Lehet szidni a liberális oktatás politikát! Lehet szidni a Bolognai rendszert! Lehet visszakövetelni a nádpálcát! De nincs értelme. Ismerjük be, tudtuk, de nem mertük bevallani, a magyar felsőoktatás nem elitképzés. A magyar felsőoktatás tömegképzés és ezzel nincs is semmi baj, csakhogy a magyar társadalom azt várja el, hogy tudósokat képezünk, szakértőket. Pedig nem.

Furcsa módon blogunk mindezidáig nem foglalkozott érdemben a gázai sajnálatos eseményekkel, ami persze talán jobb is, hiszen az ilyesmi tapasztalataink szerint viszonylag könnyen fullad áttekinthetetlen zsidózásba. Egyedül Ádám kolléga tűzte tolla hegyére, aki annak idején már sokat tett a „ki a zsidó”-problematika intelligens kibogozására is. Állítása szerint, idézem: „Aki csak a saját érdekét nézve zsírosan meggazdagszik (erkölcstelen eszközökkel), az nevezheti magát akárminek, de én nem fogom zsidónak hívni.” Lássuk be, az ő szempontjából igaza is van, egy igazi magyar ember minden helyzetben meg kell tudja határozni, ki a zsidó és ki nem. Ez nem megy csak úgy, sokat kell gyakorolni, hogy aztán ha helyzet van, tömött liftbe szorulunk, mentőcsónakunkon már hetek óta étlen-szomjan hánykolódunk a tengeren, esetleg „gazdasági válság” köszönt reánk, azonnal cselekedni tudjunk, akárcsak Bayer Zsolt nemrég. Az említett posztot nyilván a békés konszolidáció korszaka szülte (az öregebbek még emlékezhetnek rá), ennek köszönhető a pozitív diszkrimináció. És talán pont ez az oka a mostani hallgatásnak. Ne hagyjuk annyiban!

Mindenekelőtt szögezzük le: én lennék a legutolsó, aki kétségbevonná, hogy azok, akik bármilyen oknál fogva zsidóknak gondolják, tartják magukat, legyen az családi hagyomány, külső meghatározás, nürnbergi törvények, vallás, frenológia, erősebb kutya baszik-elv, politikai számítás, vagy bármi más, ugyanolyan joggal kell hogy hozzájuthassanak ugyanazokhoz a számukra rokonszenves represszív kulturális mintákhoz, mint keresztény/antiszemita és/vagy nem vallásos embertársaink. Az egyenlőség elve megköveteli, hogy egy zsidónak ugyanannyi lehetősége legyen militaristának, rasszistának, heteroszexistának, hímsovinisztának, szegényellenesnek vagy bármi másnak lenni, anélkül, hogy szembekerülne zsidóságával, amennyi egy kereszténynek (stb.) anélkül, hogy szembekerülne keresztény (stb.) önképével. Tűrhetetlen az a hazánkban elterjedt sztereotípia, miszerint a „zsidók” baloldaliak, de legalábbis liberálisok (és viszont). Emiatt nem egy magát zsidónak tartó, de például az esélyegyenlőség vagy a kisebbségi jogok gondolatától irtózó polgártársunk kénytelen liberálisnak tenni magát, ami mind az érintett személyisége, mind a hazai politikai közbeszéd számára ártó. Sokan, akik a PC-játékok közül is a tankszimulátorokat kedvelik a legjobban, akiknek kedvenc szórakozásuk prostituáltakat telefonon zaklatni, célbalőni, topless-bárokban nőkkel erőszakoskodni (legalábbis képzeletben) és már az óvodai játszótéren is mindig a Stern-csoporttal akartak lenni, vagy akik esküdt ellenségei a szekularizációnak, stb. állandóan szembe kell nézzenek azzal a közkeletű előítélettel, mely szerint „ők” puhapöcsű pacifisták, jámbor földművelők, egyenlősdit játszani akaró lilafejű semmirekellők, komcsik, urbánusok, niggerimádók, buzik, médiaértelmiségik, tarisznyás bölcsészek, szemüveges entellektüell könyvkukacok, stb. Most már elég legyen, túl kell tudjon társadalmunk lépni ezen! Lassan húsz év telt el, hogy beköszöntött a magyar ugar országába a szabadság és a demokrácia, és még mindig itt élnek velünk a múlt átkos hordalékai (lásd még alvadt struktúrák). Szerencsére egyre többen veszik fel a harcot a fent említett gondolati beidegződések ellen. Nemrég Semjén Zsolt is hanukázott, ő már érti az új idők szavát.

Aki azonban nem, annak ezentúl a Kettős Mérce is segít eligazodni a politikatörténet és elmélet ködös bugyraiban. Hadd tegyek még egyszer utalást Ádám kolléga elévülhetetlen érdemeire, ő már rájött, hogy e téren nem kis igény mutatkozik, tessék csak elolvasni „miért van nacionalizmus?” című írását. Illetve ha rám hallgattok, nem olvassátok el, de nem akarok bunkó lenni. Az ifjabbik Katánghy Menyhért© ezennel elindítja „a Művelt Antiszemita” című sorozatát (a továbbiakban a MA rendkívül eredeti rövidítést fogom használni), melynek nem titkolt célja, hogy sokat próbált olvasóink közül azok, akik eddig műveletlen antiszemita bunkók voltak, ezentúl művelt antiszemita bunkók lehessenek. Lássuk be, ez közérdek, hiszen mérvadó források szerint már Dunát lehetne rekeszteni velük, veletek, velünk. A Művelt Antiszemitát ezentúl keressétek a Kettős Mérce lapjain, újabb és újabb részeink hamarosan jelentkezni fognak.

Át akar látni a szitán? Elege van a lakájmédia porhintéséből? Nem érti az idegen szavakat? Olvassa a Művelt Antiszemitát! Csak itt, a magyarinfón.
 

kedves drága blog olvasók! hamá' meghívtak ebbe a bloggba körmölni ezek az aranyos zsidó (nettán ciggány?! fasztérdekel) műköttetők vagyhogyismongyák, ezennel megragadom az alkalmat a gyökerinél fogva, és (fogvicsorgató) szaretettel éniss +hívom a 10telt óvasókat (fülig jymmy) az ezév januáriusában numeró 15ikén tartandó FLASH (villanás, kábszeres állapot, stb.) koncertra http://drflash.hu szintén szaretettel! ez lett vóna a corvyntetőn, de fapina fing system megfúrta helyszínt, alávaló igyekezete ezennel zátonyra futott:

Azért van abban valami – már-már nosztalgikusan – középkori, amikor egy pap a más vallásokhoz, kultúrákhoz tartozó tárgyacskák szemétre hajítására, az „isten előtt utálatos” irodalmak elégetésére szólít fel. Előbbire nyíltan, utóbbira csak burkoltan.
Na persze nincs ezzel semmi gond, mindenki azt ad el, azt etet meg mással amit akar, és tud. De 2009. Magyarországán ez közszolgálat. Ez a Kossuth rádió vallási félórája. Minden nap hallhatunk valami érdekeset, ez történetesen a keddi Tanúim lesztek, a római katolikus egyház félórája.

A Buddha-szobortól érdemes megszabadulni, a pogány szimbólumokat pedig szemétre vágni.

Ezzel csak az a gond, hogy „a pogány vallás elemeinek jelenléte a kereszténység szimbolikájában tagadhatatlan.” Még Robert Langdon professzor is megmondta.
Kérdés, mihez nyúljon így egy közszolgálati rádiót hallgató nyugdíjas, mikor éppen az „igenis létező negatív szellemi erőktől” kíván megszabadulni. Vízkeresztkor amúgy is megy a kukába, vagy gáz híján a kályhába a karácsonyfa… – többek között az is pogány eredetű.

Nem csak Buddha, a különböző amulettek, sőt a jin-jang szimbólum is rontást hozhat egy helyiségre. De árnyakat mindenképp. Lehet viaskodni az ördöggel.
„Amikor a gyóntatószék magányában valaki elmondja, hogy ő ilyeneket tapasztal, és a pap részéről megerősítést talál, hogy igenis ezek valós dolgok, nagyon nagy megkönnyebbülés ez számukra, mert azt tapasztalják, hogy ez másoknak is az életében előfordult, így már bizalommal tudnak fordulni paphoz.”
Kicsit körbeforgó, de értjük. Ha valaki a képzelgéseivel pszichiáter helyett bizalommal fordul egy paphoz, akkor az már bizalommal tud fordulni egy paphoz. Megerősítést talál.
Nincs is kockafejed Pistike! Illetve nem csak neked van.
„Sajnos túl racionalizált a mai világunk.” A racionalitás rossz. Igenis rossz. De erről nem szokás beszélni.

„Gyakran pszichiátriai esetekben is az orvostudomány tehetetlen, míg az egyház felszentelt papja tud tenni esetleg egy megszállottsággal szemben fellépni.”
Ez nyilván előfordulhat. De ugyebár aki „valamiféle keleti praktikát” kíván bevetni, az „olyan szellemiségnek nyit ajtót, amit aztán nem tud kontrollálni.”

Igenis léteznek ezek a dolgok. Igenis – ez a kedvenc szava Fábry Kornél görkoris gépészmérnök kaposfüredi plébánosnak. Ja, igen, merthogy ki ez az őstehetség? A kedvenc Fábry Sanyánk unokatestvérének a fia. The show must go on.

A második öt percben hajlamosak vagyunk egyetérteni Fábry atyával. Az is hülye, aki horoszkóp szerint rendezi az életét, aki jóshoz jár, aki babonás… Ezek mind utálatosak az isten előtt, még a „lekopogás is”. De az ördög, meg a rossz szellemek, azok igenis… De ha megtisztítottuk a lakást szenteltsós szenteltvízzel, akkor, de csakis akkor nincs mitől félnünk, üdvözülünk. Ahogy Fábry atya mondja:
„Tehát a félelmek bennünk vannak, és ez nagy biznisz, nagy üzlet félelmet kelteni.”
Hát igen. ÖNGÓL.

Közszolgálat – Néphülyítés

0 – 1

Az adásrészlet szövegétől nem fosztanék meg senkit. Tanulságos. Az adás letöltése itt, a műsor harminc percél kezdődik, (fél kettőkor).

Kísértetiesen emlékeztet a most (is) kialakult gázszállítási botrány a hazánkban dúló MÁV munkabeszüntetésekre. A képlet egyszerű. Mindkét esetben követeléseket támasztanak, amelyek jogosságát most nem kívánom firtatni. Mindkét esetre igaz az is, hogy a társadalom többségét tulajdonképpen nem érdekli a munkamegtagadó érdeke, csak azt nézi, hogy ő nem tud utazni, vagy fűteni. Továbbá az is igaz, hogy mindkét esetben az "ártatlanok", vagyis azok az emberek szívnak, akiknek az égvilágon semmi közük az egészhez.

Remélem, hogy Ukrajna tanul Gaskóék példájából és csak addig feszíti a húrt, ameddig lehet. Semmi szüksége keleti szomszédunknak európai szankciókra, vagy ne adj isten orosz katonai beavatkozásra. Épp ezért valószínűsítem, hogy a hét végére megszületik valamilyen megállapodás és újra megnyitják a csapokat Európa felé.

Az izraeli kormányfő hallani sem akar tűzszünetről mindaddig, amíg nincs biztosíték arra, hogy többé nem éri palesztin rakétatámadás Izraelt.  (forrás: fn.hu)

Ez olyan, mint a "nem lesz gázáremelés".

Ha Olmert valóban addig fog harcolni amíg nem látja biztosítva Izrael sértetlenségét, akkor innen javaslom neki, hogy Karthagó példájára járjon el Palesztínában. Legyalulni, besózni. Remélem, hogy nem gondolta komolyan. Akiket most megöl, azok fiai ugyanúgy rakétáznak majd.

Terveink közt szerepel az első Magyar Gárda sportszakosztály magalapítása, mely magába foglalja egy komplett focicsapat, egy lőtér, valamint egy önvédelmi küzdősportokat oktató edzőterem létrehozását! Célunk, hogy az eltévelyedett, nemzeti öntudat nélküli, és a nem megfelelő oktatásban részesült fiatal korosztályt a helyes mederbe tereljük.

 

Minden magyar nemzettestvérünk joga és kötelessége a Haza védelme!

A haza védtelen, és, valljuk be, van félnivalónk szomszédjainktól, akik részegen a parlamentjükben azt ordítják: „ugorjunk tankokba és tapossuk el Budapestet!”

Mi, a Magyar Gárda Szent Koronára felesküdött gárdistái felelevenítjük őseink egykori harci virtusát, melytől méltán rettegett a minket ezerszer eláruló Európa.

Nem hagyhatjuk, s egy igaz magyar ember sem hagyhatja, hogy, mint eddig évszázadokon keresztül, folyamatosan idegen hatalmak érdekeit kiszolgáló politikusaink, szövetkezve a cselédmédiával és a suttogó híresztelésekkel, álhírekkel, terelésekkel, a korrupt nemzetellenes kézi vezérelt szakszolgálatokkal napról napra egyre mélyebben sárba tiporhassák fejünket, így megfojtva a nemzetet!

Most szóljon, aki tudja, hányadán állunk Magyarország államfőjével.

Merthogy Sólyom László már 2009. első tíz percében belecsapott a lecsóba, és közölte, hogy semmi jót ne várjunk ettől az évtől. Meg a következőtől se. Meg úgy általában.

Kemény menet ez egy olyan országban, amely ahhoz szokott, hogy folymatosan vakargatják a buksiját ("nincs is kockafejed, Magyarország!"), miközben nem létező fellendülésekkel és imaginárius gazdasági nagymacskákkal hitegetik.

Sólyom talán úgy gondolta: ha a köztársasági elnöknek nem hisszük el, hogy gáz van, akkor meg is érdemeljük a fekáliát, amit a következő években idesodor a nyugati szél. Aki viszont elhiszi, az talán vesz végre egy esernyőt - ha már a szennyvízcsatornáink olyan állapotban vannak, amilyenben.

Szinte hihetetlen, de a politikai táborok által minden szinten gyanakvással kezelt államfő még véletlenül sem próbálta a politikusokra hárítani a felelősséget az általános mélyrepülésért. Szó sincs ilyesmiről. Sólyom az orrunk alá dörgölte a körültekintés nélkül felvett hiteleket, a pazarlást, a szolidaritás hiányát, a fásultságot és az önzést, vagyis mindazt, amivel lényegében a rendszerváltás óta félünk szembesülni.

Mondhatnánk persze: a köztársasági elnök ünnepi beszédének épp az lenne a lényege, hogy reményt adjon és kiutat mutasson ebből az állapotból. Szerintem ez is megtörtént: Sólyom önállóságot és felelősségvállalást kért a görcsösen másokra támaszkodó, harmatgyenge öntudatú magyar állampolgároktól. És hozzátette, hogy bízik a "jóakaratú emberekben", akik minden helyzetben "megőrzik az emberi tartást", és "nem hagyják tovább romlani a légkört".

Hát bazmeg, mi ez, ha nem az utolsó valamirevaló magyar polgár krédója?

Nem kevés bajom van az államfőnkkel: ennek a beszédének is voltak kínos pontjai, már többször bebizonyította, hogy nincs egészen tisztában a feladatkörével, ráadásul önfejű és gyakran kompromisszumképtelen.

De ezt most megcsinálta. És én örülök, mert újfent kiderült, hogy a köztársasági elnökünk egy vérbeli republikánus. Ennél többet most nem is kívánhatnánk.

Legfeljebb boldog, reményteli új évet mindenkinek.

Szavazzon melyik a 2008-as év eseménye! Vigyázat a válogatás liberális szemszögből készült!