Az újonnan kiszűrt HIV-pozitívok száma ugrásszerűen nő, az egészségügyi kormányzat semmit nem csinál, és visszautasítja a szakcivilek bevonását. Sok orvos nem ért a betegséghez, van olyan szemész is, aki megijed a HIV-státuszú páciensétől. Nincs elfogadott egészségügyi stratégia a helyzet kezelésére, civilek saját erőből végzik el az állam feladatait.
A múlt kedden a Nemzeti Választási Iroda portáján (a kiváló törvényi környezetnek köszönhetően) kialakult rövidtávfutási verseny legalább indokolttá teszi, hogy a fiatalok közoktatásban eltöltött értékes perceiket lépcsőzéssel és padugrással töltsék. Hiszen a jövőben talán erre lehet számítani minden hivatalos ügyintézésnél.
Eddig csupán Soros György, a kommunisták, az ellenzék és az idegen erők álltak az oktatási rendszer szörnyű állapotáért tiltakozók mögött, de most új szintet lépett a Fidesz szónokaként, napirend előtti felszólalásra emelkedő Németh Szilárd rezsibiztos. Szerinte ugyanis a szakszervezeteket az ellenzéki pártok bujtják fel, akik túszul ejtették az iskolákat (aha, a KLIK, a tankerületi igazgatók, a Fidesz által kinevezett igazgatók, a köznevelési törvény nem), és felhasználják a szülőket és gyerekeket a mocskos céljaik elérésben. És folytatja is a rezsibiztos:
„ebben semmi sem drága, semmi sem szent. Ugyanúgy gátlástalanul tolják maguk előtt a gyermekeket, ugyanúgy felelőtlenül használják a kiskorú tanulókat pajzsnak, mint az Európát lerohanó illegális bevándorlók.”
Az elmúlt hetekben a közoktatásban zajló (egyelőre még csendes) tanár-diák lázadás sok mindenről szól: a központosítás (KLIK) rendszert megbénító rugalmatlanságától kezdve, a tanítás szabadságának hiányán keresztül, a diákokat megnyomorító óraszámokig sorolják a tiltakozó tanárok, diákok és szülők a problémákat. A legkevésbé a bérekről szól ez a küzdelem, pedig az adatok fényében szólhatna akár arról is. Hogy mást ne mondjunk, az OECD-országok közül 7 év alatt hazánkban csökkent a legnagyobb mértékben a tanárok bére.
Sok mindenről szól tehát a pedagógusok erős társadalmi támogatottsággal rendelkező „lázadása”. Amiről viszont nem szól, az a tanári-tanítói bérek kérdése. Annak ellenére sem szól erről, hogy a Fidesz, Orbán Viktorral az élen, mindent elkövetett annak érdekében, hogy úgy tűnjön, „ezek” már megint több pénzt akarnak.
A kormány pechjére a tiltakozók által megfogalmazott követelések csupán a segítő és a technikai személyi állomány számára kérik a bérek rendezését, a tanárok maguk számára nem követelnek magasabb fizetést. Vajon ez azt jelenti, hogy a második Orbán-kormány által 2013-ban bevezetett életpályamodell és az ezzel járó béremelés rendbe tette volna az ágazati béreket? Távolról sem!
Az alapbér megemelésével egyidőben megszűnő helyettesítési és túlóradíjak miatt az emelés hatása számos esetben elenyésző maradt. Míg a béremeléssel párhuzamosan növekvő egyéb terhelések miatt az egy munkaegységre jutó bér nem, vagy alig növekedett. A 2013-as béremelés még akkor sem tekinthető jelentősnek, ha a fenti negatív hatásoktól eltekintünk. A pedagógus átlagkereset ugyanis olyan mértékben csökkent hazánkban az elmúlt évek során (reálkereset), hogy a csökkenés hatását egyetlen intézkedéssel nem lehet, és nem is lehetett volna megszüntetni. A 2012-es átlagkereset a 2005-ös bérnek mindössze 71 százalékát érte el. Ennél még a súlyos válsággal küzdő Görögországban is kisebb mértékű volt a csökkenés az adott időszakban, az OECD-átlag pedig emelkedést mutatott.
forrás: OECD - BF
A pedagógusbérek rendezettségéről beszélni tehát nem kevés cinizmusról árulkodik. A szellemi foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresetének ágazati bontása azt mutatja, hogy az oktatásban az átlagkereset (268 589 Ft/hó) még mindig jócskán elmarad nem csupán a versenyszférában foglalkoztatottak átlagkeresetétől (351 600 Ft/hó), de a keresetek nemzetgazdasági átlagától is (306 422 Ft/hó).
forrás: KSH - BF
Akkor sem látunk mást, ha azt vesszük szemügyre, hogy hogyan alakul a pedagógusok jövedelme a hasonló képzettségű dolgozók jövedelméhez képest hazánkban és más országokban.
forrás: OECD - BF
Az OECD-statisztika szerint 2013-ban a tanárok keresete a hasonló képzettséggel rendelkezők keresetének csupán 61 százalékát érte el Magyarországon. Ennél rosszabb helyzetben csupán a cseh és a szlovák pedagógusok vannak. A relatív bérarány jól mutatja a tanítói-tanári szakmák alulértékeltségét a más, szintén felsőfokú végzettséget igénylő szakmákhoz képest..
Ezen a helyzeten eddig az életpályamodell sem volt képes változtatni.
Mindezek ellenére a pedagógusok jelenleg nem magasabb béreket, hanem nagyobb önállóságot, autonómiát, tanítási szabadságot és tananyag-reformot követelnek. Nem a bérüket akarják feljebb tornázni, hanem az ellen a rendszer ellen lázadnak, amely gúzsba köti a tanárt és a diákot, amely megakadályozza, hogy Magyarországon magas színvonalú oktatás, tudásátadás folyjék a közoktatásban.
A pedagógusok harca nem bérharc – bár akár az is lehetne –, hanem a mai gyerekek, a felnövekvő generáció iskolázottságáért, tudásáért folytatott küzdelem.
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 176 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
Még mielőtt belekezdünk a matek- és statisztikaórába, valamit nagyon fontos leszögezni. A mai napon bárki bárhogy döntött, bement az iskolába kockás ingben vagy anélkül, vagy nem ment be, ezért a döntésért nem hibáztatható. Aki utólag okoskodva lefideszesezi, leemeszpésezi a másikat, politikai pedofíliával vagy a gyerek jövőjét illető nemtörődömséggel vádolná a szülőket, az a lehető legrosszabbul járna el. A mai demonstráció lezajlott, méghozzá nem várt részvétel mellett, most a kormány dolga, hogy végre figyelembe vegye a követeléseket, a tiltakozók dolga pedig az, hogy készüljenek a március 15-ei gigademonstrációra, és tovább gyakorolják a nyomást. A mi dolgunk pedig az, ha a témáról akarunk vitatkozni, hogy a közoktatás állapotáról vitatkozzunk, és arról, mit kell tenni, hogy jobban működjön az oktatás.
A Kettős Mérce a nap folyamán folyamatosan feldolgozta a “Nem leszünk suliban” Facebook-eventbe érkező, önbevalláson alapuló részvételi számokat. Ennek alapján 16:45 perckor azt tudjuk mondani, az ország körülbelül 47 ezer osztálya közül 650-ből rendelkezünk önbevalláson alapuló számokkal. Eszerint az ezekbe járó 17552 diák közül, 5561 ment be ma az iskolákba, miközben a diákok 68,32 százaléka valamilyen okból ma hiányzott az iskolából. Ha ezt az arányt országos szintre vinnénk, az 800 ezer távol maradót jelentene, de ez egy hamis adat lenne. Amit biztosan tudunk, hogy legkevesebb 12 ezer diák nem ment be ma iskolába, de ez a szám csak akkor esik egybe az összes távol maradóéval, ha a magyarországi közoktatás iskolái közül a maradék 98,6%-ban mindenki bement volna.
Azt tudjuk, miként torzítanak az adataink. Tudjuk, hogy ezek a számok önbevalláson alapulnak, tehát viszonyszámok, és felülreprezentáltak benne azok az iskolák, ahol erősebb volt a tiltakozási szellem, hiszen ők írják be nagyobb eséllyel, hányan vettek részt a tiltakozásban (egyébként az adatsorban sok teljes létszámú osztály is szerepel). Területileg a minta nem torzít nagyon, mert csupán az iskolák 20%-a budapesti, és számos kis településről is érkezett eredmény. Arra nincsen adatunk, hogy a beérkezett iskolák közül mennyi a középsuli, és mennyi az általános iskola, mennyi a gimnázium és mennyi a szakintézmény.
Azt is látjuk, hogy míg az első 102 beérkező osztálynál 75%-os volt a távol maradók száma, 500 osztály adatai után már csak 70, míg 650 után már csak 69%. Ebből azt a következtetés tudjuk levonni, hogy a mintába érkező további iskolák között feltehetően egyre kevesebb lesz a masszívan tiltakozó osztály, és egyre több a tiltakozásban vegyesen részt vevő.
De ha még órási is az eltérés, a leginkább tiltakozó osztályok, és a legkevésbé tiltakozók között, ha a teljes átlag csupán 10%-ra jön is ki, akkor is 120 ezer távol maradó diákot kapunk. Az eddigi adatok szerint viszont jóval 10% felett lesz a hiányzók átlaga, így a módszertani hibákkal, influenzajárvánnyal együtt is ki tudjuk jelenteni, hogy 100 ezernél jóval többen tiltakoztak ma.
Mai percről-percre közvetítésünket itt olvashatjátok:
Több helyen is teljes osztályok tiltakoznak a közoktatás állapota ellen, de az iskolák többségében csak a gyerekek egy r...
Közzétette: Kettős Mérce – 2016. február 29.
De még egyszer: ezek statisztikailag nem pontos adatok, nem hivatalos számok, csupán egy becslésről beszélünk, és mivel nem állnak rendelkezésünkre a megfelelő tények, nem is tudunk minden szempontot számba venni, de azt elmondhatjuk, hogy saccra legkevesebb 100 ezer, legtöbb 2-300 ezer diák csatlakozott a mai tiltakozáshoz.
És akkor még pár szó. A tiltakozások kapcsán elhangzott ellenérvek legtöbbje az, hogy csak lógni akarnak a gyerekek, ne vigyük be a politikát az iskolába, és azok a további érvek amelyek nem tekintik cselekvőnek a gyerekeket, vagy olyannak, akik saját életükre vonatkozóan ki tudnának állni valamiért.
Ha egy gyerek lógni akar, azt megteheti más napon is, a mai nap ugyanúgy igazolásköteles volt, mint a többi. A legtöbb családban a facebookos posztok tanúsága szerint gyerekek és szülők megbeszélték a részvételt, és ezután döntöttek, vagy a tiltakozás mellett, vagy a kockás ingben bemenetel mellett, vagy egyszerűen csak bementek, mintha mi sem történt volna.
A politika ott van az iskolában, mert az életünk része, meg lehet próbálni kizárni az életünkből, de akkor is ott van az adózásban, a kenyér árában, az oktatási rendszer minőségében. Ahogy bejön a közösségi vagy más médiából, az otthoni beszélgetésekből, az utcai plakátokból. Megpróbálhatjuk eltiltani a gyerekünket a politikától, de az pont annyira sikeres lesz, mint a vízből kivenni az oxigént, egyszerűen azért, mert az életünk része. Az iskolában való politizálásnak két lehetősége van, vagy a vakszerencsére bízzuk, hogy a gyerekek adott esetben a tanárokkal közösen lerendezik nem kontrollált körülmények között, vagy kereteket adunk neki, hogy ne a gyűlöletkeltés, a pártpolitikai rémségek mentén jöjjön be az iskolába, hanem érvek, ideológiák, gondolatok mentén. A rendszerváltás utáni magyar politika egyik legnagyobb hibája volt, hogy kitiltotta az iskolából a politikát, a társadalom megismerését, és ezzel nem készített fel generációkat a normális politizálásra, politikai döntésre.
Akik attól félnek, hogy a gyerekek belekeverednek valami gyanúsba, a mai események kapcsán, nem is tévedhetnének nagyobbat, ugyanis a tiltakozás kulturált formáját tanulják ma meg, az egyéni és közösségi érdekérvényesítés egy olyan módját, ahol nem az erőszak, hanem a szelíd ellenállás dönt. Ha az előző generációk megkapták volna ezt az ajándékot, biztos máshogy alakul az elmúlt 10 év magyar politikája.
És bármennyire hihetetlen is, a gyerekek tudnak dönteni, főképp a középiskolások. Nem gondolhatjuk azt, hogy a 18 éves korában szavazni menő gyerek a születésnapján éjfélkor kap jogot a saját életét érintő társadalmi-politikai folyamatokba való beleszólásra. Ne nézzük le a gyerekeket, főleg ne egy olyan témában, ahol sokkal több tudással rendelkeznek saját sorsukról, mindennapi közösségükről, mint egy átlag állampolgár. A közoktatási rendszer az ő bőrükre, az ő jövőjükre megy ki, ezért joguk van tiltakozni, és nekünk kötelességünk meghallani a szavukat.
A mai nap végén mindenki azzal teszi a legjobbat, függetlenül attól, hogy részt vett vagy nem vett részt a tiltakozásban, ha leül a gyerekével, és normálisan értelmesen, az ellenérveket is elmagyarázva végigveszi, mi is történt most valójában. Ha ez megtörténik, akkor függetlenül attól, hogy hányan mentek ma el, hogy egyetértünk-e a tiltakozással, már jól jövünk ki ebből a napból.
Aki pedig tiltakozni akar, az március 15-én csatlakozzon a pedagógusok tüntetéséhez Budapesten a Hősök teréről a Kossuth térre, vagy szervezzen tüntetést a saját városában!
Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 176 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
Szülők hirdettek meg tiltakozást Nem leszünk suliban néven február 29-re, hogy így tiltakozzanak a köznevelés áldatlan állapotai miatt. A csordogáló információk szerint vannak olyan helyek is, ahol senki nem ment be a diákok közül, de többségében csak az osztály egy része hiányzik az iskolákból.
Írd meg nekünk, nálad mi a helyzet. A teljes osztály bent van, vagy csak pár ember hiányzik? Kíváncsiak vagyunk a véleményedre is, te miért nem vagy miért veszel részt a tiltakozásban. És ha nem mentetek be, mit csináltok suli helyett? Küldj képet és szöveget az info@kettosmerce.hu címre, vagy írj nekünk a facebookon.
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 176 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket
19:58 Ilyen transzparenseket csináltak ma a Radnóti diákjai:
A Radnóti Gimnázium néhány diákja ma iskola helyett aktivista workshop-on vett részt és ezeket a gyönyörű transzparenseket készítette az Aurórában#nemleszeksuliban
Közzétette: Auróra – 2016. február 29.
19:18 Értékelésünk a mai napról
Számos iskolában ürültek ki az osztályok, a fővárosban, vidéken de kistelepüléseken is, a diákok és a tanárok közös...
Közzétette: Kettős Mérce – 2016. február 29.
18:39 Bár a KLIK azt állítja nem kértek be számokat, a mai akció részvételéről az iskolákból, a 444 két forrásból, és mi is három különböző forrásból úgy értesültünk kért a KLIK ilyen számokat az iskoláktól. A minisztérium szerint egyébként a diákok döntő többsége ma iskolába ment. Ez csak azért érdekes, mert 1 millió 200 ezer diákról beszélünk, és ennek a fele ugye 600 ezer, tehát még a döntő többség mellett is 1-2-3-4 százezer diákról beszélünk aki ma nem ment iskolába, ha pedig van számuk amit nem hoznak nyilvánosságra annak nyilván oka van.
18:16 a Számok alapján Pécs járt élen ma a tiltakozásban, úgyhogy ide is rakjuk egy pécsi diák olvasónk levelét:
Sziasztok!
17:26 Ellenzéki pártok egy mondatban:
Az LMP szerint a pedagógusok, a szülők és a diákok határozott kiállása hozhat érdemi javulást az oktatásban, a kormány ugyanis csak úgy tesz, mintha meghallgatná a problémákat, de érdemi lépésekre nem hajlandó.
Az MSZP szerint a gyermeket a középpontba állító új közöktatási törvényre van szükség, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) pedig meg kell szüntetni.
A PM szerint végre "felébredtek" az emberek, és megértették, hogy nem tűrhetnek tovább, ha a hatalom az ő és a gyerekeik életével játszik. Tordai Bence nagyra értékelte, hogy a mozgalom nem hagyja megosztani magát, kölcsönös a szolidaritás a tanárok, az ápolók, a szakszervezetek, a diákok és a szülők között.
17:24 A Fidesz szerint ma a szocialisták tiltakoztak. Mi nem úgy láttuk.
A Fidesz szerint a gyermekeket és a pedagógusokat nem szabadna felhasználni politikai akciókhoz, mint azt a szocialisták teszik. A pedagógusok ma minden támogatást megkapnak a kormánytól, béremelésükre eddig 234 milliárd forintot fordítottak, és a javaslataikat szem előtt tartva megkezdődik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) átalakítása. - áll a Fidesz közleményében
17:22 Voltak különös okai a mai távolmaradásoknak
Nem mindenki tiltakozott ma, aki nem ment be az iskolába, a fotón lévő igazolás szerint például volt aki gyikká vá...
Közzétette: Kettős Mérce – 2016. február 29.
16:20 A Kecskeméti Főiskola Tanítóképző karán is volt ma szolidaritási demonstráció a közoktatásban tiltakozókkal.
16:11 A KLIK nem kért be pontos számokat, így nem számolják a hiányzó gyerekeket. Mi pletykákból egyébként mást hallottunk, ha önnek is van információja arról, hogy egy iskolában számolják, nyilvántartják ki, vagy hányan nem mennek, illetve mennek be a suliba, mindenképpen írjon nekünk az info@kettosmerce.hu címre.
15:15 A magyar közoktatásban jelenleg 1 millió 191 ezer 513 gyerek tanul az Oktatási Hivatal adatai szerint. Ha átlagosan 25 fős osztályokkal számolunk az 47660 osztály. Eszerint pedig nem reprezentatív önbevalláson alapuló kutatásunk szerint a magyar közoktatás osztályainak 1%-ról tudunk eredményt mondani.
495 osztály önbevalláson alapuló adatai után azt tudjuk mondani, 13736 gyerek jár ebbe a 495 osztályba. Ebből 4046-n mentek be ma iskolába, ami a tanulók 29,46%-a. 9690 diák nem ment be ebben a 495 osztályban ma iskolába, ami osztályonként 19 fő, ez a tanulók 70,54%-a. Ha ebből kívánunk a 100%-ra vonatkozó statisztikát levonni, mindenképpen hazudunk, mert nem kapunk pontos eredményt, de ha a 495 osztályra vonatkozó számok, türköznék az országos számokat az azt jelentené, hogy 840 ezer diák nem ment ma iskolába. Ez a szám persze nem valós, de azt biztosan tudjuk állítani, több százezer diák ma nem ment be az iskolába.
14:55 Az Eduline érte el az eseményt szervező Puskás Krisztinát:
„Sokkal többen hiányoznak, mint a Facebook-on jelezték! Nem számháborúzni akarunk, de döbbenetesen sokan csatlakoztak és maradtak távol. Csak néhány példa:
Szentendre: az egyik iskola szinte teljesen üres
Sopron: két iskola ürült ki
Érd: egy iskola üres
Szeged: több iskolában hiányoznak egész osztályok
Orosháza: pár fő ment csak be az egyik osztályba
Pécs: üres, illetve több osztályban csak néhány gyermek van bent
Monor: egy gyermek ment csak be az egyik osztálybaBudapest: rengeteg üres, vagy alternatív programot szervező iskola, hiányzó osztályok sokasága."
14:51 A szentendrei Móricz Zsigmond Gimnáziumban ma csak egy diák ment be a suliba, ő is csak azért, hogy a TV2 interjúzzon vele.
14:30 Már 366 osztályból van adatuk. nyilván ez nem adja vissza pontosan az országos, teljes számokat, de a 366 osztály 9902 diákjából , 2951 jelent meg ma az iskolában, ez a diákok 29,8 százaléka. 6951-en nem mentek be ma ami 70,2 százalék. Emlékeztetőül 250 osztály feldolgozása után ez a szám 70,8 volt, tehát az új adatok türkében nem nagyon változott a szám.
14:26 Főszerkesztőnk gyors értékelése:
Bevallom én azt hittem ez a mai ne legyünk a suliban nap be fog fuccsolni, a szülők nem tudnak mit kezdeni a...
Közzétette: Jámbor András – 2016. február 29.
13:57 Szolidárisak az ELTE diákjai:
Fél egykor az ELTE BTK több mint 100 tanulója, és oktatója vonult kockás ingben az egyetemen, hogy kimutassák szolidá...
Közzétette: Kettős Mérce – 2016. február 29.
13:26 Eddig 250 osztályból dolgoztunk fel adatokat az ország minden pontjáról. Eszerint ebbe a 250 osztályba 6788 diák jár, akik közül ma 1989 ment be iskolába, ez a diákok csupán 29,3%, ami azt jelenti 70,7%-a a diákoknak nem ment be az iskolába a vizsgált 250 osztály alapján. A vizsgálat persze önbevallásos és nem reprezentatív, de számos olyan osztály is szerepel az adatsorban, ahol a teljes osztály bent volt ma az iskolában.
13:06 Legjobb igazolás ever:
13:04 A Studió K színházban ma gyerek megőrzés van, és a színház ajtaját, a gyerekek rajzaival, követeléseivel dekorálták ki. Galériánk:
12:45 "Esztergom, József Attila Általános Iskola: a tanulók kb 60%-a bent van. Az én gyerekem is, és ez így van rendjén." - írta olvasónk.
12:43 Budapesti Általános Iskola ma reggel:
12:10 Van aki ma is jóra tanítja a gyerekeket.
11:58 102 osztály adatai után az derül ki, hogy 25%-a volt bent a diákoknak ma az iskolában, ebből 12 olyan osztály volt, ahol senki nem volt bent. Vidéki és pesti iskolák között nincs számottevő különbség a számok alapján, és még mindig a baranyai oktatási intézmények vezetnek az összesítések szerint. (az eredmények továbbra sem reprezentatívak)
11:38 A budapesti Radnóti Gimnáziumban, ma bementek a tanulók, de fórumot tartanak a közoktatás problémáiról.
11:28 45 osztályról találtunk eddig létszámjelentést a közösségi médiában és a sajtóban. Természetesen ez a szám nem reprezentatív, de ebben a 45 osztályban a gyerekek mindössze 28 százaléka van ma suliban. Pécsen még ennél is kevesebben mentek be az 5 osztályba aminek az eredményeiről tudunk ott 15%, ez az arány.
11:07 Volt olyan osztály Budapesten amelynek a fele bement a suliba, a fele otthon marad, de akik bementek azok is kockás inget húztak.
11:05 Van aki így oldja meg a tanulást ma:
11:00 A srácoknak nem volt több igazolható órájuk, így ők az iskolából szolidaritanak:
10:54 „20 fős osztályba járok, ma egyedül vagyok bent. Reggel fél 9-re jöttem, az osztálytermem üres volt, az igazgató körbejárt megszámolni, hányan vagyunk. Így az van, hogy ma 11-ig van tanítás, az első három óra után haza lehet menni. Addig beszélgetünk, társasjátékoztunk” – írta Fejér megyéből egy diák az Index információi szerint.
10:51 Szintén Pécs, kereskedelmi szakközép: 4/26 és 7/17
10:44 Pécsen elég komolyan vették a dolgot. Leőwey Klára Gimnázium, 12/b: ketten vannak bent a 34-ből
10:42 Pécs, ANK, 12/a: 23 diákból senki sem ment be
10:18 Pukli István a Teleki igazgatója azt mondta a 24.hu-nak, sokan hiányoznak, de ő mint igazgató egyébként annak örül, ha a gyerekek bejárnak az iskolába. A 24.hu szerint a budapesti Eötvösben a többség bement az iskolába, egyébként információnk szerint az igazgató korábban erre kérte a szülőket és a diákokat.
10:17 Budapesti középiskola, ahol két diák van bent az osztályban:
10:17 Egyelőre úgy tűnik, inkább a vidéki iskolák tiltakoznak, vagy csak onnan jönnek hírek.
10:16 Szolnoki szakközép 12/a-jában 0 diák ment be az iskolába
10:14 "A szekszárdi I. Béla Gimnázium egyik 10. osztályos tanulója azt írja, ma ő sem ment suliba, ebbe szülei beleegyeztek. A 23 fős osztályból csak 4-en vannak bent, az egész évfolyamon kevesebben vannak, mint egy osztály létszáma." - HVG
10:12 Egy szülő jelezte: náluk már pénteken is tartott a nem bemenés, akkor 12-en voltak bent a 28 fős osztályból, de nem a politika, hanem az influenza győzött.
10:02 Egy Óbudai általános iskolában olvasónk szerint az osztályban a szülők előre megbeszélték, így senki se ment be.
9:50 Pécsen egy gimnáziumban és egy általános iskola alsó tagozatán is 40% alatt a megjelentek száma.
9:30 Központi jelzés hiányában nem nagyon tudjuk, mennyire sikeres a tiltakozás, de jelzésértékű, hogy Baján és Ózdon két iskolában, és Győrben, illetve Tiszakécskén is van olyan iskola, ahol egy-egy osztályban kevesebb mint 10 diák van jelen.
Szép lassan érkeznek a hírek a #nemleszunksuliban napról. Van ahol senki se ment be, van ahol az osztály fele hiányzik, és nyilván olyan is ahol mindenki bent van. Nálatok mi a helyzet?
Közzétette: Kettős Mérce – 2016. február 29.
Kaisinger András végzős középiskolás diák a facebookon írta meg, miért csatlakozik hétfőn a Nem leszek suliban naphoz. András a NYME Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 12/C-s diákja, szövegét engedélyével közöljük újra.
A fotó csak illusztráció. Fotó: Tuba Zoltán/Origo
Kedves Barátaim! Hétfőn nem megyek iskolába.
Nem azért, mert lógni szeretnék - a hét legkönnyebb napja ez az én esetemben.
Nem is azért, mert vicces vagy menő dolognak tartanám azt, hogy ebben az országban a kisembernek ilyesmihez kell folyamodnia ahhoz, hogy meghallják a hangját.
Ez az ügy ugyanis egészen másról szól.Azért maradok távol, mert a valóság ismeretében ez az egyetlen felelősségteljes döntés, amelyet tanulóként meghozhatok.
A magyar pedagógusok túlterheltek. Pont.
A magyar diákok túlterheltek. Pont.
A magyar oktatásra egyre kevesebb pénzt fordítanak. Pont.
A magyar oktatás színvonala zuhanórepülést ír le. Pont.
A magyar oktatás mindenre megtanít, csak az életre nem. Pont.
A magyar oktatás romokban hever. Pont.Pontosan: a magyar oktatás megmentése azonnali és radikális reformokat kíván.
Még pontosabban; követel.Vannak, akik azt mondják, foglalkozzanak ezzel a döntéshozók. És most kifejezetten ez fog történni - az igazi döntéshozók karolják fel a kérdést; a tanárok és a diákok közösen mondanak ítéletet az általuk működtetett, de mások által megalkotott erodálódó gépezetről, amely ellehetetleníti őket a munkavégzéstől. És ami még nagyobb aggodalomra ad okot; ellehetetleníti a jelenlegi és leendő fiatalok százezreit, sőt, millióit attól, hogy az őket alanyi jogon megillető minőségi oktatásból részesedjenek.
Nem kevés forog kockán. Ez nem játék. Az egész ország, milliók jövője a tét.
Talán, de csak talán; lehetséges, hogy ez megér egy nap tiltakozást. Talán megérdemli a magyar nép, hogy visszakapja a reményt, egy szebb és boldogabb, tudásalapú Magyarország eljövetelébe vetett hitét.
Talán.Hétfőn nem megyek iskolába. Tanulni fogok - ezúttal otthon.
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 176 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
Mustó Péter jezsuita atya családjával 1944 végén menekült Németországba. Mészáros Márti és Somogyvári Zoltán vele készített interjújában mesél meneküléséről, a menekült-lét közvetlen tapasztalatáról, és arról is, mit kíván meg az egyetemes emberi felelősség a háború elől menekülő emberekkel szemben. A Jezsuita Menekültszolgálat oldalán megjelent szöveg szerkesztett és rövidített változatát olvashatjátok.
(Fotó: Poppy Phelps)
Érdekes levelet kapott kézhez egy pedagógus, péntek este 9-kor. Az iskolája igazgatója küldte, egyrészt figyelmeztetve benne őt is, és minden kedves tantestületi tagot is arra, ha február 29-én esetleg előfordulhat olyan, hogy néhány gyerek nem megy be az iskolába. Ámde az igazgató arra is felhívta a figyelmet: ha ilyesmi történik, az osztályfőnökök dolga lesz, hogy ezt lepapírozzák. Bár nem írta mellé, hogy ő mossa kezeit, csatolt egy levelet, mintegy indoklásként, a sajátja mellé.
Vannak, akik semmi kivetnivalót nem találtak abban, ahogy Erdősi néni beadta a népszavazási kezdeményezését a szimpatikus úriemberek gyűrűjében. Nekik nincs mit mondanom. Viszont vannak, akik nem értik, hogy miért nem mindegy, hogy kinek a kérdését hitelesíti a Nemzeti Választási Bizottság. Ők azzal érvelnek, hogy teljesen lényegtelen, adott tárgyban kinek a kezdeményezése alapján szavazhat a nép. Pedig nem így van, röviden indoklom, miért.
