek a politikai elittel, a német gazdaság és az ország irányával, sőt saját életükkel is
A következő napokban és hetekben sokan fogják elemezni és kiforgatni azt, hogy miről is szólt a német választás. A magyar politika pártjai is maguk szája íze szerint fogják értelmezni az eredményeket. De mi történt valójában? Összeszedtük a 2017-es választások legfontosabb adatait az exit-pollok alapján. (A grafikonokat az Infratest Dimap a választás napján, a szavazófülkéből távozó 14177 választón végzett kutatásából illetve a Forschungsgruppe Wahlen hasonló kutatásából válogattuk, ha nagy eltérést találtunk a két kutatás között.)
CDU/CSU, az Unió: Merkel konzervatív koalíciója, az országos párt CDU és bajor testvérpártja, a CSU feketével jelölve a képeken.
SPD: A német szociáldemokrata párt, amelynek listavezetője Martin Schulz korábbi Európai Parlamenti elnök volt, főleg a társadalmi igazságosság témájával kampányoltak, történelmük legrosszabb eredményét érték el, pirossal a képeken.
Die Linke: A volt keleti kommunistákból és az SPD-ből kiváló, nyugati szakszervezeti vezetőkből alakult szélsőbaloldali párt, eddig főleg Kelet-Németországban volt erős, de az AfD elég sok szavazót elvonzott tőlük, és átvette az elitellenes párt szerepét. Rózsaszínnel a képeken.
FDP: A német liberális párt. Az előző választásokon kiestek a Parlamentből. Erősen neoliberálisak, adócsökkentést ígérnek, és szoft menekültellenes retorikával kampányoltak idén, a színük a sárga
Die Grüne: A zöld párt. A menekültkérdésben szavazóik a legelkötelezettebbek Merkel politikája mellett, ebben a kérdésben még a CDU/CSU-nál is jobban támogatják azt. Feministák, környezetvédők, sok témában rendszerkritikai megközelítést alkalmaznak, és balosok. Színük a zöld az ábrákon.
AfD: Az új német szélsőjobboldal. Merkel Európa-politikája ellen alapították, a CDU-ból kiváló konzervatívok, de egyre inkább a menekültellenességgel kampányoltak az utóbbi években. 4 éve még nem jutottak be a Parlamentbe, de a kölni események után 2 éve 20 százalék környékén is mérték őket. Gyakran hallani velük kapcsolatban a vádat, hogy putyinista szervezet. A színük a kék az ábrákon.
Alle: Az összes szavazó eredményei az ábrákon, általában szürkével mutatják.
1. Ha összehasonlítanánk a német eredményeket a magyar számokkal, meglepődnénk, hogy a kispártok listavezetőinek vagy magának a kancellárnak a támogatottsága is milyen magas. Kivéve persze a két szélsőséges párt a szélsőjobboldali AfD, és ka szélsőbaloldali Die Linke vezetőit (bár itt kivétel a Die Linke Nyugat-német női társelnökének elutasítottsága) 
2. Sőt egy másik adatsorból az is kiderül, a szavazók 51 százaléka elégedett a kormány teljesítményével.
3. A szavazók többsége inkább elégedetlen volt Merkel menekültpolitikájával, de ahogy a grafikonon is látszik, ez a kérdés a menekültellenes, és Merkel levadászását igérő AfD szavazóin kívül nem olyan egyértelmű. A zöldek például inkább elégedettek Merkel menekültpolitikájával, ahogy a CDU szavazói is. A szélsőbalos Die Linkénél pedig nem mondhatjuk ki egyértelműen, hogy a a kormány intézkedéseivel szembeni elégedetlenség a menekültek elutasításával párosulna.
4. Ha megnézzük azt, mit tartottak a német választok a legfontosabb témáknak, akkor kétségessé válik, hogy a menekültkérdés döntött volna a tegnapi voksoláson. Az alábbi grafikon szerint az iskola- és oktatáspolitikát 64 százalék, a terror elleni harcot 59 százalék, az időskori jólétet 57 százalék, míg a menekültek és a bevándorlás kérdését csak 27 százalék tartotta a legfontosabb problémák egyikének.
5. Ellenben ha a Forschungsgruppe Wahlen kutatásait nézzük ugyanerre a kérdésre (melyik témát tartották legfontosabbnak a szavazáson), akkor már a menekültkérdést találjuk az első helyen, megelőzve (sorrendben) a nyugdíj és a társadalmi igazságosság kérdését, a képzés és az oktatás, a belbiztonság, és a munkahelyek kérdését.
6. Viszont ha azt kérdezzük a szavazoktól, melyik párt menekültpolitikája a legjobb, akkor az derül ki, hogy messze a CDU vezet, és az AFD szavazóinak majd fele se saját pártját tartja ebben a legjobbnak.
7. Kicsit más adat látszik egy másik grafikonon ahol a Németországra leselkedő legnagyobb veszélyeket kellett megnevezi. Itt a társadalom egyre durvább politikai megosztottsága nyert 70%-kal, ezt a témát követte nem sokkal lemaradva a a bűnözés növekedésének kérdése - 62%-al, majd jóval lemaradva, az Iszlám befolyása Németországban (46%), végül pedig hogy túl sok idegen érkezik az országba, ezt a szavazók 38%-a tartotta fontos veszélynek.
8. Viszont ha azt nézzük, mit gondoltak a szavazók arról, hogy kik tudják felvenni a harcot a terrorizmus ellen, akkor még mindig Merkeléket találjuk az élen. A választók többsége szerint Merkel pártja, a CDU/CSU az, amely ezt meg tudja tenni, és még az AfD szavazóinak majdnem fele sem gondolja képesnek erre saját pártját.
9. Az AfD vette át a választásokon az elitellenes párt szerepét. Az alábbi grafikon azt mutatja, az átlaghoz képest az AfD szavazói sokkal inkább egyedül és magukra hagyva érzik magukat a társadalomban, és a német államtól sem várnak segítséget -- még az eddigi elitellenes párt, a szélsőbaloldali, szintén Kelet-Németországban erős Linke szavazóihoz képest is kirívó mértékben.
10. A demokrácia működésével való elégedettség szempontjából lógnak ki legdurvábban az AfD szavazói. Míg a többi párt mind az átlag közelében van, tehát szavazóik körülbelül vagy legalább 70 százalékban elégedettek a demokráciával, addig az AfD szavazói 80 százalékban elégedetlenek.
11. A felmérések arra is rákérdeztek a választóknál, hogy egy világra nyitott országot, vagy a nemzeti határokat támogatják (elnézést a nem pontos fordításért!). Ebben is kirívó az egyébként EU ellenes AfD szavazóinak eltérése a többi párt szimpatizánsaihoz képest.
12. Egy újabb grafikonon azt láthatjuk, míg a pártok szavazói leginkább a párt melletti kiállásból, meggyőződésből szavaznak pártjukra, addig az AfD szavazói inkább a többiekkel való csalódottságból szavaztak a szélsőjobboldali formációra.
13. "Mennyire teljesít jól a gazdaság? "A szavazók 84 százaléka szerint a német gazdaság helyzete jó. Ez a szám 15 éve még 12% volt!
14. A szavazók elsöprő többsége a saját gazdasági helyzetéről is azt mondja, jó. Még az anti-estabilishment szerepet átvevő AfD szavazói is jónak ítélik saját helyzetüket.
15. A szociáldemokraták vereségének okát ennél a grafikonnál kevésbé lehet jobban összefoglalni. 20 év alatt 88-ról 8 százalékra esett azoknak az aránya, akik a munkanélküliséget és a munkaerőpiac helyzetét lényeges problémának tartják szavazatuk szempontjából.
16. De talán az sem mellékes a társadalmi igazságossággal kampányoló szociáldemokraták kapcsán, hogy a németek egyre inkább igazságosnak tartják Németországot gazdasági szempontból.
17. Elég nagy eltérés van a női és férfi szavazók preferenciái között is. A nők inkább szavaztak a zöldekre és a CDU/CSU-ra, míg a férfiak az FDP-re, és az AfD-re szavaztak.
18. A volt NDK területén a Linke és az AfD, vagyis az elitellenes pártok az erősebbek, míg nyugaton a CDU, az SPD és a Zöldek.
Kelet-Németország
Nyugat-Németország
A Mérce cikkeit ingyen olvashatjátok, de nem ingyen készülnek, hanem a ti támogatásotokból és a mi munkánkból! A Mércét nem támogatják pártok, oligarchák, hanem 100%-ban az olvasók hozzájárulásából működik, ez biztosítja a függetlenségünket, és pont ezért csak akkor maradhatunk fenn, ha te is beszállsz!
Támogass minket egyszerűen bankkártyával:
Más támogatási lehetőségekért és több infóért kattints ide.
Már csak másfél millió forint támogatás, és felépítjük közösen Magyarország első közösségi finanszírozásból működő portálját!
Németország ma választott. Merkel pártja az előzetes végeredmény szerint a várakozásoknak megfelelően megnyerte a választásokat, a nagykoalíciót azonban a kisebbik koalíciós partner szociáldemokraták felmondták. De a választásokat nem ez teszi történelmi jelentőségűvé, hanem a szélsőjobb áttörése: az AfD a szavazatok 12,6%-át szerezte meg. Berlinben már tüntettek is a szélsőjobboldali párt eredményvárója előtt. A fejleményeket percről percre közvetítjük a Mércén. 
„Csak rajtad áll! Ha igazán akarod, ha mindent megteszel érte, akkor meg tudod csinálni!” – hallani sokszor. Igaz ez? Tényleg minden csak az egyénen múlik? Ha mégsem sikerül, azért csak ő a hibás? Csak magát okolhatja? És ha így van, hogy jön létre az, akit okolhat, vagyis, akit úgy hív, „én”?
A nőjogok ma kettős ostrom alatt állnak Európában: egyik oldalról a „neoliberális neopatriarchátus”, másik oldalról az illiberalizmus próbálja meg visszaforgatni az időt. Pető Andrea, történésszel, az MTA doktorával, illiberális kormányzatokról, a nőjogi szervezetek harcairól, államilag támogatott sugar-daddy-oldalakról, valamint a munkaerőpiac átalakulása és a robotizáció okozta kihívásokról beszéltünk. Az interjúnak egy rövidebb verziója eredetileg a Green European Journal-ban jelent meg. 
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet folyóirata, a Nimród Vadászújság cikket jelentetett meg a jagd terrier, egy német fajta élőállatos kiképzéséről. Állítják, ők csupán bemutatták a hagyományos módszert, a többek között sebesült macskák állkapcsának összeszigszalagozását javasoló írás azonban komoly felháborodást váltott ki. A Párbeszéd szakpolitikusa, Zugló állatvédelemért felelős alpolgármestere, Szabó Rebeka jelezte: feljelentést tesz. A történtekről, vadászatról és állatvédelemről Balta Flóris beszélgetett vele.
