A helyzet nem rendkívüli. Vagyis rendkívüli, de nem szokatlan. Magyarország ma egy unalmas művészfilm, amely hosszan mutatja, ahogy egy biciklit szétmar a rozsda, és közben a vázról ellopnak mindent, amit csak lehet. A bicikli felett pedig egy felirat virít: A rozsda a közös jövőnk.
Magyarországi baloldali szervezetek nyilatkozatot tettek közzé, melyben Európa felelősségét és ezért cselekvési kötelességét fogalmazzák meg a menekültválság kapcsán. A helyzet nem csupán politikai kihívásokkal és veszélyekkel van teli, de ezek mind szorosan kapcsolódnak az emberiesség elvéhez, szociális- és munkaügyi kérdésekhez. Nyilvánvaló, hogy a válságot rövid távon nem sikerült kezelni, de hogy legalább középtávon a megoldás irányába mozduljunk el, ahhoz járulnak hozzá az alábbi követelések. A nyilatkozathoz várják az érdekképviseleti- és szakszervezetek csatlakozását.
A nyilatkozat angolul itt olvasható, magyarul pedig alább tesszük közzé.
Kép a Twitterről szeptember 12-éről, amely napon ezrek és tízezrek gyűltek össze európai és más nagyvárosokban, hogy kiálljanak a menekültek jogaiért.
Nyugat-Ázsia és Észak-Afrika válsága egyre mélyül. A másfél évtizede zajló fegyveres konfliktussorozat amerikai, európai kulcsszereplői és térségbeli szövetségeseik továbbra sem hajlandóak lemondani a brutális beavatkozások nemzetközi jogi szempontból védhetetlen politikájáról. A politikai erőszak fenntartásának célja világos: a fegyverpiac, a kereskedelmi utak, valamint a nyersanyagforrások, mindenekelőtt az olaj feletti kontroll megszerzése.
A NATO-t és a nagyhatalmakat nem csak a válság kirobbantásáért, de a harcok civil áldozataiért és a menekülők több milliós áradatáért is felelősség terheli. Ennek ellenére nem csak, hogy nem mutatnak komoly elszántságot a válság következtében megindult veszélyes folyamatok megfékezésére, de a több évszázados koloniális hagyományokhoz híven megpróbálnak a nagyhatalmi beavatkozások Európát érintő negatív következményeitől is megszabadulni.
A válság és a beavatkozások hatására útnak indult embertömeg egy része az Európai Unióba próbál eljutni és ott menekült státuszt kérni. A menekülőket az EU és Délkelet-Európa egyre több államában éri üldöztetés és megaláztatás. Calais-tól Röszkéig rendőri és hatósági brutalitások sorozatáról hallani. Az európai jobboldal és szélsőjobboldal, valamint az általuk felhergelt tömegek lelkes tetszésnyilvánítása közepette pengés kerítések épülnek - többek között - Bulgáriában, Magyarországon és a francia-angol határterületen. A nemzetközi és nemzeti alapjogi-, illetve menekültjogi szabályozással szöges ellentétben álló rendelkezéseket foganatosítanak többek között Magyarországon. A politikai hatalmat kiszolgáló sajtó sokszor megalázó és embertelen hangon beszél a menekült emberekről, az Unió több országában uszító jellegű plakátokkal, központilag kiküldött, idegenellenes válaszokat sugalló kérdőívekkel találkozhatunk, és nem ritkák a menekülő emberek fizikai megsemmisítését követelő megnyilatkozások sem. Mindeközben az érintett államok képtelenek a közös és összehangolt fellépésre, csupán a menekültek egy kis részének kívánnak menekültjogi státuszt adni, és lehetséges és kielégítő megoldásnak tartják emberek tízezreinek tetszőlegesen megállapított kvóták szerinti „osztogatását”. Aimé Césaire 1950-ben megfogalmazott örök érvényű szavaival: „Európa morálisan és spirituálisan védhetetlen”.
Ezen folyamatokat látva a magyarországi baloldali szervezetek nevében követeljük, hogy a nyugati és európai katonai hatalmak, illetve térségbeli szövetségeseik haladéktalanul hagyjanak fel minden olyan katonai és politikai beavatkozással, amelyek nem a háborús konfliktus csillapítását és az adott államok békéjének és stabilitásának megteremtését szolgálják. A beavatkozó államok hozzanak létre a rombolás mértékének függvényében megállapított nemzetközi helyreállítási alapot. E lépések hiányában nemzetközi tiltakozóakciók megszervezését tartjuk szükségesnek.
Az USA és az Európai Unió, illetve a beavatkozó államok haladéktalanul utaljanak jelentős összegeket Libanonnak, Jordániának, Törökországnak, Iránnak és Pakisztánnak az ott élő több mint ötmillió határon túli menekült tisztességes ellátása céljából.
Az Európai Unió, Észak-Amerika és Délkelet-Európa államai a menekültjogi szabályozás más formái mellett kínálják fel a kollektív, automatikus és időszakos védelem lehetőségét a folyamatos háborús erőszaknak kitett területek valamennyi menekültje számára annak érdekében, hogy mind a befogadó államok, mind pedig a menekültek időt nyerjenek a hosszabb távú lehetőségek átgondolására. A jelenlegi kaotikus helyzetben képtelenség felelős döntéseket hozni. A kapcsolódó ellátások színvonalát egységesíteni kell, a befogadó országok között e tekintetben nem lehet tartósan fennálló különbség.
Követeljük, hogy a befogadó térségekben az állami szervek maradéktalanul tegyenek eleget a szociális ellátások tekintetében rájuk háruló kötelezettségeiknek. Az adott államok hozzanak létre a segítő civil szervezetek számára hozzáférhető pénzügyi alapokat. Ezen fiskális terheket a geopolitikai csatározásokból legnagyobb hasznot húzó tőke fedezze saját jövedelmeiből annak érdekében, hogy a befogadó társadalmak szociális ellátórendszerei emiatt ne szenvedjenek kárt, és ne indulhasson áldatlan küzdelem a különféle kiszolgáltatott társadalmi csoportok között. Nagy veszélyét látjuk annak, hogy a jobboldali és szélsőjobboldali erők a helyi lakosságot a nacionalista hisztériakeltés taktikájával élve megpróbálják a más országokból érkező menekültekkel szembefordítani, hogy ezáltal eltereljék a figyelmet a fennálló szociális- és osztályellentétekről.
A kiszolgáltatott migráns csoportok számára hozzanak létre közösségi alapon működő termelői és szolgáltatói szervezeteket, amelyek kielégítő munkafeltételek mellett biztosítanak számukra munkát. Ily módon talán elkerülhető, hogy a nyugati vállalatok az újonnan érkező és minden tekintetben kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsok foglalkoztatásával tovább rontsák a transznacionális migráns munkásosztály amúgy is rendkívül kedvezőtlen munkakörülményeit.
Mindezen törekvéseinkben számítunk az észak-amerikai és európai szakszervezetek és más baloldali elkötelezettségű érdekképviseleti szervezetek támogatására."
AZ ALÁÍRÓK VÁRJÁK TOVÁBBI CIVILSZERVEZETEK CSATLAKOZÁSÁT
A zárszámadásról szóló törvény vitájában a KDNP-s Hargitai János Isten támogatásával érvelt a kormány mellett. A Világgazdaság tudósítása szerint azt mondta: "a Jóistennel nagyobb barátságban vagyunk, mint az előzőekben, és talán ez is belejátszik az eredményeink alakulásába".
Nyilván jobban pörög a gazdaság most, mint az világválság közvetlen lefutása után, de az, hogy a szlovák nettó átlagbér idén lett magasabb a magyarnál, és hogy a térség országai jobban teljesítenek a magyar gazdaságnál, nem egy isteni támogatásról árulkodik.
Persze lehet, hogy Hargitainak tényleg kapcsolata van az istennel, hiszen másképp nehezen magyarázható, hogy egy képviselő, aki a 48-as szabadságharc elvesztését is a zsidó nagytőke spekulációjának tulajdonítja, hivatalában maradhat mindenféle számonkérés nélkül. Sőt még azután is hivatalában maradhat, hogy kiderül, a lánya a Buda-Cash letartóztatott vezetőjének barátnője volt, és a honatya mégis azt állítja, sosem találkozott azzal az emberrel.
De ahhoz is valószínűleg isteni segédlet kellett, hogy a nagytőke hangos ellensége képviselői fizetéséből úgy tudott spórolni, hogy 23 ingatlanja és 46 millió forint befektetése legyen különböző részvényekben és értékpapírokban.
Kicsit szomorú, ha ennyi marad a kormánypárti érvekből, és reméljük a katolikus egyház nem ért egyet abban, hogy isten támogatná bármelyik politikai oldalt is. De elég szomorú az is, ha a reális gazdasági elemzések és érvelések helyett egy képviselő isteni közbevatkozással próbál érvelni a kormány teljesítményét alátámasztandó.
Hargitai János mondataiban a hatalmi gőg, a demokratikus politika és a polgárok teljes semmibevétele mutatkozik meg. Hogy egy bizonyítottan hazug és gyanúsan gazdag kormánypárti képviselő saját és kormánya állítólagos sikereit égi közbenjárással magyarázza, mindannyiunk arculköpése. A hívő keresztények arcul köpése, mert hitük és világnézetük központi erejét profanizálja. Azt állítja, hogy isten esendő kormányok és olcsó tyúktolvajok útját egyengeti, az ő szintjükre süllyed. És a nem hívők arcul köpése is, hiszen a demokratikus politikában a vita, az érvek felsorakoztatása jelenti, hogy emberszámba vesszük polgártársainkat, vitaképesnek tekintjük őket, érdemesnek arra, hogy megbeszéljük velünk közös ügyeinket. Ehhez képest az ilyen hókuszpókusz csak azt bizonyítja, Hargitai szemében mind idióták vagyunk - a szó antik és kortárs jelentésében egyaránt.
Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!
Támogass havi 1000 forinttal:További vállalásaink
és támogatási lehetőségekA Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét nektek írjuk, és fenntartásához a ti támogatásotokra számítunk! Ha szeretnél még több cikket olvasni a Mércén, támogass minket!
A Mérce sok sajtómeghívót kap, ma is landolt pár az email-fiókunkban. Az egyik egy nemzetközi LMBTQ-konferenciára hívta szerkesztőségünket. Megnyitottam, és kicsit meglepődtem, ugyanis a sajtómeghívó szerint a DK irodájában adják át a Rózsa Milán-díjat. Megrökönyödésemet két módon próbáltam orvosolni, megkérdeztem pár ismerősömet a Budapest Pride szervezői közül, hallottak-e már erről a szervezetről, illetve megkérdeztem Milánnal közös barátainkat, tudnak-e ők arról, hogy díjat adnak át Milán nevével fémjelezve. Mindkét esetben nemleges volt a válasz.
Ha Iránnal nem sikerül megegyezni, akkor jön a bezárkózás, a gyűlölködés, és egy bármikor robbanni kész konfliktushelyzet. Ezért Irán és nyugati tárgyalópartnerei is jobban járnak, ha megkötik az atomalkut. Lehet, hogy nem tökéletes, de csak nem akarjuk visszafelé tekerni az órát? – írja vendégszerzőnk, Stephen Eric Bronner, a Rutgers Egyetem professzora.
A Fidesz sajtótájékoztatót tartott ma, hogy Soros György és a magyarországi civilek pénzelik a menekülteket, hogy elárasszák az országot. Az sajnos nem derült ki, ezt milyen eszközökkel teszik, hogy mi ezzel a céljuk. Persze nyilván azért nem derült ki, mert ez egy gyűlöletkeltő baromság.
Nem vagyok az MSZP nagy rajongója, sem Tóbiás Józsefé, stílusbeli problémáim nekem is akadnak a párt Fizetés 2015 nevű kampányával (meg hát nyilván a Medgyessy-korszak utáni MSZP-t nem lehet azzal vádolni, hogy a magyar fizetések növekedéséért dolgoztak volna), de baromi unalmas, hogy a jóval a magyar átlag fölött kereső újságírók kiröhögik az MSZP fizetésemelés-kampányát.
A baloldal elveszítette hagyományos tömegbázisát, az ipari munkásságot, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének emberek, akiket képviselhetne. Az egyre növekvő globális egyenlőtlenségek és a társadalmakon belüli egyenlőtlenségek is újra előtérbe hozzák a javak elosztásának kérdését, és ez a kérdés akár szélsőjobbos megoldások felé is sodorhatja a újra a világot. Bartha Eszter történész, szociológus szerint az új baloldalnak az a feladata, hogy egy emberségesebb és igazságosabb alternatívát mutasson fel ezzel az új barbársággal szemben. (A WTF Baloldal sorozatunkban eddig megjelent írásokat lásd itt.)
A minden bizonnyal öngyilkos merénylő által működésbe hozott pokolgép robban az ellenzéki, kurd HDP erőszakellenes tüntetésén az ankarai főpályaudvar előtt, eddig 86 halálos áldozatról tudunk. A detonáció pillanatát a Guardian cikke videón is bemutatja. A párt a demonstrációt mind a török kormány, mind a kurd PKK erőszakos akciói elleni tiltakozásul hirdette meg, több ezren mentek el rá. A sérültek között sok a nő, fiatal. A média jelenléte miatt a HDP pártaktivistái párzászlókkal takarták le a holttesteket. A merénylet a hónapok óta húzódó dél-törökországi nyílt háború után következett be. Ebben a konfliktusban, török hadsereg és a PKK összecsapásaiban eddig 12 civil vesztette életét Cizre, Sirnak és Hakkari tartományokban. A PKK szeparatistái tegnap már a tűzszünet lehetőségeiről beszéltek.
A BKK kampányt indít az akadálymentes közlekedésért, ezt egy hete adták hírül. Eközben buszbeszerzések, MÁV-beruházások és EU-s beruházások tömege miatt is úgy érezhetjük, az akadálymentesítés országszerte jól halad. Hogy ez valóban így van-e, arról Braun Jánost, a Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete vezetőjét kérdeztük.
