A Városligetért, az Orczy-kertért, a Római partért és a barbár rombolás ellen, a zöld és élhetőbb környezetért demonstrálnak ma Budapesten. A tiltakozók a város különböző pontjairól, az Erzsébet térről, a Ludovika térről és a Batthyányi térről indulnak, és a Hősök terén találkoznak. Ezeken a pontokon csatlakozhatnak azok, akik kiállnának Budapestért, és szolidaritást vállalnak azokkal, akik az elmúlt hónapokban - sokszor a nyílt erőszakkal is szembeszállva - küzdöttek az önkényes városrendezési tervek ellen, és nem utolsósorban demokratikus jogaink érvényesítéséért. Csatlakozni egészen este 10 óráig lehet, eddig tartanak ugyanis a koncertek a Hősök terén. A Kettős Mérce - ahogyan a városvédők és zöldek korábbi megmozdulásait is közelről követtük - percről percre közvetíti a Protestivalt.

A politikai karaktergyilkosságok a politika professzionalizálódásának – tetszik, nem tetszik – természetes velejárói. A nemzetközi szakirodalom a kifejezést 2004 óta használja a negatív kampány egyik technikájának azonosítására. Habár a rendszerváltás óta Magyarországon is számos kísérletet azonosíthatunk utólag sikeres vagy sikertelen karaktergyilkosságként, de ahogy az lenni szokott, a jelenség csúcsra járatott formájában kisebb késéssel érkezett meg hozzánk. És ahogy szintén lenni szokott, villámgyorsan sikerült ezt is túltolnunk: amit a Fidesz az elmúlt időszakban Juhász Péterrel művel, demokratikus keretek között korábban elérhetetlen mélységnek tűnt.

Az állampárt idegengyűlölő propagandája a korábbiaknál is nagyobb erkölcsi mélységbe süllyedt azzal, hogy immár kifejezetten a társadalom legszegényebb rétegeit uszítják gátlástalan hazugságokkal a háború elől menekülő emberek ellen.

Szombaton, szeptember 24-én utcára vonulnak a budapesti zöldmozgalmak, hogy tiltakozzanak a már-már rendszerszintűvé váló budapesti és vidéki fairtások ellen. A főként a Ligetvédők által szervezett tüntetésen a Római-part, az Orczy-park és a budai vár átalakításának ellenzői indulnak különböző helyekről, hogy végül a Hősök terén kiálljanak a jövőnk mellett, és nem csupán a fák védelmében. 

Az amerikai elnökválasztáson a republikánusok jelöltjeként induló milliárdos nagytőkés médiataktikájáról már sokan sokszor írtak, de ennek magyar párhuzamát, a Fidesz népszavazási kampányában csúcsra járatott tematizációs technikáját nem nagyon próbálták a magyar sajtóban vizsgálni. Mi most erre teszünk kísérletet.

Október 2-án a határon túli magyar állampolgárok is szavazhatnak majd, és az egyes országokban a különféle társadalmi-politikai kontextusok a menekültekkel és a bevándorlással kapcsolatos vitát is más fénytörésbe állítják. A Kettős Mérce arra vállalkozott, hogy feltérképezze, milyen hatással van a kvótanépszavazás ezeknek a kisebbségi magyar közösségeknek az életére. Sorozatunk harmadik részében Kulcsár Árpád, erdélyi újságíró arra buzdítja az erdélyi magyarokat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a népszavazáson és szavazzanak érvénytelenül, hogy megmutassák nem fognak „nemet mondani a szenvedőkre, a szegényekre, a béke vagy a jobb élet Európájába igyekvőkre."

„Ha a harminckét hetes terhes anyánál terhességi mérgezést diagnosztizálok, akkor hagynom kell őt és a gyermekét meghalni. Ha császármetszéssel világra segítem a csecsemőt, de az koraszülöttként meghal, akkor leültethetnek három évre. […] Ha valakinél méhen kívüli terhességet állapítok meg, de a páciens nem vérzik, akkor nem áll fenn az azonnali életveszély, ezért várnom kell addig, amíg a páciens elkezd haldokolni.”

Ezekkel a szavakkal foglalta össze a napokban tárgyalt lengyel abortusztörvény következményeit Dr. Romuald Dębski, a varsói Bielański Kórház Nőgyógyászati és Szülészeti Osztályának vezetője.

Nyomasztó, elkeserítő, dühítő – nem kell fukarkodnunk a jelzőkkel, ha a hazai oktatási helyzetről szóló OECD-jelentést olvassuk. Mert bár kevesebb mint egy hónapja államtitkár és miniszter jelentette be, hogy az idei tanév már a 21. század kihívásaira válaszol , ahelyett a sötét középkor képe sejlik fel a tantermek mélyéről.

Lázár János, a magyar kormány második embere, kiállt egy lakossági fórumon, és közölte, azért nem kellenek menekültek, mert a cigányokat se tudtuk integrálni.

Nem siette el a kormány a 2014. nyarán kihirdetett 2014/92/EU irányelv hazai jogba való átültetését. A 2016. szeptember 18-ai határidő lejárta előtt nem sokkal, 2016. augusztus 31-én jelent meg a Magyar Közlönyben a vonatkozó (262/2016) kormányrendelet, amely meghatározza az alapszámla fogalmát, jellemzőit és működési rendjét. Röviden összefoglalva a lényeget: az alapszámla egy olyan korlátozott szolgáltatásokat nyújtó számla, amely bankszámla nyitásra teremt lehetőséget azok számára is, akik piaci alapon nem tudják a bankok ezen szolgáltatását igénybe venni.

A bankok kötelesek alapszámlát nyitni bárki számára, függetlenül az illető havi jövedelmétől vagy akár állandó lakcím hiányában is (terrorizmus és/vagy pénzmosás alapos gyanúja kapcsán tagadható meg csupán az alapszámla nyitás). Fontos látni, hogy ez a szolgáltatás alapvetően a jelenleg a banki ügyfélkörből kiszorulók számára teremti meg a számlatulajdonlás lehetőségét. Az aktív bankszámlával rendelkezők nem jogosultak alapszámla nyitásra a rendelet szerint – igaz ők kevéssé lennének elégedettek a korlátozott szolgáltatásokkal.

Az alapszámla ugyanis igazi fapados a bankszámlák világában: csupán négy, százezer forint alatti átutalási/csoportos beszedési megbízás teljesítésének lehetőségét hordozza, emellett a tulajdonosnak lehetősége van az általános, havi kétszeri maximum százötvenezer forintig ingyenes készpénzfelvétel mellett havonta egyszer bankfiókban, ingyenesen hozzájutni maximum ötvenezer forinthoz.

A rendelet szerint az alapszámla havi díja nem haladhatja meg az előző havi bruttó minimálbér 1,5%-át, azaz a mai állás szerint a havi 1575 forintot. Hogy ez sok, vagy kevés, arról a portfolio.hu már közölt egy írást, én a magam részéről soknak tartom. Méghozzá azért, mert azok számára, akiknek az alapszámla hiánypótló lehetősége lenne, a havi majd’ 1600 forint – amennyit a bankok el fognak kérni, efelől ne legyen kétségünk – sok pénz. Két-három napi élelem is kikerül belőle, ha jól beosztják például azok, akiknek közfoglalkoztatottként csak 50600 forint nettó fizetés jár.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a rendelet tartalmazza, hogy az alapszámla ingyenes igénybevételének lehetőségéről, a rászorulók köréről és a díj átvállalásának módjáról külön jogszabály rendelkezik majd. Jelen kormányrendelet szerint a szociális (ingyenes) alapszámla feltételeinek kidolgozására október végéig munkacsoportot áll fel, amely javaslatai alapján 2017. január elsejétől kerülhet bevezetésre.

Reméljük, hogy a kormány helyesen dönt, és a jogszabály lehetővé teszi majd, hogy az alapszámla valóban lehetőség legyen azok számára, akiknek el vannak zárva a bankszámlával járó előnyöktől! Addig is  ne siessen senki alapszámlát nyitni.

Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!

Támogass minket bankkártyával:

Ha PayPalen vagy banki utalással támogatnál minket, klikk ide!

A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.

Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!

A Kettős Mérce fennmaradásához 600 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 265 állandó támogatónk van.

Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!