Fél hatkor szóltak egymásnak, kilenckor már több, mint 60 kocsi állt a Várkert bazár előtt. A taxisok négy órán át a fővárosi taxisrendeletek, és a most hétvégére meghirdetett Uber-promóció ellen. Végigvonultak többször a belvároson és ultimátumot adtak: jövő pénteken újra találkoznak és ha addig nem történnek érdemi lépések, a pénteki csúcsforgalomban fognak akciózni. Információink szerint a szervezők közül többen is vannak, akik részesei voltak az 1990-es taxissztrájkban. Percről percre tudósítottunk:

0:00
Nem bíznak benne, hogy hat a fővárosra az ultimátum, úgy érzik, az ág is húzza őket. Azt mondják, másfél éve, az egyentarifa bevezése hatására  körülbelül 40%-kal estek vissza a hívások. Vannak olyanok, akik a tiltás ellenére is lenyomnak napi 16 órát, heti akár hét nap. A redőröket dicsérik, úgy érzik, tisztességesen bántak velük az akció során.

23:50 
- A blokád idején még kölyök voltam, fogtam apám kezét. Negyven évet nyomott le az öreg. 
- Ott határoztad el, hogy taxis leszel? 
- Sose akartam az lenni. Tán még most se vagyok az - mondja egy férfi, aki 19 éve taxizik.

23:41 Ma fél 6-kor ment ki egy körüzenet, erre jöttek össze a taxisok. A résztvevők keveslik, hogy csak ennyien voltak. Úgy érzik, ennél sokkal többeket tudnak mozgósítani De voltak cégek akik tiltották az embereiknek, hogy kijöjjenek. Azt beszélik, a City Taxi határozottan tiltotta, de pletykák szerint a Főtaxi is megkérte a munkatársait, hogy ne menjenek ki a tüntetésre.
Anyagi okai is lehetnek a távolmaradásnak: "Olyan ínséges idők vannak, hogy van, aki ezt az öt órás kiesést sem engedheti meg magának " - mondta el az egyik tüntető tudósítónknak. 

23:23 Vége a tüntetésnek. A taxisok ultimátumot adnak az Ubernek és a fővárosnak: jövő pénteken délután 2-kor találkoznak a Felvonulási téren, és ha addig nem lép érdemben a főváros vagy az Uber, akkor nekivágnak a pénteki csúcsforgalomnak és a mostaninál sokkal többen lesznek.

23:00 Lassan megérkezik a menet a Hősök terére, pár buszt is beengedtek az autók közé a rendőrök.

22:42  Mégsem igazolódtak a félelmek, így az autósor lassan elindul. Az útvonal, mint már írtuk:  Erzsébet híd - Rákóczi út - Thököly - Dózsa György út

22:32 Most indulnak a Hősök tere felé. Illetve csak indulnának, a rendőrök mindenkit beparancsoltak az autókba, de még nem mozdulhatnak. Kamerás autó veszi fel a tüntetőket, és azt rebesgetik, újabb igazoltatási kör következik.

"Tanácskozni gyűltünk össze mert nagyon dühösek vagyunk, aztán gondoltuk lejövünk ide a Duna-partra beszélgetni." "Nem tankoltam, mert nem tudtam hogy jövök demonstrálni" - mondják a tüntetők tudósítóinknak.

22:30 Milyen költségekkel jár egy taxis élete?

• Taxisvizsga 110 ezer
• Taxaméter 100-200 ezer
• Sárgítás 15 ezer +180 ezer a fólia a kocsira
• Kártyalehúzó 150 rugó plusz éves kártyadíj 8-9000
• Plusz a kártyás fizetés jutaléka
• Drosztengedély évi 50 800, de épp emelik
• Éves utasbiztosítás kb. 10 000
• Taxis műszaki, ami egy évig él: 30 000
• Sárga rendszám: egyszeri 13 500
• A cégek felé 50-90 rugót fizetnek havonta. A.nagyobb cégeknél többet, de ott a fuvar is több.

Ezt mind az egyéni taxis fizeti saját zsebből, a BKK, a szervizek, a hatóságok és a cégek felé. És majd csak ezután fizetnek jövedelemadót, ÁFÁ-t, TB-t. "Ha megkeresel havi félmilliót, akkor kenyérre jut mindennap de másra nem" - meséli az egyik taxis.

22:20 A taxisok továbbra is ott állnak a bazár előtt, azért fogják megbüntetni őket, mert a bringasávon álltak meg. "15 ezer, puff neki. Be kell valahogy szedniük a felvezetési díjat" - nevetgélnek keserűen a tüntetők.

22:10 A várakozás alatt felszínre kerülnek a taxisok egyéb kifogásai is. Egy drosztengedély például évente 50 800 forintba kerül egy taxisnak, ám a BKK - szerintük - mondvacsinált okokkal rendre bevonja azokat, és újrafizetteti a díjat. A GoogleMaps alapján állapítják meg, hogy a taxisok hosszabb útvonalon haladnak, mint a legrövidebb ajánlott verzió, ám a GoogleMaps nem veszi figyelembe a lezárásokat és hasonló aktuális forgalmi szempontokat. Közben pedig a hiénák és kamutaxik sem tűntek el. A BKK ellenőrök civilben járkálnak, utólag küldik ki a büntetéseket, de sem fellebbezési lehetőség, sem jegyzőkönyv nincs.

"Ha már mindent agyonszabályoznak akkor cserébe legalább védjenek" - véli az egyik demonstráló.

21:55 Még mindig a Várkert Bazárnál várakoznak az autók, a rendőrség jóváhagyására várnak, hogy elindulhassanak a Hősök terére. Időközben valószínűleg a Főtaxi dolgozóira is rászóltak a központból, mert az a pár autó (2-3), amelyik részt vett a demón, elhajtott.

21:40 Helyszíni tudósítóink szerint holnap átfogó anyagot várhatunk az MNO részéről, hiszen egyik újságírójuk egy taxiban ülve keveredett a helyszínre, és minden sofőr interjút szeretett volna neki adni, mikor az újságíró hazafuvart keresett.

21:36 A taxisok az Erzsébet híd - Rákóczi út - Thököly - Dózsa György útvonalra kérnek épp a felvezetést a rendőröktől.

21:35 Motoros rendőrök felkísérik az autóoszlopot a Hősök terére, a tüntető sofőrök azt mondják, több ilyen megmozdulást terveznek még, és jogi úton is érvényt szeretnének szerezni érdekeiknek.

21:30 A demonstrálók azt mondják, nem volt központ mozgósítás: "nem volt szabad bemondani a csövön". Amúgy a taxisok között pletykaként terjed, hogy a City Taxis kollégáknak nem szabad kimenniük a tüntetésre.

21:20 Nemcsak a rendőrök érkeznek, de taxisok is folyamatosan jönnek-mennek a Várkert Bazárnál. A legnagyobb budapesti taxitársaságoktól vegyesen vannak autók: 6x6, Tele5, FőTaxi, Taxi Plus, Taxi4, MaxTaxi. 

21:15 A tüntetés továbbra is rendben zajlik, a kiérkező Rendőrség sorban igazoltatja a sofőröket. A helyszínre érkezett egy kisbusznyi készenléti rendőr is.

21:00 A hangulat a helyszínen békés, de feszült:

20:51 "Ez egy tragédia! Negyven éve taxizom" - kifakadt az egyik demonstráló. Azt mondja, négy évtized alatt folyamatosan vagyonokat költött arra, hogy a mindenkori szabványoknak megfeleljen. Erre most jön egy amerikai központú cég, akire egyszerűen nem vonatkoznak a játékszabályok, és a kötött tarifás taxisokhoz képest sokkal alacsonyabb árakon fuvarozhat. "A családjaink megélhetéséről van szó." - mondja.

20:44 Egy rendőrautó beékelődött két tilosban álló taxis közé. Káosz még nincs, de felfordulás már van a Lánchíd utcában.

20:38 Az autók a Lánchíd utcában állnak a tilosban, rendőrök vannak a helyszínen, akik megkezdték az igazoltatást.

20:18 A demonstráló taxisok a Clark Ádám téri körforgalomban köröztek, majd elindultak a Várkert Bazár felé.

Az elmúlt években a Tarlós-féle egyentartifa- és egyentaxi-rendeletek hatalmas anyagi terheket róttak a kisvállalkozóként taxizókra, és a tarifanöveléssel komoly versenyhátrányba kerültek a kisebb szolgáltatók. A hiénák ugyanakkor megmaradtak.

Ma egy autó "feltaxizása", azaz felszerelése állításuk szerint 600 ezer forint, a havi "rezsije" pedig körülbelül 500 ezer. Nemrégiben olyan új szabályozást vezetek be, ami szabályozza a taxik minimális csomagterét, méghozzá nem felmenő rendszerben, azaz nem a mostantól felszerelő autósokra vonatkozik a szabály, hanem azokra is, akik a határérték alatti űrtartalmú autóikat az elmúlt 1-2 évben taxizták fel - hiszen nem tudták, hogy ezek később kicsinek minősülnek majd. Július elsejével ezeknek az amúgy forgalomképes, sokszor fiatal autóknak is ki kell állniuk a forgalomból. 

Hétvégére pedig az Uber, egy okostelefon-alkalmáz alapon futó szolgáltatás, aminek autóira ezek a szabályok nem vonatkoznak, ingyenessé teszi a szolgáltatását. Emiatt mentek utcára a taxisok.

Március 16-án Fördős Attila váci polgármester az ATV Egyenes Beszéd című műsorában adott interjút a diákok állami rendezvényekre való kirendelését nyílt levélben elutasító Madách Imre Gimnázium fenyegetéséről. A polgármester szerint egyébként a beszélgetés baráti légkörben zajlott, bár ezt meglehetősen nehéz elhinni annak fényében, hogy a polgármester látható felindultsággal emlegette a műsorban, hogy a tantestület tiltakozása szerinte „nyílt politikai színre lépése egy intézménynek,” illetve „politikai színpadra lépés” (11:00, 15:50).

Fördős Attila (MTI / Marjai János)

Az is a nyomásgyakorlási kísérlet verzióját erősíti, hogy a polgármester saját bevallása szerint (ATV-interjú, 16:45) az önkormányzat által fizetett kisegítő személyzet álláspontja felől is érdeklődött a megbeszélésen, megpróbálva kideríteni, hogy közülük aláírta-e valaki a nyílt levelet. A pedagógusokkal szemben a kisegítő személyzet felett az önkormányzat munkáltatói jogokat gyakorol, de ahogy az Index megírta, a beszélgetés során Fördős közölte az iskola vezetőségével is, hogy ha tehetné, kirúgatná őket (az interjúban ezt letagadta), és félő, hogy hasonló célok vezérelték a kisegítő személyzet felőli érdeklődését is.

A Mandiner kiderítette, hogy a gimnázium igazgatónője, Horváth Edit, a KLIK felől is nyomás alá került. Fodor Gábor, a ceglédi tankerület igazgatója és az eredeti cikkünkben szereplő levél szerzője szintén „politikai színezetű provokáció”-t emlegetett újabb levelében, és ismét azzal az érvvel jött elő, hogy nem volt kötelező gyerekeket küldeni. Azonban, mint korábban írtuk, az átkoshoz hasonlóan ebben az esetben is nyilvánvalóan csak „erősen ajánlott” volt a megfelelő számú gyerek kiállítása, és ahogy a fenti ábra mutatja, a renitensekre mind a KLIK, mind az önkormányzat, mind Harrach Péter váci képviselő megpróbált nyomást gyakorolni.

Érdekes kérdések merülnek fel a polgármesteri találkozó jegyzőkönyvével kapcsolatban is. Fördős a műsorban egy többoldalas jegyzőkönyvet lobogtatott, idézett is abból, valamint állítása szerint birtokában van a jegyzőkönyv alapjául szolgáló hangfelvétel is. Azonban többszöri kérésünk ellenére a polgármester nem küldte el sem a jegyzőkönyvet, sem pedig a hangfelvételt. A műsorban (4:10) a következő beszélgetés hangzott el Kálmán Olga és Fördős közt:

– KO: És akik ott voltak, az iskola vezetői, ők is aláírták ezt?

– FA: Igen, itt van a jegyzőkönyv, itt van a jelenléti ív.

Értesüléseink szerint azonban nem véletlen, hogy az egyértelmű „igen” választ rögtön elterelés követi, ugyanis a polgármester nem mondott igazat: a gimnáziumot képviselő vezetők a mai napig sem kapták meg a jegyzőkönyvet, mindössze egy üres lapot írtak alá jelenléti ívként még a beszélgetés előtt. Ez arra enged következtetni, hogy a polgármester megpróbálja az üres lapra gyanútlanul aláíró iskolavezetők aláírását úgy beállítani, mintha azzal az ismeretlen tartalmú jegyzőkönyvet hitelesítették volna.

A polgármester nyomásgyakorlásával kapcsolatos epizód különösen érdekes annak fényében, hogy egy birtokunkba jutott 2012. szeptemberi jegyzőkönyv szerint Fördős – ekkor még munkáltatóként – már korábban is megkérdőjelezte az iskolavezetők lojalitását, és kirúgással fenyegetőzött. Ebben az esetben a kiváltó ok az volt, hogy a pedagógusok fizetése pár hetet késett, és Fördősnek egy iskolában dolgozó kapcsolata azt állította, hogy emiatt a tanárok elégedetlenkednek.

A jegyzőkönyv szerint Fördős két alpolgármester kíséretében megjelent a gimnáziumban reggel 7:45-kor, és utasította az akkor még igazgató-helyettes Horváth Editet, hogy azonnal hívjon össze egy rendkívüli nevelőtestületi értekezletet. A polgármester a pedagógusokat egy értelmetlennek tűnő kérdészuhataggal árasztotta el („Tudják­-e Önök, mennyi Vác város költségvetési főösszege? Tudják­-e Önök, mennyibe került a kórház konszolidálása? Tudják­-e Önök, miért nem veszi át a város vezetése a mélygarázst?”), majd Salamon Tamás igazgatóval közölte, hogy ő „csak olyan intézményvezetővel hajlandó együtt dolgozni, aki maximális lojalitással viseltetik a város vezetésével szemben,” és felszólította az igazgatót, hogy mondjon le.

A dokumentum szerint az igazgató tájékoztatta a pedagógusokat, hogy Fördős három hónapja nem fogadta, valamint beszámolt a polgármester leveléről, amelyben kirúgással fenyegette az igazgatót, ha az utóbbi „továbbra is félretájékoztatja a nevelő testületet.” Ekkor a városvezetők szó nélkül távoztak.

A KLIK és a polgármester védekezései több sebből véreznek. Ahogy a fentiekből is látszik, az állami ünnepségekre való szívélyes „invitálás” elutasítását a pedagóguskar szájkosár-törvényére való hivatkozás, KLIK-es, polgármesteri, valamint országgyűlési képviselői nyomásgyakorlás követte. Fördős ATV-s interjújában megpendítette (8:30), hogy azért nem jelentkezett elég gyerek a váci gimnáziumból, mert nem is tudtak az akcióról. És valóban, felmerül, hogy ha annak leleplezése után a KLIK ennyire büszke volt arra, hogy állta volna a felbuszoztatás és az ingyenebéd költségeit, akkor miért próbálta eltitkolni a gyerekek mozgósítását? Miért nem jelentette be azt saját honlapján a KLIK vagy a Honvédelmi Minisztérium? Miért válaszolta azt a KLIK sajtóosztálya első cikkünk megjelenése előtt, hogy „elképzelhetetlennek tartják, hogy ilyen történt volna”? Miért tiltották meg a KLIK-ből eligazított iskolavezetőknek, hogy beszámoljanak az akcióról a tantestületnek? Megannyi kérdés, ami azt mutatja, hogy bizony a minisztériumban és a KLIK-ben is érezték, hogy a diákok ilyesfajta mozgósítása bizony legalábbis rosszízű, és nem állná ki a nyilvánosság próbáját.

UPDATE: A polgármesteri válasz elmaradása miatt a jegyzőkönyv és a hangfelvétel kiadását közérdekűadat-igénylés keretében is elkértük a Polgármesteri Hivataltól.

Tegnap írtunk egy cikket, amelyben segítséget ajánlottunk a Fidelitas provokáció-figyelőjéhez, és elküldtük nekik 10 olyan politikus nevét és tetteit, akik tényleg irritálják, provokálják a baloldali szavazókat, így fel kell kerülniük a provokátorfigyelőre. Ezen a listán ért el 7. helyezést Balog Zoltán “emberierő” miniszter.

“Az Emberi Erőforrások lelkésze azzal vívta ki a baloldali választók haragját, hogy miután a bíróság kimondta, hogy a balogi „szeretetteljes felzárkóztatás” is szegregáció, ezért törvényellenes, jó fideszes szokás szerint a református lelkész törvénybe iktatta a szegregáció megengedhetőségét, vagyis az egész társadalom jövőjét ellehetetlenítő iskolai elkülönítés lehetőségét. De miniszterként ő hagyta helyben a korábbi oktatási ámokfutásokat is, amelynek következtében szétverték a közoktatást és a felsőoktatást. Ő aztán igazán provokálja a baloldaliakat.” - SEGÍTÜNK A FIDELITAS-NAK: ITT A TOP 10 BALOLDALI PROVOKÁTOR!

Erre kaptunk ma egy szép fejléces emailt a minisztérium sajtóosztályától, amely szerint egyrészt javítsuk ki magát a bekezdést, ameddig nem javítjuk ki, tegyük elérhetetlené a cikket, és írjuk meg mikortól lesz kijavítva. Ha nem javítjuk ki, akkor pedig beperelnek minket. Izgi lesz, állunk elébe.

Az első kérdés, amikor megláttuk a helyreigazítást, az volt, hogy vajon az EMMI-ben olvasnak minket, vagy mi vagyunk az első sikeres önfeljelentői a provokátorfigyelőnek. És azt gondoljuk, utóbbi a helyes megfejtés. Ugyanis korábban is írtunk Balogról és az iskolai elkülönítésről, de akkor nem kaptunk ilyen helyreigazítási kérelmet, míg most, hogy a bátor fidelitasosoknak elküldtük cikkünket, jött is egy ilyen minisztériumi fejléces papír (mondjuk pecsét és aláírás nélkül).

Az Emmi-levél azért is érdekes, mert két dolgot kifogásol. Egyrészt, hogy Balog Zoltán szájába adjuk a “szeretetteljes felzárkóztatás” kifejezést. Ez nem történik meg, mivel nem Balogtól idézünk, hanem egyszerűen csak idézőjelbe rakunk egy kifejezést, amit Balog munkájára szoktak, szoktunk használni. Nem az van leírva, hogy Balog Zoltán nevezi ezt a folyamatot “szeretetteljes felzárkóztatásnak”. Azt pedig egyáltalán nem értjük, hogy a szövegből  hogyan tudnánk eltüntetni a minisztérium kérésére a “ szeretetteli szegregáció” kifejezést, ugyanis az nincs leírva a megjelölt mondatban, se a cikkben.

A másik pont, amelyben javítást kér a minisztérium, az, hogy Balog soha nem iktatta törvénybe a szegregáció megengedhetőségét. Hát pedig az Emberi Errőforás Minisztériumának javaslatára módosították a köznevelési törvényt december 16-án. Eszerint pedig a köznevelési törvény 27. pontjának z paragrafusa a módosítás következtében így néz ki:

a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló sajátos feltételeit, különös tekintettel a jogellenes elkülönítés tilalmára
rendeletben állapítsa meg.

Márpedig a 2003-as törvény 28-as paragrafusának második bekezdése arról szól, milyen kivételek vannak az egyenlő bánásmód törvény alól a köz- és felsőoktatásban, és ennek mik a feltételei. És mi készséggel el is hihetnénk azt, hogy Balog nem akarja az iskolai elkülönítést (bár erről más a véleményünk), de ezzel a törvénymódosítással bármelyik utána következő miniszter, vagy ő maga is rendelet útján teremthet lehetőséget az iskolai elkülönítésre! Tehát eddig nem volt lehetőség a törvényben a szegregációra, most már van, így azt gondoljuk, helytálló az, hogy Balog törvénybe iktatta a szegregáció megengedhetőségét.

Tehát nem szándékozunk korrigálni a cikket sem módosítani, sem levenni azt az oldalról. Vállaljuk a pert, már csak azért is, hogy legyen a végén egy bírósági papírunk is mindarról, amit a minisztérium kifogásol! Ha pedig támogatnátok a perköltségünket, és a Mérce működését itt tehetitek meg: http://kettosmerce.blog.hu/2014/12/06/tamogass_318

Az Európai Parlamentben Jávor Benedek az Energiaklubbal karöltve nyilvános meghallgatást szervezett a paksi bővítésről. Az eseményen részt vett Rebecca Harms, a zöld frakció társelnöke, és az Európai Bizottság Eneregiaügyi Főigazgatósága is  – az eseményt azután rendezik, hogy az Euratom Ellátási Ügynökségen elakadt a bővítési projekt! Itt a percről percre közvetítésünk.

12:00 A szervezők hálásak Aszódinak, de...

Rebecca Harms megköszöni Aszódi meghívását, és visszautasítja, hogy a Zöldek ne mutattak volna régóta érdeklődést Paks helyzete iránt. Harms úgy emlékszik vissza, amikor néhány éve Pakson járt, hogy a híres üzemzavarral kapcsolatban jusson első kézből információkhoz, többet tudott meg az erőmű kertészeti szekciójáról, mint a fűtőelemek sorsáról. Pedig a transzparencia a nukleáris tevékenység esetében életbevágó.

Tóth István János szerint mégiscsak remek, hogy Brüsszelben lehet angolul vitatkozni a témáról, amiről otthon magyarul lehetetlen. Jávor is megköszönte Aszódi jelenlétét, és felvázolta, hogy a titkosítás ténye mennyire ellehetetleníti a magyarországi nyilvános vitákat. Felhívta a kormánybiztos figyelmét, hogy a bővítés ügyében született parlamenti döntést nem alapozta meg alapos információkon nyugvó vita és reflexió. És arra is, hogy nehéz egy olyan ország korrupciómentességében bízni, ahol a főügyészség indított maga ellen vizsgálatot a napokban, hogy kiderüljön, miért indít olyan kevés eljárást korrupciós ügyekben az utóbbi években. 

11:40 Szót kapott Aszódi Attila is!

A paksi bővítés kormánybiztosa kifejtette, hogy természeti adottságaink miatt a megújulók kevésbé jönnek szóba, és ha nem növeljük az atomenergia termelő kapacitását, akkor a gázimporttól való függésünk nőhet.

Aszódi szerint a bővítéssel kapcsolatos transzparencia, a magyar törvényeknek megfelelően teljes, így pl. a kormányközi szerződés is fenn van a neten. Vitatja a Jávorék által említett költségeket, és úgy gondolja, Tóth téved akkor, amikor a korrupciós kockázatot a biztonsági kockázattal hozza összefüggésbe, hiszen "itt nem lesz korrupció", a pénzt pedig a technológiára fogják fordítani. De tényleg.

11.22 Massimo Garribba, az Európai Bizottság – Energiaügyi Főigazgatóság (DG Energy) képviseletében

Az olasz hivatalnok (akinek országában amúgy nincs atomerőmű, és még népszavazást sem átallottak rendezni a témában, ahol a polgárok bebiztosították, hogy ne is legyen) az EB álláspontját ismerteti általában és a magyar esetre vonatkozóan is. 

Brüsszel az alacsony üvegházhatású gázkibocsátása miatt támogatja az atomenergia és a megújulók mixét, miközben azt is célnak tekinti, hogy az Unió technológiai előnye fennmaradjon a nukleáris energia terén is. További szempontjaik az energiafüggetlenség (azaz a függőség csökkentése), és ennek érdekében a beszállítók, konstruktőrök, alvállalkozók diverzifikálása. Ez ugyebár a problémájuk Paks 2-vel is, amellyel kapcsolatban - mint mondja - a magyar kormány felvette velük a kapcsolatot. Az EB felkérte Budapestet a vonatkozó dokumentumok titkosításának feloldására.

A korábban elhangzottakkal némileg szembemegy, hogy Garribba szerint az EU prioritása a berendezések és a hulladékkezelés biztonsága - ami az eddigi felszólalók szerint nem igazán garantált. 

 11:00 Jávor Benedek átadja a szót  Dr. Tóth István Jánosnak a Korrupciókutató Központtól

Jávor szerint (és nekünk is úgy tűnt) a bolgár helyzet sok szempontból is hasonlít a magyarországira.

Tóth János egy fekete dobozhoz hasonlítja a paksi beruházást. A magyar állam korrupciós szintje,a korrupt magyar gazdasági környezet, csakúgy mint a szintén korrupciós gyanúval terhelt Roszatom és az orosz kontextus együttállása finoman szólva nem kedvez a transzparenciának, szabad versenynek és a közpénzek hatékony elköltésének.  

Tóth szerint a magas korrupciós kockázat következményeként nagyfokú pazarlásra és komoly biztonsági veszélyekre is számíthatunk, lévén a jelenlegi működési keret a minőségi munkavégzést sem szavatolja. A nukleáris beruházások általában véve sem mondhatóak a transzparencia és tervezhetőség bajnokainak: 75 projekt összehasonlítása alapján az 1966-tól 1977-ig terjedő időszakban Tóthék számításai szerint az erőműprojektek ára átlagban kétszeresére, háromszorosára nőtt, miközben az építkezések ideje is jellemzően elhúzódott. Általában jellemző rájuk az átláthatóság hiánya és a korlátozott verseny is.

Paks 2 esetében is felmerül az atomprojektek "fehér elefánt" jellege, ami azt jelenti, hogy a valódi cél, nem az az erőmű felépítése, hanem a korrupció táplálása.

A kutató Fukusimával kapcsolatban a korrupció egyik speciális fajtáját, a "forgóajtók" rendszerét emeli ki, ez azt jelenti, hogy a szabályozó hatóságok munkatársai idővel a nukleáris ipar szereplőinek fizetett alkalmazottjának szegődnek el és vice versa. 

Tóth még a magyar közvélemény számára jól ismert ellenérveket is említi: a projekt nagyságát az országban folyó beruházások összességéhez képest; az építőipar magas korrupciós indexét; a transzparencia megdöbbentő hiányát: megvalósíthatósági- és hatástanulmányok, konzultáció teljes hiánya, plusz megatitkosítás. 

10:10 Todor Galev (Centre for the Study of Democracy, Bulgária) beszél

Arról beszél, hogy az Ukrán krízis után máshogy kell nézni az energiafüggőség kérdésére. Bulgária rosszabb helyzetben van mint Magyarország. Nagyobb a kockázata egy atomerőmű építésnek. Nagyobb Bulgária energiaínsége, és jobban kitettek az orosz energiának, a politologus szerint. De nagyobb az államadósság is.

Az orosz politikai befolyás, a gazdaságon az energiaügyön keresztül érhető tetten, a volt szovjet blokk országaiban. Todor elmondása szerint furcsa pénzek érkeztek a bulgár politikába, és megváltozott a pártok energiaügyben vallott nézete. Felvetődik a gyanú, hogy Oroszország, és orosz cégek pénzelik a bulgár pártok egy részét. A volt bulgár energiaügyi miniszterről pedig papírok kerültek elő, hogy a lépéseit a Gazprom export üzletágának vezetőjével egyeztette. Azt magyarázza, hogy az egész térségben egy ilyen szintű orosz beruházás megnöveli az orosz cégek befolyását, és ezáltal az orosz politika befolyását az adott országban, és magában hordozza a state capture, a gazdaság és a média kulcspontjain keresztüli teljes politikai befolyásolás lehetőségét. Egyetlen ország se tudja megvédeni a függetlenségét szemtől-szembe az orosz befolyástól, ezért van szükség közös kelet-európai együttműködésre.

Bulgáriában egyelőre megakadályozták a ROSZATOM eröműépitését. Erről az Index írt jó cikket: http://index.hu/kulfold/2014/11/18/sokba_kerulhetnek_bulgarianak_a_felhagyott_atomtervek/

9:51 Stephen Thomas (University of Greenwhich) beszél

Összehasonlítja Paksot a brit tapasztalattal, a Hinkley Point erőművel. Orbánék ugyanis azt mondték korábban, hogy szeretnének a brit példából tanulni. A magyar összeg alacsonynak tűnik a brithez képest. Egyik esetben sem volt verseny. A magyarok lemondtak a páláyzatról, hogy a Roszatomot részesítsék előnyben.

A briteknél is őgy néz ki a helyzet, hogy ha bármi félremegy, az adófizetők zsebe fogja bánni. De a briteknél még simán el lehet vetni a terveket, és azt lehet mondani, hogy nem kell az erőmű. Ez talán nem ugyanaz Paksnál.

Vajon szeretni fogja az Európai Bizottság? Ki fog fizetni, ha elszaladnak az árak? A fehérororsz példán azt látjuk, hogy ott akár hetven százalékkal is elszállhatnak a költségek.

Ami közös, az a titkosítás.Bár nem annyira durva a helyzet a briteknél, ott se tud sokat a közvélemény. Mindkét esetben felmerült, hogy a technológia problémás, elmaradott lehet.

Csak hát az Egyesült Királyság nagypbb és gazdagabb. Két reaktor miatt nem fog csődbe menni az ország. Magyarországon más a helyzet.

9:35 Ámon Ada (Energiaklub) beszél

A probléma maga Paks 2 – mondja.Kétezer megavattos a mostani erőmű. Ezt több, mint megduplázná a bővítés.

Nagyon keveset tudunk: 12,5 milliárd lenne az ára, ami a magyar büdzsé húsz százaléka. Emaitt nőni fog az energiatermelés Magyarországon, ami a fogyasztást ismerve nagyon kevés helyet hagyna másfajta energiáknak a magyar piacon. Nagyon komoly átláthatósági problémák vannak. Se a nyilvánosságot, se a szakértőket nem kérdezték meg. Nincsen b terv, vagy alternatív elképzelés a két új reaktor helyettre. Ráadásul nagyon durván centralizálni fogja az energiaellátást Magyarországon, ami ellentétes az EU elképzeléseivel.

A pályáztatás hiánya azt mutatja, hogy a magyar kormányt nem érdekli a gazdasági effektivitás. És a projekt növeli a korrupciót Magyarországon. Ráadásul nagy az esélye, hogy az állam illegálisan támogatta a projektet. Az egész megmérgezheti a magyar gazdaságot is, és az itt forgó pénzek illegális pártfinanszírozásra is fordíthatók lesznek majd idővel. Arról nem is beszélve, hogy a paksi szerződés akár 5-8 százalékkal is növelheti a magyar államadósságot. Ezért tett az energiaklub két panaszt is: egyet az Európai Bizottsághoz, a DG Competitionhöz, és egyet Hágába.

EU-s szinten: ez energiabiztonsági probléma, és azt jelzi, hogy van olyan tagállam, amelyet nem érdekel az uniós irány, se a megújulók terén, se az energiabiztonság terén. Ez torzíthatja a piacot, és komoly politikai problémákat jelenthet. Ámon Ada szerint Paks 2 nem fog megépülni. Ennek ellenére nagyon figyelni kell arra, hogy menyni pénzt dobnak ki az ablakon a projekt keretében.

9:21 Most Jávor Benedek beszél.

Fontos a téma, hiszen az Euratom Ellátási Ügynökségen elakadt a bővítési projek. Miközben a magyar parlament harminc évig titkosította a szerződést. Áder János pedig aláírta. Ennyit számít a magyar politikusoknak az energiabiztonság. A meghallgatás célja, hogy hangsúlyozza, hogy vannak komoly gazdasági problémák Paks 2-vel, és nem tudjuk, ezek pontosan mik, hiszen a szerződés titkos. Például 0,7 milliárd euró bevétel lesz évente az erőműből, miközben a kamatok miatt akár 1,3 millió eurót is kellhet majd fizetnünk évente. Nem vizsgálták, mennyibe fog kerülni X év múlva ez az energia. És a nyilvánosságot sem vonták be a kérdésbe – ezért akartak Jávorék egy népszavazást.

Erről beszélni kell, már csak azért is, mert ezek a problémák nem a Fidesz kormányt fogják terhelni, hanem a következő kormányokat.

Ma Európában nagyon sokat beszélünk Oroszországról az energiabiztonság kontextusában, de szinte csak a gázra koncentrálunk (erről itt ír Jávor bővebben). ez egy jó alkalom, hogy felhívjuk a figyelmet, az atom energia területén is beteheti a lábát Európába.

Nagy eséllyel sérti az uniós jogot is a paksi szerződés, és az Európai Bizottság is vizsgálja Paksot három ügyben jelenleg.

9:11 Rebecca Harms elkezdi.

Ő az est házigazdája, német zöld politikus, a zöld frakció társelnöke, aki szinte havonta jár Ukrajnában, hogy vizsgálja a jelenlegi konfliktust. Nemrégiben kitiltották Oroszországból.

Azt mondja, nagyon sokat számít, hogy ott van a két magyar képviselő az Európai Parlamentben. A zöldek nagyon régóta figyelik Paksot. Mostanában van Fukushima negyedik évfordulója, ráadásul Csernobilnak is évfordulója lesz hamarosan. Hiába telt el majdnem harminc év, még nem sikerült rendbetenni a környéket. Még legalább egy generáció kell, mire normalizálódik a helyzet.

A téma azért is fontos, mert már egy ideje szó van Európában egy közös energiastratégiáról, 12 éve pedig volt egy komoly baleset Pakson, amit Fukusimáig a legdurvábbnak tartottak a zöldek. Erről itt bővebben.

Japánban hiába volt katasztrófa, a kormány újra akarja indítani a programot. Mintha nem is tanult volna belőle.

A zöldek leginkább a kockázat miatt ellenzik az atomenergiát. De fontos probléma az is, hogy az atomhulladékot nem tudjuk hovatenni. És akkor ehhez járul még az orosz kapcsolat.

A zöldek semmiképpen nem azt akarják megmondani Magyarországnak, hogy mit építsen, mit nem, és hogy akarjon-e atomenergiát az ország, vagy sem. Itt arról van szó, hogy Paks bővítése nagyon dubiózus keretek között történt, és Paks bővítése nem csak kiszolgáltatja az országot, de a fentartható fejlődést is akadályozza. Az atomenergia manapság már nagyon drága – ezt látjuk mindenfelé a világban. Ráadásul még azt se tudjuk, hogy a mostani gazdasági helyzetben Ororszország tudja-e teljesíteni a szerződésben foglaltakat.

A mai találkozó célja, hogy beinduljon a vita, hogy elinduljon a párbeszéd Magyarországon a témáról.

Egy kis háttér:

Jávor Benedek írja a blogján: A hazai energiastratégiának, energiapolitikának számtalan vitatott eleme van. Ami igazán rendellenes, hogy az utóbbi években a magyar energiaügyet láthatóan nem a belső adottságok, külső kényszerek, az energetika jelenlegi és jövőbeli változásaival való lépstartás határozzák meg, hanem fölöttes, mindenféle szakpolitikán túlmutató célok: az Orbánhoz feltétlenül lojális emberek helyzetbe hozása, állami pénzen új klientúra építése, egyúttal személycsere az oligarchiapiramis csúcsán - ezáltal Orbán politikai hatalmának stabilizálása. És persze mindehhez a szükséges külső feltételek megteremtése.

Itt lehet megnézni az élő közvetítést: http://greenmediabox.eu/en/ct/80-The-New-Hungarian-Nuclear-Investment-Paks

Kik lesznek ott?

Az esemény házigazdái: Rebecca Harms, a zöld frakció társelnöke, és Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő. A meghallgatás szakértő résztvevői: • Ámon Ada, Energiaklub, Magyarország • Dr. Todor Galev, Centre for the Study of Democracy, Bulgária • Massimo Garribba, Európai Bizottság – Energiaügyi Főigazgatóság (DG Energy) • prof. Stephen Thomas, University of Greenwhich, Nagy-Britannia • Dr. Tóth István János, Korrupciókutató Központ Budapest, Magyarország

Éjfélig akarja blokkolni a forgalmat a Lánchídon a Büki Zoltán által vezetett civil csoport. Az Index információ szerint Bükiék a tegnap megjelent EKINT-, TASZ- és Helsinki Bizottság-elemzés miatt kezdtek demonstárcióba, melyből kiderült, hogy 2013 áprilisa óta az Alkotmánybíróság kormányhű testületté vált, mióta szinte csak fideszhű tagok alkotják.

Tudósítóink a helyszínen vannak, a cikket folyamatosan frissítjük a legfrissebb információkkal, percről-percre tudósítunk.

A nyugati sajtó várakozásaira, minden előzetes felmérésre és még az exit pollokra is rácáfolt a tegnapi, izraeli Likud-győzelem. Az, hogy Netanjahu valószínűleg az utolsó napon sikeresen mozgósította a jobboldal hagyományos szavazótáborát, ráadásul a legutóbbi hetekben már egy szót sem szólt saját eredményeiről, csupán negatív kampányt folytatott, mindenképpen hozzájárult az eredményhez. Ugyanebben az időszakban azonban a januártól jól induló Jichák Herzog kampánya megrekedt, az ellenzéki miniszterelnökjelölt először elbízta magát, majd az utolsó napokban megijedt és védekezni kezdett. Vajon azért lett Bibi ismét miniszterelnök mert megígérte választóinak, hogy nem lesz palesztin állam? Tényleg Izrael elszigetelődéséhez vezet a mostani Likud-győzelem?

A Fidesz ifjúsági szervezete (nem az, amelynek vezetőjét hamis euróval való kereskedés miatt lecsukták, hanem a másik), a Fidelitas Provokátorfigyelőt indít, mert „mindenkinek joga van tudni, kik azok a baloldali provokátorok akik szét akarják verni” mások rendezvényét. A Fidelitas vezetője arra kért mindenkit, „aki provokátorokat ismer fel”, küldje el nevüket, képüket a provokatorfigyelo@fidelitas.hu címre, ők pedig közzéteszik. Böröcz László ezt „tudásbővítő, ismeretterjesztő” szolgáltatásnak nevezte.

A miniszterelnök szerint a jövedelemadó ideális kulcsa nulla, és nem akkor kell az embereket adóztatni, amikor megkeresik a pénzt, hanem amikor elköltik. Mert az sokkal igazságosabb és nehezebben kijátszható. Néhány napja, hogy Orbán Viktor kinyilvánította adózással kapcsolatos véleményét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén. Igaza van vajon a miniszterelnöknek?

Orbán Viktor személyes elképzelései, víziói alapjaiban határozzák meg a Fidesz - KDNP kormány gazdaságpolitikáját. A gazdasággal kapcsolatos elgondolásai pedig, bár konkrétan nagyon sok kritikával illethetők, konzisztens csomaggá állnak össze. A miniszterelnök a végletekig elkötelezett a nemzeti tőkésosztály, vagy ahogy ez a konzervatív fülnek kedvesebb: a konzervatív, polgári Magyarország megteremtése iránt. Nem mellékesen így saját szociológiai bázisát is megteremti, sőt magához láncolja, hiszen az állami jóindulat által létrehozott nemzeti burzsoázia lekötelezett és hálás „teremtőjének”. Minden eszköz ezt a célt szolgálja, kezdve az oktatási vagy a kulturális életet érintő reformoktól az irányított közbeszerzéseken át, az adórendszer átalakításáig. Nem ez az első alkalom, amikor Orbán előhozza az alacsonyabb jövedelemadó kulcsot: 2013-ban is felvetette, hogy 10% alatti SZJA kulcs volna az ideális.

Persze a gyorsan fogyó népszerűség és a választók elfordulása miatt sürgető kényszer sem lebecsülendő, ám a miniszterelnök számára nem csupán kommunikációs csodafegyver az SZJA kulcsának esetleges csökkentése. Még az is lehet, hogy Orbán Viktor komolyan gondolja a nullához közelítő jövedelemadó kulcsot (hogy ez minden jövedelemre – osztalék, kamat, stb. – vonatkozna-e, azt egyelőre homály fedi). Neki ugyanis azok az emberek számítanak, sok pénzt keresnek, vagyonosak, jól élnek – ők Orbán „emberei”. Az állam feladata pedig szerinte az, hogy ezeket az embereket támogassa, segítse őket a gazdagodásban azzal, hogy még több pénzt hagy náluk. A gazdagok ebben az elméleti keretben „meghálálják” ezt azzal, hogy költenek, vállalkoznak, vagyis munkát adnak a szegényeknek.

Elvileg mindenki jól jár: a jólét lecsorog fentről a társadalom alsóbb rétegeihez. Gyakorlatilag persze nem, hiszen ugyan miért osztaná meg növekvő jólétét a gazdag a szegénnyel? Nem fogja. A lecsorgás elmélet a gazdagok érdekeit képviselő konzervatívok lelkiismeret-furdalásának terméke, semmi egyéb. Számos kurrens kutatás mutatja ki (pl. IMF), hogy a gazdagok további gazdagodása mellett a szegények ugyanolyan szegények maradnak, vagy még szegényebbek lesznek. De nem kell feltétlenül szakmai anyagokat tanulmányozni, elvégre a kormányfő nem közgazdász. A történelemkönyvek is sokat elárulnak arról, hogy mennyire nem szeret osztozni a tőke a jóléten. Az egész tizenkilencedik század története erről mesél, no meg ennek az önzésnek a cseppet sem rózsás társadalmi és politikai következményeiről. De a miniszterelnöknek, úgy látszik, sem a közgazdaságtan, sem a gazdaság- és társadalomtörténet nem erőssége.

De Orbán memóriájával általában is baj lehet, ugyanis mintha elfelejtené, hogy bizony nagyon sok embernek épp az ő kormánya emelte fel brutálisan az adóit. Korábban a formális szektorban sokat dolgozó, bérből és fizetésből élők egy részének személyi jövedelemadó kulcsa nulla volt, mielőtt ő és a kormánya felemelte azt 16%-ra. Igen, felemelte! Nulla volt azoké, akik alacsony jövedelműek lévén az adójóváírást (ez 2009-ben 11340 Ft volt havonta) igénybe véve, nem fizettek személyi jövedelemadót. Sőt, azoknak az adói is nőttek, akik korábban is fizettek ugyan, de az adókötelezettségük százalékos mértéke az adójóváírás miatt nem érte el az arányos 16%-ot. Tehát csak a gazdagok jártak jobban a 16%-os kulccsal, míg a szegények adóit megemelte Orbán Viktor 2010 után.

Most pedig azt mondja, hogy a nulla lenne a jó kulcs mindenki számára. Mert igazságos lenne. Nem, nem lenne igazságos! Nem lenne igazságos, mert a szegényebb társadalmi csoportok jövedelmük arányosan nagyobb részét költik fogyasztásra – a legalul lévők a jövedelem száz százalékát –, míg a gazdagok jövedelmük egy részét csak felhalmozzák. Minél magasabb a jövedelem, annál kisebb a fogyasztásra fordított rész aránya (fogyasztási hányad), és annál magasabb a felhalmozási rész (megtakarítási hányad). (Lásd az adatokat erről például itt vagy itt.) A fogyasztás adózik, a felhalmozás nem adózik. A napi betevő 27% ÁFA köteles, az államkötvény vagy a cégvásárlás nem az. Az már csak hab a tortán, hogy a gazdagabbak mennyivel könnyebben fogyaszthatnak olcsón – elég egy alacsonyabb ÁFÁ-t meghatározó szomszédos országba kiruccanni vásárolni. A szegények meg örülnek, ha eljutnak a legközelebbi (vasárnap is kinyitó) CBA-ba. A fogyasztás adóztatása tehát egyáltalán nem igazságos, hacsak nem az orbáni értelemben használjuk az igazságos szót, vagyis nem azt értjük rajta, hogy a gazdagoknak kedvez, miközben a szegényeket szívatja. Akárcsak az egykulcsos jövedelemadó. Meg a központi vagyonadó hiánya.

Szóval maradjunk annyiban, hogy Orbán Viktor politikája, az adórendszert beleértve, a gazdagoknak kedvez. A szegényeknek meg coki.

Magyar idő szerint kilenckor zárulnak az urnák, de az izraeli választási hajrá eddig nem látott eseményekkel van tele. A gázai övezetet irányító Hamasz terroszervezet a történelemben először egységesen induló Arab Listára való szavazásra buzdít, holott eddig elutasította, hogy az izralei arabok szavazzanak. Benjamin Netanjahu az izraeli jobboldali Likud elnöke úgy érzi, nemzetközi összeesküvés következtében akarják megbuktatni, ezért az elmúlt néhány órában minden szabályt felrúgott. A zsidó államban a szavazás napján szigorú kampánycsend van, ezért amikor a miniszterelnök hirtelen sajtótájékoztatót jelentett be amelyen le akarta leplezni a baloldal választási csalását, ennek közvetítését a választási bizottság megtiltotta. Kihívbói a balközép Cionista Unió egyik vezetője Jichák Herzog "hazugnak, megosztónak és uszítónak" nevezte a miniszterelnököt. Percről percre követjük a fejleményeket.

Ahmet nem tudja, hol van. Nem tudja, mi az a Budapest, és Magyarországról is csak nagyjából sejti, hogy mi lehet. Rántott hús alakja van, az látszik a vaktérképen, amit a rendőrök a kezébe nyomtak. Ahmet azonban valószínűleg azt sem tudja, mi az a rántott hús, vagy hogy ez miért vicces. Hát üdvözlünk Európában, öcsi!

Tizenhat éves afgán fiú, kezében egy Magyarország-vaktérképpel néz riadtan, és azt kérdezgeti: “Bicske? Bicske?” Alig beszél angolul. Felrakták egy vonatra Szegeden, hogy utazzon át az országon, és jelentkezzen a menekülttáborban Bicskén. Van nála egy nagy alakú boríték is, rajta hatalmas betűkkel a felirat: BŰNJEL!

Március 15-én a szegedi tüntetésről vonatoztam hazafelé, amikor észrevettem, hogy valaki útbaigazítást kér.

– Bicske? – nézett rá a kérdezett férfi, majd a barátnőjéhez szólt. – Ezek illegális bevándorlók. El fogják őket kapni.

Ahmet – nevezzük így – nem tudja, hol van. Nem tudja, mi az a Budapest, Magyarországról is csak nagyjából sejti, hogy mi lehet. Rántott hús alakja van, az látszik a vaktérképen, amit a rendőrök a kezébe nyomtak. Ahmet azonban valószínűleg azt sem tudja, mi az a rántott hús, vagy hogy ez miért vicces. Bizonyára ismer egy csomó izgalmas és fontos dolgot, amiről meg nekünk nincs fogalmunk, csakhogy nem mi menekülünk egy háború sújtotta országból őhozzájuk, hanem épp fordítva.

Meg van ijedve, nem érti a nyelvet, az angolt is csak alig, és ő a legfiatalabb a csapatban, mégis ő tolmácsol a többieknek. Az öt együtt utazó, Afganisztánból és Pakisztánból érkezett határátlépő közül ő tud a legjobban angolul, és ő se ért sokat. A rendőrségi borítékban egy magyar nyelvű jegyzőkönyv rögzíti: nemzeti ünnepünk rózsás hajnalán tizensokadmagával sétálgatott a szerb határ közelében, ott kapták el a készenlétisek. Idegenrendészeti eljárás alá vonták, ahogyan a többieket is.

Mivel nem volt nála azonosításra alkalmas irat, orvos vizsgálta meg, hogy megállapítsa az életkorát. Afganisztánban amúgy sincsen egységes anyakönyvezés, ezért vannak emberek, akiknek egyszerűen nem lehet hivatalosan megállapítani az életkorát. De ha felpapírozva  indult volna neki az útnak, akkor is bőven van lehetőség az iratok elvesztésére: embercsempészek, zöldhatáron menekülés és hatósági elfogás közepette.

Sok múlik azon, hogy egy menedékkérő betöltötte-e már a 18. életévét. A kor becslésére használt orvosi módszer azonban eléggé kétes: a harmincas években kezdték el kifejleszteni, az '50-es évek óta használják, és a fogazatból, szőrzetből, csontozatból következtetnek az illető korára – méghozzá az európai fehér emberek anatómiája alapján. Ez sok ázsiai ember esetén kifejezetten megtévesztő módszer. Márpedig oda vagy vissza egy-két éven nagyon sok jogosultság múlik.

Ahmet mindenesetre fiatalkorúnak minősült, és négy másik menedékkérővel, köztük egy felnőttkorúval együtt felrakták egy Budapest felé induló vonatra, hogy utazzon el Bicskére, és ott jelentkezzen a befogadó állomáson. A Nyugati pályaudvarra beérkeztünkkor úgy gondolja – ahogyan a vele utazó többiek is –, hogy ez már a célállomás. Valójában metróra kell szállniuk, arról átszállni, és így eljutni a Keleti Pályaudvarig; ott megtalálni a Bicskére menő vonatot, és majd a településre érkeztükkor kideríteni, hogyan gyalogolhatnak el a befogadó állomásra. Móka, kacagás!

Ja, el ne felejtsem: nulla forintjuk van, remegnek az éhségtől.

Ez az eljárás ugyan legális, mégis brutális. Meghurcolt, ázott-fázott embereket kihajítanak a kétségbeesésbe, hogy menjenek, oldják meg valahogy: jussanak el egy menekülttáborba, ami maga is megérne néhány megdöbbent cikket.

A rendőrség pedig nem rosszindulatból csinálja ezt, hanem mert nincsen kapacitásuk ennél többre. Sok a túlóra, előfordul, hogy az embereik 24 órában megszakítás nélkül fogadják, jegyzőkönyvezik a határátlépőket. Sok jóhiszemű és lelkiismeretes ember van a kötelékben, de se emberük, se kocsijuk, se pénzük ennél gondosabban bánni a menedékkérőkkel.

Egy magas beosztású rendőr meséli, hogy előfordult, hogy egy csapat kiskorú gyerekkel, akiket felnőtt kísérő híján nem lehetett utaztatni, egy álló napon át a saját szakállukra autózgattak az egész országban össze-vissza, mert azt nem lehetett előre tudni, hogy egy-egy befogadóállomáson fogadják-e majd a gyerekeket. Telefonon előre rákérdeznek, de előfordul, hogy mire odaérnek, már nincs hely. A túlórákat nem fizetik ki nekik, és előfordul, hogy a benzinköltséget is ők maguk állják.

Ahmet azonban egy olyan csoporttal utazik, amelyben egy nagykorú ember is van, így az ő felügyeletére bízták a 18 éven aluliakat. Persze a 32 éves gardedámjuk éppen annyira nem tudja, hogy hol vannak, mint a fiatalok. Ez kényszermegoldás. És a maga keserű kényszerűségében még mindig a kisebb rossznak számít.

Ezzel, hogy az idegenrendészeti eljárás megindítása után szélnek eresztik őket, és rájuk bízzák, hogy eljutnak, vagy egyáltalán elindulnak-e a befogadó állomások felé, legalább arra kapnak egy esélyt, hogy továbbindulhassanak a mienknél megengedőbb országok felé. 90%-uk egy héten belül elhagyja az országot, ellátás és kapcsolatok nélkül végletesen kiszolgáltatva embercsempészeknek, nélkülözésnek és más viszontagságoknak.

2014-ben a menedéket kérőknek mindössze 2%-a kapott védelmet Magyarországtól. Tavaly összesen 2,6 milliárdot költöttünk a menekültügyre, ez az éves költségvetésnek 0,015%-a. 0,015% az egy nagyon, nagyon kicsi szám.

És ennek is egy részét az EU finanszírozta: 456 milliót kifejezetten menekültügyi feladatokra kaptunk, 385 milliót pedig az illegális migránsok visszaküldésére költhettünk.

Ezen felül 4,31 milliárd forintot adott a magyar hatóságoknak határőrizeti feladatokra, az Unió külső határának megerősítésére.

A jelenlegi helyzetben a magyar állam nem csak alapvető emberi jogokat és az emberi méltóságot sérti, de a saját hatóságait is megalázza ezekkel a munkakörülményekkel. Kapunk pénzt az EU-tól is, de a helyzet javításához politikai akaratra is szükség volna.