Az Európai Bizottság nemrég új fehér könyvet mutatott be, amelyben a következő évtized Európát érintő főbb kihívásait és lehetőségeit vázolta fel. A dokumentum arra a kérdésre keresi a választ, miként alakulhat az Unió sorsa 2025-ig attól függően, hogy milyen utat választ.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) neve a kultúrában minimálisan is jártas magyar polgárok számára olyan ismerősen cseng, annyira megszoktuk már az alatt a jó pár év alatt, mióta kénytelenek vagyunk egyre terjeszkedő hatalmának árnyékában élni, hogy szinte csak akkor szembesülünk e monstrum végtelenül irracionális jellegével, amikor például el kell magyaráznunk ezt az egészet egy külföldi barátunknak.
Fotók: Csoszó Gabriella / Freedoc
Az újraelosztás nélküli piaci verseny hívei azt képzelik, hogy a piacon mindenki egyforma esélyekkel indul és vesz részt a megmérettetésben. Ezzel szemben a tapasztalatok által is bizonyítható, hogy a szegényeknek ebben a mérkőzésben rosszabbak az esélyei, mint a gazdagoknak. Ez pedig tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Forrás: Bárdos Tamás -kontraszt
A parlament a kormány javaslatára 2017. március 7-én több ponton módosította Magyarország törvényeit, többek között a menedékjogi törvényt. A változások otromba támadást jelentenek a nemzetközi védelmet kereső emberek ellen. A módosításokra számos szakértő is reagált, akik kiválóan bemutatták, hogy a változások tartalma miért áll ordító ellentmondásban a létező jogszabályokkal (Magyar Helsinki Bizottság, UNHCR, UNICEF, Amnesty International, Human Rights Watch), így a Migszol ehhez igazodva megpróbálja bemutatni, hogy ez a homályos új törvény a gyakorlatban mit jelent az érintettek számára.
Talán sosem hallottunk és olvastunk annyit az Európai Unióról, mint az utóbbi hónapokban, és talán sosem volt ennyire nehezen átlátható, mi közünk is van az EU-hoz. Mi az, amit meghatározhat a mi életünkben az európai politika? Milyen előnyöket, lehetőségeket és milyen kockázatokat tartogat a számunkra? Hogyan befolyásolhatja a magyarországi politikai-gazdasági-társadalmi viszonyokat az uniós tagság, és a milyen eszközökkel rendelkeznek az uniós politikák meghatározására a hazai szereplők? Az EU ma sokak szerint válaszúton áll, ha ez valóban így van, melyek az előtte álló alternatívák, és nekünk, állampolgárként milyen esélyünk van alakítani ezeket?
Ha akár csak öt évvel ezelőtt történik meg az, hogy miután a magyar fogathajtó válogatott szövetségi kapitánya nyilvánosan kritizálta Mészáros Lőrinc sportberuházását, egy államtitkár megfenyegette őt, végül kirúgták, óriási politikai balhé lett volna belőle. Ma egy mínuszos hír, ez pedig óriási probléma. Egyszerűen nem szokhatunk hozzá, hogy ilyenek történnek, mert ez nem normális, és nem csupán nem normális, hanem óriási problémákat okozhat az ilyen mentalitás.
Gyurcsány Ferenctől Vona Gáborig mindenkitől azt halljuk, hogy az ellenzéki pártok célja a kormányváltás. De ki hiszi el ezt ezeknek a pártoknak? Vajon hányan akarnák igazán, hogy Vona Gábor vagy Gyurcsány Ferenc vezesse az országot? Ez a centrális erőtér logikája, és ezt kell meghaladni akkor, ha változást akarunk elérni a 2018-as választásokkal. Márpedig lehet változást elérni, ha hiszünk benne. Akkor leverhetjük a Fidesz pökhendiségét, kontrollt gyakorolhatunk a kormányzásuk fölött, és 50 százalékos parlamenti többség alá szoríthatjuk a kormánypártot.
Elkaszálta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az LMP mind az öt Paks 2-ről szóló népszavazási kérdését. Csoda lett volna, ha átmegy bármelyik: nyilvánvalóvá vált az elmúlt években, hogy Magyarországon csak akkor lesz népszavazás, ha a kormány azt szeretné. Most viszont az is teljesen világossá vált, hogy az EU is hajlandó szemet hunyni egy komoly ügy felett is, ha a politikai és a gazdasági érdekek úgy kívánják. Ennek egyedül az oroszok és a velük cinkos magyar elit örülhetnek.
Forrás: 24.hu
Legkésőbb a teljesen abszurd, jogi szempontból több, mint kérdéses kvótanépszavazásnál eshetett le mindenkinek, hogy az NVB-n az a népszavazási kezdeményezés megy át, amelyikre a politikai vezetés is rábólint. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektoraként is tevékenykedő NVB-elnök Patyi András és a politikai alapon feltöltött Bizottság megbízhatóan kiszolgálja a politikai akaratot.
Lényegében mindegy, hogy Patyi Andrásék hol találtak fogást az LMP kérdésein, garantálható volt, hogy valahol fognak. Patyi most a kérdések egyértelműségének hiányára, illetve a nemzetközi egyezménybe ütközésre hivatkozott a kérdések elutasítását kimondó határozatokban, hogy a jogi érvelés megáll-e a lábán, majd a Kúria mond erről valamit, ha az LMP jogorvoslatot kér.
Az LMP öt kérdése
Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?
Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő paksi atomerőművi blokkok leállását követően Magyarországon atomerőműben ne termeljenek áramot?"
Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől előírja az atomerőművi áramtermelő kapacitások teljes egészének megújuló energiaforrásokkal történő kiváltását?
Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől megtiltja az atomerőműben történő áramtermelést?"
Egyetért-e Ön azzal, hogy a Országgyűlés kötelezze a Kormányt a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény megszüntetésének kezdeményezésére?
Jogászkodás helyett fogadjuk el, hogy nemzetközi egyezménybe ütközik még a legfurfangosabban feltett LMP-s kérdés is. Mit is jelenet ez?
Azt jelenti, hogy Orbánék a következő 30 évre lemondanak az ország szuverenitásáról energiapolitikai kérdésekben. Mégpedig az oroszok javára.
És annak ellenére, hogy a lakosság túlnyomó része nyugati orientációjú. De a népképviseleti szervek megszállásával ezt is félretolja a kormány.
Kattints, és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!
Az alku pontos részletei 20 évig titkosak maradnak, ugyanis ennyi időre zárolták a 2014-ben kötött Putyin-Orbán-megállapodást, így nem tudhatjuk pontosan mit kockáztatunk. Annyi biztos a napvilágot látott dokumentumok alapján, hogy Magyarország 30 évre vesz fel orosz hitelt a magyar állam eddigi legnagyobb (eddig valahol 4000 milliárd forint körül áll a tervezett költség) beruházására. Arra a beruházásra, amiről az Európa Bizottság ugyan megállapította, hogy állami támogatás nélkül finanszírozhatatlan, de tiltott állami támogatástól mégsem tartanak. Az osztrákok annál inkább, ezért az Európai Bíróságig viszik az ügyet.
Mivel népszavazás nem lesz (Jávor Benedek két kérdése sem fog átmenni az NVB-n, hiába mondja, hogy azok csak országgyűlési hatáskört érintenek), ezért ha az osztrákok próbálkozása sem jön be, akkor energiapolitikailag és diplomáciailag is elköteleződik az ország három évtizedre. Az energiamixünk úgy lesz kialakítva, hogy az oroszok diktáhatnak, nekünk pedig marad az alkalmazkodás.
Korábban megírtuk részletesen, hogy miért és milyen szálakon jön létre az oroszok iránti elköteleződés, és hogy ez miért kifejezetten problémás.
Ez a simulás annál inkább megmagyarázhatatlan, hogy Brüsszel, azaz az Európai Unió ellen szabadságharcot vív a kormány évek óta, annak az árán akár, hogy a kétsebességes EU “gyengébb” fokozatába kerüljünk majd. Zászlajukon a szuverenitás, foggal-körömmel küzdenek azért, hogy minél több ügyet tartsanak, vonjanak nemzeti jogkörbe. Erre rá 30 évre aláírnak Putyinnak.
Ez kifejezetten aggasztó az Indexen megjelent interjú után, amiben egy volt titkosszolga vall arról, hogy tizes skálá kilences-tizes az orosz veszély. Hosszan sorolja a példákat, hogy egyengetik az orosz kémek útját Magyarországon, külön kiemelve a Rogán Antalhoz köthető letelepedési kötvény-bizniszt. Az interjúban egyértelműen kimondják, hogy politikai döntés van arról, hogy az orosz érdekeket ne sértsék a magyar titkosszolgálatok. Sőt.
Vagy ott van Kálmán Olga, aki csak sokat sejtetőn hümmög, amikor a miniszterelnök strómanjának mondott Mészáros Lőrincet kötik sötét orosz ügyekhez. De hosszú a felsorolás a teljesség igénye nélkül is: a Kreml-propagandát kritika nélkül sugárzó közmédia, oroszbarát szakértők kormányközelben, miniszterek tudtával évekig működő Kiss Szilárd és az ő vízumgyára, stb.
Vegyük már észre, hogy itt Paks árnyékában és okán kiárulják az országot. Ahogy egy ismerősöm fogalmazott: a Heinekenről leszedetik a vörös csillagot, minden más helyre visszacsempészik. Erre nem magyarázat az ország geopolitikai helyzete: menthetetlen az a külpolitika, amit olyan érdekek motiválnak, ami kiválasztott kevesek zsebét tömi, a demokratikus jogok és értékek eltiprása árán.
Ez a cikk is a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Mércét nem támogatják oligarchák vagy pártpénztárnokok, csupán egyszerű magánemberek. Ez biztosítja a függetlenségünket. Támogass minket rendszeresen havi 1000, 2000 vagy 5000 forint átutalásával, hogy még több ilyen cikket írhassunk, és még több emberhez juttathassuk el, mi történik valójában az országban!
Varga Mihály azt találta mondani a Nemzetgazdasági Minisztériumban egy díjátadó ünnepségen, hogy „a következő években az egyik legfontosabb feladat az ország versenyképességének erősítése, benne az állami szolgáltatásoknak a javítása” és azt is, hogy „a magyar gazdaság számára az alacsony bérek útja nem járható út, a termelékenységet kell növelni a hatékonyság, a versenyképesség javítása érdekében”. Igaz, hogy a fél ellenzék, és a gazdasághoz kicsit is konyító szakértők (egyetemi tanártól a zugfirkászig bezárólag) már évek óta ezt mondja, de azért örülünk, hogy végre ez is megvan. Mondjuk jó lett volna az elmúlt években nem az ellenkező irányba tolni a szekeret, de jobb későn, mint soha!
A Duna TV a "lúgos orvosként" elhíresült Bene Krisztiánnal készített riportot, amelyet a Kékfény című műsorban adtak le hétfő este. Már a riport beharangozója alapján sem lehetett sok jóra számítani: a leírásban az erőszaktevő orvost hívő, nagycsaládos embernek nevezték, aki az igazságszolgáltatás áldozatának tartja magát. Bene a riportban elhangzó állításait élőben igyekeztünk cáfolni vagy árnyalni a tárgyalásokon elhangzott információk alapján.
