Multifunkciós bejegyzés: mély felháborodás levezetése, náci blogger és a kaki kapcsolata, némi összehasonlítgatás és gátlástalan toborzás. Szigorúan magánvélemény, debütálópost a kakiborogató kommandó nyomán.
1, Nekem személy szerint tele van a hócipőm vele, hogy magyarként (és gondolom külföldiként is ugyanez lenne) Magyarországon félnem kell attól, hogy jön egy szakadt punk és magát nemzetvédő grállovagnak gondolva nyakamba borít valamit: tojást, követ, kakit, izzadtságot. Csak hogy összegezzük: ha meleg vagyok, zsidó vagyok, cigány vagyok, szcientológus vagyok, hitgyülis vagyok, ha nem szeretem a himnuszunkat mert olyan mint egy siratóének, ha nem vagyok hívő keresztény ésvagy sámán, ha nem borulok le gondolkodás nélkül minden előtt ami MAGYAR, ha nem ítélem el embertársaim 90%-át valami huszadrangú kérdés miatt, akkor gaz fletóista liberálbolsevik magyaellenes szemét vagyok.
Hát nem, pont fordítva. Nagyon sokan vagyunk ebben az országban, akik annak örülnénk, ha tizenmillió magyar és sokmilliárd nemmagyar helyzete javulna. Van, aki tesz ezért, ki itt, ki ott, más pedig örül neki, hogy túléli a hétköznapokat. Valakinek a krisztusi szeretet ad erőt, másnak filozófiai tanítások, megint mások keleti vallásokban merülnek el, népi bölcsességekre építenek, vagy éppen saját maguk próbálnak valami világnézetet teremteni. Engem speciel az hajt, hogy mivel a bolygóközi utazás még elég fejletlen, így ha egy élhető bolygón szeretném leélni egyetlen életem, kénytelen vagyok ennek a gatyábarázásához hozzájárulni.
Tarka magyar ugye, egy dolog mégis közös a fenti emberekben.
Az, hogy kibaszottul nem állunk neki kettéosztani a magyarságot és az emberiséget, hogy neki akkor most jót akarok, ő meg a pokol fenekén rohadjon meg, csak mert nekem nem szimpi!!!
