Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, 2017 óta a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. A 2016-os Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 22. legbefolyásosabb személye. Ha a Wikipédia-oldalát böngésszük, még akár azt is hihetnénk, hogy valamennyit ért az oktatáshoz is, lévén történelem-orosz szakot végzett pedagógus. Na ehhez képest mindaz, ami a minap kijött a száján, az vagy a felelőtlenség teteje (amennyiben a kamara érdekeit szem előtt tartva igyekszik egyfajta irányba tolni a szakképzést, és ezzel gyerekek tízezreinek az életét), vagy a hozzáértés teljes hiánya (ez az, ami kevésbé valószínű).

Az 1958 óta fennálló V. Köztársaság legfurább parlamenti választása zajlik épp Franciaországban: nyertes még soha nem kapott ilyen kevés szavazatot, mint múlt vasárnap Emmanuel Macron pártja, mégis a legelsöprőbb győzelmet arathatja jövő vasárnap. A Nemzetgyűlés új tagjainak kiválasztásában a francia választók fele sem kívánt részt venni, és kicsi a valószínűsége, hogy egy hét alatt a tendencia nagyot fordulna. De minél nagyobbat tarol a Macron-cunami június 18-án, annál nagyobb hiba lenne azt feltételezni, hogy a parlamenti erőviszonyok leképezik az elnök társadalmi támogatottságát.

Az áprilisi nagy tüntetéshullám után természetszerűleg kicsit alacsonyabb lett a Mérce olvasottsága. Az előző hónapnál kevesebb, de még így is több mint 4 millió embert értünk el a Facebookon, és 500 ezerszer látogattátok meg a kettosmerce.blog.hu oldalait: köszönjük! Ez azért nagy dolog, mert a Mérce csak és kizárólag a ti támogatásotokból működik, 100%-ban az olvasók tartják fenn!Májusban is voltak persze tüntetések és akciók, és ahol tudtunk, ott voltunk! Május elsején közvetítettük a majálisok fontosabb politikai beszédeit, a Momentum esti nagy tüntetését, majd ott voltunk május 21-én a Műegyetemtől a Kossuth térig tartó menetben, és ezt is a ti támogatásotoknak köszönhetően tudtuk megtenni!

De a tüntetéseken túl is végeztük a dolgunkat! E hónapban is bemutattuk a magyar média helyzetét, írtunk cikket a mandiner felvásárlásáról, a propaganda elleni fellépésről, pro-kontra cikkpárban írtunk a Momentum Origonál végrehajtott akciójáról, és arról is, mit kell tennünk a szabad sajtó védelmében. De felléptünk akkor is, amikor a dolgozókat támadta be a Fidesz-média, és megvédtük a mentősöket a kormány lejárató-kampányával szemben is!

Ha pedig mentősök, akkor egészségügy: ez volt az egyik kiemelt témánk ebben a hónapban. Írtunk arról, hogy elérhetőbbé kellene tenni a fogamzásgátlást, írtunk az egészségügy alternatív valóságairól, és a hálapénz szerepéről a nőgyógyászatban.

Számos ügyet próbáltunk májusban végigkövetni, több cikkben is feldolgozni. Ilyen volt például a Gödi fogyatékos otthon ügye, amiről az elsők között írtunk a magyar sajtóban, az ügyre pedig két további cikkben is visszanéztük pár hét elteltével – sajnos a helyzet továbbra is aggasztó.

Folytattuk az Unióról szóló sorozatunkat, például a Helyzet Műhely kiváló cikkével az EU-s elitek küzdelméről. És a ti támogatásotoknak köszönhetően pörög még mindig a legfontosabb politikai és baloldali alapkérdéseket kibontó sorozatunk, a Kritikai Alapozó.

De folytattunk vitát a Momentum programjáról is, kritizáltuk is, majd védelmünkbe vettük a fiatal pártot, és végigkövettük a Macron győzelmével végződő francia elnökválasztást is. Ott voltunk Bayer Zsolt kávézásán, és előre majd utólag is leírtuk véleményünket arról, hogy miért volt káros ez az esemény. Írtunk még cikket a mentősök, illetve általánosságban a bérükért harcoló dolgozók védelmében, taglaltuk egy új magyar forradalom lehetőségét és szükségességét, és azt a sejtésünket is megfogalmaztuk, hogy a CEU-ügy akár a Fidesz 2018-as kétharmadát is ellehetetleníthette, már most, egy évvel a választások előtt. Ezek mellett olyan témákban is volt cikkünk a támogatásotoknak köszönhetően, mint a nagy zsarolóvírus politikai vonatkozásai, hogy a 13. havi nyugdíj miért hülyeség, és hogy kamu az állítás, ami szerint civil törvényt amerikai mintára írta volna a Fidesz.

Azt gondoljuk, összességében büszkék lehetünk a májusban elvégzett munkára, ebben a hónapban is számos egyedi, a magyar sajtóban hiánypótló cikket írhattunk meg a támogatásaitoknak köszönhetően. A munkát viszont folytatni szeretnénk, és mivel minket nem támogatnak oligarchák, pártok, hanem 100%-ban az olvasók támogatásából működünk, ez csak rajtatok, rajtad múlik!

Támogasd a Mérce további működését, és továbbfejlődését. Támogass minket havi 1000, 2000, 10000 forint, vagy tetszőleges összeg rendszeres átutalásával!

Támogasd a Kettős Mércét havi fix összeggel egyszerűen, bankkártyával az adhat.hu-n keresztül:

rendszeres támogatás bankkártyával

Vagy támogass minket egyszeri tetszőleges összeggel:

támogatás bankkártyával

Támogathatsz minket PayPalon keresztül rendszeresen:

1000 Ft

2000 Ft

10 000 Ft

Vagy kattints az alábbi gombra, és támogass minket egyszeri tetszőleges adománnyal PayPalon:

Vagy utalhatsz közvetlenül a netbankodból is az alábbi számlaszámra:

Számlatulajdonos: Kettős Mérce Egyesület
Bankszámlaszám: 16200216-17076018

Külföldről utaláshoz ezek az adatok fognak kelleni:
IBAN: HU68162002161707601800000000
BIC: HBWEHUHB

A netes utaláshoz megtalálod a bankod honlapjára mutató linket alább:

OTP
K&H
CIB Bank
Citibank
Budapest Bank
AXABank
MKB Bank
FHB Bank
UniCredit Bank
Erste Bank
Raiffeisen Bank
Magnet Bank

Köszönjük!

Oroszországban izgalmasan indult a hét: Alekszej Navalnij, az egyik legnépszerűbb orosz ellenzéki politikus anti-korrupciós tüntetést hirdetett az egész országban, de eközben június 12. állami ünnep is, Oroszország napját ünneplik ma az oroszok. Ez már elegendő lenne a felfordulás garantálásához, de Moszkvában ráadásul a tüntetés előre bejelentett helyszínét az utolsó pillanatban másik helyszínre helyezték át a szervezők, így már szabálysértővé vált az esemény. 210 városban hirdettek mára tüntetést, de azok közül csak 102-ben engedélyezték őket hivatalosan.

Az elmúlt időszak sztrájkeseményei nem véletlenek, a gazdasági és munkaügyi helyzet folyamatos romlása egyre növeli a feszültséget a munkahelyeken. Amíg a Fidesz a „keményen dolgozó kisemberek” nevében beszélt, csorbította a munkavállalói jogokat, kiherélte a munkásság érdekképviseletét, mindezt a (nemzetközi) nagytőke/multik érdekében. Ennek ellenére a munkásság önvédelmi mechanizmusait nem sikerült kiiktatni, a kormány számára kiemelten fontos munkáltatók a szervezett munkássággal találták szemben magukat. A jelenlegi helyzet megértéséhez ezért fontos megismerni, milyen gazdasági és politikai folyamatok vannak a szakszervezeti mozgalom látszólagos erősödése mögött, ebben segíthet a Tesco-sztrájk körüli helyzet elemzése is.

Baloldaliaktól sokszor hallani, hogy a világ problémáiért – ha nem is kizárólag, de jórészt – az úgynevezett „neoliberalizmus” felel. A 2008-as pénzügyi válságtól a globális felmelegedésig minden a neoliberálisok hibája, és a Momentumtól Emmanuel Macronig mindenki neoliberális. De mit kell érteni pontosan neoliberalizmuson, és miért szúrja az ennyire a baloldaliak szemét?

Emmanuel Macron szupersztár: Trudeau-val egyetemben elbűvöli a nőket. Szuperhős: Afrikában látogatja meg a harcoló francia csapatokat. Az emberei – a korhadt politikai elitet felváltó újak – meg szupertiszták… Ja, nem! De erről majd később.

Angela Merkel németországi szövetségi kancellár és Sigmar Gabriel külügyminiszter, alkancellár meg Martin Schulz, az SPD jelenlegi, az Európai Parlament volt elnöke világosan kimondta, ami jó ideje nyilvánvaló már – olyannyira, hogy néhányan már pár hónapja megírtuk – : az 1940-es évek végétől az 1980-as évtized végéig kialakult nyugati szövetségnek vége.

Az andorrai tészta, a magaslati levegő, a szokatlan műfű, esetleg a labda. Nem tudjuk, mire fogják majd fogni az andorrai égést, de valamire kell, mert azt nem lehet ma Magyarországon kimondani, hogy ez a magyar foci valósága, 8-10 hiányzóval ma Andorra is nehéz ellenfél. Még ha a győzelem így is kötelező lenne.

A vezér elbukott, a háborút megnyerték: az otthonszülés mára legális, de csak kevesen férnek hozzá, a kórházi szülészet pedig borzasztó ütemben javul, ha egyáltalán. Geréb Ágnes lehetett volna ügyesebb, de nem lehetett volna sokkal sikeresebb.