Idén a Google számításai szerint majdnem 3 millió egyedi látogató olvasta a Mérce cikkeit, most összegyűjtöttük nektek így év végén a 10 legolvasottabb cikkünket.

A Mérce legjobban pörgő képe idén

10.  VONA GÁBOR TAPOLCAI JELÖLTJE: A CIGÁNYSÁG A ZSIDÓK BIOLÓGIAI FEGYVERE

Még februárban ment utána Kálmán Mihály a Jobbik tapolcai jelöltjének, Ríg Lajosnak. Mint azóta tudjuk, meg is választották a Jobbik országgyűlési képviselőjének a politikust, aki szerint szeptember 11. csak kitaláció volt, és a cigányok a zsidóság politikai fegyverei. A politikus cikkünk után törölte Facebook-profilját. Ami érdekes, hogy a cikket a tapolcai választás előtt alig vette át valaki, míg a tapolcai választás után lényegében minden sajtóorgánum behivatkozta, a 44 ezer olvasó nagyrésze is két hónappal a megjelenés után találkozott a cikkel. Vajon mi történt volna, ha nem csak a választás után tudják meg a szavazók, hogy kire szavaztak?

9. HÉTFŐTŐL BÜNTETI A FIDESZ, HA VALAKI FEL AKARJA DERÍTENI A KORRUPCIÓT

Júliusban fogadta el azt a törvényt a kormány, amely alapján lehetőségük van az önkormányzatoknak és állami szerveknek költségtérítést kérni a közérdekű adatigénylőktől. Végül a kormánypárt finomított az elfogadott törvényen, és eddig még durva visszaélés se történt, bár a drágulás tény: például múlt héten 65 forintért másolt oldalanként egy közérdekű dokumentumot az egyik állami cég. 51 ezren olvastátok ezt a cikket.

8. EGY RENDŐR VALLOTTA: DEUTSCH TAMÁST FEJÉRE HÚZOTT CSUKLYÁBAN VITTÉK KI A DROGDISZKÓBÓL

Még tavaly perelte be Deutsch Tamás Juhász Pétert, mivel az utalásokat tett rá, hogy a Fidesz politikusa drogozott. Juhász több tanú vallomását is elvitte a tárgyalásra, ezek közül is kiemelkedett az, amely szerint Deutschot többször is drogbarlangokból hozták ki bódult állapotban. 55 ezren olvastátok a rendőr vallomását.

7. KÉT GÖNCZ ÁRPÁD-IDÉZET, AMELYET MINDEN MAGYAR POLGÁRNAK MEG KÉNE TANULNIA

Majdnem 56 ezren olvastátok azt a két idézetet, amellyel a Mérce emlékezett az idén elhunyt volt köztársasági elnökre. Be is másoljuk ide mindkettőt, reméljük tényleg minél többen megtanulják, és be is tartják őket:

„Nem vagyok, nem lehetek pártok, pártérdekek szolgája – világéletemben, pártban és párton kívül, a nemzet függetlenségét, a szabad gondolatot, szabad szót, a szabad hazában szabad hit gondolatát, a társadalmi igazság emberi jogokban kiteljesedő, megkülönböztetést és kirekesztést el nem ismerő védelmét szolgáltam és fogom szolgálni.”

(Göncz Árpád beiktatási beszéde)

„Ha szolgálni kívánok valakit, azokat kívánom szolgálni, kiknek szolgájuk nincsen: a védteleneket. Akiknek sem a darutollas úri világban, sem az egyenlők közt egyenlőbbek

világában nem jutott jó szó.”

(Göncz Árpád parlamenti felszólalása, 1990. augusztus 3.)

6. ALATTVALÓ, KUSS A NEVED - EZT ÜZENTE LÁZÁR JÁNOS A PEDAGÓGUSOKNAK

Kicsit szomorúak vagyunk, hogy lényegében csak mi és ti olvasók találtátok extrém sértőnek Lázár János nyilatkozatát a munkavállalókról és a pedagógusokról. 60 ezren olvastatok arról, hogy Lázár szerint a munkavállaló örüljön, ha van munkája; hogy az állam képviselőjeként nyilatkozik arról, hogy a munkavállalók csak kussoljanak, nekik nincsenek jogaik.

5. 30 AFGÁNT FOGADOTT BE AZ OTTHONÁBA, MERT A MAGYAR ÁLLAM NEM GONDOSKODIK RÓLUK - NEM LETT SEMMI BAJA

66 ezren olvastátok Fruzsina történetét, aki befogadott magához egy csomó afgánt egy éjszakára, akik már nem jutottak volna el sehova, mert elment az utolsó vonat és busz. Az afgánok másnap reggel szépen összeszedték a cókmókjukat, kitakarítottak, és még egy kis ajándékot is hagytak a lánynak.

4. EGY SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ ALATT OMLOTT PORRÁ A FIDESZ KERÍTÉSE

Már kevesen emlékeznek rá, de a déli határra épített kerítés célja gyorsabban változott, mint Rogán pasa-parki lakásának mérete. Előbb azért épült, hogy ne nálunk regisztrálják először az EU-ban a menekülteket, később az lett a célja, hogy rendezetten, a határátkelőknél lehessen regisztrálni a menekülteket, végül pedig az, hogy ne is jöjjön ide menekült. Annyira pontos volt a kerítés koncepciója, hogy Pintér Sándor egy sajtótájékóztatón egyszerre mondta el, hogy a kerítés azt a célt szolgálja, hogy ne jöjjön be senki, majd azt tesztelik, melyik kerítés tipus lesz az, amelyen keresztül legkevésbé lesz könnyű bejönni, végül beismerte: a jogszabályok szerint, aki a kerítés túloldalán áll, azt be kell fogadni. Sajnos azóta pont a kerítés korábbi értelmetlensége miatt külön jogszabályokat hozott a Fidesz, hogy ezek a „problémák” ne merülhessenek föl, és a határzár felállítása óta több menekült került börtönbe, az új törvények szerint, mint ahány ember a kérelmét egyáltalán be tudta anni. Pintér önmagának ellentmondó nyilatkozatát 77 ezren olvastátok.

3. „MIN MEHETETT KERESZTÜL AZ, AKI SÍRVA KÖSZÖN MEG EGY KIS VIZET?”

A tizennégy éves szegedi Hanna több napon át órákat dolgozott a városba érkező menekülteket segítők között. Ő, és édesapja, Péter, egy négykezes cikkben írtak arról, hogyan futnak össze az emberi sorsok egy dél-magyarországi város pályaudvarán, és hogyan lehet ésszel és szívvel helytállni egy ilyen drámai helyzetben. Több mint 85 ezren olvastátok a cikket.

2. SIMICSKA ELMONDTA A FIDESZ ŐSZÖDI BESZÉDÉT

A Geci-gate egyetlen év végi válogatásból sem maradhat ki, 90 ezren olvastátok Simicska mondatairól szóló cikkünket, amelynek a lényege ebben a mondatban foglalható össze: „Simicska Lajos interjúiban nem annyira az az érdekes, hogy görénynek és gecinek nevez gyakorlatilag mindenkit a Fidesz vezetőségében. Hanem az, hogy a nyilatkozatokból feltárul a Fidesz által tákolt színpad mögötti valóság. És az semmiben nem különbözik attól, mint amit gondoltunk róla: bunkó, tolvaj, elvtelen, erkölcstelen banda, ahol egy évtizedes barát azt is el tudja képzelni, hogy megölik.”

1. SZÜLETÉSÉTŐL A NEMZET ELLENSÉGE

Minden év első híre az, hogy ki lett az év első gyereke. Idén egy cigány kisbaba Rikárdó született meg először. A jobbikos Novák Elődnek pedig ez remek alkalom volt arra, hogy „cigányozni” kezdjen, és jövendőbeli bűnözőnek nevezzen egy ártatlan kisgyeremeket. Az erről írt cikkünket több, mint 250 ezren olvasták.

„Erről persze nem tudunk semmit, de a kommentelők biztosan tudják, aki cigány, az nem tudja eltartani a gyerekét. És nem érzik, ez mennyire ciki mindannyiunknak, hogy ha egy cigány ember szerintünk se tudja eltartani a gyerekét. És senki se látja az összefüggést aközött, hogy Rikárdó már megszületésekor a nemzet ellensége lesz, és hogy lehet, családja szerényen se tudja eltartani gyerekeit. Mert Rikárdó már megszületésétől hátrányban van, az iskolában, a munkahelyen és mindenhol az életben.

Ez a rasszizmus, ami már megszületésekor bűnösnek bélyegez egy embert, és egész életére rányomja a fejére, hogy cigány. Ez az a rasszizmus, ami távol tartja egymástól a cigányságot és a többségi társadalmat, ez az a mentalitás, ami nem ad esélyt arra, hogy a magyarországi cigányság felzárkózhasson, ez az, ami megmutatja: egy cigány származású honfitársunknak nemcsak az esetleges szegénységgel, lakóhelye körülményeivel, a magas munkanélküliséggel, a rossz oktatási rendszerrel, a rossz szokásokkal kell megküzdenie, hanem a többségi társadalommal is. Ha ezen nem változtatunk, nem a magyarországi cigányság fogja kárát látni, hanem az egész társadalom, ami már 0 évesen gettóba zárja Rikárdót.”

Támogass havi 1000 forinttal:

További vállalásaink
és támogatási lehetoségek

A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 96 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!

Az októberi lengyel választások óta az új konzervatív kormány megpróbálja megvalósítani ígéretét, miszerint Budapest lesz Varsóban. Az alkotmánybíróság elleni támadás kapcsán szerettünk volna egy beszámolót kérni lengyel barátainktól, a Krytyka Polityczna újságíróitól. A cikk meg is érkezett, ám mikor elolvastuk, rájöttünk, a magyar olvasóknak leküzdhetetlen déjà vu érzést okozott volna, mintha egy 2010-es magyar publicisztikát vettek volna kezükbe. Ezért úgy döntöttünk, inkább Budapestre hívjuk a Krytyka egyik szerkesztőjét, Jakub Dymeket, és leülünk vele beszélgetni a két ország politikai helyzete közötti egyértelmű hasonlóságokról és a rengeteg különbségről is. Szó volt identitások összecsapásából táplálkozó konzervatívokról, a magyar kollégáiknál jóval erősebb lengyel liberálisokról és az újbaloldal lehetőségeiről is.

December elején tette közé a KSH azt az adatsorát, ami a 2014-es adatok alapján jellemzi az állampolgárok anyagi helyzetét. A különböző grafikonokat szételemezték, de az egyik grafikon egyik elemét, ami a legjobban mutatja meg, hogyan éljük fel a jövőnket, még nem nagyon mutatta be senki.

A Budapesti Választási Bizottság pár hete átengedte a Városliget beépítéséről és a budapesti olimpiáról szóló népszavazási kezdeményezést, ha minden jól megy, heteken belül elkezdődhet az aláírásgyűjtés. Ezzel nem egy, hanem két kampánynak adott egyszerre szabad utat a testület. Így tehát az aláírásgyűjtéssel és a népszavazás kiírásával először visszaszerezhetjük a döntés jogát, megmutathatjuk, hogy igenis ragaszkodunk ahhoz, hogy ne a fejünk felett, ne rajtunk átnyomva szülessenek a politikai döntések, majd a népszavazás napján dönthetünk arról, hogy óriási, száz- vagy akár ezermilliárdos presztízsberuházásokat akarunk-e a pénzünkből, vagy azt, hogy a mindennapi életünket befolyásoló dolgokra, mondjuk az oktatásra, az egészségügyre vagy az állami dolgozók bérére menjen-e el inkább ez a pénz.

Hazánk egy újabb Európai Uniós felmérésben szerepel a sereghajtók között: ezúttal a társadalmi igazságosság tekintetében vizsgáztunk le. A kép azért igazán sötét, mert ez az indikátor magába foglalja a szegénységet megelőző politikákat, a szegénység és kirekesztettség számait, a foglalkoztatást, a tanulási esélyeket, az etnikumok vagy nemek közötti diszkrimináció, vagyis minden olyan tényezőt, amelytől az ország hosszú távú fejlődése függ. És az elmúlt években Magyarország nemcsak, hogy nem javított, de rontott is nagyon sok tekintetben. Nem valami kelet-európai átokról van szó, Lengyelország például tudatos politikákkal mostanra tendenciaszerűen javít rengeteg tekintetben. Ferge Zsuzsa írása.

Mindenekelőtt: marxista politikán mai marxista politikát értek, amelynek csak nagyon közvetett köze van a régi (szociáldemokrata, kommunista, eretnek) marxista politikákhoz, bár a problémák – a kapitalizmus sok tekintetben változatlan természete miatt – részben azonosak; a megoldási javaslatok (a nemzetközi munkásmozgalom de facto megszűnése miatt) nem.

Nem volt boldog karácsony Irénkének a panelban, aki idén sem tudott karácsonyfát venni. Nem volt boldog karácsonya Józsefnek, akit kirúgtak és félállásban visszafoglalkoztatják, de mivel fizetése most is csúszott, kölcsönből vette az ajándék plüssmacit a gyerekeknek. Nem volt boldog karácsonya Annának, aki az erdőben él, és aki számított a segélyre, de az nem jött meg, így nem került se hús, se hal az asztalra. Nem volt boldog karácsonya Juditnak, az ápolónőnek, mert karácsonykor a gyerekei helyett a betegekkel volt, hogy a túlórapénzből kifizethesse a számláit. Talán Józsika karácsonya is boldogabb lett volna, ha megkapja a legót, amire annyira vágyott, de közmunkás szülei csak egy filléres játékot engedhettek meg maguknak. És nem volt boldog karácsonya Terinek, a tanárnőjének, mert előre attól szorong, szégyenben marad, amikor a gyerekek elmesélik majd, mi volt náluk a terülj-terülj asztalkán. Nem volt boldog karácsonya Margónak és Péternek, mert csak Skype-on jelentkeztek be a gyerekek, és idén se tudott együtt ünnepelni a család. Nem volt boldog karácsonya Pistának, mert 2 hónapja lakoltatták ki őt és családját, és ez volt az első szállón töltött karácsonya. Nem volt boldog karácsonya Márknak és családjának, mert nem jutott nekik már közmunka, majd tűzifa se, hogy ha hús nincs is, legalább meleg legyen. Nórának sem volt boldog karácsonya, mert látta, ahogy fogy a pálinka, és tudta, amint a vendégek elmennek, megkapja a magáét, az már lényegtelen is, hogy éppen miért.

Ha kívülről így is tűnhet, azért lehet, hogy mégis jutott nekik boldogság karácsonykor. Reménykedjünk benne, hogy jutott annyi szeretet, együttlét, jó pillanat, amiből ezen a sokak számára elátkozott ünnepen tudtak meríteni valamit, hogy a „dolgos hétköznapokra” is maradjon.

És csak remélni lehet, hogy azok, akik nem akarnak adni a közösből a rászorulóknak megélhetésre, a nyomor csökkentésére, ebben a három napban megállnak egy pillanatra. Megállnak, amikor épp degeszre ették és -itták magukat, de megakad a torkukon a pisztráng szálkája. Megállnak, mikor százezres ajándékokat adnak és kapnak, melyekben talán nem is lelnek olyan nagy örömet. Megállnak tehát a nem megérdemelt jólétükben fürdők, amikor abban az országban, ahol a nyomor és a szenvedés egyre csak terjed és egyre mindennaposabb, valahogy eszükbe jutnak a nyomorgók és a megalázottak is.

Remélhetőleg volt legalább egy pillanat, amikor azokra gondoltak, akiket megaláztak, megnyomorítottak, kizsákmányoltak. Akiktől elvették az egész ország számára “kötelezően boldog” karácsonyt.

Remélhetőleg lesz még olyan karácsony ebben az országban, amikor a karácsony felhőtlen és boldog ünneplése mindenki jussa lesz.

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

Támogass havi 1000 forinttal:

További vállalásaink
és támogatási lehetoségek

A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 96 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!

Az Európai Bizottság több fronton is vizsgálja a Paks II beruházás szabályosságát. Kiderült továbbá, hogy az egyszerre üzemelő hat blokk hűtése azért nem okoz majd gondot a Dunának, mert úgyis az olcsóbb megújulókat és importáramot fogjuk igénybe venni. Így Paks II évi 100-200 milliárdos nagyságrendű állami tőkeinjekcióra fog szorulni. Egyre kevésbé magyarázható tehát, mégis miért ragaszkodik a magyar állam Paks II megépítéséhez. Perger András írása.

fotó: szarvas/ index

Az Európai Bizottság már három ügyben indított eljárást Paks II miatt Magyarországgal szemben. Vizsgálják, hogy megsértettük-e a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályokat, tisztázni akarják a beruházáshoz nyújtott állami támogatás kérdését, november 9-én pedig amiatt kezdtek vizsgálódni, mert felmerült a gyanú, hogy a paksi beruházást övező titkolózás szintén sértheti az uniós jogot.

Fussuk át, hogyan jutottunk idáig! Csaknem két éve, hogy Orbán Viktor, illetve a történelmi hűséget kedvelők számára valójában Németh Lászlóné, aláírta Moszkvában a Paks II megépítéséről szóló egyezményt. Az érdemi kérdésekre, hogy mennyibe fog kerülni a beruházás, mennyibe kerül majd az itt termelt áram, és hogy miért éppen most építünk új atomerőművet, a válaszokat azóta is várjuk.

Lényegében nem tudunk semmit

A beruházást a kezdetektől fogva elképesztő mértékű titkolózás övezi. Némi mellé-, majd össze-vissza beszélés után még a szintén titokzatos budapesti olimpia ügyében is előkerült egy megvalósíthatósági tanulmány, a hasonló volumenű paksi beruházásról azonban ennyit sem kaptunk. Sőt, idén márciusban törvényi erővel rejtették el előlünk azokat az adatokat, amelyekről igazából azt sem tudjuk, hogy léteznek-e egyáltalán.

Ebben a nagy titkolózásban legalább egy halvány fénysugárnak ígérkezett a környezetvédelmi engedélyezési eljárás – ez épp most van folyamatban −, mert ennek során a hatásvizsgálati dokumentációt és a környezeti hatástanulmányt kötelező nyilvánosságra hozni. Némi álnaivitással remélhettük, hogy abban találunk valamennyi érdemi információt.

Szerencsére nem vártunk sokat, így nem is kellett csalatkoznunk: a lényegi kérdéseket illetően ismét gyakorlatilag semmi. Csak a példa kedvéért: a hatástanulmányból a gazdaságosság kérdését illetően megtudhatunk olyan izgalmas részleteket, hogy Tolna megyében hány munkahely fog keletkezni, de nem látunk számításokat arra vonatkozóan, hogy a XXI. század legnagyobb beruházása országos léptékben hogyan fog hatni az emberek életére. Egy olyan projektnél, ahol a tervezett bekerülési költség Magyarország GDP-jének 10%-a, a gazdaságosság és a finanszírozás részletei, esetleg a projekt más energiatermelési lehetőségekkel való összevetése, úgy tűnik, nem volt fontos.

Ha a Duna melegszik, atomenergia helyett jön az importenergia!

A hatástanulmány hiányosságai, legalább részben, az eljáró hatóságnak, a Baranya Megyei Kormányhivatalnak is feltűntek, ezért hiánypótlást kértek a beruházótól: egyebek mellett a hűtés problémakörét forszírozták. A tervek ugyanis arról szólnak, hogy Paks mostani négy reaktorán felül a két új blokk hulladékhőjét is a Dunába vezetik majd el. A hivatal munkatársai azt kérdezték, hogy a Duna akkor is el tudja-e vezetni a jelenleginél több mint kétszer annyi hulladékhőt, amikor alacsony a vízállás és viszonylag magas a folyó hőmérséklete. Tudni akarták azt is, hogy milyen intézkedéseket vezetnének be arra az esetre, ha a Duna túlmelegedésével fenyegető helyzet állna elő.

Paks II válaszában meglepődve olvastuk, hogy milyen remek huszárvágással oldanák meg a problémát:

“A tervezett új blokkok menetrendtartásra is alkalmasak lesznek, ezért a nyári csúcsidőben a megújulók bekapcsolódása vagy a csúcsidőszakra lekötött kedvező áru (sic!) import következtében nagy valószínűséggel csak részterheléssel fognak üzemelni, így a Duna hőterhelése szempontjából is egy (sic!) kedvezőbb helyzet alakul ki.”

Magyarul: az egyszerre üzemelő hat blokk hűtése végeredményben azért nem jelent majd problémát, mert nyáron letekerjük az atomerőművet, és helyette megújuló forrásból származó áramot csatornázunk be, vagy olcsó importáramot vásárolunk.

Aki nem hinne a szemének, annak még egyszer: a rezsicsökkentés zálogának hirdetett Paks II-t vissza kell majd fogni, mert az általa termeltnél olcsóbban vehetünk majd áramot! Csúcsidőben!

Nyugodtan vehetjük úgy, hogy a beruházó ezen a ponton elszólta magát: tisztában van vele, hogy Paks II, minden ígérgetés ellenére drágán fog termelni. Valójában innen már csak az a kérdés, hogy mégis mennyire drágán, ha még a csúcsidőben vásárolt import is kedvezőbb árú lesz nála. Tegyük hozzá, hogy a megújuló forrásból származó energia és az import várhatóan nem csak csúcsidőben lesz olcsóbb az atomenergiánál, hanem folyamatosan.

Így persze érthető a titkolózás, hogy miért nem volt se híre - se hamva a megalapozó, alátámasztó számításoknak, elemzéseknek, tanulmányoknak. Tanakodhatunk tehát tovább, hogy milyen gazdasági érvek szólnak egy ilyen erőmű építése mellett.

A 2016-ban tervezésre fordított pénz elegendő lenne a kórházak és iskolák adósságrendezésére

Nem nagyon csepegtetnek információt az előkészületekről sem, pedig volna miről, hisz az engedélyezési és tervezési procedúrákra idén 28, jövőre pedig a tervek szerint 113 milliárd forintot fordítanak. Csak a példa kedvéért, ebből az összegből ki lehetne fizetni az összes költségvetési szerv adósságát, beleértve a kórházakét és iskolákét is úgy, hogy még maradna is kb. 30 milliárd.

Az Energiaklub által készített tanulmányokból kiderült, hogy hiába az orosz hitel, a költségvetési hiányra vonatkozó szabály miatt komoly takarékossági intézkedésekre lesz szükség az építkezés idején. Azaz adónövelés (ki szeretne pl. 35%-os ÁFÁ-t?) és kiadáscsökkentés (szociális kiadások, szevasztok!) révén annyit kell majd megspórolni, amennyibe az erőmű kerülni fog.

Működése során Paks II-nek kellene kitermelnie az olcsónak mondott orosz hitel költségeit, és a beruházás értékének azon 20%-át is, amit önrészként Magyarországnak kell állnia.

Emiatt a Pakson termelt áram túl drága lesz, és ezt csak folyamatos, évi 100-200 milliárdos nagyságrendű állami tőkeinjekcióval lehet majd kompenzálni. Így semmi kétség afelől, hogy az orosz hitelt az adófizetőknek kell majd megfizetniük. Nem véletlenül kezdte vizsgálni az Európai Bizottság, hogy nem bújik-e meg tiltott állami támogatás a projekt mögött.

Az energiáról szól ez az egész?

Összességében tehát azért építenénk legalább 4000 milliárd forintért két új reaktort, hogy aztán ne használjuk őket, hiszen ahogy a beruházó is elismeri, olcsóbb áram fog rendelkezésre állni hazai és külföldi forrásokból. Így nem utolsósorban a Duna sem fog túlmelegedni, azaz a folyó védelmének a problémája is megoldódik, amit 4000 milliárd forintból generálunk.

Emellett az uniós vizsgálatok révén felmerült, hogy a beruházást csak jogszabályok megsértése árán lehet megvalósítani. Adódik tehát a végső kérdés: miért van egyáltalán szükség Paks II-re?

A felvetett problémákra egyelőre nincsenek válaszok. A kormányzat a nyilvánosság előtt nem száll be semmilyen konkrét kérdésről szóló vitába, és a hazai pályát jelentő paksin kívül nem hajlandó további közmeghallgatásokat tartani. Inkább úgy tesz, mintha egy alternatív valóságban létezne, és szajkózza tovább a semmivel sem igazolt állításokat a beruházás szükségességéről, olcsóságról.

A fentiek alapján a Paks II melletti érveknek tulajdonképpen semmi köze ahhoz, hogy honnan lesz energiánk a jövőben, és hogy azt milyen áron fogjuk kapni. De azt azért mégsem feltételezhetjük, hogy a kormány a racionalitás teljes hiányában áll ki Paks II mellett. A mozgatórugók vélhetően pusztán politikaiak, a projekt mögött olyan érdekek állnak, melyek miatt érdemes erőltetni a szakmailag indokolhatatlan, Magyarország eladósodását eredményező óriásprojektet, több fronton is vitába szállni az Európai Unióval, kockáztatni a kapcsolatokat az amerikaiakkal stb. Paks ügyében sok vas lehet a tűzben - nagyhatalmi harcok, korrupció és hasonlók szerepelhetnek a palettán. A sokismeretlenes egyenletben mi csak találgathatunk, a kormány viszont hallgat.

Perger András

Támogass havi 1000 forinttal:

További vállalásaink
és támogatási lehetoségek

A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 96 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!

Magyarországon jelen pillanatban nemcsak baloldali politizálás nem folyik, hanem másféle politizálás sem. A baloldali politika megteremtéséhez az uralkodó társadalmi képzelet erős alternatívájára volna szükség – véli Schein Gábor, író aki az új baloldal kialakulásának lehetőségét a helyi közösségek megerősödésében látja. (A WTF Baloldal sorozatunkban eddig megjelent írásokat lásd itt.)

November 26-a óta sem áram, sem fűtés nincs a Vaskapu utca 49-es szám alatti, omladozó házban. Lakók sem nagyon vannak, ugyanis az önkormányzat, miután életveszélyessé nyilváníttatta az épületet, a gázt és a villanyt kikapcsolták, az önkormányzati bérlakások bérlőinek felajánlott cserelakást, ahová átköltözhettek. A házról és lakóiról korábban itt írtunk.

Két család azonban a Vaskapu utcában maradt. Jelenleg körülbelül húsz fő, köztük két várandós nő és egy három hónapos csecsemő fagyoskodik a lakásokban.  És ha az önkormányzatnak sikerül az ingatlant értékesítenie, innen is menniük kell: az utcára, vagy a borzalmas állapotban lévő szállókra, ahol azonban nem maradhatnának együtt.

fotó: Zöld Pók

Nem véletlenül kerültek ők ebbe a helyzetbe a két család lakásfoglalókból áll, nekik Ferencváros vezetősége egyetlen megoldást hagyott: menjenek, ahová tudnak, önerejükből: irántuk az önkormányzat nem érez felelősséget.

A Danó család évtizedek óta a kerületben él. Szociális bérlakásukból egy kisebb tartozás miatt kitették őket, így lettek végül önkényes lakásfoglalók. A Lakatos család egy városszéli erdőségben élt sátorban egészen addig, amíg egy ismerősük nem szólt, hogy ebben a Vaskapu utcai, borzalmas állapotban lévő házban a lakások többségét már befalazták, ezért a fejük fölötti fedél reményében költöztek be – szintén jogszerűtlenül – az egyik földszinti szobába.

A lakásfoglalás ma Magyarországon a legkevésbé sem passzió, hanem egy rendszerszintű problémára adott sürgető válasz azoktól, akik egyre szorongatottabb helyzetben vannak. Magyarországon, és főképp Budapesten a korábban is nagyon magas albérletárak ma százezrek számára megfizethetetlen magasságokig nőttek. A szegényebb családok számára hozzáférhető szociális bérlemények aránya egész Európában az egyik legalacsonyabb (mindössze a teljes lakásállomány 2-3 százaléka), és egyre szűkül. Akik tehát nem rendelkeznek lakástulajdonnal, jó eséllyel arra a lakáspiacra kényszerülnek, amelyen szinte képtelenség alacsony jövedelmű emberek számára megfizethető albérletet találni. Ebbe a csapdahelyzetbe került a Danó és a Lakatos család is. Az ő döntésük, hogy inkább elfoglalnak egy mások által nem lakott lakást, mintsem hogy a családok tagjai külön-külön, megalázó körülmények között, hajléktalanszállókon helyezkedjenek el, csupán autonómiájukhoz és a családok egységéhez való ragaszkodás következménye.

A Vaskapu utcai ingatlan egyébiránt tökéletes példája annak, ahogy a főváros egyes önkormányzatai a saját ingatlanjaikat kezelik. Abban a kerületben, ahol nagyjából 260 önkormányzati lakás áll üresen, ahol egy olyan ingatlant, mint a Vaskapu utcai épület évtizedek alatt hagytak szó szerint szétrohadni (mert a városvezetés a felújításra, karbantartásra nem áldozott energiát, de az első kritikus pillanatban kész volt életveszélyessé nyilváníttatni a házat), olyannyira nem foglalkozik a segítségre szoruló kerületi lakosokkal, hogy kész őket akár utcára is rakni.

Támogass havi 1000 forinttal:

További vállalásaink
és támogatási lehetoségek

A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 72 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!