Péntek reggel egy barátnőm olvasta föl nekem telefonról a magyarországi híreket: „Ármin, (…), az új hittankönyvek azt írják, hogy a homoszexualitás halálos bűn!” Minden órában egy újabb hülyeség.
Ezzel párhuzamosan előző nap az illető barátnővel közösen tartottunk előadást német egyetemistáknak a magyarországi oktatási rendszer átalakításáról, annak ideológiai fazonírozásról, iskolarendőrségről, és a többi: így, sűrítve sokkal súlyosabb: minket is megviselt – hát még a hallgatóságot. S akkor, minderre föl következik a hír a szokatlanul explicit hittankönyvekről. A felháborodottság enyhe kifejezés: eredménye egy nyilatkozat és egy petíció lett, amelyeket két nap leforgása alatt több mint másfél ezren írtak alá, közéleti szereplőktől kezdve szakmunkásokon és egyetemi hallgatókon át római katolikus hittantanárokig. Az ország minden szegletéből (és a határon túlról) a legkülönbözőbb korú és hátterű emberek adták nevüket az ügyhöz.