Az amerikai kongresszusban az amerikai-magyar kapcsolatokról tartanak meghallgatást. A háttérben egy Putyin-barát republikánus képviselő és egy pancser lobbista mozgatják a szálakat. Utóbbi feltehetőleg segíteni akar, de Orbánéknak ezzel jóval többet árt, mint használ. Arról nem is beszélve, hogy a lobbista 1,4 milliárd forintért haknizik.

PERCRŐL-PERCRE

Élő adásban itt követhető.

Vége a meghallgatásnak, és Orbánék végre boldogok lehetnek, hisz az antiszemitizmuson kívül semmire nem reagáltak a jelenlévő republikánusok. Hol van már McCain szenátor szenvedélyes fasiszta diktátorozása? A jelenlévő kongresszusi képviselők nem akartak nyilvánosan (vagy egyáltalán) kritikát megfogalmazni Orbán rendszerével szemben. Ráadásul az ellenoldalon senki nem tudta jól elmagyarázni, hogy mi a para Magyarországon: se az illiberális államot, se a korrupciót, se az antiszemitizmust, se a civilparákat nem voltak képesek meggyőzően és értelmesen tálalni – így meg az egész úgy nézett ki, mintha Orbán ellenlábasai csak azért akarnák befeketíteni Orbánt, hogy megkaparinthassák a hatalmat.

Fel kellett volna készülni az ellenérvekre, mert Volker, Rohrabacher és társaik láthatóan fel voltak rendesen készítve. Ilyen szerencsétlenül nem érdemes vitázni.

Orbánék pedig büszkék lehetnek: vásároltak maguknak egy diadalmas MTI sajtóközleményt és egy olyan hírt, amiben végre nem kell hazudniuk (pedig lentebb mi is, és a magyar sajtó maradék része is azt gondolta, Orbánék Washingtonig mentek egy pofonért). A hülyének is megérte erre 1,4 milliárd forintot kidobni.

22:40 Behalt a stream. Az utolsó, amit láttunk, hogy Rohrabacher kacarászik, majd azt mondja, nagyon élvezte ezt a mai napot.

22:35 Simonyi azt mondja, nem érdekli, milyen a brit vagy az amerikai rendszer, de úgy gondolja, hogy egy fiatal demokrácia számára nagyon veszélyes, ha ennyire koncentrálódva van a hatalom kevesek kezében, mint ma Magyarországon.

Hozzáteszi: szerinte nem fog Magyarország teljesen beleroppanni Orbánba, talpra fog állni, és ki fogja heverni ezt a mostani állapotot.

22:32 Stahnke szerencsétlenkedik, szabadkozik és a saját emberi jogi szervezetét reklámozza. Érdemit képtelen mondani.

22:29 Rohrabacher azt is elmondja, hogy Obama alatt sokkal szörnyűbb dolgok történnek, mint Orbán alatt. És Amerika még így is demokrácia maradt. Azt is mondja, hogy durva kettős mércét alkalmaznak Magyarországgal szemben, a vele szemben ülők pedig semmilyen bizonyítékot nem tudtak felhozni arra nézve, hogy Orbán valami rosszat csinálna Magyarországon.

22:26 Rohrabacher azt mondja, szégyellje magát mindenki, aki antiszemitizmussal vádolja Magyarországot. Stahnke közben próbálja magyarázni, mi a baj a német megszállás emlékművével és a Sorsok Házával, de folyton leugatják.

22:15 Poe megint arról beszél, hogy a kritikával csak elidegenítik Magyarországot Amerikától. És éppen ezért az amerikaiaknak nem szabadna beavatkozni egy ország belügyeibe.

22:11 Rohrabacher nagyon védi Orbánékat.

Az angoloknak sincsenek fékei és ellensúlyai – akkor a briteket is autoriternek tartja? – kérdezi Rohrabacher Simonyit. Majd elmondja, hogy tökjól megy Magyarországnak manapság, hisz nő a gazdaság – akkor miért ne lehetne Orbánnak olyan demokráciája, amilyet akar? Hozzáteszi azt is, hogy Amerikában is volt gerrymandering, de attól még az se szűnt meg demokrácia lenni.

22:06 Simonyi András, egykori nagykövet arról beszél, hogy a magyarok jórésze nem extremista, ezért is aggasztó, hogy Orbán extremista retorikát alkalmaz. Azt is mondja, hogy ő maga idejének 85 százalékát azzal tölti, hogy elérje, hogy Amerika exportáljon LNG gázt Közép-Európába. Ez fontos lenne, hiszen Orbán még inkább kiteszi országát az orosz függésnek, mint elődei.

Azt viszont ő is megköszöni, hogy Magyarország beszáll az Iszlám Állam elleni harcba.

22:02 Ted Stahnke, a Human Rights First (HRF) alelnöke felsorol egy csomó unásig ismert történetet az egyházi törvénytől kezdve a civil szervezetek meghurcolásán át a német megszállás emlékművéig. Szerinte valamiféle diplomáciai nyomást kell alkalmazni, hogy ne legyen antiszemitizmus, szabad legyen a sajtó, a civil társadalom, és így tovább.

21:52 Kurt Volker azt mondja, fontos a kontextus: Putyin nyomul, az EU gyenge, befelé fordult, és megosztott. Amerikát mindközben egyre kevésbé érdekli Európa, ebben a kontextusban pedig erősödnek azok az erők, akiket nem szeretnénk a hatalom közelében látni. Ezek a Jobbik, a Nemzeti Front, az AfD, és a többi. A McCain intézet illusztris embere viszont Orbánt nem tartja komolyabb veszélynek.

Magyarország egy demokrácia – magyarázza. Elmondja, hogy húsz éve ismeri Orbánékat is, meg az ellenzéket is. Jó hely Magyarország. Majd jön egy klisé arról, hogy ha két magyart raksz egy szobába, akkor három véleményt kapsz. Az, amit a demokrácia leépításáről hallunk, az valójában csak demokratikus vita – állítja.

Orbán pár policy-vel persze nem szimpatizál ő sem (bár nem konkretizálja, mi az, ami nem tetszik neki), de ez nem azt jelenti, hogy Orbán felszámolja otthon a demokráciát. Azt mondja, Orbán olyan, mint egy chicago-i politikus, akire rábíztak egy teljes országot (nem teljesen értjük, mit akar ezzel mondani, de azt tudjuk, hogy Chicago azért a legkorruptabb városok közé tartozik az Egyesült Államokban – úgyhogy ilyen tekintetben, még akaratlanul is, igaza volt).

Végül rátér arra, hogy mit vár el Amerikától: szeretnék, ha Putyin nem bomlasztana, szeretnék megállítani az Iszlám Államot, és szeretnék, ha Amerika szövetségesei biztonságos államok lennének. Magyarország kritizálásával Volker szerint csak azt érte el Amerika, hogy a magyar közvélemény elidegenedett Amerikától. Ez pedig szerinte nem jó.

21:37 Randy Weber texasi republikánus is azt hiányolja, hogy Lee nem hasonlítja össze Magyarországot Bulgáriával és Romániával. Próbálja azt is megkérdezni, hogy Magyarország jobban támogatta-e a krím annektálását az utóbbi két országnál, de nem igazán sikerül megfogalmaznia a kérdést. Jó texasi republikánusként természetesen kérdezősködik az energiapolitikai liberalizálásáról is, ami segíthetne az orosz gáztól függő országoknak.

21:30 Ted Poe texasi republikánus szerinte sem tett eleget a Egyesült Államok Magyarország gázfüggesége ellen, Lee szerint az amerikai gázárcsökkentés segített a magyar energiapolitikán, mert így olcsóbban vehetünk gázt. Poe szerint a Gazprom zsarolja a gázárral Magyarországot, gyakorlatilag túszként tartja fogva, és ha nem sikerül sürgős megoldást találni, akkor a magyar kormány kénytelen lesz aláírni a következő gázszerződést is, aminek az árképzésével zsarolni lehet a kormányt. Poe szintén figyelmeztet, hogy nem érdemes beleszólni a magyar politikába és amerikai képre formálni azt. Az alkotmánnyal kapcsolatban felveti, hogy annak megvitatásában nem vett részt az MSZP, illetve azt mondja, hogy az Egyesült Államokban is központosítva van a hatalom, nem csak Magyarországon.

21:28 Rohrabacher el akarja kérni Lee-től a kitiltottak listáját, de Lee természetesen azt válaszolja, hogy ez nem lehetséges. Megígéri viszont, hogy elküldi a román, bolgár és magyar kitiltott tisztviselők számát.

21:21 Sires megint aggódik, hogy ha túl sokat kritizálják Magyarországot, akkor az csak egyre inkább Oroszország felé fog fordulni. Lee szerint őszinte vitára és beszélgetésre van szükség például az energiapolitikai kérdésekben. Sires közbeveti, hogy Amerika nem tett eleget azért, hogy Magyarország ne függjön az orosz gáztól, Lee szerint vannak ilyen erőfeszítések. Sires tovább elégedetlenkedik, hogy Magyarországot nyilvánosan kritizálták, és inkább az EU-ra bízná ezt a feladatot, Lee arra hivatkozik, hogy az EBESZ és más nemzetközi szervezetek is kritikát fogalmaztak meg Magyarországgal kapcsolatban, az Egyesült Államok ezekkel összhangban nyilvánított véleményt.

21:18 Paul Cook, kaliforniai republikánus képviselő szerint nem Magyarország a gyenge láncszem a NATO-ban és a legtöbb ország nem költi a GDP 2%-át védelmi kiadásokra, ahogy a NATO elvárná. Valami érthetetlen okból a balti államokat nevezi meg gyenge láncszemként a NATO-ban.

21:14 Meeks kérdésére Lee elmondja, hogy a szélsőjobb valóban erősödik Magyarországon, de kifejezi abbéli remélnyét, hogy egy demokráciát, jogállamot és emberi jogokat tisztelő kormány nem hagy teret a szélsőjobbnak.

21:12 Hoyt azt is felhozza, hogy Magyarország nem költ eleget védelmi kiadásokra.

21:08 Meeks felidézi a néhai Tom Lantoshoz fűződő barátságát és kiemeli a kisebbségvédelem fontosságát. Megjegyzi, hogy Magyarország megszavazta ugyan a szankciókat Oroszország ellen, de kifejezte ellenkezését is. Lee szerint Magyarország a továbbiakban is meg fogja szavazni a szankciókat.

21:03 Rohrbacher arról kérdezi Hoyt Lee-t, hogy rosszabb-e a helyzet Magyarországon, mint Bulgáriában, és hogy igaz-e hogy a civil szervezetek sikkasztottak. Rohrabacher azt hozza fel, hogy külföldi érdekcsoportok is támogathattak civil szervezeteket, és hogy egy barátja lányának a házában is házkutatást tartott az FBI két héttel a választások előtt. Azt nem mondta, hogy a négereket verik-e Amerikában.

20:57 Hoyt Lee európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó államtitkár-helyettes a demokrácia és a szabadságjogok alapvető megsértéséről beszél. Különösen a választási törvény Fideszre írását, a civil szervezetek zaklatását és a korrupciót emeli ki. Szót érdemel természetesen a tervezett illiberális állam is. Kiemeli, hogy az EBESZ is "free but not fair" választásnak minősítette a 2014-es választásokat, és hogy sok magyar civil szervezet is felemelte szavát a jogsértések ellen. Bíztató jelnek értékelte, hogy az Iszlám Állam ellenes bevatkozás előtt konzultált a kormány más pártokkal.

20:41 Szemerkényi Réka nagykövet beszél. Magyarország stabil demokrácia, hű a transzatlanti szövetséghez. Mindig támogatta (valójában: megszavazta) a szankciókat Oroszország ellen és katonákat küldött az Iszlám Állam ellen. Magyarország az egyik legsikeresebb a térségben, az államigazgatás flexibilis és hatékony. Magyarország nyitott a korrupció elleni küzdelemre. A választási törvény nem gerrymandering eredménye, hanem az Alkotmánybíróság tette kötelezővé a szavazókerületek újrarajzolását (amik meghatározása viszont gerrymandering volt, és a fideszes AB-t a szavazatok értékének hatszoros eltérése a budapesti választás esetében már nem volt baj - szerk.). Sajtószabadság van, mert vannak kormánykritikus médiumok. A civil szervezetekre nem helyez nyomást az állam, csak viták vannak. Stratégiai partnerségről, transzatlanti szövetségről, közös értékekről beszél.

20.38 Lloyd Poe, Texas egy republikánus képviselője is arról beszél, hogy nem szabad beleszólni a magyar politikába.

20:32 Gregory Meeks, New York-i demokrata képviselő arról beszél, hogy a Fidesz a Jobbik felé próbál nyitni. Kiemeli, 1956-ot, a gulyáskommunizmust, amiből később NATO-taggá vált az ország, és harcosokat küld az ISIS ellen. Főként a NATO-tagsággal és az EU-val kapcsolatos kérdések érdeklik. Elítéli az illiberális állam építését és a túl szoros orosz és kínai kapcsolatokat. Elismeri, hogy Magyarország földrajzi helyzete sajátos, de ez szerinte nem indokolja az európai egység rombolását.

20:26 Chris Smith, New Jersey-i republikánus képviselő Orbán kétharmados törvénygyárát Obama egészségügyi reformjához hasonlítja, és figyelmeztet, hogy Magyarországot túlzott kritikák érik. A emberkereskedelem elleni magyar erőfeszítéseket dícséri.

20:23 Dana Rohrabacher, az ülés kezdeményezője konstruktív kritikát vár. Ostobaságnak nevezi, hogy Koszorús és Maximilian Teleki, a magyar szervezetek képviselői megszegték a neki tett ígéretüket és nem jöttek el.

19:30 Hatalmas öngól 1,4 milliárd forintért

Az Index írta ma, hogy a meghallgatás mögött Connie Mack egykori kongresszusi képviselő magánakcióját lehet gyanítani. Az Orbán-kormány és a Századvég 1,4 milliárdért felbérelt washingtoni lobbistája állítólag senkivel sem egyeztetett. Állítólag ez az első alkalom, hogy egyáltalán csinál valamit. Elég ciki, hogy rögtön fel is fog sülni.

Ki ez az ember, és hogy kerül oda?

A lobbista, és egykori politikus Macket régi kampányfőnöke, Arthur Finkelstein hozta közel az Orbán-kormányhoz. (Róla itt írtunk részletesen)

Connie Mackről meg ezt írja a Wikipédia:

A meghallgatást az amerikai kongresszus képviselőházának „Európával, Eurázsiával és az új típusú biztonságpolitikai kihívásokkal” foglalkozó albizottságát vezető Dana Rohrabacher hívta össze, aki az egyik legputyinbarátabb képviselő az Egyesült Államokban. Ezzel pedig tuti nem fog jó pontokat szerezni a Putyin-barátsága miatt kritizált magyar kormánynak.

A Fidesz-barát amerikai magyar szervezeteknek semmi közük nem volt az egészhez, és mind az Amerikai-Magyar Szövetség élén álló Koszorús Ferenc, mind az Amerikai Magyar Koalíció élén álló Maximilian Teleki elutasította a részvételt, és azért lobbizott, hogy halasszák el a meghallgatást. – Végül nem jártak sikerrel.

A magyar szervezetek azt is mondták, hogy a bábokat mozgató Mack teljesen járatlan a magyar ügyekben. Amúgy van fotó is róla:

Kik lesznek ott?

Az Index szerint az eredeti felhozatalból csak a kritikusabbak maradtak.

– Simonyi András, egykori nagykövet, aki 2002 és 2007 között, azaz a szocialista kormányok alatt, volt Washingtonban,

– és Ted Stahnke, a Human Rights First (HRF) alelnöke, aki egy tanulmányában már írt a Fidesz-Jobbik közelségéről. Így tuti, hogy nem sok kedveset fog mondani, és sokat beszél majd a szélsőjobb előretöréséről, amiből nehéz jól kijönni.

A két beugró pedig:

– Hoyt Brian Yee karrierdiplomata

– és Kurt Volker, a republikánus McCain Intézet vezetője

(utóbbiak talán valamivel megértőbbek lesznek Orbánnal)

19:20 Mindeközben az EP-ben... 

A halálbüntetés visszaállítására vonatkozó javaslat és a bevándorlási konzultáció akadt meg az EP-képviselők torkán, ezért került napirendre ma a „magyarországi helyzet” a strasbourgi plénum előtt, miután az emberi jogi szakbizottsága már tárgyalta az ügyeket május elején.

Orbán az Eurológus szerint nem kapott ugyan meghívót, de készséggel utazott Franciaországba, hogy megvédje álláspontját. A plenáris előtt tartott sajtótájékoztatón kifejtette, hogy nekünk itt keleten nincs tapasztalatunk a bevándorlók integrálásával kapcsolatban, mint a nyugati birodalmi múlttal is rendelkező államoknak, és nem is szeretnénk ilyet, Orbán Magyarországot homogénnek szeretné megtartani. (Nem tudni, hogy itt szóba kerültek-e homofób viccek.)

A magyar miniszterelnök tisztán tagállami hatáskörben szabályozná a bevándorlás és a menekültkérdést – amivel, mint tudjuk, nincs egyedül, ezt a gumicsontot más országokban is szeretnék kézben tartani a szélsőjobbal szintén versenyt futó vagy kocogó pártok.

A magyar keresztény konzervativizmust képviselő politikus a halálbüntetést tiltó nemzetközi egyezményeket azon az alapon írná felül, hogy azok „nem isteni kinyilatkoztatásra születtek”. Hm. Magyarország védőszentjei, reméljük, élesítik pallosaikat.

A vitát 3 hét múlva egy állásfoglalás szentesíti majd, amelynek jogi következménye nincs, csak épp majd lehet idézni, ha megint vaj lesz a fejünkön, egyelőre tehát leginkább arra jó, hogy egy plusz szócsövet adjon OV kezébe.

Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke nyitotta meg a vitát, ő az európai alapjogok védelméért felelős, és nem szerette OV szóban forgó két ötletét, jelzi, hogy ha megpróbálnánk bevezetni a halálbüntetést, felfüggeszteni ugyan nem lehetne a tagságunkat, de szankcókra lenne mód.

Manfred Weber, a néppárti frakció elnöke üdvözölte, hogy a Fidesz és maga a Néppárt sem zárkózik el a vitától – valóban, közismert, hogy Orbán s a Fidesz alaperénye a vitára, pláne a dialógusra való hajlam. (A toleranciát most nem is tesszük hozzá. Pedig az is.)

A brit konzervatív Timothy Kirkhope nem szereti, hogy „ítélőbírósággá” alakul az EP, és az egyes országok belügyeiről vitatkoznak. A jobbikos Balczó, Szájer és az RMDSZ-es Sógor Csaba egyaránt nem értik, miért nem hagyja az EU, hogy virágozzék a magyar vitakultúra!!?? Sógor szerint ezek „kiemelkedő fontosságú kérdések, és nem egyszerű politikai adok-kapok. Na ja.

A zöldek elnöke, Rebecca Harms szerint a halálbüntetésről szóló vita hihetetlen, a nemzeti konzultáció stílusa, nyelvezete pedig „csak arra jó, hogy heccelje az embereket”. Ugyanakkor más országokkal kapcsolatban is felmerül szerinte, hogy eltávolodnak az európai értékektől, amiről fontos lenne párbeszédet nyitni. A nemzetközi egyezmények természetesen nem isteni kinyilatkoztatások, mondta Martin Schulz, az EP elnöke, az viszont az, hogy „nem szabad embert ölni”. Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője dühösen lobogtatta a konzultációs kérdőívet, és 56-ot is felemlegette. Ulrike Lunacek, az osztrák zöldek politikus azt kérdezte Orbántól, vajon miért vándorolt ki félmillió magyar az elmúlt tíz évben. Gabriele Zimmer a német Die Linke pártból világossá tette, hogy a teremben senkinek nincs baja Magyarországgal, a magyar néppel, a magyar emberekkel. Kizárólag Orbán Viktor, és Orbán Viktor kormányának intézkedéseivel van baj, és ezeket kritizálják.

Orbán válaszában arra utalt, hogy neki van egy olyan lelkiismerete, amely nem engedné meg, hogy úgy beszéljen a többiek országáról, ahogy azt ma az EP-képviselők tették kis hazánkkal. Szerinte visszás, hogy a képviselők össze-vissza értelmezgetik nagy nemzeti költőnket, aki Márai Sándor. OV úgy véli, özönlenek a megélhetési bevándorlók az EU miatt, és ez baj. De végre vita indult erről, meg a szintén hiperfontos halálbüntetésről, ami nem baj. A vita utáni sajttájon is nagyon lelkes volt, hogy megoszthatta e fórumon is remek ötleteit.

via Eurológus

19:10 Orbánt már nem tartják attraktívnak

A Blikk a hétvégén arról is beszámolt, hogy Orbán Viktor 2011-hez képest 18 helyet zuhant a legjóképűbb vezetők listáján. Most már csak 36-ik. Míg Barack Obama a 15., Vlagyimir Putyin pedig a 32. helyen végzett.

Áder Jánosnak be kell érnie a153. hellyel.

19:00 Épeszű ember nem szervez ilyet

A Válasz.hu-n Koszorús Ferenc, az Amerikai–Magyar Szövetség elnöke beszélt arról pár napja, hogy semmi értelme nincs ennek a kongresszusi meghallgatásnak. Ugyanis:

– senki nem tudja miért hívták össze a kongresszusi meghallgatást , mivel „Nincs égető amerikai–magyar konfliktus, amiről az amerikai kongresszust tájékoztatni kellene.”

– Szerinte ma este „magyar ostorozást hallhatunk megint azoktól, akiket ideológiai és politikai célok vezérelnek.” Ami elég rosszul jön majd Orbánéknek, hiszen Colleen Bell új nagykövet megérkezésével valamelyest kisimultak a kapcsolatok, és megnyugodtak a kedélyek.

– Koszorús beszélt arról is, hogy a meghallgatás vezetője „Dana Tyrone Rohrabacher  republikánus képviselő Kaliforniából, akit régi barátság fűz Vlagyimir Putyinhoz, és aki támogatja az orosz álláspontot az európai ügyekben. Rohrabacher korábban megkérdőjelezte a NATO jogosultságát a hidegháború után.”

– Az interjú készítője azt mondja, információi szerint „a meghallgatást Magyarország újonnan létrehozott amerikai lobbicsoportja szervezte.” Mire Koszorús: „Még annak a lobbistának is tisztában kell lennie a jövő hétre kitűzött meghallgatás veszélyeivel, aki nem különösebben jártas a magyar ügyekben. Ezért minden valamire való lobbista minden követ megmozgat annak érdekében, hogy ezt az eseményt elnapolják.”

17:00 Orbán Viktor ma Strasbourgban védekezett

A miniszterelnök ma felszólalt az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban, hogy megmagyarázza a halálbüntetést és a nemzeti konzultációt. Erről hamarosan részletesen is beszámolunk. Addig itt egy fotó Orbán fészbukjáról:

és még egy: