(Fotó: Bors)

Nem értem, mi a probléma ezzel az esküvői kátyúzással.

Abba kellene fejezni ezt a magyaros pesszimista, csak a pohár üres felére koncentráló szemléletet. Inkább örüljünk ennek, mert ha teszem azt (akarom mondani: adja Isten) a frigyből megszületik az első gyermek, minden másképp lesz. Tudvalevő, hogy az autoriter személyiségek szülői szigora egy csapásra megenyhül az első unoka megérkezésekor. Az ártatlan szemek hatására a szűklátókörűséget felváltja a határtalan nagylelkűség, a kereszténydemokrata bigott kolostori fegyelmet a kényeztető liberális engedékenység.

Mikor az örömhírre megkondul az ország összes harangja, abban a minutumban 40%-os árcsökkenés lesz tapasztalható a pelenka- és cumipiacon. Kicsivel később tömeges átképzési programban új OKJ-s fogtündér képesítéshez juthatnak a közmunkások. Ezzel egy időben a Közgép milliárdos tender keretében újítja fel a volt Pető Intézet épületébe települt első Alaptörvény Után Született Kormányvédett Generáció Nemzeti Humánerőforrás-gondozó Komplexumát, amit a gonosz ellenzék csak „Nemzeti Lebensbornnak” fog titulálni.

Tegyük fel, hogy a gyerek valahogy egy fikarc érdeklődést sem mutat a foci iránt, viszont megőrül az idiofon hangszerekért: egy cintányér hangjától olyan endorfinfelhőbe kerül, hogy egyből megfeledkezik az gyerekszobáját elborító Puskás-relikviák keltette szorongásairól.
Nyílt és bújtatott költségvetési támogatásokkal támasztják fel a harangöntés ősi, majd' elfeledett mesterségét. A magyar gamelán hangszeres kultúra pedig talajvízként tör fel a semmiből.

A királyi gyermek valójában egy pandita, a pancsen láma reinkarnációja lesz, de ezt jó ideig szigorú titok övezi. Az egészből annyi fog érződni, hogy a Keleti Nyitás a buddhista hagyományú országok felé orientálódik. Pár év múlva már tibeti lobogóerdő fogadja a hazánkba látogató Kínai Kommunista Párt delegációját, ám aki ötcsillagos vörös zászlót mer lengetni, annak kezéből kicsavarják, leteperik, és megbilincselve vezetik el.
Kisebb megütközést kelt majd, hogy az összes köznevelési intézményben kötelező délután négyig tartó üresjárati meditáció lesz előírva, valamint erősen javallott lesz meghajtani a közhivatalok bejáratánál elhelyezett imamalmokat – azonban ezek idővel beépülnek a napi rutinba.

Ezzel el is érkeztünk az iskolához. Kamaszkorba serdülvén a gyermek, Répássy Róbert a parlamentben évenként elővezeti a Btk. újabb módosítását, mely a büntethetőségi korhatárt felemeli előbb 14, majd 16, aztán 18 évre. A jogszabályok gyanúsan megengedők lesznek a korábban vaskézzel üldözött ún. iskolai csínyekkel szemben. Aztán egy ködös vasárnap hajnal, amikor az ellenzék nem is sejti, titkos parlamenti plenáris ülésen, jegyzőkönyvbe se vezetve, de megszavazzák a fű legalizálását. A döntést száz évre titkosított salátatörvénybe cikkelyezik be. A Magyar Közlöny a jogszabály helyét, kommentár nélkül, mindössze egy diszkrét 100-as karikával jelzi. Mikor tartalmáról a sajtó faggatózik, válaszként csak sokatmondó mosolyokat kap.
Gyors tempóban államosítják, egyúttal pályázati úton – a Simicska-közeli kkv-körben példaszerű sportszerűséggel versenyeztetve – húsz éves kölcsönbérletbe adják a vietnami kézben levő lakótelepi farmokat, melyek termését a minden Nemzeti Édességboltban kapható Francia-drazsék ill. Duna-kavicsok – a kis infáns kedvenceinek – töltelékébe dolgozva lehet élvezni.
Az esemény mellékszálaként, az ülés után Kövér László búcsúlevélben megírja, hogy „szószegők lettünk gyávaságból... a gazemberek oldalára álltunk... hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet... bűnös vagyok!”, majd az Országház pincéjében felköti magát.

Kis kitérő után térjünk vissza a miniszterelnök leendő unokájához. A gyerekbe ojtott szakralitás egyre szembeszökőbb formákat ölt: a hittan elhanyagolása, a kötelező katonasulis hadgyakorlatok elszabotálása, az iskolaköpeny iránti szenvedélyes undor. Na meg Élet és irodalom, Magyar Narancs, Frankfurter Allgemeine Zeitung, L'Humanité, Newsweek, The New Yorker, Jerusalem Post, meg hasonszőrű ellenzéki szamizdat pad alatti olvasgatása.
Időnként pedig, lefüggönyözött bringafutárokkal Netuddki jeligével ellátott Nokiás dobozba csomagolt adományok landolnak az ezerszer átkozott ballib szerkesztőségekben.

A csemete irányadó szellemi menetélésével lépést tartva, szegény Hoffman Rózsa rohamtempóban vizsgálja felül a tanterveket, húzkodja ki belőlük a Wass Albert idézeteket, kompromittálja vissza Prohászka Ottokárt és habilitálja re Vas Zoltánt és Lukács Györgyöt. A gyerek szeret olvasni – Hoffmannék és Fekete Györgyék izzadt homlokkal kátyúzzák, egyengetik előtte a kultúrsovinizmus kiásott mocsaras gödreit, gazolják a kultúrpolitika betonútjának repedéseiből felburjánzott népnemzeti bokrétamezőket.

Jön az egyetem. Az utód balneológia és kulturális antropológia szakon kezdi tanulmányait, emellett a Zeneakadémia hallgatója is lesz elektronikus zeneszerzés szakon.
Természetesen, özönlenek az állami források ezen intézményekbe.

A botrány az ELTE Bazilikában tartandó tanévnyitóján tör ki. A nagyszombati jezsuita himnusz első hangjaira a kis csibész lámaista mélytorokéneklésbe kezd, olyan erővel, hogy beleremegnek a templom falai. Elnyújtott, dünnyögő éjfekete hang – szó szerint – hajmeresztő: mindenkin feláll az összes testszőr. A fej és végtagok elzsibbadnak, a teremfelügyelők és kivezényelt TEK-egységek harcképtelenné válnak. Az ifjú gyomrának poklából dzsinnként felszabaduló gyászos moraj az élőket hipnotikus álomba szenderíti – ellenben a tárgyak vad vitustáncba kezdenek. A rektori pulpitus előtt fekvő Szent Jobb és Puskás – addigra szintén ereklyeként tisztelt – Szent Rüsztjének védőburája éles csörömpöléssel eltörik, s kisvártatva a két nemzetfenntartó Tag az alattomos rezonancia pörölycsapásaitól apró, finom porrá omlik szét.

A sátáni szeánsz hatására, az utolsó rendszerváltó kísérletnek szánt, közelgő 2034-es választásokra összefogott négy legnagyobb ellenzéki tömörülés mind a tizenhat miniszterelnök-aspiránsa egy emberként visszalép – a doyennek számító Bajnai Gordonnal az élen.
Valamennyiük előtt világos lesz, hogy kit nemzett az Ég a fülkeforradalmat felváltó urnaforradalom megvívására.
De az már egy másik történet.

A sajtóban részletek jelentek meg a három az ötödikes, tehát 11 éves gyerekeknek írt erkölcstankönyvek egyikéből. Ami ebből a könyvből kiviláglik az nem erkölcs, csupán erőszakosság, összeesküvés-elmélet, és gyenge minőségű sovinizmus. Nem akarom, hogy az én gyerekem azt tanulja majd, az erő érték, a bátorság netovábbja pedig a mártíromság. Mindeközben a tankönyv egyik szerzője ráadásul egy Szent-István királytól a napjainkig tartó magyarellenes összeesküvésben hisz, és korábban rasszista és antiszemita gyanús tankönyvet is írt.

Az oktatáspolitika egy kiemelten fontos terület, amely a társadalom egészét érinti, mégis eddig minden kormány elbaltázta. A mostani kormány, Orbán Viktor második kormánya, Balog Zoltán, Hoffmann Rózsa és Klinghammer István neveivel fémjelezve a lehető legnagyobb kárt tették a rendszerben. Ezért a hibáért pedig legalább egy évtizednyi fiatal fog bűnhődni – ártatlanul. Nekünk ez a tanévkezdés nagyon szomorú kezdetét jelenti egy hosszan tartó, kormányokon átívelő folyamatnak.

Megállapodott az MSZP és az E14-PM a választási együttműködésről. A lényeg közös jelölteket indítanak, koordinálják a kampányt is és maga a választás lesz az az előválasztás. Akinek a listája több szavazatot kap az adhatja a miniszterelnök-jelöltet. Tehát maguk a választók döntenek a szavazataikkal ki legyen a miniszterelnök 2014 után.

A fideszesek úgy látszik se az értelemmel, se a hatékonysággal se az emberséggel nem foglalkoznak, amikor a szegényeket kell büntetni. Hiába volt teljesen sikertelen, hiába meszelte el az Alkotmánybíróság visszahozzák a hajléktalan emberek büntetéséről szoló törvényeket és rendeleteket. Miközben megoldásról beszélnek a devizahitelesek ügyében már előre meg is büntetik azokat akik utcára kerülnek.

Legutóbb arról volt mindenkinek véleménye, hogy a Hallgatói Hálózat együtt tüntetett a Koppány-csoporttal, és, ahogy ilyenkor lenni szokott, mindenki mindenki véleményét előre is megírhatta volna. A magyar véleménypiac első számú vonzereje az, hogy a fogyasztót szinte soha nem verik át. A véleménypiac termékeinek funkciója jobbára nem relevánsnak tűnő kérdések feltevése, a problémák körbejárása, hanem épp az ellenkezője: megóvni a véleménycsoportok tagjait az elbizonytalanodás lehetőségétől, attól, hogy kérdések merülhessenek fel bennük. Ennek egyik legkézenfekvőbb és méltán népszerű módja, ha rámutatunk az ellenségre, a másik véleménycsoportra (frappánsan beszólunk) és miután látva láttuk, milyenek, megállapítjuk zárásként, hogy mi sokkal, de sokkal különbek vagyunk. Ezzel kész, lehet osztani facebookon. (Bayer Zsolt teljes publicisztikai életműve, annak bármely tetszőleges darabja erre a szerkezetre épül fel, nyugodtan tessék ellenőrizni. A többség, persze, szofisztikáltabban és kevésbé ocsmányul csinálja, úgy is működik.) Természetesen így történt a Koppány-HaHa-Molnár F. Árpád alkalmi szövetség esetében is, az esemény szinte elébe ment ennek a koreográfiának.

Miért gyűlöljük Alföldit és a liberálisokat az István, a király kapcsán?

1. Alföldi Istvánt, a keresztény Magyarország megteremtőjét többször igen negatív színben tüntette fel. További magyarázat nem szükséges.
2. Alföldi Koppányt, a független Magyarország harcosát többször igen negatív színben tüntette fel. További magyarázat nem szükséges.
3. Alföldi a pogányokat, a független Magyarország harcosait többször negatív igen színben tüntette fel. A magyarázat nyilvánvaló: Alföldi liberális, és mint ilyen el akarja törni a magyar ellenállás gerincét.
4. Alföldi a papokat, a számunkra oly fontos keresztényi értékek képviselőit többször igen negatív színben tüntette fel. A magyarázat nyilvánvaló: Alföldi liberális, vagyis homoszexuális, akiknek a szőke nyolcéves kisfiúkra fáj a foga és e téren a legfőbb konkurenseik a papok.
5. Alföldi István, Koppány, Torda, a táltos, Sarolt, Géza fejedelem, Gizella szerepét egy zsidóra osztotta. További magyarázat nem szükséges.
6. Alföldi Torda, a táltos kezébe révülése előtt egy spanglit nyomott. A magyarázat nyilvánvaló: azt akarja velünk elhitetni, hogy a magyarok képesek libsi tudatmódosító szerekkel elhomályosítani elméjüket.
7. Alföldi Koppány egyik nőjét egy –ha hihetünk szemünknek?! - cigány színésznőre osztotta. További magyarázat nem szükséges, rendes magyar nem kufircol cigányokkal.
8. Alföldi rendezésében Gizella az egyik német lovaggal flörtöl. Ezzel lekurvázza az összes, lehető legtisztább vérű Árpád-házi királyunk anyját! Sőt, azt sugallja, hogy a szent magyar királyok egy kóbor rittertől származnak.
9. Alföldi rendezésében Gizella az egyik német lovaggal flörtöl. Ezzel a még a magyaroknál is magyarabb, tisztább vérű németek becsületébe gázol. Istvánt meg egy bamba pöcsnek állítja be.
10. A darab végén egy rács mögé zárja az egész magyarságot. A magyarázat nyilvánvaló: Alföldi liberális, és mint ilyen legszívesebben rács mögé zárva látná az egész magyarságot.
11. A darab végén egy rács mögé zárja az egész magyarságot. A magyarázat nyilvánvaló: Alföldi liberális, és így akarja előlünk eltitkolni, hogy hazánkat a nemzetközi baloldal által vezetett Európai Unió nem egy szimpla rács, hanem őrtornyok, szögesdrót, üvegfal és rács mögé zárja éppen.
12. A darab végén egy rács mögé zárja az egész magyarságot. A magyarázat nyilvánvaló: Alföldi azt akarja velünk elhitetni, hogy ebben az országban együtt kell élnünk akkor is, ha másként gondolkodunk, össze vagyunk zárva egy közösségbe, koppányisták és istvánisták, és meg kell tanulnunk együtt élni, és az olyan fontos dolgokat, mint a himnusz, együtt szeretni. Szerintünk meg: Ezekkel?! Még mit nem!
13. Alföldi buzi.

A napokban ismét elkezdtem a nemzetről, az összetartozásról gondolkodni. Szembesültem a szokásos dologgal, azzal hogy a tradícióink, ünnepeink és szimbólumaink még mindig a napi politikai csaták tehetetlen, gúzsba kötött túszai. Ha az egyik ünnepli, a másik gyalázza. Az egyik, egyébként néhol jó humorú baloldali, immár némileg közszereplő oldalán olvasgattam a kommenteket, az ízetlen megjegyzéseket arról, hogy ki mit csinálna a Szent Jobbal, mire értékeli, éppúgy, mint az egész augusztus 20-ikát, ésatöbbi.