Miért mondja a Kettős Mérce, hogy Gyurcsány-mentes baloldalt szeretne? Kissé szokatlan módon kell megvallanom mindenekelőtt, hogy nem igazán szeretném pusztán érzelemből a gyurcsány-kérdést megválaszolni. Gyurcsány Ferenc 2003-óta játszik nagyban a politikai porondon és több, mint 10 év után egy embert elsősorban szimpátia alapon köpködni, vagy ajnározni kissé gyerekes dolog. Egy politikust én inkább abból a szempontból nézek, hogy a közt, az ország érdekét és főleg az ország jövőjét mennyire szolgálja - itt a higgadt mérlegelés sokkal inkább célravezető. 

Gyurcsány Ferenc jó, vagy rossz értelemben, de ma is az egyik legkarakteresebb magyar politikus, imponáló ismertségi és silány népszerűségi adatokkal - fajsúlyában egyedül ma is csak Orbán Viktorhoz mérhető. Eddig is számos véleményformáló végezte el politikai ördögűzését a közélet szentsége nevében Gyurcsányon, és semmi foganatja nem volt, a néha kifejezetten primitív támadások egy politikai vallásháborúban csak a mártírtudatát erősítették, csakúgy, mint követőinek hitét. Ennek talán az egyetlen eredménye ma, hogy saját, megosztó karakterét már maga is inkább a helyén kezeli és jóval higgadtabban építi fel imidzsét: nagy visszatérőként, megkerülhetetlen államférfiként beszél és sokkal inkább önkritikus, mintsem messianisztikus hangot igyekszik megütni.

Őszintén szólva itt azt is meg kell vallanom, hogy muszájból foglalkozom Gyurcsány Ferenccel - 2006 óta sokan szeretnénk róla politikai nekrológot írni.  Annyi minden progresszívebb és fontosabb téma lenne. De nem megy. Gyurcsány Ferenc itt van és nem akar visszavonulni.

Egy politikus értékelésekor sok szempontot lehet figyelembe venni, de a hitelesség és a gyakorlati teljesítmény vizsgálata elkerülhetetlen. Gyurcsány esetén pedig az Apró-örökség és a zavaros, politikával vegyes üzleti ügyek finoman szólva rossz startot jelentenek. Eleve, hogyan lehet egy oligarcha hiteles politikus? Ezen nem segít egyetlen nemzetiszínű melegítő sem a panelben. Emellett Gyurcsány Ferencnek volt lehetősége arra, hogy kormányon bizonyítson – „és nem kicsit”. Sok érdemi lépés ugyanakkor nem fűződik a névéhez, és bizony itt azt sem veszem különösebb érdemnek, hogy kormányai tudtak bizonyos gazdasági és alkotmányos szintet tartani. Ez már csak a NER tükrében tűnik aranykornak. Kormányzásának komoly hibáival most azonban nem foglalkozom, hanem még mielőtt erről hosszas vitát nyitnék magammal, ne felejtsük el, maga is úgy nyilatkozik, hogy 2004-ben nem kellett volna miniszterelnöki pozíciót vállalnia és a 2008-as népszavazás eredménye után (s ez bizony a reformjainak befuccsolása volt) le kellett volna mondania. Tehát volt olyan négy éve, amit el se kellett volna kezdenie, de azért hamarabb be kellett volna fejeznie, mint amikor azt tette.

Mégis, ami számomra ma is a leginkább elfogadhatatlan, az a 2006-os öszödi beszéd és következményeinek kezelése. Ez Gyurcsány Achilles-sarka, s ez az, ahol a politikai rehabilitációja és visszatérése legszürreálisabb és ez az, amiről világosan látszik, hogy az egész baloldalt magával húzza.

Azt ugyanis nem nagyon lehet kimagyarázni, hogy miként lehet másfél évig hazudni, majd egy hazugságra épített kampánnyal választást nyerni. Nem megy az a CNN-en sem, viszont ott már nagyon, de nagyon kínos. Nincs arra értékrendem szerint elfogadható magyarázat, hogy egy ilyen beszédet követő pár napon belül miért nem mond le egy miniszterelnök. Az ő példája a magyar politika következmény-nélküliségének példája. Egészen megdöbbentő, ahogy ezt igazság-beszédnek akarja beállítani utólag. Aztán: a 2006-os őszi eseményeket lehet megengedően elemezni, és való igaz, hogy arra sincs mentség, amilyen gusztustalan politikai haszonlesés, manipuláció és vandalizmus kapcsolódik a zavargásokhoz, de ha egy kormány illegális lövedékeket használó rendőrsége részben teljesen ártatlan járókelőket ütlegelve közreműködik ezek lesittelésében, az egészséges demokráciában szintén a kormányfő lemondásáért kiált.

Politikai értelemben teljesen logikus, hogy ellenfelei céltáblát csináltak Gyurcsány személyéből és azóta is, minden egyes kampányban, 2010-ben, 2014-ben, önkormányzati, EP és parlamenti választások előtt sikerrel dartsoznak rajta. Lehet arról okoskodni, hogy nem mutatható ki matematikai módon és precíz közvélemény-kutatási módszerekkel, hogy Gyurcsány személye hány szavazat veszteséget jelent a baloldalnak és mennyiben mobilizálja a jobboldalt, blablabla, csakhát végül mindezzel az lesz a gond, hogy az eszmefuttatás ellentmond a legelemibb józan észnek is. Gurcsány Ferenc nem hoz szavazatot, viszont szavazatvesztés jelent. Ehhez nem kell az MTA politikatudományi intézetének 400 oldalas elemzése.

Ilyen hitelességi deficittel induló politikai karrier, amihez ennyire kevés siker társul, s amely ennyire súlyos morális sebet szenvedett: menthetetlen. Be lehet vinni a politikai apátiát megülve, és valóban kiváló taktikai érzékkel, fegyelmezett manőverekkel végigvitt helyezkedés és kampány után egy egyszemélyes pártot a parlamentbe. Ez persze nem kis teljesítmény. Beszélhet olyasmiről is kedves eufemizmussal Gyurcsány Ferenc, hogy Mesterházy kb. fogalmatlan porszívóügynök,meg hogy Fodor még gázabb, hogy Bajnai sótlan, meg fel kellene ülnie a platnira és így tovább - de ez még mindig kevés lesz ahhoz, hogy egy megújuló baloldalban, vagy újra épülő liberális oldalon a ballasztnál komolyabb szerepet tulajdoníthassunk a volt miniszterelnöknek.

Természetesen egyáltalán nem kívánjuk megvonni a jogot senkitől, hogy politikusi pályáján megméresse magát és a legjobb képességei szerint szolgálja Magyarországot. Sőt, a takaroggyozás helyett kötelező megadnunk a tiszteletet az ország minden választott miniszterelnökének. Még odáig se mennénk, hogy Gyurcsány Ferenc tehetségét, sőt akár jóindulatát, az országért való tenni vágyását teljesen kétségbe vonnánk. Tanácsot sem fogunk adni arra, hogy ha nem politikusként, akkor miként kamatoztassa képességeit. Mindenesetre ha ésszerű számadást teszünk, akkor mi azt mondjuk: Gyurcsány Ferenc akadálya annak a folyamatnak, amit mi a tisztességes (minimálisan: hazugságmentes) politizálásról gondolunk. Ebből kitörnie nem lehetséges, semmilyen trükkel, semmilyen pr-ral – se 2018-ban, se 2022-ben, se 2030-ban. Ha tényleg őszinte az önkritikája, reméljük belátja maga is.

Olyan rövid az élet, Ferenc. Ideje váltani.

Kattints ide és iratkozz fel a Kettős Mérce hírlevelére