Féregnek kell ahhoz lenni, hogy az ember egyetértsen önmagával, mikor élete csak tehetetlenségek, vonaglások és vergődések egyhangú változatiból tevődik össze. Amit az emberi méltóságnak neveznek, az annak az erőnek a tudata, melyet saját magunkkal, saját életünkkel való egyetértésünk ébreszt bennünk… ha ébreszt.

(Sinkó Ervin: Tizennégy nap)

Sinkó Ervin a Fürst Sándor és a Sallai Imre, a biatorbágyi vasúti híd felrobbantásával ártatlanul megvádolt kommunista politikusok 1932-es perét nyomon követő regényének értelmiségi hőse szájába adja ezeket a szavakat. A Kassák Múzeum Vízizrí című kiállítása, a regénnyel történő időbeli – és esetenként térbeli – átfedésein túl, Sinkó szereplőjééhez hasonló dilemmát jár körül. Mégpedig az arra vonatkozó dilemmát, hogy hogyan birkózik meg az aktivista és/vagy értelmiségi cselekvő egy történelmi kor adott materiális lehetőségei és a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásnak különböző ideológiái között húzódó ellentmondással, eltéréssel. Illetve azt a kérdést feszegeti, hogy milyen kompromisszumok meghozását teszi szükségessé egy adott politikai mozgalom számára az adott, gazdasági-társadalmi strukturális lehetőségekhez való alkalmazkodás.

Eddig is kíváncsiak voltunk arra, vajon hogyan dolgozik a Köznevelési Kerekasztal, ahol – legalábbis az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatása szerint – több ezer munkaórát öltek az egyes munkacsoportok a köznevelésben kialakult helyzet „konszolidálására”. És bár hangzatos frázisokból már sok hangzott el a kerekasztalnál folytatott „szakmai munkáról”, eddig nem igazán lehetett tudni, hogy valójában kik és hogyan veszik ki a részüket a feladatból.

Április 30-án zárul a tankönyvrendelés. Kritikus pontja ez az évnek, ugyanis ekkorra kell eldönteni, hogy a következő tanévben milyen tankönyvekből kell majd tanítani a diákokat.

A Heti Válasz közöl eheti számában portrét Sándor Máriáról. A cikket a hetilap egyik legérzékenyebb szerzője, Élő Anita (aki az én tanárom is volt) jegyzi. A cikk ezzel a szöveggel indít:

„Hogyan lett egy budai építészcsalád gyermekéből apácajelölt, majd fekete ruhás nővér, az egészségügy bérharcának jelképes alakja, Gyurcsány Ferenc előretolt éke?”

Azon az apróságon lépjünk is túl, hogy a nem elhanyagolható bérharc mellett Sándor Mária az egészségügy rendbetételéért is küzd, ami mind jobb-, mind baloldalnak évtizedes célja. De mi az, hogy Gyurcsány Ferenc előretolt éke? Magának a szerzőnek is tudnia kell, hogy ez egy hazugság.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP képviselője úgy gondolta, kipróbálja, ugyanazok a jogok vonatkoznak-e rá, mint Orbán Viktorra. Miután a Nemzeti Választási Bizottság átengedte a miniszterelnök kvótáról szóló népszavazási kérdését, mely nemzetközi szerződéseket is érintett, Jávor beadta saját népszavazási kérdését Paksról.

Fotó: MTI, Beliczay László

Míg Orbán kérdését átengedte a választási bizottság, addig Jávorét elkaszálta. A bizottság szerint a kérdés érvénytelen, hiszen nemzetközi szerződéseket érint.

Orbán kérdése nemzetközi szerződésekbe ütközik? Nem baj, menjen!
Egy ellenzéki képviselő kérdése nemzetközi szerződéseket érint? Na-na, figyeljünk a törvényességre.

Külön pikantérája a döntésnek, hogy ez alig két hónappal történik az után, hogy a Nemzeti Választási Bizottság épületében a Kubatov Gáborhoz köthető kopaszok megakadályozták az MSZP-t abban, hogy elsőként nyújtsa be saját népszavazási kérdését. Azóta kiderült, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és a Nemzeti Választási Iroda elnöke “elfelejtette” a bizottság tagjainak megmutatni a perdöntő videófelvételeket, amikor az MSZP kérdéséről döntöttek. Bár korábban hetekig megőrizték a regisztráltak adatait, de a kopaszok regisztrációját 24 órán belül törölték a Nemzeti Választási irodában. A rendőrség még tanújelét sem adta, hogy nyomozna az ügyben.

A kérdés az, hogy ezek után hogyan bízhatunk a tiszta választásban, amely fölött ez a Nemzeti Választási Bizottság őrködik? Ha teljesen egyértelmű, hogy a kormánypárt érdekei felülírják az alapvető szabályokat, akkor mi lesz, ha esetleg az országos választáson egy súlyos kérdésben a Fidesznek kedvezően döntenek? Ki fogja elhinni, hogy nem motivált ez a döntés?

És egyáltalán, lehet-e jogállamnak nevezni azt az államformát, amelyben a miniszterelnök élhet politikai jogokkal, de az ellenzéket ebben megakadályozzák? Van-e szabad politikai verseny? Ha pedig nincs, akkor minek nevezzük ezt az államformát?

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

Támogass havi 1000 forinttal:

További vállalásaink
és támogatási lehetőségek

A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 228 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!

Most írhatnék veretes cikket nácizással, káromkodással, de teljesen felesleges. Sőt Tarlós István ennek örülne a legjobban. A Gój Motoros Egyesületet is meghívta Tarlós István egy, a biciklis közlekedés átalakításáról szóló egyeztetésre, melyen a Gój motorosok sorszámozott láthatósági mellényt, biciklivezetői engedélyt és lényegében a legfontosabb kerékpáros reformok eltörlését kérték. Sőt, bár jelenleg sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta ezt a főváros, a Gój motorosok úgy tudják, hogy őket is meghívták a kerékpáros közlekedésről szóló fővárosi munkacsoportba.

Azok közül, akik még nem éltek a csernobili katasztrófa idején, a legidősebbek most harminc évesek, azaz mostanában lépnek szülőkorba. Egyre többen vannak a Földön, akik nemhogy nem emlékeznek a balesetre, hanem nem is éltek még akkor. A történelem legnagyobb ipari katasztrófájának történetét ezért nem árt újra és újra elmesélni. Az eseménytörténet és az alapvető információk felelevenítését már megtette a napokban a média - ezért magam inkább a következményekre és a 30 év távlatából megfogalmazható tanulságokra koncentrálok.

Rogán Antalt kérdezte volna Kész Zoltán a stadionépítésről, és arról, miért nem az egészségügyre költi a pénzt a kormány. Unalmas téma századszorra, bár fontos. De amit Rogán távollétében Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a kormány nevében válaszolt, az igazi unikum. Sőt, kell is hozzá pár unikum. Dömötör ugyanis elmagyarázta, a stadionépités valójában beruházás az egészségügybe.

Fotó: www.vasarnapihirek.hu

Igazából soha nem voltam a VS.hu rajongója, Kerényi György távozása, majd Keller-Alánt Ákos kirúgása után pedig még kevésbé. De ami most történik, az az igazság megcsúfolása. Maga a szemétség.

A pénteken nyilvánosságra került dokumentumok után lényegében megsemmisült a VS.hu hitelessége, hiszen egyértelművé vált, hogy az MNB pénzéből finanszírozták a portál működését. Csakhogy ez nem az újságírók felelőssége. Persze lehet azt mondani, hogy miért nem látták, mi történik a lapnál, de valójában péntekig ezt senki sem látta az országban - maximum sejtéseink lehettek. Azt lehetett látni, hogy valami bűzlik, a Matolcsy-öninterjútól kezdve biztosan, de sajnos, ma alig van olyan szerkesztőség Magyarországon, amelyik ne bűzlene, ne lenne ott az állami hirdetés vagy egy gyanús tulajdonos. Ha minden ilyen helyen felmondanának az újságírók, nem maradna sajtó.

„Hányok az elittől és izzadok a sorstól”
Ismeretlen szerző Quimby-átköltése

Az elit tartott magáról konferenciát a Szeretem Magyarországot klub rendezvényének keretében, szombaton. Az Index tudósításából megtudhatjuk, hogy az elit szembenézett önmagával, és kimondta, hogy hiteltelen, és azt is, hogy szerencsére már leáldozóban van a nép államfüggősége. És még ekkor sem jöttek rá, hogy milyen összefüggés van a kettő között.