(2008-as évértékelő - azóta csak zordabb lett)

A jelenlegi miniszterelnök után eddigi legerősebb kihívója/egykori legyőzője is megszólalt ma este: Gyurcsány Ferenc jó érzékkel nyúlt számos témához, amivel mozgósítani lehet a szavaira amúgy is szomjazó, baloldalinak-liberálisnak mondott közeget. Meglepetés azonban nincs: önkritikára, megújulásra ő is képtelen, hiába kelti a mély önelemzés látszatát az "alábecsültük az ellenfél gátlástalanságát" fociedzői toposzával.

Heller Ágnes és a pitiáner módon besározott filozófusok mellett kiállni például kimondottan elegáns húzás volt, akárcsak megemlékezni a médiatörvény és a demokráciadeficit kapcsán Európától kapott pofonokról. Különösen tetszett a "ha már Orbán házhoz ment a pofonért, viselje férfiasan, ne takarózzon az országgal" kitétel. A kultúra- és oktatáspolitika kritikájával - ha nem is ilyen vehemenciával megfogalmazva - többé-kevésbé egyetértek. Helyes volt részéről megemlékezni az alkotmányos ellensúlyok kiiktatásáról is - ha van téma, amivel mozgósítható az ellenzék, ez biztosan az.

Számomra rendkívül visszás viszont, amikor a volt miniszterelnök egyenesen diktátornak bélyegzi az ellenfelét (az ilyesmit Debreczeni Józseftől és Bauer Tamástól szoktuk meg, a kibicnek meg, ugyebár, semmi sem drága). A rendszer ellenzékévé válni józan és tárgyilagos kritikával lehetne, nem félelemkeltéssel és hőzöngéssel - persze, botorság lenne ilyesmit elvárni egy manipulációra és populizmusra alapozó politikai dichotómiában.

És bár kétségtelen, hogy az éhséglázadások és a rohamos elszegényedés reális veszélyt jelentenek, azt rendkívül ízléstelennek tartom, hogy Gyurcsány Ferenc gumibotokat és rohamrendőröket emlegessen 2006 szeptembere-októbere után.

Az a kérdés is felmerül, hogy vajon mi legitimálja Gyurcsány Ferencet, hogy Orbán Viktor egyedüli kihívójának minősítse magát, vagy hogy kijelentse: a harmadik köztársaságnak vége? Milyen státuszt tölt be jelenleg az országban vagy akár a pártjában (merthogy új pártot nem alapít, ezt határozottan kijelentette)? Mit szól mindehhez Mesterházy vagy az MSZP erős emberei? Hagyják, hogy az egykori miniszterelnök a saját jogán tegyen fajsúlyos kijelentéseket, amelyek mögött talán a jövőben kénytelenek lesznek felsorakozni?

Egy dolog ismét világossá vált számomra: a kormánypárt és egykori (talán jövőbeni) legerősebb ellenfele a legteljesebb mértékig megérdemli egymást. A kérdés csak az: mi valóban őket érdemeljük-e?

(reggeli posztunk Mesterházy évértékelőjéről)