Holnap népszavazást tartanak a VIII. kerületben. A Népszavazás kérdése, kitiltsák-e a hajléktalanokat a VIII. kerületből illetve, megtiltsák-e a kukázást. Mi arra biztatunk mindenkit holnap menjen el nem-el szavazni, és ha van VIII. kerületi ismerőse szánjon rá 2 percet és szoljón neki is, szavazzon nem-el a Fidesz demagógiája ellen.
A kerület polgármestere a népszavazás szellemi atya, Kocsis Máté szerint azét van szükség a népszavazásra, mert a nyolcadik kerület túlterhelt a hajléktalan ellátás terén, túl sok teher hárul rájuk. Ezzel szemben a kerület 700 ezer forintot költ a hajléktalan ellátásra, 7 millió forintot kilakoltatásra, a kerültben pedig számtalan lakás áll üresen. Persze ezen kívül is sok teher éri a helyi lakosságot, de ezeket a terheket nem a hajléktalanok ellenében, hanem a hajléktalanokkal együtt kéne megoldani a kerületnek, hiszen ők is emberek és ők is a kerületben élnek, ugyanúgy nem lehet különbséget tenni egy beköltöző hajléktalan, mint egy beköltöző rózsadombi között.
A magyar politikai elit korrupt, a magyar politikai elit nem tud megoldani semmit, mondja a magyar néplélek. Szembe kéne néznünk azzal, hogy a képviselet, a demokrácia a kormányzás pénzbe kerül, és ahelyett, hogy mi költöttünk volna rá, korrupt cégek hadának hagytuk eddig azt.
A magyar társadalom azt várja el a politikusoktól, hogy a semmiből építsék fel ezt az országot, miközben pénzt erre nem kívánnánk feláldozni. A politika viszont pénzbe kerül már ha azt tekintjük politikának, hogy emberek, a közösség ügyeit intézik. Annak a politikai helyzetnek, ami most kialakult nagyrészt pontosan a pártok szabályozatlan költései, és támogatásai, az önbecsapó hozzáállás - a politika nem kerül pénzbe – vezetett. Amíg a politikusok ilyen-olyan forrásokból élnek, teremtik meg a politikai háttérországuk, míg a pártok 386 millió forintot jelentenek be egy kampányban és milliárdokat költenek, az emberek el is hitték, ez gyakorlatilag tényleg 386 millió forintba kerül, és teljesen normálissá vált, oligarchák pártot vesznek maguknak, illetve most már pártok oligarchákat.
Az emberek nem tudják, hogy a képviselői munka nem csak szavazgatásból áll, egy-egy módosító javaslat kidolgozása, leegyeztetés, tárgyalás a civil szervezetekkel, a többi frakcióval, biztossági ülés és barátai elvisznek egy embernek napi minimum 10-12 óra munkát. Emellé jön be a szervezetépítés a választokkal való találkozás, a hátország építés, majd harmadik szinten a család és a barátok. Miközben pedig ezekre az emberekre az ország sorsát bízzuk rá, olyan döntéseket hoznak, amik mindanyunk életét befolyásolják. Pedig a politikusok is ugyanolyan emberek mint mi, nincs köztünk különbség. A politikus társadalom se különbözik nagyban a magyar társadalomtól.
Pedig ha tisztességes és minőségileg jó politikát, átgondolt terveket, jövőbe mutató megvalósítható elképzeléseket várunk el a pártoktól, szükség van az állami pénzre. Vajon mi olcsóbb ha 10 milliárd forintot költünk a politikusok, tanácsadók pártalkalmazottak fizetésére, és működésére évente, vagy ha ezt a háttérben ilyen, olyan cégek teszik meg, a korrupcióból szerzik be a pártok, miközben nem azért kapják a fizetésüket, hogy a mi ügyeinket intézzék?
Ha azt mondjuk keressenek többet a politikusok, viszont cserébe elvárjuk, a politikai piac liberalizálását (küszöb levivése, kc gyűjtés eltörlése), a pártfinanszírozás legalizálását, és egy működő háttérstruktúra megteremtését, normális terveket az ország sorsáról, jó üzletet kötünk.
Lázár János tegnap bejelentett javaslatában nem látjuk egyenlőre a gikszert, ha lesz benne megírjuk, illetve nagyon reméljük a kampányfinanszírozás kapcsán is hasonlóval javaslattal állnak elő.
Bár a bizottsági munka elértéktelenedése egyértelműen a nagyobb pártoknak kedvez, a két munkatárs és az iroda biztosítja a választokkal való közvetlen kapcsolattartást, illetve, az erősebb szakértői háttérmunkát. A költségtérítés leszabályozása, illetve 80%-ban eltörlése, és a benzin, illetve lakáspénz erős megkötése pedig végre véget vett az egész politikai kultúrát romboló költségtérítési botrányoknak (amiben pont a Fidesz frakció volt az egyik legjobban érintett).
Maga a javaslatcsomag kivételesen elmozdulás a demagógiai irányából a normális politikai kultúra felé. Sajnos ettől függetlenül a kormányzásban marad az ámokfutás.
Ma végleg eldőlt a Fidesz-KDNP és a Jobbik szavazataival megszüntetik a Zöld Pardont, bár én nem vagyok a hely lelkes híve, egy a közösségre nem figyelő,helynek tartom, de figyelemreméltó azt a módszer, ahogy ezt a helyi Fidesz végigvitte.
A végső szavazást megelőző vitában, például zárt ülést rendeltek el. Ennek semmi értelme, ha csak nem akarnak valamit titkolni, jelen esetben például azt, hogy nem jár jól az önkormányzat, és hogy gyakorlatilag nincs érvük a bezárásra
Az Újbudai LMP a héten nyilvános vitára hívta ki Rétvári Bencét (akitől az egész országzászlós baromság ered, és aki helyi pozícióit javítandó végigerőszakolta a ZP bezárását), majd miután ő nem vállalta a terület önkormányzati képviselőjét Gyorgyevics Miklós-t, aki szintén nem akarta kifejteni érveit.
A mai testületi ülésen, a helyi LMP még benyújtotta az alábbi javaslatot, de ezt is leszavazta a Fidesz:
Az Újbuda Nyugalmáért Civil Egyesület és a Zöld Pardon Kft, a XI. kerületi Önkormányzat és a kerületben működő Egyetemek képviselői folytassanak négyoldalú tárgyalásokat a nyugodt pihenéshez való jog és a kulturált szórakozáshoz való jog együttes és tartós kielégítésének érdekében. Határidő: 2011.12.31.
Az is egyértelmű, hogy a ZP hangja nagyon sok embert zavar (egyébként ezek főleg a IX. kerületben laknak), de mint ahogy sok más helyen is, ha nem a pártpolitika játszik, szoktak találni megoldást. A ZP eddigi közösségért tett működése nem elégítette ki az elvárható szintet sem, de pont ez lett volna már 10 éve az önkormányzat feladata, hogy rákényszerítse őket a szabályok betartására, és arra, járuljanak hozzá az általuk leterhelt közösség életéhez. Ehelyett az önkormányzat az egyszerűbb a mindenkinek ártó utat választotta, fogta és bezárt a helyet.
Ez az a pillanat amikor a politika nem a dolgát végzi, hanem statáriumokat hirdet, nagy fogadalmakat tesz majd rombol, hiszen az a könnyebb, nem építkezni.
Kocsis Máté az a jóember, aki Józsefváros polgármestereként egy napon három lakása közül az egyikben a tükör előtt elgondolkodott, mivel tudná megerősíteni hatalmát. Közös ellenség kellene a kerületnek. Valami MIÉP Fidesz-kompatibilis ellenség...
Legyenek hát a szegények, de közülük is a legcsóróbbak.
Mivel egy, a Blikkben megjelent PR cikkből tudhatjuk, hogy Máté szeret jól öltözni, szereti a márkás ruhákat és a szép cipőket, ezért sejtjük, miközben a hajléktalanokra gondolt, rántott egyet Swarovski kristály berakásos tükrébe nézve Gucci nyakkendőjén, majd igazított egyet a szemközti falon lógó olajfestményen, a legutóbbi aukció nagy fogásán.
Azt találta ki ez a derék fiatal és sikeres politikus, hogy megnépszavaztatja az embereket szeptember 25-én. Mégpedig arról, hogy büntethető legyen "az utcán életvitelszerűen tartózkodni". Illetve arról, hogy aki a kukából tud csak élelemhez jutni, azt bírságolni lehessen ezért a cselekedetéért, valamint felhatalmazást kér hozzá, hogy tárgyalásokba kezdjen a fővárosi önkormányzat vezetésével a "hajléktalan-ellátás színvonalának javításáról". Az ellátás színvonalának elkötelezett javítója amit saját kerületében művel, feltehetően azt szeretné kiterjeszteni az egész fővárosra. De beszéljenek a számok...
Miközben ma Józsefvárosban 500 önkormányzati bérlakás áll üresen, és Kocsis kerülete több mint 7 millió forintot költ évente kilakoltatásokra, hajléktalan ellátásra csupán ennek egytizedét. Kőkemény 700.000 forintot (kevesebbet, mint Kocsis egyhavi fizetése) miközben a jelenlegi népszavazásra szerencsefia 30 millió forintot szór el a kerület pénzéből.
Kocsis Máté egyéb csodás tettei:
Kocsis volt az a jóember is, aki nyomozóhatóságnak képzelve a parlamentet koncepciós parlamenti bizottságot szervezett a gyöngyöspatai gárdavonulások idején, azt állítva, hogy a nemzet külső és belső ellenségeinek összeesküvése felelős a történtekért. LMP-MSZP-JOBBIK pedig összejátszottak aljas céljaik érdekében.
Ő volt az is, aki számos alkalommal visszaélve az interpelláció lehetőségével az előző ülésszakban alákérdezett a kormány tagjainak, vagy éppen az ellenzéket támadta valódi kérdés helyett.
Kocsis Máté tegnap a Város Mindenkiért mozgalmat - amit többek között hajléktalan aktivisták hoztak létre, hajléktalanok képzésével, például nyelvtanítással is foglakozik - egy szélsőséges szervezetnek nevezte.
Döntse el mindenki maga, hogy ki valójában a szélsőséges. És szeptember 25-én minden józsefvárosinak erkölcsi kötelessége, hogy három NEM-et mondjon rá.
Persze még addig is lesznek rendezvények, például ma este fél 9-kor Kafkaz koncert lesz a Blahán, majd fáklyás felvonulás a kerületben a helyi LMP kampányzárásaként. Ide pont át lehet érni CM után, a szervezők azt mondták megvárják a tömeget.
Délután 6-kor pedig A Város Mindenkié tart a Wesley János Lelkészképző Főiskolában (VIII. ker. Dankó utca 11) nyilvános fórumot, ha valaki nem biciklizik, oda is érdemes beérni.
Az elmúlt héten a Kettős Mérce Facebook oldalán rengeteg kontentet gyűjtöttünk össze, ezek a képek pedig kiválóan lefedik az magyar politika történéseit, ezért most egy külön posztban szedtük össze hármat.
Az elmúlt hetek legnagyobb sztárja egyértelműen Matolcsy György, a megszorításokat nem meghirdető, az államadóssággal tökéletesen megküzdő, végtörlesztő, egykulcsos adó huszár. Vajon melyik rajzfilm szereplő az aki legjobban hasonlít Matolcsyra? Az alábbi kép ad választ.
Blogunk neve anno se véletlenül lett Kettős Mérce. Borzasztóan utáljuk azt, ha valaki teljes mértékben elfogult saját oldala felé, ha nem veszi észre, hogy nincs tökéletes politika, nincsenek tökéletes pártok, és nincs egyöntetű politikai igazság. A lényeg ugyanannyira legyünk kritikusak saját véleményvezéreinkkel szemben, mint a másik oldallal, és fogadjunk el például egy kis humort.
A tegnapi, hétfői parlamenti ülésnap egyértelműen legjobb csörtéje a Dorosz Dávid - Kontrát Károly mérkőzés volt, már ha egy ilyen KO-t lehet csörtének nevezni. Dorosz Dávid a Fidesz kormányra kerülése óta először mosott le úgy kormánypárti válaszolót, hogy az köpni nyelni sem tudott. A téma a szakszervezeti tüntetések nem engedélyezése volt, és kiderült az is, hogy Kontrát Károly nem szereti a nyulakat!
A Fidesz kormány elmúlt napokban kiderült intézkedései egyértelműen szegényellenesek. Méghozzá egy olyan válság (remélhetőleg lassan) végén, ami egyébként is sok megszorítást, és a szociális rendszer leépítését hozta. A Fidesz intézkedései amellett, hogy egy téves gazdasági szemlélet mentén - ehhez megfelelő gazdasági környezetet nem teremtve - várnak fellendülést a gazdagok támogatásától, a kormányzat néhol még retorikájában is a legszegényebb rétegeket támadja.
Már a korábban bevezetett egykulcsos adó is a szegényeket hozta nehezebb helyzetbe, e rétegek életkörülményeiben további romlást eredményezi a most bejelentett országvédelmi csomag több pontja is. Az adójóváírás eltörlése, valamint az ÁFA növelése mellett a munkavállalói járulék 1 százalékpontos emelése is a kisebb keresetűeket sújtja jobban. Egy bruttó 120 ezer forintot kereső munkavállaló, míg a Fidesz kormányzás kezdete előtt 88 ezer forintot vihetett haza, ez a szám mára csupán 78 ezer forint lesz havonta (természetesen ebből a munkát terhelő egyéb járulékok levonandók). Ezt az összeget kompenzálná a tavaly bevezetett családi adózás, de míg az csupán az egyik szülő fizetéséhez ad kedvezményt, a fenti megszorítások mindkettőre érvényesek. Nem említve a pályakezdő munkavállalókat, akik eddig csak rosszul jártak a Fidesz gazdaságpolitikájával.
Ebben a helyzetben próbálja a Fidesz bevezetni a végtörlesztés intézményét, amely elsősorban azoknak az adósoknak nyújt segítséget, akik képesek egy összegben kifizetni a hátralévő tartozásukat. A devizahitel vissza nem fizetésével járó lakásvesztés pedig főleg nem azokra leselkedik, akik nagyobb megtakarítással vagy nagyobb keresettel rendelkeznek, hanem azokra, akik elvesztették munkájukat, vagy eleve alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartoznak. Az ő törlesztési gondjaikon egyedül a munkahelyhez való jutás, és a megfelelő munkabér lehet. A Fidesz közmunkaprogramja, a nevetséges 47 ezer forintos járandósággal, illetve a további szociális juttatások a ledolgozott napok számához (tehát valószínűleg, közmunkához) kötésével, pedig tovább bünteti a szegényeket.
Pontos számot nem ismerünk arról hány ember áll lakásvesztés előtt, de a szám akár brutálisan magas is lehet. Mindeközben pedig a Fidesz előbb tavaly szeptemberben az építési törvényben kezdte el rendezni a hajléktalanok státuszát, majd Budapesten kitiltotta őket az aluljárókból. Nyáron Tarlós István már hajléktalanbűnözésről beszélt, hétvégén pedig a Józsefvárosban tartanak népszavazást a hajléktalanok kerületből való kitiltásáról, aminek kapcsán a Fidesz-es polgármester a kerület megnövekedet terheiről beszélt. Ez utóbbi két történés már egyenesen az a kategória, amikor egy anyagilag gyengébb, de pont e területen jól azonosítható társadalmi csoportot állítanak pellengérre, vagyis a szegénységet bűnként, üldözendő dologként tüntetik fel. Érthető, hogy válsághelyzetekben, amikor a társadalom jelentős része érzi a státuszvesztés, az életminőség romlásának esélyét, a még elesettebbek felé való szolidaritás csökken, éppen ezért is lényeges ilyen helyzetben egy kormány lépése, retorikája.
A magyar gazdasága nehéz helyzetében, amiben az elmúlt évtized felelőssége vitathatatlan, a kiút nem lehet a szegények kriminalizálása, nem lehet az alsó társadalmi rétegek teherbíró képességét szétnyomni. Jogos érzése a felső-közép jövedelmi kategóriákban élőknek, hogy túl sok teher nyomta a vállukat, de ennek feloldása nem lehet az alsó-középosztály nyomorba taszítása, a szegények ellehetetlenítése, a következő generációk megfojtása. Már csak azért sem, mert a szegénység, a rosszabb jövedelmi körülmények ellehetetlenítik a kitörési lehetőségeket, és konzerválják a társadalmi törésvonalakat. Az pedig nem lehet célunk, hogy a magyar társadalom véglegesen kettészakadjon. Azt kell látnunk nem szabad elfogadni azt a kormányzati politikát, amely a társadalom tagjainak egymás iránt érzett felelősségét felszámolja, ami egymás ellen ugrasztja a munkavállalót és munkáltatót, szegényt és gazdagot. Kóka békái kuruttyolnak vissza az ilyen kérdések mögül:
„Az átlagbérnél már jobban jár. Akkor ez arra ösztönzi az embert, hogy keressen többet az átlagbérnél. Nem?” – mondta Cséfalvai Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
Egy valódi társadalmi szolidaritásra van szükség, ami ellenáll a különböző társadalmi csoportok összeugrasztási kísérleteinek és felismeri azt, hogy erős társadalmi kohézióra van szükség a válságból való kilábaláshoz. A terheket közösen kell viselni, ezt senki nem vonhatja kétségbe, hiszen ahogy a kiutat is közösen találhatja meg az ország, úgy a zsákutcába is közösen gyalogolunk bele. Már pedig ebből a zsákutcából való kilábalásra a Fidesz gazdaságpolitikája nem alkalmas.
Meghatódottságtól, könnyes szemeim árnyékában megbúvó szeretettel kívánok minden olvasónak, nyugodt, békés és áldott Őszöd napot! Ezen a napon 5 éve este 5 óra árnyékában érkezet meg a futárok által, az öszödi beszéd hangaanyagai minden szerkesztőségbe, innentől számítjuk a lárifári korszakot.
Szeptember 17 sajnos még nem piros betűs ünnep, bár nagy nemzeti napjaink közé tartozik. Egyszerre jelképezi a teljes magyar politikai elit, és a lakosság csődjét, tisztítótűzként hasító fájdalommal vegyesen csapva az ember szívébe, elkúrtad!
De mivel lehetne megünnepelni ezt a jeles napot? Mi lenne az a néphagyomány? Locsolkodás? Állítsunk egy fenyőfát? Együnk lencsét? Nem, ezeknél sokkal kreatívabb, az ünnep szelemét jobban megidéző szokások felvevésére van szükség. Ezért össze is állítottunk pár lehetőséget, de várjuk kommentelőink ajánlatait is.
Baló-szék
Ahogy Luca napján, egy egyszerű szék összeszerelésével, megláthatjuk kik a boszorkányok, úgy Szeptember 17.-én ha valaki feláll a TV székházra, úgy megláthatja Baló György kocsiját. Ezt a szokást a „műsorvezető aki bennragadt” emlékére gyakran összekötik a Gyurcsány napi tűzgyújtással. Sajnos vannak, akik csalnak, és nincs kedvük felállni a TV székházra, így „valamelyik csak az lesz” felkiáltással véletlenszerűen felgyújtják az eléjük kerülő kocsikat. Büszke lehet Magyar szívünk ez a szokás annyira-jóra sikerült, hogy még a bús albion lakói, és a párizsi arabusok is átvették nemzetközi ünnepé varázsolva a régi magyar tradíciót.
Gyurcsány Ferenc emlékfűrdözés
Anno a 2006-os események idején közkedvelt rigmus volt a „Gyurcsányt a Dunába a zsidókat meg utána”, baráti, kedveskedő, gyerekmondóka. Hát legyen Szeptember 17 a vénasszonyok nyarának utolsó fürdőzési időpontja. A Szeptember 17-től, március 15-ig tartó időpont alatt csupán Schirilla György mehet be a Dunába, ezért 17.-én még mindenkinek utoljára meg kell mártózni,.A mondás szerint aki Szeptember 17.-én megmártózik a folyóban a következő évben sikeres lesz a telekcsere ügyletekben.
Gyurcsány napi tűzgyújtás
A korabeli leírások szerint gyakori keléke volt, az igazságbeszéd megünneplésére összegyűlt fiatalok körében egy-egy tárgy felgyújtása, és meghatódottságtól izzó szívvel körülállása. Mivel a hatóság a tűzvédelem elemi szabályait betartva nem engedélyezhette ezt az álltaluk is meghatónk tartott rítust a fiataloknak, ezért ők gyakran gyártottak koktélokat amiket örömittas üdvrivalgás közepette adtak át akár a rendőröknek is, örömtüzek százait gyújtva a városban. Erről emlékezik meg a szokás, ami szerint ahány molotv koktélt dobsz el Szeptember 17.-én, annyi évig fogsz utána bíróságra járni.
A hazugság napja
Ez a szokás csak később terjedt el a választási kampányban mindig az igazságot hallani akaró, büszke magyar nép körében. Pontosabban a következő megválasztott miniszterelnök Orbán Viktor mondatai inspirálták a hagyományszerető magyar népet, mely politikusi életének megkönnyítésére, bevezette, Szeptember 17.-én mindenki hazudhat. Például feljegyezték egy kedves történetet, ami szerint az egyszeri Skinhead azt mondta a cigányoknak „ha még egyszer a falunkba jöttök eltörjük, kezetek lábatok”, majd a rémült cigányok láttára, mikor azok késeiket illedelmesen a tetthelyen hagyták volna, hozzátette, nyugi srácok, csak öszöd nap van, vicceltem.
Nemzeti megszorítás nap
Magyarországon hagyomány, hogy a nyár végén a kormányok rájönnek tarthatatlanok azok a gazdasági célok amiket az év elején kitűztek maguk elé. Szeptember 17.-én kiáll a mindenkori miniszterelnök a parlament kapuja elé, és az egész ország élőben figyeli, vajon húz-e egyet a nadrágszíján. Ha igen akkor általában 1-2%-os áfaemelés, adónövelés fog következni. Ezután a Gyurcsány Ferenc emlékfürdőzés keretében a nép, a bátor gazdaságpolitikusra Matolcsy Györgyre emlékezve megmártja őt a Dunában.
A tanévkezdés megünneplése
Egy másik emlékezetes rigmus volt a „Gyurcsány takarodj vidd az összes haverod” kezdetű népi költemény, ehhez kapcsolódott a nagyszerű miniszterelnök mondása, az „ellehet innen menni”. Már maga a tudatában élő nép se emlékszik rá melyik mondás volt nagyobb hatással, arra a szokásra, miszerint a nyáron sokat pihenő deákok, pénzük elfogytán kiválasztották leggazdagabb társukat és beköltöztek annak szülői lakásába, esetleg kertjébe. Ott sátrat vertek és hosszú napokig, egy tehénvégű pálcát ritmikusan követve, a Kispál és a Borz nevű beat zenekar, és a Tankcsapda nevű banda számait dúdolták. Az esemény akkor ért véget mikor a szülök egy 20 ezrest gyermekük kezébe nyomtak és azt mondták, „Gusztáv takarodj vidd az összes haverod”. Sajnos sokszor rosszra fordult a móka, amikor a házmester azt mondta kihívja a rendőröket, „el lehet innen menni”!
Reméljük sikerült a serdülő fűként növekvő magyar néplélek számára, inspirációt adnunk az ünneplés módjaira. De szívesen várjuk a további ötleteket, hogyan koronázhatnánk meg ezt a kiváló napot.
Kedves rendőrség! Önök 11 ellenzéki tüntetést tiltottak meg a közlekedés súlyos akadályozására hivatkozva, illetve egyet, mert szombaton zavarná a parlamenti takarító néni működését.
A mi közlekedésünket nem akadályoznák ezek a tüntetések. El tudunk tekinteni egy-egy közlekedési csomópont használatától, illetve a közlekedéshez való jogunknál fontosabbnak tartjuk a véleménynyilvánítás jogát. Mi egy demokratikus ország állampolgárai vagyunk, és büszkék arra, hogy bárki szabadon véleményt nyilváníthat, ha teszi bármilyen kormány politikája ellen, bármilyen ügy mellett, ameddig a szabályokat betartja. Legyen az Gyurcsány Ferenc, vagy Orbán Viktor kormánya, meleg felvonulás vagy hősi halottakról való megemlékezés, kerékpáros vagy autós tüntetés.
Kedves Fidesz, azt szeretnénk kérdezni önöktől:
Hogyan fordulhat elő az, hogy a Belügyminisztérium által irányított rendőrség visszaél a közlekedés rendjének aránytalan sérelmére hivatkozó jogszabályi passzussal és politikai alapon kedvez bizonyos erőknek?
Egyszerűen nevetséges az a helyzet, amikor a város minden pontján akadályozza a forgalmat a tüntetés, akár a Kossuth téren, akár a Várban, akár az Astorián. Jó lenne, ha a tüntetések nem engedélyezése helyett, mondanának legalább egy helyszínt, hol lehet, ha semmilyen szimbolikus helyen nem.
Természetesen reménykedünk benne, hogy a tisztelt szervek, rá fognak jönni, ilyet nem csinálhatnak és gyorsan megoldódik a probléma, minket pedig büszkén akadályoznak a forgalomban!
Ha gondolod, írd alá felül, a tetszik gomb megnyomásával.
Tegnapelőtt felmentette a parlament Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát. Azóta a baloldali politikai közösség egy része koncepciós pert kiállt, pedig ez fölösleges, és a jogállam megvédése helyett a jogállam rombolását idézi inkább elő.
Először is szögezünk le pár dolgot, nem szeretjük Gyurcsány Ferencet, de ha igaztalan vádak alapján börtönbüntetésre ítélnék, mi is kiállnánk mellette, mint ahogy bárki más mellett is hasonló esetben, hiszen ez nem, szeret, nem szeret kérdése. Másodszor viszont jegyezzük meg, ez nem fog megtörténni.
Ma Magyarországon a bírói ág független, egyes bíróknak van politikai elkötelezettsége, de ez inkább egyes jogi felfogásokban mutatkozik meg, nem a jog betűinek átírásában. Amikor valaki egy mentelmi jog felfüggesztésekor koncepciós pert kiállt, ezt a függetlenséget kérdőjelezi meg, hiszen azt mondja, innen egyenesen a börtönbe kerül Gyurcsány. A jelen helyzetben méghozzá azt a függetlenséget, ami talán utolsóként nincs a Fidesz ellenőrzése alatt.
A legfelsőbb bíróság elnöke Baka András, aki forma szerint a bírói ág vezetője, az elmúlt egy évben többször is kritizálta Orbán Viktor kormányát, beszólt az alaptörvény elfogadása előtt és után is, védve a bírói ág függetlenségét. Többször is keringett hír leváltásáról. Az nem kérdés, hogy az ügyet bíráló bírára erős politikai nyomás fog nehezedni, de nem csak jobb, hanem baloldalról is. A Gyurcsány ügy egyszerű politikai cirkusz már, amit a Fidesz undorító módon elkezdett, majd a másik oldal folytatta.
Ebben a cirkuszban pedig senkinek sem számit az igazság, de főleg nem az igazságszolgáltatás és a jogállam. Azok, akik ma farkast kiáltva a jogállam védelmében Gyurcsány Ferencet már most koncepciós per áldozatának próbálják bealítani, ebből politikai hasznot húzni, maguk tiporják sárba a jogállamot, kihasználva azt, az emberek nem sokat tudnak az igazságszolgáltatás működéséről, és szeretnek szélsőségekben gondolkodni.
Az ügyészségnek (amely egyébként még nem is kezdeményezet vádemelést, csupán gyanúsítottként hallgatná ki Ferencet), nincs köze a bírói ághoz. Attól, hogy az ügyészség kihallgat valakit, még a vádemelés se következik, ítélet pedig abszolút nem, főleg ilyen súlyú ügyben. Azt, hogy az ügyészség nem független tudjuk, de ez nem meglepetés. Akkor se volt független, amikor az LMP feljelentését másfél évig nem vizsgálta meg, és Polt Péter megválasztása után még kevésbé lett az, de ez teljesen lényegtelen a bírói kar függetlenségét illetően.
Gyurcsány Ferenc elitélése azért feketébb kérdéses, mivel az ügyészségnek a börtönbüntetéshez, azt is bizonyítania kéne, hogy Ferenc közvetlen pénzügyi hasznot húzott, a Sukorói ügyből, ez pedig még ha igaz is valószínűleg bizonyíthatatlan, ha viszont bebizonyítják valóban börtönbüntetést érdemel. Ellenben a politikai felelősség megalapítható lenne mint bármikor amikor a kiemelt jelentőségű eljárással (nincs közzététel, nincs nyilvánosság, egyéni döntéssel adnak milliókat) él egy kormány.
Abban a helyzetben, amikor a Fidesz ténylegesen sorra foglalja el a jogállam kulcspozícióit, az egyik utolsóként maradt bíróságok előre megvádolása pártossággal, olyan egyszeri politikai haszonszerzés és sértés, ami egy dologra jó. A jogállam sárba tiprására, és a gyűlöletkeltésre.
Szeptember 25.-én Józsefváros népszavaz. A kerület Fidesz-es polgármestere azt kérdezi népétől, belerúgjunk-e még egyet egy nálunk szegényebb rétegbe, mielőtt utolér minket is a válság, azaz büdösek-e a hajléktalanok? De fordítsuk meg inkább a kérdést és adjunk pozitív képet a nyolcadik kerület lakosainak. A népszavazás kérdése, van-e még szolidaritás, irgalom az élesetekkel szemben, és példát tud-e mutatni a nyolcadik kerület a Fidesz demagógijának megállításában.
Mert bizony ez a 3 kérdés kőkemény demagógia. Ha politikai szempontból vizsgáljuk meg őket, van az első (egyeztessen-e a kerület és a főváros) ami nem mond semmit, nem kéne hozzá népszavazás, és amivel mindenki egyetért: A második, ami egy meglévő buta rendeltre (kukázás tiltása) kérdez rá, míg a harmadik, ami egy betarthatatlan dolog (kitiltani a hajléktalanokat a nyolcadik kerületből)
Kocsis Máté kerületi polgármester szerint, a népszavazás és az intézkedések azért kellenek, mert Budapest hajléktalanellátó rendszerre nagyrészt a nyolcadik kerületre épül. Annak boncolgatásába most nem menjünk bele, hogy ez mennyire nem igaz, de tegyük fel a kérdést, erről a hajléktalanok tehetnek? A választ tudjuk, nem, mégis őket támadja az önkormányzat, őket támadja a főváros.
Azt reméljük, nem kell magyarázni, hogy ennek indoka nem valami köztisztasági, vagy bűnügyi indok, hiszen akkor nem csak a szája járna az önkormányzatnak, és mondjuk azoknak a hajléktalanoknak, akik dolgoznak és szeretnének visszatérni az utcáról, kiadnák a 400 üresen álló kerületi lakást, vagy a 6000 budapesti önkormányzati tulajdonú egyikét, ahelyett, hogy a haveroknak átjátsszák vagy különböző ingatlan panamák végtermékeiként enyésszenek el.
Nem, ez az egész a hatalmi politika szokásos játéka, amikor csupán annyit kíván bemutatni, vannak nálatok szegényebbek, de nyugalom, elbánunk velük, és téged békén hagyunk (egy lófaszt). Ez egyszerű bűnbakkeresés, amikor egy védtelen csoport ellen ugrasztják az embereket, feladva a társadalmi szolidaritást, és bármiféle, akár keresztényi irgalmat.
Vajon mikor lesz kevesebb szemét az utcán? Ha betiltjuk a kukázást, vagy ha kevesebbet szemetelünk, és mondjuk szervezetten szemétszedünk? Vajon tényleg összefügg a köztisztaság a hajléktalanok számával, tisztábbak lettek az elmúlt évben az aluljárók mióta nincsenek otthajléktalanok?
Vajon mikor lesz kevesebb hajléktalan az utcán, ha azt mondjuk, menjenek máshova, el az aluljárókból, el a kerületből? Vagy ha segítünk nekik, mondjuk a kihasználatlan forrásainkkal, a mára jelentősé vált szociális elkötelezettségű civilszervezetek (pl: AVM, Új Szemlélet), szakmai szervezetek bevonásával?
Természetesen mindenkinek joga van azt mondani büdösek a hajléktalanok, a kérdés ha ezen gondolat mentén igennel szavaz, az megoldja a büdösség problémáját? Vagy jobban jár, ha nemet mond, és rákényszeríti az önkormányzatot, hogy demagóg uszítás helyet, végre foglakoznom a problémákkal?
Ma végleg eldőlt a Fidesz-KDNP és a Jobbik szavazataival megszüntetik a Zöld Pardont, bár én nem vagyok a hely lelkes híve, egy a közösségre nem figyelő,helynek tartom, de figyelemreméltó azt a módszer, ahogy ezt a helyi Fidesz végigvitte.
