A buszmegállóban toporgok, és várom az interjúalanyt. Amikor elindul felém egy nő, azt gondolom, csak tüzet akar kérni, vagy megkérdezi, mennyi az idő. Mert az ki van zárva, hogy vele beszéltem meg találkozót.

Nyár elején szurkolók milliói éltek a labdarúgó-Európa-bajnokság lázában, ahol országok mérték össze focitudásukat. A stadionokban és a képernyők előtt izguló drukkolók számára egyetlen dolog maradt teljesen láthatatlan: a bajnokságon nem „a magyarok”, „a portugálok” vagy „a németek” versenyeztek, azaz nem a „nemzetek harca” zajlott a focipályán, hanem csak és kizárólag a férfiaké. Tanulságos beütni a keresőbe a „labdarúgó-Európa-bajnokság” összetett szót (179.000 találat), majd a „férfi labdarúgó-Európa-bajnokság” jelzős kifejezést (36 találat). A foci olyan egyértelműen a fiúk sportja, hogy a megkülönböztetés teljesen felesleges.

Szóval van kicsit kevesebb, mint két hét a tanévkezdésig. Ami azt jelenti, hogy az igazgatók és a pedagógusok már lassan szivárognak vissza az iskolákba, és nekikezdenek a munkának. Illetve nekikezdenének – ha nem lenne egyelőre több a kérdés, mint a bizonyosság a következő tanévvel kapcsolatban.

A riói olimpia megnyitó ünnepségén a menekültek válogatottja mellett egy másik csapat is az olimpiai zászló alatt vonult fel, méghozzá a független olimpiai sportolóké. Idén ezt a csapatot kilenc kuvaiti sportoló alkotja, egy vívó, két úszó és hat sportlövő. Két érmet szereztek, mindkettőt sportlövészetben, Fehaid Al-Deehani a dupla trap számban lett aranyérmes, Abdullah Al-Rashidi pedig skeetben.

Még márciusban, a Kiss László-ügy kapcsán írta Bayer Zsolt, az egyik cikkemet kiemelve, hogy mindenki, aki egy tisztes úszóedzőt egy régi affér miatt meghurcol, az patkány. Bayer Zsoltot augusztus 20. alkalmából a magyar állam a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki.

Minden idők eddigi legdrágább olimpiáját 2014 februárjában tartották Oroszországban, a Fekete-tenger partján elterülő üdülővárosban, Szocsiban. Pedig az 50 milliárd dollárt felemésztő sportesemény nem is nyári olimpia volt, mégis kb. 10 milliárddal körözte le a korábbi rekordtartó pekingi olimpiát. Az eseményt megelőző hónapokban és aztán az olimpia heteiben a világsajtó Szocsi különböző botrányaitól volt hangos, közülük főleg  többé-kevésbé humoros esetek kaptak  nagy visszhangot: a félig kész szállodai szobák, a hirtelen megszakadó járdák, az ajtómentes WC-fülkék. De hogyan élték meg mindezt az ottani lakók? Azok, akik egész életüket Szocsiban töltötték, és akiknek azóta minden nap az olimpia emlékével és következményeivel kell együtt élniük?

Simai Dalma Miskolcon él, és úgy érzi nincs más választása, mint elhagyni az országot. Bár a Mérce eddig nem közölt le olvasói leveleket, most kivételt teszünk, sőt arra buzdítunk mindenki mást is, hogy Dalmához hasonlóan írja meg, ő miért maradna, vagy mi kényszeríti arra, hogy elhagyja az országot. Hátha ezek a történetek is segítenek abban, hogy magyarok millióinak valós problémái, a mindennapokban megélt kilátástalanság kerüljenek a politika és a közéleti viták centrumába. 

Ha 10 év múlva megkérdezi valaki, hogy mire emlékszünk a riói olimpiából, sokaknak jó eséllyel a zöld vizű műugrómedence fog beugrani. Peking, Szocsi és Rió után továbbra sincs megnyugtató válasz a kérdésre,  lehet-e egyáltalán zöld az olimpia?

De sikerült? – hangzott Kovács Zoltán államtitkár „válasza” alig három hónapja az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, amikor arról kérdezték, nem gondolja-e elfogadhatatlannak, hogy titkosítani akarták az MNB pártalapítványainak költéseit.

Fotó:Origo.hu

Úgy tűnik, ezt a kormányzati megközelítést  vette át a rendőrség is, amikor azt a februári esetet vizsgálta, amelyben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) épületében „kopaszok” akadályozták meg Nyakó Istvánt, az MSZP tagját, hogy beadja a vasárnapi zárva tartásról szóló kérdését.

A rendőrség szerint ugyanis nem történt semmi.

Annyira semmi, hogy nem is vizsgálták, miért voltak ott a „kopaszok”, kivel beszéltek telefonon, miután beengedték a kérdést végül elsőként beadó Erdősiné segítőjét, nem foglalkoztak azzal, hogy a leadás előtt visszatartották a „kopaszok” Nyakót, így nem ő ért oda elsőként. Nem vizsgáltak az égvilágon semmit, ami kínos lehet a kormánypártra nézve. Az indoklás pedig az, hogy a Kúria utólag kimondta, hogy nem az időbélyegző számít.

Ezzel csupán két probléma van. Egyrészt az, hogy ugyanebben a Kúria határozatban a testület jelezte, nem volt jogszerű, hogy „kopaszok” szállták meg a választási iroda területét, és ott a kérelmezőket akadályozták. De ennél is nagyobb probléma, hogy bár ténylegesen nem valósult meg a választási csalás, de a szándék megvolt az elkövetésére, hiszen a „kopaszok” nem tudhatták előre, milyen döntést hoz majd hetekkel később a Kúria, és az ő szándékuk az volt, hogy megakadályozzák a Nyakót abban, hogy ő adja elsőként a kérdést. Az akadályozás pedig meg is valósult, így lényegtelen is mit gondoltak a kopaszok (azaz az elkövetők arról), hogy mi történik az időbélyegzőnél. Az ő szándékuk az volt, hogy megakadályozzák, hogy valaki leadja a kérdését.

Ez körülbelül olyan, mintha bemenne a boltba a rabló, majd a boltos fejéhez tartana egy pisztolyt, de mivel üres a kasza, és nem rabolt el pénzt, a rendőrség azt mondaná, itt nincs is bűntény, nem is nyomozunk. Nonszensz.

Igazságszolgáltatás pedig egyáltalán nem történt. Sőt, még azt is blokkolja az állam igazság kiderítésére hivatott szerve, hogy a közvélemény megtudja, mi az igazság, a „kopaszokat” ki küldte.

Ennél kevés dolog mutatja meg egyértelműbben, hogy a rendőrség és az igazságszolgáltatás ma részben pártállami irányítás alatt működik. Pedig sajnos sok hasonló jellegű példánk van: a kormánypártiak ügyeiben nem vizsgálódó ügyészség, Rogán Antal, Kubatov Gábor és az alvilág ügyei, Mengyi „Voldemort” Roland sztorija, az MNB-pártalapítványok körüli ügyek, a Ligetben tevékenykedő másik „kopasz” csoport ügye, és még sorolhatnánk tovább. De itt konkrétan a rendőrség írásba adta, hogy leszarja a jogállamot.

És ennél talán kevesebb bizonyíték is elég kellene legyen ahhoz, hogy világos legyen, valóban a Fidesz állt az MSZP akciójának elszabotálása mögött. Mert ha nem ők álltak volna, ha az MSZP-sek maguk rendezték volna meg a jelenetet, ahogy sokan sejtették, akkor bizony a Fidesznek érdekében állt volna kinyomozni, mi a valóság.

Így pedig jogállami módon sose derül ki, hogy valóban Kubatov „eltűnt Vizoviczki maffiózó úrral folytatott levelezésünk” Gábor Fradi-, és Fidesz alelnök küldte-e a „kopaszokat” az Irodához. Miközben pontosan tudhatjuk, hogy de.

A helyzet az, hogy 2016 Magyarországán egyre fogy a jogállam levegője: nagydarab, semmiből előbukkanó „kopaszok” fojtogatják, meg mindenféle maffiakapcsolatok, és a Fidesznek az állami intézményrendszer minden szegletébe, így a demokratikus kontrollt gyakorló szervekhez is beültetett, a pártpolitikai lojalitás alapján eljáró emberei.

És leszarhatjuk ezt az egészet, mondhatjuk, hogy minden politikus ilyen, csakhogy ez az önfelmentő hazugság nem akadályozza meg, hogy a jogállam és a demokratikus eszközök maradékának felszámolása után minket fojtsanak majd meg. Mert kicsi ország ez ahhoz, hogy akárcsak véletlenül ne kerüljünk egy olyan ember útjába, akinek vannak olyan kapcsolatai. És akkor minket is megpróbálhatnak megfojtani, és már nem lesz, ami megvéd.

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

Támogass havi 2000 forinttal:

További vállalásaink
és támogatási lehetőségek

A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 264 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!

Az elmúlt hetekben részletes elemzéseket olvashattunk arról, mi lesz az eredménye a kvótanépszavazásnak, milyen szakpolitikai kérdéseket érint. Az ellenzéki erők a menekültekhez és az Európához való viszonyról beszélnek a népszavazás kapcsán, és lényegében elsikkad, miben fogant, és hova vezet, mi a célja ennek a népszavazásnak.

Azt bárki könnyedén beláthatja, a Fidesznek van elég hatalma ahhoz, hogy a népszavazáson feltett kérdést egy népszavazás nélkül is megválaszolja. Könnyedén, a Jobbik támogatásával akár kétharmados kérdésekben is érvényesítheti az akaratát, ellentmondhat bármilyen uniós kérdésben, kiírhat népszavazást akkor is, ha erre nem kötelezi a törvény, vagy kifejezheti elutasítását parlamenti határozatban (élt is már ezzel az eszközzel a Fidesz). Egy ilyen üzenet se lesz jogilag nagyobb horderejű, mint ami egy népszavazásból következhet.

Persze fontos legitimációs kérdés, hogy a nép üzenjen Brüsszelbe, de a népszavazás valódi haszna és célja véleményem szerint nem ez.

Ugye emlékszünk még, milyen körülmények között született meg tavasszal a népszavazás ötlete? A tanári tiltakozások, az egészségügy állapota miatti felháborodás és a vasárnapi boltzár kapcsán a Nemzeti Választási Irodában felvonuló kopaszok miatt kialakult botrány kellős közepén, amikor már látni lehetett, a gazdaság idei adatai nem lesznek olyan fényesek, mint várták. Csupa olyan téma volt napirenden, amelyek kényelmetlenül érintették a kormánypártokat, és amelyekre mind a mai napig nem tudott igazi választ adni.

És ezek helyett a válaszok helyett született meg a népszavazás. Azaz a menekültek nélküli menekültekkel való riogatás kampánya.

A kvótanépszavazás kampány nem más, mint fontos kérdések (az európai menekültpolitika, a bevándorlás, a terrorizmus, a szegényebb déli országok és az EU viszonya) eltérítése egy gyűlöletkampánnyal, és a gyűlölet hatalompolitikai aprópénzre váltása.

A cél ugyanis az, hogy a Fidesz az egyetlen kérdésben, amelyben biztos győzelemre számíthat, vonuljon ki a harctérre, és nyerjen. Felsorakoztatva maga mellé annyi szavazót, amit egyetlen más kérdésben sem tudna maga mellé állítani.

Ezt az egészet pedig egy olyan szuverenitási kérdéssé, létkérdéssé, nemzeti sorskérdéssé fokozva, hogy az ellenség-barát detektorok mindenkit hazaárulóvá bélyegezzenek, aki mást gondol. És mivel a lehengerlő kampány mindenkit megszólalásra kényszerít, így akár a témában állást nem foglaló, de más témákban megszólaló, a kormánypárttal egyet nem értő emberek is hazaárulónak minősülhetnek. Ahogy ezt a nem is fideszes Vona Gábor ki is mondta: aki nem nemmel szavaz, az hazaáruló.

Bárki, aki a következő másfél hónapban a népszavazáshoz kapcsolódó egyébként fontos kérdésekre megpróbál érdemben válaszolni, egyrészt besétál a Fidesz csapdájába, és “hazaárulóvá” válik, másrészt azáltal, hogy a tematikát erősíti, magát a Fideszt erősíti.

Valóban nagy hiba, hogy a baloldalnak nincsenek válaszai a bevándorlás kérdésére, sőt még nagyobb baj, hogy arra sincsenek válaszai, mit jelent ma az Európai Unió, és mit kellene vele kezdeni, sőt életveszélyes, hogy a magyar baloldal még arra sem tud választ adni, hogy mit kéne Magyarországgal csinálni. És ez nem is a következő másfél hónapban fog megváltozni.

De aki azt állítja, hogy ebben a kampányban ezekről a kérdésekről ésszerű vitát lehet lefolytatni, az minimum téved. Már csak azért is téved, mert a kormány sem akar vitát, a kormánynak sincs egyetlen valódi, a problémák megoldására irányuló javaslata sem ezekben a kérdésekben. Ha kitiltunk minden menekültet, nem lesz több terrorizmus? Ha nem jönnek menekültek Magyarországra, ahol egyébként nincsenek menekültek, akkor majd csökken a nők elleni zaklatások száma? És ha elfogadnánk a “kötelező betelepítési kvótát” (amelyre már most is mentességünk van), és a már menekültstátuszt kapott, az EU-s ellenőrzésen és eljárásokon átesett menedékkérők Magyarországra kerülhetnének, akkor nagyobb eséllyel válnánk a terrorizmus célpontjává?

Ez a kampány nem a bevándorlás kérdéséről, nem a menekültkérdésről szól valójában, hanem arról, hogy ki a hazaáruló, és ki nem az.

Ettől függetlenül teljesen érthető, ha én nem is értek egyet vele, a nem, vagy akár az igen szavazat is (a bojkottról és az érvénytelenről ne is beszéljünk) - hiszen egy ennyire áthiszterizált, és a fejünkbe tömött kampány tényleg megindítja az érzelmeket, a kormánypárti félretájékoztatás pedig átformálja a racionalitás alapjait. Senki se lesz bűnös, aki nemmel szavaz.

Csak gondolkozzunk el azon, tényleg megold-e bármilyen kérdést ez a népszavazás, és ameddig ezzel vagyunk elfoglalva, mit mond a kormány az egészségügyről, az oktatásról, a szegénységről, a munkaerőhiányról, az alacsony bérekről, a csúcsra jutó kilakoltatásokról.

Pontosan semmit sem mond, mert egy ilyen kampány közben nem is kell semmit mondania. Ez a lényeg.

Amikor erről a népszavazásról beszélünk, az is jusson eszünkbe, hogy milyen viták helyett beszélünk erről.   

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

Támogass havi 2000 forinttal:

További vállalásaink
és támogatási lehetőségek

A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 264 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!