Újabb közleményt adott ki a tiltakozó tanárokat tömörítő Tanítanék mozgalom, reagálva az oktatási kerekasztalra és a kormány által kiszivárogtatott, a pedagógus sztrájkbizottságnak tett ajánlatára. A Törley Katalin, Pilz Olivér és Pukli István által szignált közlemény üzen a kormánynak: „Ha tetszik, ha nem, nincs más út, mint a XXI. századi oktatásé, amely nagykorúságáig jelent védőhálót minden tanulónak. Nem az IKK, hanem a Civil Közoktatási Platform (a továbbiakban CKP) mondja meg, milyen lesz a magyar oktatás.”
A közlemény továbbra is elutasítja a kormány oktatási kerekasztalát: „Megmosolyogtató, hogy a néhány – többségében nem szakmai – szervezetet tömörítő, így Illegitim Köznevelési Kerekasztal (a továbbiakban IKK) mellől az oktatáspolitika azt üzeni, hogy csakis ők képesek és hivatottak az oktatás valódi problémáira választ találni. Csak egy dolgot nem vesznek észre: háttal ülnek a magyar társadalomnak!”
Sőt a kerekasztal mellett elutasítja a kormányzat hosszú távú, ám megvalósításukra semmilyen biztosítékkal nem rendelkező ígéreteit, amelyet a pedagógus sztrájkbizottságnak tett:
„Hamis az a kormányzati propaganda, mely azt sugallja, hogy az IKK nyílt. Bár a munkacsoportok tevékenységébe megpróbálnak bevonni többeket – kiknek jó része köszöni, de nem kér ebből –, de a végszavazás eredményét a közoktatásban teljesen járatlan többség véleménye fogja eldönteni. És máris folyik a „szalámizás”: olyan ígéretek, melyek határideje valahol a messzi-messzi jövőben homályosul el, s e mellett nem is a lényeget fogják meg, hanem egy korábbi rossz rendszer restaurációját vetítik előre, vagy a mostani áldatlan állapotok korrekciójával próbálkoznak.”
Végül mindenkit, magánszemélyt és iskolákat is csatlakozásra hívnak, mert mint írják, annál erősebb a tiltakozás, minél többen részt vesznek benne. (Itt tud bárki csatlakozni: http://tanitanek.com/Herman/Csatlakozas)
A közlemény, emlékeztetőül, a Tanítanék mozgalom 4 pontjával zárul:
„Követeljük, hogy a kormány mondja ki, a 2011-ben elfogadott köznevelési törvényt átmenetinek tekinti, és haladéktalanul kezdje meg az érdemi egyeztetéseket a közoktatás valódi szereplőivel egy új közoktatási törvény elkészítéséhez!
Követeljük, hogy az új közoktatási törvénnyel kapcsolatos egyeztetések annak szakmai alapjaitól kezdődjenek! Az elmúlt öt évben kiderült, hogy az eddigi irány sem jó, és a toldozgatás-foltozgatás sem vezetett sehova.
Követeljük, hogy az oktatásra fordított költségek érjék el a mindenkori GDP 6%-át és az átlátható, kiszámítható és stabil normatív oktatásfinanszírozást!
Követeljük, hogy az intézmények napi működését lehetetlenné tevő, a tanulók és a pedagógusok számára elviselhetetlen helyzetet okozó közismert problémákat a jogszabályok és az utasítások azonnali módosításával haladéktalanul kezeljék!”
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod! A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 160 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
Szlovákiában is tanárok ezrei vonultak az utcákra, sőt sztrájkot is kezdeményeztek az oktatási rendszer drámai helyzete miatt. Fokozatos, 250 eurós fizetésemelést és az egész oktatási szektor költségvetésének emelését követelik. A kormányzat magyar kollégájához hasonló cseleket próbál bedobni, ám a tanárok mozgalmának harcát segíti, hogy március 5-én parlamenti választásokat tartanak az országban, így sokkal nagyobb nyomás alatt tudják tartani a politikai elitet.
Nehéz napokat élnek meg a Nemzeti Választási Iroda biztonsági őrei és vezetői, talán a kemény magyar idők miatt van, hogy nem sikerült az elmúlt napokban a hivatal munkatársainak okosan mérlegelni. Kedden nem tartották szükségesnek kihívni a rendőrséget, amikor húsz kopasz biztiboy próbálta megakadályozni Nyakó Istvánt, hogy népszavazási kérdést adjon be, szerdán ellenben vélhetően kihívták a rendőröket, amikor aktivisták plakátokat ragasztottak az épületre.
Szerdán Gulyás Márton és aktivista társai plakátokat ragasztottak a Nemzeti Választási Iroda épületére, hogy tiltakozzanak a keddi történések miatt. A Nemzeti Választási Iroda munkatársai felszólították őket a plakátolás abbahagyására, és a résztvevők beszámolói szerint valószínűsíthetően kihívták a rendőrséget (a rendőrök nem járőrként érkeztek, hanem egyenesen a cselekmény helyszínére jöttek, ahol beszéltek az iroda munkatársaival). A rendőrség pedig igazoltatta is az aktivistákat, majd ők is felszólították őket a cselekmény abbahagyására, sőt amikor Gulyás Márton leszedte a Választási Iroda névtábláját az épületről, elő is állították két bűncselekmény, garázdaság és rongálás miatt.
A rongálás tényállása azért lett bűncselekmény, mert feltehetően a rendőri szokásjog szerint a tárgy tulajdonosát, a Választási Irodát kérdezték meg annak értékéről. Ott pedig azt mondták, 51 ezer forintos volt a 2 tábla lefeszítése miatti kár, és 50 ezer forint felett számít szabálysértés helyett bűncselekménynek a károkozás tétele. A garázdaság tényállása pedig egészen viccesen hat a keddi és szerdai cselekmények tükrében:
“súlyosan közösségellenes magatartást tanúsított, mely alkalmas arra, hogy másokban félelmet, megbotránkozást, riadalmat keltsen”.
Tehát a rendőrség szerint, a keddi kopaszok nem keltettek riadalmat, félelmet, megbotránkozást, de az, hogy Gulyás Márton leszedte a táblákat, igen.
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről § (1) Aki a választási eljárásról szóló törvény vagy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés során e) arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik, ...bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Persze a rendőrség szempontjából komplikált a szituáció, hiszen ők csupán akkor intézkedhettek volna a Nemzeti Választási Iroda épületében, ha erre a biztonsági szolgálat szerint szükség van, vagy ha úgy mérlegelnek, hogy be kell avatkozniuk. Nem úgy mérlegeltek. Közleményük szerint a kiérkező rendőrök nem láttak semmi cselekményt, ami miatt be kellett volna avatkozniuk. Csak az egész ország látta.
Anno a Fidesz-székháznál azért nem léptek fel az agresszív biztiboyok ellen (akik a haverjai és munkatársai voltak a mostani biztiboyoknak), mert az épület tulajdonosa, azaz a Fidesz szerint, nem történt semmi rendbontás az épületben. Az persze kérdés, hogy ha látható, ahogy akkor látható volt, és látható volt most is az NVI-ben, hogy nem ez a helyzet, a rendőrség miért nem cselekszik mégis.
Zárásképpen, természetesen Gulyás Márton tettének is kell, hogy jogi következménye legyen. Nem érdemel felmentést a politikai akció miatt, de a két BTK-s büntetés talán túlzás pár csavar és tábla falból való kiszedéséért, illetve pár plakát felragasztásáért, főleg annak fényében, ami kedden történt. Úgy tűnik, a sejthetően kormánypárti verőlegényekkel szemben, akik a népszuverenitást korlátozták, nem kívánt fellépni se a rendőrség, se a Nemzeti Választási Iroda, ellenben a plakátragasztókra a törvény lehető legnagyobb szigorával csaptak le.
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod! A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 160 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
Február 15-én Közép-Kelet Európa történelme egy új és sötét korszakba lépett. A pontosan 25 évvel ezelőtt alakult V4 vezetői ültek össze Prágában, hogy bemelegítsenek a csütörtök-pénteki EU csúcsra, és hogy kölcsönösen megerősítsék egymást: továbbra is olyan bigott, szűk látókörű és demagóg politikát fognak folytatni, mint eddig. Ennek örömére egy nyilatkozatot is kiadtak, megerősítendő cinkosságukat. Ennek az írásnak a jelentősége sokkal nagyobb, mint ahogy a legtöbben gondolják: késő nemzedékek erre az írásra fognak mutogatni azzal, hogy országaink ekkor mondtak le végleg a szabadság és a demokrácia gondolatáról.
25 év alatt sokat változott a visegrádi vezetők világképe, MTI/AP/Petr David Josek
Persze a prágai nyilatkozat nem a világtörténelemnek íródott, hanem Angela Merkelnek, és mivel tudvalevő, hogy a V4 politikusainak világképe megragadt valahol a középkori visegrádi királytalálkozó környékén, azon se csodálkozhatunk, hogy a szöveg nem tükröz különösebb politikai vagy erkölcsi kifinomultságot. Mégis-mégis: ez a ki nem mondott aktuálpolitikai utalásokkal teli, olykor már-már sértően bárgyú és képmutató szöveg – akarva-akaratlanul – teljesen új alapokra helyezte a Visegrádi Együttműködést.
Ez akkor lesz a legnyilvánvalóbb, ha egymás mellé tesszük ezt a 2016-os nyilatkozatot és az Együttműködés 1991-es alapító nyilatkozatát. De előbb még egy megjegyzés: első ránézésre teljesen lényegtelennek tűnhet, mi van az ilyen fajta kiáltványokban és mi nincs. A politikusok úgyis mást tesznek, mint amit mondanak, az ilyesmire tehát kár időt vesztegetni.
Az igazságtól mi sem áll távolabb. Az ilyen nyilatkozatok, kiáltványok és felszólalások jelentősége abban rejlik, hogy – még ha hazugak és képmutatók is – rajtuk keresztül képet kaphatunk arról, hol helyezkednek el az egyes szereplők a politikai sakktáblán, velük szemben vagy épp mellettük miféle politikai cselekvés lehetséges és helyénvaló. Az ilyen nyilatkozatokban tett vállalásokat kérjük számon rajtuk, a bennük szereplő vállalhatatlan kijelentéseket bíráljuk, és igen nagy részben ezeken keresztül értjük meg, mit várhatunk, mire számíthatunk egy vezetőtől, közszereplőtől.
Amit 25 év alatt elhordott a Duna
1991-ben Közép-Kelet Európa gazdasági és politikai katasztrófaövezet volt, mély társadalmi feszültségekkel, történelmi sebekkel és viszonylag gyenge demokratikus kultúrával. Ebben a helyzetben Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország – akkor még (már) Magyar Köztársaság – döntő lépésre szánták el magukat.
A Visegrádi Együttműködés megalakulásakor vezetőik közös nyilatkozatot írtak alá országaik „együttműködéséről az európai integráció útján”. Ebben hitet tettek a „demokrácia és szabadság teljes egészében való helyreállítása […], a korszerű jogállam kiépítése, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása” mellett. Sőt kijelentették, hogy „létre kell hozni az egymással harmonikusan együttműködő, az egyes emberek, a családi, a helyi, a regionális és nemzeti közösségek iránt toleráns, gyűlölettől, nacionalizmustól, xenofóbiától (!) … mentes emberek társadalmát.” Majdnem sikerült.
Persze nem az az érdekes, hogy ezek a magasztos elvek már akkor is nagyon távol álltak a közép-kelet-európai valóságtól. A lényeg az, hogy ezzel a nyilatkozattal olyan értékek mellett kötelezték el magukat, olyan vállalásokat tettek saját országaik és a nemzetközi közösség felé, melyek alapvetően meghatározták, miféle szerepet szándékoznak játszani ezek az országok a következő évtizedek európai történelmében. Enélkül pedig alighanem nagyon másként alakult volna a NATO- és EU-csatlakozás és a közép-kelet európai demokrácia története.
Egyáltalán nem véletlen persze, hogy az aláírók ‘91-ben épp ezt a programot vállalták magukra. Lehet ugyan mondani, hogy a keleti blokk összeomlása közepette nem volt más lehetőségük, mint csatlakozni a “nyugati” “liberális” tömbhöz. A nyilatkozat alapelvei azonban sokkal inkább azokból a több éven, évtizeden keresztül tartó küzdelemekből nőttek ki, amelyeket ezek a politikusok a saját hazájukban demokráciáért folytattak. Ez a szöveg a csehszlovák Charta ‘77, a lengyel Szolidaritás és a magyar rendszerváltó értelmiség öröksége - ezek a mozgalmak nem voltak éppen hibátlanok, de azt pontosan értették, mit jelent szabadság és demokrácia nélkül élni, és hogy ezek nélkül az országainknak semmiféle jövője sincs.
Ez ma ugyanúgy igaz, mint akkor volt. A mostani prágai nyilatkozattal kormányaink mégis teljes egészében lemondtak ezekről az alapelvekről, alapvetően új szerepet jelöltek ki az általuk vezetett országok számára. Ez sem a semmiből jött természetesen, gondos előkészítés, sok demagógia, megtévesztés, és félelemkeltés kellett ahhoz, hogy közös erővel a szemétbe dobjuk azt a nehezen megszerzett történelmi tapasztalatot, hogy jogállam és demokrácia nélkül itt sem nem lehet, sem nem érdemes élni.
Az új idők szavai
Ez az új nyilatkozat ugyanis pontosan ezt teszi. Ugyan pedzegeti a régi szólamokat is – európai integráció, a kontinens egységének megőrzése – a különbségek szembeötlőek, már-már ordítanak: először is feltűnően hiányzik néhány kifejezés, amelyekkel telis-tele volt a ’91-es alapító nyilatkozat. Konkrétan a „szabadság”-ra, „jogállam”-ra, „alapvető emberi jogok”-ra és társaikra gondolok. A “demokrácia” pontosan egyszer fordul elő, a legutolsó mondatban. Az ember szinte látja maga előtt, ahogy Orbán fáradt tekintettel azt mondja Sobotkának: „jól van Bohuslav, írd bele, hogy demokrácia, ha muszáj, de aztán hagyjál minket dolgozni”. Teljesen világos, hogy – szemben a korábbiakkal – a mostani prágai nyilatkozat nem a szabadságot, a jogegyenlőséget és a demokráciát tekinti alapvető értéknek.
Akkor mit? Főleg három dolgot, melyeket a szöveg többször is említ, mint a V4 legfőbb prioritásait. Ezek a biztonság, a jólét („prosperity”) és az erő. A nyilatkozat szerint az európai integráció és a V4 együttműködés legfontosabb hozadéka, hogy „elősegítette a stabilitást és biztonságot a kontinensen”. (Nem ám az, hogy negyvenévi diktatúra után végre kiterjesztette a jogállamiságot és a demokráciát Európa ezen szegletére is.)
Az EU-csatlakozást is mint a „stabilitás és jólét növelésének eszközét” támogatta a V4 - állítja a nyilatkozat, ami később azt is kijelenti,hogy az Európát fenyegető tényezők „közös nevezője, hogy veszélyeztetik a békét, a biztonságot és a jólétet”. Hogy esetleg az EU-ban az alapvető szabadságjogok és demokratikus intézmények is veszélyben vannak – mindez nem lényeg. Ami fontos: a jólét és a biztonság.
A megoldás? Az erő. „Azt akarjuk, hogy az Európai Unió erős legyen, és egy erősebb Európai Uniónak egy erős Visegrádi Együttműködésre van szüksége.” És a zárómondat: a Visegrádi Négyek „dolgozni fognak azért, hogy Európa erősebb, gazdagabb és (itt kicsit kényszeredetten) demokratikusabb legyen”.
A két szöveg világnézete nem is lehetne különbözőbb: az egyik szerint Európa polgárainak egymást kölcsönösen tisztelő, szabad és felelős egyéneknek kellene lenniük; a másik szerint jóltáplált óvodásoknak, akiket vezetőik – mint keménykezű, de vajszívű óvónénik – nevelnek szép nagyra és erősre.
Ez a nyilatkozat fordulópont, mert benne a V4 hivatalosan is megtagadta a ’91-es Együttműködés örökségét, és hitet tett egy baljós erőkultusz mellett. Immár jóval többről van szó, mint Orbán vagy Kaczynski egyéni illiberális ámokfutásáról. Jóval többről, mint a menekültkérdés. A V4 ezzel a nyilatkozattal hivatalosan és szánt szándékkal új oldalra állt az európai történelem színpadán. Lemondott a szabadságról és a demokráciáról a jólét és az erő kedvéért.
Persze teljesen igazuk van azoknak, akik azt mondják, a gyakorlatban a V4 is, Nyugat-Európa is rég lemondott már a ’91-es nyilatkozat értékeiről. Csakhogy egész más a helyzet, ha ezt már nem is szégyelljük, hanem előremutató európai politikaként ünnepeljük.
Ahogy mondtam, az ilyen nyilatkozatok meghatározzák, mit várhatunk az egyes politikai szereplőktől, és miféle politikai cselekvést tarthatunk helyénvalónak mellettük vagy velük szemben. Történelmi tapasztalataink híven és sokatmondóan tudósítanak arról, mit várhatunk olyan vezetőktől, akiknek a jelszava az: „felhizlallak és megvédelek titeket a rosszemberektől, a jogaitok, a beleszólásotok a közügyekbe, a szabadságotok – mindez mellékes”. Most, hogy a V4 ezt közös egyetértéssel a zászlójára tűzte, már azon kell gondolkodnunk, miféle politikai magatartást helyénvaló a továbbiakban a világnak ebben a sarkában.
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod! A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 170 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
Akkor hát lássuk, miről is terelte el tegnap a figyelmet a kopasz-gate.
A keddet ugyanis egyértelműen a kopaszok uralták, akik arra tettek kísérletet, hogy elértéktelenítsék a demokrácia egyik fontos intézményét, a népszavazást. Sérült azonban tegnap egy másik, nagyon fontos, alapvető jog is: a mindenki számára hozzáférhető oktatás is elbukott – megint.
fotó: 24.hu
Másodszor ült össze kedden a kormány által összetrombitált köznevelési kerekasztal (már az első is gyanús volt). Másodszor ültek le a „szakértők”, de most először úgy, hogy senki sem képviselte a diákok és a pedagógusok valódi érdekeit. Kilépett ugyanis a körből a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is, akik két héttel ezelőtt még (vélhetően naiv jóhiszeműségből) úgy döntöttek, részt vesznek az egyeztetésen, hogy legalább lássák, mi folyik ott. A szakszervezet elnöke, Mendrey László azonban hamar beismerte, hogy ez egy hamvába holt ötlet volt, így immár semmiféle hiteles és hozzáértő, nem a kormány által pénzelt és ideológiailag kiművelt szervezet nem ül a kerekasztalnál.
Meg is lett az eredménye annak, hogy ilyen intim körben tárgyaltak egymással az urak és hölgyek.
Palkovics László, az újabban a teljes oktatásért felelős államtitkár például büszkén jelentette, hogy munkacsoportokat alakítottak, akik száz szakembert kerestek meg (tegye már fel a kezét, akit meg is találtak, légyszi), és 150 témát kezdtek el megtárgyalni. Munka tehát van bőven… És az eredmények?
A Klik átszervezését és adósságainak rendezését például megígérték (17 milliárdos adósságról van egyébként szó), de az állami fenntartásból továbbra sem igen akar engedni a szaktárca.
Aztán szó esett arról, hogy a pedagógusok adminisztrációs terheit csökkenteni kell – vicces kijelentésként is értékelhetnénk ezt akkor, amikor épp csak a múlt héten küldött ki a Klik a Teleki Blanka Gimnázium igazgatójának, a február 13-án is felszólaló Pukli Istvánnak egy olyan „csomagot”, amiben még olyan jegyzőkönyveket is kértek tőle, amiket elméletileg nem is kellett soha legyártaniuk (még véletlenül se büntetésből, á dehogy!). Palkovics László szerint ugyanis „az értelmetlen adminisztrációnak nincs értelme.” Köszönjük szépen az államtitkár úrnak az értelmezést. Kérdés, mivel is akarják csökkenteni a bürokratikus terheket, amiket leginkább épp ez a kurzus rótt a tanárokra? Válasz még nincs, hisz egyelőre a retorziók korát éljük.
De még csak nem is ezek az álságosan semmitmondó „bejelentések” azok, amik igazán jelzik: a kormány figyelmen kívül hagyja a pedagógusok követeléseit. Mert az egyetlen, valamirevaló kijelentésük több kárt okoz, mint amennyit egyelőre el tudunk képzelni. A köznevelési kerekasztal ugyanis úgy véli: a 16 évesre levitt tankötelezettségi korhatáron ugyanakkor „nem időszerű” változtatni. A tiltakozó pedagógusok egyik kiemelten fontos követelése viszont épp ez: hogy a tankötelezettség korhatárát állítsák vissza 18 éves korra.
Úgy látszik, ebből (sem) tervez engedni a kormány.
Pedig ha valamiben, ebben nagyon is érdemes lenne hallgatni a tanárokra: elképzelhetetlen károkat okoz ma az, hogy 16 évesen, bármiféle végzettség nélkül egyre többen kerülnek ki az iskolából, hogy a munkanélküliség, vagy a közmunka karjába dőljenek.
Szóval ennyit ér az, amit ma egy pedagógus mond a köznevelési kerekasztal néven csúfolt „szakmai egyeztetés” résztvevőivel szemben.
És a legszomorúbb az egészben az, hogy mindezt még sunyin, más események mögé bújva is teszik: úgy hoznak döntéseket egy legitimnek aligha tekinthető kerekasztalnál ülve az arra nem hivatottak, hogy igyekeznek közben a lehető legkevesebb feltűnést kelteni.
Hogy a kormányt mennyire aggaszthatja a pedagógusok jelenlegi, egyre szélesebb köröket elérő tiltakozás-hulláma, azt talán jól bizonyítja az is, hogy minden erejükkel megpróbálják semmibe venni ezt az egyre erősödő akaratot, mintha nem is létezne.
Pimasz, pökhendi kijelentésekkel próbálják a közvéleményre ráerőszakolni azt a nézetet, miszerint a pedagógustiltakozás nem szól másról, mint a béremelés kikényszerítéséről (tegyük hozzá, joggal követelhet ilyet minden, a közoktatásban, hovatovább a közszfrérában dolgozó ember), miközben ennél jóval mélyebb, rendszerszintű változásokat sürget a szakma, elsősorban a felnövő generációk érdekeit figyelembe véve.
„Nem érdekel engem a tiltakozás, én meg vagyok elégedve a magyar oktatással” – ezt viszont már Fekete György mondta a minap. Ő maga, mint az MMA feje nem vesz részt a kerekasztalban (apró örömök az életben!), de cserébe delegált maga helyett mást (hogy mégse legyen olyan szép a helyzet…). És még így is meg kell állapítanunk: a köznevelési kerekasztal megcsúfolása mindannak, amiért jelenleg több tízezer pedagógus, szülő, gyerek és megannyi, őket, az ő érdekeiket támogató ember követel a kormánytól. Talán ideje lenne végre meghallani.
Nyilvánosságra került időközben az a megállapodás-tervezetet, amelyet a kormány juttatott el a hétvégén a pedagógusok sztrájkbizottságának. Ebben kitérnek többek között az állami intézményfenntartás kérdésére, a pedagógusok munkaidejére, az adminisztráció csökkentésére és néhány tartalmi, a tananyagot érintő kérdésre is. Csakhogy ebben sincs sok köszönet. Egyrészt például a tartalmi átalakítás szakmai koncepciójának kidolgozására és elfogadására kitűzött határidő december 31, ami jól mutatja, időhúzásra játszik a kormány, hisz addig bármi megtörténhet. Másrészt egyértelműsítették, hogy a pedagógusok követeléseivel nem kifejezetten kívánnak érdemben foglalkozni. Ebben is jelzik ugyanis: csak és kizárólag akkor lesz indokolt a tankötelezettség korhatárának felülvizsgálata, amennyiben a végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya szignifikánsan növekedne 5 év távlatában. Ez már csak azért is tragikusan szomorú kikötés, mert a korábbi évekhez képest szignifikánsan nő a korai iskolaelhagyók aránya – de ha még éveket várunk, újabb és újabb gyerekek élete megy tönkre.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke jelezte: a pedagógusok sztrájkbizottságának határozott szándéka a megegyezés a kormánnyal, de a 25 pontos követelésükre adott minisztériumi megállapodás-tervezet egyelőre "nem ebbe az irányba mutat".
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod! A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 170 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
Ennél nevetségesebb időpontban nem is jelenthette volna be Orbán Viktor az uniós menekültkvótákról szóló népszavazást. A bejelentés kíméletlenül rávilágít, mennyire a politikai marketing eszközeire korlátozódik a Fidesz kormányzása. A cél pedig egyértelmű: elterelni a figyelmet az oktatás és az egészségügy gondjairól, illetve a tegnapi akcióról, ami finoman szólva is gúnyt űzött a népszavazás intézményéből.
Létrákkal és plakátokkal felszerelkezve érkeztek dél körül aktivisták a Nemzeti Választási Iroda épületéhez, ahol az épület ajtaján, falán és ablakain körülbelül 20 plakátot helyeztek el. A plakátokra, amelynek betűtípusa megegyezett a kormányzati kommunikáció plakátjaival, az alábbi szöveg van írva:
A közigazgatási reformok jegyében, a további rendbontásokat elkerülése érdekében a hivatalt bezártuk. A demokrácia szünetel.
Az aktivisták a tegnapi incidensre reagáltak, amikor is 10-15 izmos fiatalember (köztük a Fidesz-alelnök Kubatov Gáborhoz köthető Fradi Security legalább két alkalmazottja) elállta az MSZP-s Nyakó István útját, hogy elsőként beadja a vasárnapi zárvatartásról szóló népszavazási kérdését. Így elsőként egy korábbi fideszes alpolgármester felesége és Kubatov Gábor titkárának osztálytársa adta be a kezdeményezést, hasonlóan a korábbi esetekhez, amelyekben sosem indult el a népszavazási aláírásgyűjtés. Az aktivisták között feltűnt Gulyás Márton, a Slejm nevű Youtube-műsor készítője, a Krétakör korábbi ügyvezetője is.
A rendőrség a tegnapi nappal szemben ma kiérkezett. Közben az aktivisták leszedték a Nemzeti Választási Irodát jelző táblákat, a rendőrség igazoltatta az aktivistákat, majd elengedték őket. Gulyás Mártont pedig előállították rongálás bűncselekménye miatt az V. kerületi rendőrkapitányságon.
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod! A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 170 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
A Fidesz azt állítja, semmi közük nincsen azokhoz a kopasz fiatalemberekhez, akik közül többen a párt alelnöke által vezetett Ferencváros biztonsági cégében, a Fradi Securityben dolgoznak. Azt is állítják, nincs közük ahhoz a nőhöz, aki a kopasz fiatalok segítségével megelőzte az MSZP szóvivőjének, Nyakó Istvánnak a kérdésbeadását. Sőt, azt is állítja a Fidesz, nincs közük a korábbi kérdésbeadásokhoz sem, amik mind furcsa körülmények között gáncsolták el az MSZP vasárnapi zárvatartásról szóló népszavazási kérdését, hogy aztán ezekből a kérdésekből soha ne írjanak ki népszavazást.
K. Tibike, aki ma reggel a választási irodában megjelent csapat vezetőjének tűnt, Facebook-profilján több fotón is együtt szerepel egy bizonyos Sz. Ferenccel. Sz.Ferenc a Fidesz-székház elfoglalásakor sietett önkéntesen a Fidesz segítségére, és sokáig a Kubatov Gábor által igazgatott Ferencváros Fradi Security nevű biztonsági csapatát vezette.
Egy másik fotón K. Tibike és egy másik fiatalember a Fradi Security biztonsági őreként pózol.
Sz. Ferenc korábban 10 évet ült emberölésért, ezután vette magához a Fidesz jelenlegi alelnöke a Fradiba, ő lett a labdarúgócsapat biztonsági cégének a főnöke. Erről a posztról idén áprilisban távozott. Fontos megjegyezni, hogy bár a Fradi Security a Ferencváros biztonsági cége, az NVI-ben előkerülő alviláginak tűnő figurákat nem szabad összemosni a Ferencváros szurkolóival, mivel nekik a mostani ügyhöz semmi közük, többségük pedig tiltakozik a Kubatov vezette Ferencváros működése, például a pályán kötelező vénaszkenner, a Fradi Security és Sz. Ferenc személye ellen is.
Sz. Ferenc a Fidesz székház elfoglalásakor: Fotó: Átlátszó.hu
Sz. Ferenc és K. Tibike csapatfotói. Középen Tibike, tőle jobbra Feri.Fotó: K. Tibike facebook
K. Tibike mint Fradi Security alkalmazott, és ugyanő az NVI-ben. A tetoválás megegyezik az előző képeken lévővel.
Az eset érdekessége az, hogy bár a fotók Sz. Ferenc Fradiból történt elbocsájtása előtt készültek, de bőven a Fidesz-székház foglalás után. Persze ez még nem bizonyítja, hogy a Fidesz vagy Kubatov Gábor küldte oda a verőlegényeket ma az NVI-hez, de ugyebár a Fidesz-székháznál is maguktól mentek oda az úriemberek.
Az MNO szerint a Fradi stadionjához mentek a történtek után:
Az MNO információi szerint nem sokkal dél után a Groupama Aréna parkolójában tűnt fel a választási irodát elhagyó kopaszok egyike, több társával, közülük ketten végül beültek a kávézóba. Olvasónk elmondása szerint egyikük szinte dicsekedett a vele lévő férfinek, hogy nyilatkozott a médiának, „és azt mondtam el, amit kellett. hiba nélkül”, „van egy boltom és ezért akartam kérdést feltenni, de hát beelőztek.” Ezután nagyot nevetett, majd társának telefonon mutatta, hogy valaki lenácizta a Facebookon. Ezt követően kaptak egy telefonhívást, aminek hatására villámgyorsan távoztak a kávézóból. Vajon ki telefonálhatott?
Cikkünk az NVI-ben történtekről:
Amikor ma reggel a Fradi Security biztonsági emberei, feltehetően a kormánypárt megbízására, erőszakkal gátolták az...
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod! A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 160 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
„Magyarországon egyáltalán nem nehéz népszavazást tartani, főleg azon országokhoz képest, ahol például nincs népszavazás” - mondta két hete Patyi András a Nemzeti Választási Iroda vezetője, és igaza is van. Például ahol nincs népszavazás, ott nem állják el kigyúrt bőrfejűek az ellenzéki pártok képviselőinek útját, hogy Mari néni előtt (aki a kopaszokat felbérelte, mert ugye az semmiképpen sem lehetett a Fidesz) adják be a vasárnapi népszavazásról szóló ívet.
Fotó: Átlátszó.hu
Fotó: K. Tibike facebook
