Több mint negyedszázad posztszocializmus és a hozzá kapcsolódó neoliberális politikák után Közép- és Kelet-Európa országai közelebb állnak a globális kapitalizmus latin-amerikai és közel-keleti perifériáihoz, mint annak nyugati centrumához. Ma Közép- és Kelet-Európa azt jelenti az európai kapitalizmus számára, amit a Globális Dél a globális kapitalizmus számára: olcsó és rugalmas munkaerő-tartalékot. Az alábbi szöveg Romániáról szól - arról, ahogyan az új technokrata kormány megpróbálja megakadályozni a minimálbér aprócska emelését, és milliókat próbál kizárni az egészségügyi ellátásból -, de hasonló történetek játszódnak más helyeken is a régióban, Magyarországon is. Az „annyit érsz, amennyid van” mentalitás új mélységeinek, a túlélés legelemibb feltételeitől való megfosztásának működését, okait fontos megértenünk, hiszen azonosak Romániában és Magyarországon egyaránt.
A rendszerváltás óta nem voltak annyian vidéken tüntetésen, mint szerdán Miskolcon. Az eső ellenére 5000-en mentek ki a város gimnáziumának, a Hermannak a hívására, hogy tiltakozzanak a kormány oktatáspolitikája ellen, és reformokat követeljenek. De 10 másik városban is tartottak tüntetéseket, Pécsen, Budaörsön, és a rosszul szervezett pesti demonstrációra is 1000 körüli számú szülő, diák, tanár és dühös állampolgár ment ki tiltakozni.
Mindezt úgy, hogy a kormány kamu-tárgyalási ígéretekkel, a tüntetések napjára összehívott tankerületi értekezletekkel, sorosozással, óvónők fenyegetésével próbálta elejét venni a tüntetéseknek, ráadásul a PSZ vezetőjét, Gallónét még kamu-kommunistázással is megpróbálták kikezdeni.
De a neheze csak most jön. A miskolci és a párhuzamos tüntetések még nem értek el semmit, és tudjuk, hogy a jelenlegi kormánnyal szemben lehet tüntetni, de valódi eredményt elérni nehéz.
A véletlenül pont a pesti 13-ai tüntetés időpontjára meghirdetett köznevelési kerekasztallal már azzal próbálkozott a kormány, hogy az általa létrehozott Nemzeti Pedagógus Kart tekintse tárgyalópartnerének (utóbb az államtitkárság visszakozott, és február 9-re tette az első kerekasztal időpontját), a tüntető pedagógusok helyett, és a két szakszervezet közül azzal a Gallóné vezette PSZ-szel akar tárgyalni, aki a nagy tiltakozások után végül saját tagtársai követeléseit is semmibe véve állapodott meg eddig mindig a kormánnyal. És pont ez a Gallóné, és szakszervezete, a PSZ szervezi a 13-ai nagy budapesti demonstrációt.
Tehát a helyzet nem egyszerű. A különböző követeléseket egymástól függetlenül hirdető iskolákat, oktatási mozgalmakat és szakszervezeteket könnyen ki tudja játszani a kormány egymással szemben, ha nem alakítanak minél előbb egységes frontot, szervezetet, és nem együtt folytatják tovább a küzdelmet.
És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy valójában az oktatás ügyében most kialakuló felháborodás nem független az egészségügyben uralkodó állapotok lehetetlenségétől, az állami alkalmazottak bérhelyzetétől sem. Viszont a növekvő feszültségek most az oktatásban törtek megállíthatatlanul a felszínre, a kormány pedig magát az oktatás témáját is kijátszhatja a többi áldatlan állapotban lévő szektorral szemben. Egy esetleges félmegoldással vagy rossz kompromisszumos megoldással nem csupán az oktatási tüntetőket, hanem ideiglenesen az országban tapasztalható „forradalmi” hangulatot is lecsillapíthatja. Tehát nagyon fontos kérdés lesz, kit enged oda a tárgyalóasztalhoz a kormány, és az olyan valaki lesz-e, aki valóban a tanárokat, a diákokat és a szülőket fogja-e képviselni.
Persze a kormány ezt nem akarja, az iparkamara, a Nemzeti Pedagógus Kar, de még Fekete György MMA-ja is egyelőre fontosabb tárgyalópartner számára, mint azok a tanárok, akiknek a tiltakozását majdnem 30 ezer magányszemély és majd 600 iskola támogatja (demokratikus szavazással döntve). Persze jelenleg nehéz is lenne eldönteni, hogy ki is az valójában, aki legitim képviselő egy ilyen folyamatban a tanárok oldaláról.
13-án újabb tüntetés jön Budapesten, és bár a délelőtti időpont katasztrofálisan rossz választás, ha Gallóné és a PSZ nem mondja le a demonstrációt, több ezren, akár tízezren is tüntethetnek majd az oktatási rendszer átalakításáért. A kérdés az, mi jön ezután, és addig alakul-e valamiféle egységfront, és túllép-e az oktatás keretein a tiltakozás, a többi közágazat felé is. Másik oldalról pedig az a kérdés, a kormány fenyegetés, zsarolás, kényszerítés és trükkök százai helyett valóban akar-e változtatni, és a tüntető tanárok, diákok és szülők képesek lesznek-e valódi nyomást gyakorolni a kormányzatra.
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod! A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 135 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
Összesen 11 városban tartanak szolidaritási tüntetést ma a pedagógusok, hogy felhívják a figyelmet az oktatás katasztrofális helyzetére. A ma induló demonstráció-hullámot a miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levele indította el január elején. A segélykiáltásként megfogalmazott levélben a tantestület jelezte: immár az egész oktatási rendszert veszélyben érzik, és azonnali változásokat követelnek. A kezdeményezéshez azóta több mint 29 ezer magánszemély és 500-nál is több iskola csatlakozott országszerte. A Fogadóóra címet viselő fáklyás felvonulásra csak Miskolcon ezreket várnak (az oktatási szféra dolgozói mellett kifejezik szolidaritásukat a közlekedési szakszervezetek is), emellett Békéscsaba, Budaörs, Budapest, Győr, Hajdúszoboszló, Pécs, Sopron, Szeged, Szombathely és Veszprém városában is hirdettek demonstrációkat február 3-án délutánra. Percről percre - videókkal és képekkel is - közvetítjük az eseményeket!
Orbán Viktor vagyonnyilatkozata szerint van egy fél budapesti lakása, egy felcsúti háza, 5 millió forint készpénze (abból az 5 és fél millióból, amit egy könyv bevételeként szerzett), és 7 milliós tartozása, még egy autója sincs. Ezekből az adatokból látjuk, mivel évek óta nem tudja Orbán Viktor kifizetni a hitelét, és csak egy fél lakása, meg egy háza van, ha tovább nő a banki hitel, mi lesz? Csak nem kerül az utcára a miniszterelnök úr? Mondjuk, felmerül az a kérdés, aki havi egymilliós fizetéséből tíz éve nem tud egy nyamvadt hitelt törleszteni, sőt igazából megtakarítani sem, hogyan nevezhetjük jó gazdálkodónak?
Időzavarba kerülhetett az Emberi Erőforrások Minisztériuma: nem találtak a naptárban olyan napot, amikorra úgy lehetne kijelölni a tankerületi fórumokat, hogy az ne ütközzön véletlenül a pedagógusok országos demonstrációjának időpontjával…
Fotó:MTI
Miután a múlt héten Balog Zoltán Miskolcon nekilátott felmérni, hogy mi is tulajdonképpen a pedagógusok baja, most úgy tűnik, hirtelen sürgőssé vált, hogy mind a 198 tankerületben megtartsák azt a fórumot, ahol elmondhatják az iskolák képviselői a problémáikat.
Véletlennek semmiképp se érezzük, hogy erre épp azt a február 3-at sikerült kiszemelni, amikorra a miskolci Herman Ottó Gimnázium által szervezett, és immár tíz városra (Békéscsaba, Budaörs, Budapest, Győr, Hajdúszoboszló, Pécs, Sopron, Szeged, Szombathely, Veszprém) kiterjedő szolidaritási tüntetést szervezték.
Az üzenet egyértelmű: választani kell, hogy a hivatalos fórumon jelennek-e meg a pedagógusok, vagy inkább tüntetni mennek.
Az általunk megkérdezett pedagógusok többsége szkeptikus a tankerületi fórumokkal kapcsolatban, azt azonban mind érzik: nyomást gyakorol a tárca ennek az időpontnak a kiválasztásával. Van olyan budapesti gimnázium, ahol az igazgató jelölte ki, hogy ezek a fórumon kinek kell megjelennie – nemet pedig nem szívesen mond az sem, aki valójában nem szeretne menni. Máshol eredetileg arról volt szó, hogy 10 főt delegálhat minden iskola (ami egyébként egy-egy tantestület körülbelül negyedét-ötödét tenné ki), végül ezt úgy finomították: igény szerint bárki megjelenhet a fórumon.
Érthetetlen, hogy miért kellett egyes helyeken már két nappal a tényleges fórum előtt írásban elküldeni, hogy mely problémákról kívánnak konzultálni az iskolák (talán hogy írásos nyoma maradjon?), máshol inkább azt sérelmezték a pedagógusok, hogy az iskolaigazgatókat már hamarabb behívták „raportra”, hogy előkonzultációt tartsanak a konzultációról.
Az biztos, hogy a tankerületi fórumok egyfajta szűrőként és gátként is funkcionálnak.
Szűrőként, hiszen elsődlegesen ide futnak be a konkrét iskolák konkrét panaszai (és itt a túlórabér kifizetésétől, a Klik által kifizetetlen rezsiszámlákig bizony hosszú a lista). Ezek kerülnek majd (már amelyik) a köznevelési kerekasztalra, hogy onnan tovább szűrve vándoroljanak az oktatási kormányzat becses színe elé. Nem csoda, hogy a pedagógusok többsége egyszerű időhúzásnak érzi a folyamatot, garancia ugyanis egyáltalán nincs arra, hogy a panaszokat bárki is érdemben kezelné, miközben a tiltakozó szervezetek már többször jelezték, hogy sem magát a köznevelési kerekasztalt, sem az ott helyet kapó Nemzeti Pedagógus Kart nem tekintik legitimnek.
Gát pedig azért lehet egy-egy ilyen tankerületi fórum, mert egyrészt elszívja a tüntetésekről a pedagógusokat (bár a demonstrációk szervezői kifejezetten arra buzdítanak mindenkit, hogy inkább vonuljanak, mintsem fórumozzanak), lesz tehát egyfajta lista az „együttműködő” pedagógusokról, másrészt azt az érzést is kelti, hogy aki nincs ott, az ellenszegül a kormány törekvéseinek. Aki részt vesz, annak sincs könnyű helyzete, hiszen elsősorban mégis az lenne a célja a tankerületi felügyelő előtti beszámolónak, hogy a tényleges panaszok hivatalos helyen is dokumentálva legyenek. De sokan pesszimisták a tekintetben is, hogy vajon lesz-e bármi értelme a megbeszélésnek, ami egyáltalán nem csoda, ha Balog miskolci fórumát tekintjük mintának, ahol lényegében egy mozdulattal söpörte le a pedagógusok észrevételeit.
A Kettős Mérce szerdán három helyszínről, Budaörsről, Budapestről és Miskolcról (többi helyszín szervezés alatt) videókkal, képekkel és szöveges beszámolóval tudósít majd percről-percre a tüntetésekről.
Segíts, hogy minél több emberhez eljusson a tüntető tanárok hangja! Küldj támogatást a Mércének és mi ezt a pénzt arra kötjük, hogy a Facebookon még több emberhez eljusson a tanárok tiltakozása. 1000 forintból 2000, 10 ezer forintból 25000, míg 50000 forintból 150000 ezer emberhez tudjuk a Facebookon eljuttatni a tanárok tiltakozását szerdán. “Veszélyben a jövőnk” - ezt írd a közleménybe!
Ezt Paypal-en tudod megtenni
Vagy utalhatsz közvetlenül a netbankodból is az alábbi számlaszámra:
Számlatulajdonos: Kettős Mérce Egyesület Bankszámlaszám: 16200216-17076018 A beérkező támogatásokkal a tüntetés után elszámolunk.
Az mindenesetre biztos, hogy holnap minden pedagógus, függetlenül attól, hogy hová megy, demonstrál vagy fórumozik, netán otthon javítja a dolgozatokat, egyfajta hitet tesz amellett, miben hisz, kiben hisz. Nem lehet alábecsülni a holnapi nap fontosságát az oktatási rendszer életében: most először ugyanis úgy vonulnak majd a pedagógusok, hogy jelentős erőt képviselnek. Több mint 500 iskola és közel 29 ezer magánszemély ugyanis már nem hagyható figyelmen kívül. Február 3-án tehát nagy a tét: képes lesz-e a fáklyás felvonulás tényleges cselekvésre, a pedagógusok követeléseinek teljesítésére sarkallni az oktatási kormányzatot? És ez a tömeg február 10-én, és február 13-án is lendületben lesz-e még, amikor a második és a harmadik tüntetésen is erőt kell mutatni?
És ha valakinek még nem lenne teljesen világos, hogy a kormány, illetve az oktatási kormányzat célja, hogy megossza és egymás ellen fordítsa a pedagógusokat, érdemes elgondolkodni azon is: vajon tényleg annyira zsúfolt lenne Balog Zoltán és társai naptára, hogy egyedül február 13-án tudnak közoktatási kerekasztalt tartani, vagy inkább az a fontos számukra, hogy az épp aznapra, de már korábban bejelentett tüntetést szabotálják? Mert kétszer, gyors egymásutánban rászervezni a pedagógusok megmozdulásaira már elég átlátszó taktikának tűnik… A február 13-i rendezvényt egyébként a Pedagógusok Szakszervezete jegyzi: számukra külön nehézség, hogy két tűz közt állnak, ugyanis bár korábban szívesen tárgyaltak a kormánnyal (de viszonylag kevés eredményt tudtak felmutatni), most már a pedagógusok is kezdik elveszteni a türelmüket, és jóval határozottabb kiállást várnának a szakszervezet vezetőségétől.
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod! A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 135 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
Nem esett pánikba a közvélemény a tervezett 6. alaptörvénymódosítás miatt, holott a ‘terrorveszély-helyzet’ alaptörvénybe emelésével a kormány saját bemondásra juthatna annyira durva jogosítványokhoz, mint amiket háborús, polgárháborús és egyéb totális válsághelyzetek esetében kaphatna. A jogosítvány használata - szemben több másik rendkívüli jogrenddel - nem lenne célhoz kötve, vagy területileg korlátozva. Az sem tűnik mellékesnek, hogy - a háborús helyzetekre kitalált jogrendekkel szemben - terrorveszélyre hivatkozva a kormány bármikor bármilyen demonstrációt betilthatna.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Őszintén megvallom, kicsit nehezen értettem az utóbbi napokban, hogy miért nem pánikol mindenki a terrorveszély-helyzetről szóló 6. alaptörvénymódosítással kapcsolatban. A leggyakoribb ellenérv, amit hallottam, az az, hogy “de hát semmi új jogkörről nincs szó, ezek eddig is jártak a létező különleges jogrendekhez”.
Csináltam is erről egy táblázatot, ahol a terrorveszély-helyzet jogköreiből párról megnéztem, hogy tényleg így van-e az öt másik különleges jogrend esetében. Szürke: minden marad hétköznapi, piros: extra felhatalmazások járnak, narancs: félig, de arra még visszatérünk.
Jepp, a sima veszélyhelyzetnél látszik, hogy kis semmike, de az összes többi úgy osztja a felhatalmazásokat, mintha az életünk múlna rajta, főleg azért persze, mert elvileg az életünk múlik rajta.
Szóval akkor nincs is semmi probléma, igaz? Sajnos nem, amihez mutatnék egy másik táblázatot, ez már sokkal kisebb.
Ahhoz, hogy megértsük, mit látunk itt, vegyük át, hogy melyik különleges jogrend kihirdetésének mi is a feltétele, miről szólnak ezek.
Level 1: Veszélyhelyzet: Az alaptörvény azt mondja, hogy “A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki”. Az összes különleges jogrend közül ez az egy, aminek a részleteit nem a Honvédelmi törvény tartalmazza, hanem a Katasztrófavédelmi. Árvíz, vörösiszap stb ide tartozik. Ha a lényegét akarjuk érteni, akkor gondoljunk rá úgy, mintha Katasztrófahelyzetnek hívnák. Ez az, amit gyakran kihirdetnek a kormányok max 15 napra, ha pedig meg kell hosszabbítani, az ellenzék is ellenszavazat nélkül támogatja (az Országgyűlés sima támogatása kell hozzá), cserébe viszont csak konkrét területi hatálya van, és mint azt fent látjuk, viszonylag kevés brutális jogkört biztosít.
Level 2: Váratlan támadás: Ez az, aminek hangzik. 93-ban a délszláv háború miatt került be az Alkotmányba, és konkrétan így hangzik: “A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében - szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint - a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles”. Nagyon konkrét a kiírás abban, hogy ez csak akkor jöhet szóba, ha külső fegyveres (ez lőfegyvert vagy robbanószert jelent csak) csoportok részéről történik támadás, és egy későbbi bekezdés abban is, hogy ez “a váratlan támadás megszűnésével hatályát veszti”. Magyarán számunkra most tök mindegy, hogy milyen jogköröket biztosít, a Fidesznek ugyanis esélye sincs kihirdetni amíg nem aknavetős csapatok ostromolják Röszkét, és még ha ez is történne (biztos vagyok benne, hogy sok széljobbos fantáziál erről), a teljhatalmuk abban a pillanatban megszűnne, amint a problémát felszámolták.
Level 3: Megelőző védelmi helyzet:“Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. (…) a különleges jogrend kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges”. Itt ugye hasonlóról van szó, mint az előbb, de még csak a veszély áll fenn: ha konkrétan lőfegyverekkel és robbanóanyagokkal felszerelt seregek gyülekeznek a határ előtt, pattanásig feszült a helyzet, és bármikor ránktámadhatnak, akkor az országgyűlés kétharmaddal kihirdetheti ezt a helyzetet. A szövetségi kötelezettség pedig a NATO tagságunkra utal, hisz ugye pl egy szintén tag szomszédunk hasonló helyzete esetén is szükséges lehet így reagálnunk. Nyilván a Fidesz ezt a jogrendet sem tudná kihirdetni, így nem túlzottan aggasztó, hogy mennyi jogkör járhat ezzel. A rendszerváltás óta nem volt ilyen kihirdetve.
Level 4: Szükségállapot:“Az Országgyűlés a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki.”. Itt megintcsak nem annyira jó a név, mert forradalom-, puccs- vagy polgárháborús-állapotnak kéne hívni, csak ezt elég kényelmetlen mindig leírni. Hogy viszonyítási alapunk legyen, ilyet nem hogy a rendszerváltás óta nem hirdettek ki, de 56-ban lett volna utoljára létjogosultsága (az akkori hatalom szemszögéből legalábbis). Mindenesetre azért is megtévesztő a név, mert pl az amerikai katasztrófahelyzetek kihirdetését a magyar sajtó gyakran szükségállapotként fordítja (pl most a havazásnál), szóval ne keverjük össze. Az a mi veszélyhelyzetünkkel egyenértékű, ellentétben ezzel a szükségállapottal, amikor konkrétan polgárháború zajlik az utcákon. Pl. ez az első olyan különleges jogrend, ahol arra is van protokoll, hogy hogy kell kihirdetni, ha az Országgyűlés nem tud összeülni, mert annyira lőnek a Nagykörúton, miközben természetesen kétharmadot igénylő jogrendről van szó. Magyarán újfent: ezt soha nem fogja tudni kihirdetni a Fidesz, tehát teljesen mindegy, hogy milyen extra jogköröket kapna.
Level 5: Rendkívüli állapot:“Az Országgyűlés hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre.” Nem hiszem, hogy ezt részletezni kell. Teljes hadikészültség-állapot lenne a precíz megnevezése, ez az a szint, amikor már nem is aknavetős szabadcsapatok bandáznak a határ körül, hanem konkrétan egy másik állam reguláris hadserege közeledik a határhoz tankokkal meg minden, vagy már konkrétan hadban is állunk más országokkal. Nyilván nem tudná a Fidesz ezt sem kihirdetni mostanában, vagy ha igen, akkor a legkisebb problémánk lenne a Fidesz teljhatalma. Természetesen ennek a kihirdetéséhez is kétharmad kell. (A magyar sajtó kreativitásában rendkívüli állapotnak is szokta hívni az USA katasztrófahelyzeteit, de lásd fenn, az csupán a mi válsághelyzetünknek felel meg.)
Összefoglalva az eddigieket:
- Mindegyik meglévő jogrend csak nagyon konkrét, objektíven megítélhető feltételek teljesítése esetén hirdethető ki.
- A katasztrófákat kezelő veszélyhelyzet nem ad sok extra jogkört, amik viszont igen, azok minimum lőfegyveres-robbanóanyagos csoportok támadását feltételezik, azaz a Fidesz soha nem fog tudni élni velük.
Ehhez még tegyük hozzá, hogy
- Ezek a különleges jogrendek az objektív okok megszűnésével (Alaptörvény: “ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn”, azaz pl már nem lövik felkelők a Parlamentet) megszűnnek.
- Ahol lehet, ott a különleges jogköröket konkrét célhoz kötik, vagy konkrét területre érvényesek csak.
- Kétharmados országgyűlési döntés nélkül csak a két legkisebbet lehet kihirdetni.
Jó, de mi a helyzet a terrorveszély-helyzettel?
Hát, a módosítás azt mondja, hogy “A Kormány rendeletben jelentős terrorfenyegetettség vagy terrortámadás esetén terrorveszély-helyzetet hirdet ki”. Ennyi, kétharmadról szó sincs a kihirdetéskor, és pusztán egy “jelentős terrorfenyegetettség” elég hozzá. Hogy az micsoda? Passz. Az egy ilyen izé, amikor a terrorfenyegetettség nagyobb valaminél, szóval azért jelentős, de a biztonság kedvéért ilyen fogalom az eddigi jogrendszerünkben nem létezik.
Ami létezik, az a 1824/2015. (XI. 19.) Korm. határozat, ami terrorfokozatokkal számol. Itt jelentős szint ugyan nincs, de alacsony/közepes/magas/kritikus van. A szintet Pintér dönti el és onnantól az van.
És érdekel, hogy mikor volt érvényben utoljára terrorfokozat?
Most. Jelenleg érvényben van a közepes szintű terrorfokozat, ezért látsz gépfegyveres katonákat strázsálni az utcasarkokon.
Szóval két lehetőség van. Vagy azt mondják, hogy az alaptörvényben szereplő jelentős terrorfenyegetettség az ebből a kormányhatározatból fakad (ami egy nagyon vicces jogi megoldás lenne), és akkor Pintér mondja meg, mikor kaphat a teljes kormány olyan teljhatalmat, mintha az iszlám állam épp tankokkal támadna a Kossuth térre. Vagy azt mondják, hogy ez ettől független, és akkor viszont teljes egészében a saját döntésükre van bízva, hogy mikor teszik ezt meg.
(Zárójelben tegyük hozzá, hogy ha csak megvalósult terrortámadás esetén lehetne kihirdetni, akkor sem lehetnénk sokkal nyugodtabbak, hiszen az eddigi kormányzati kommunikációból pontosan látjuk, hogy bármit hajlandóak terrortámadásnak nyilvánítani a Sándor palota erkélyén zászlót lengető fiataloktól a hangosbeszélős menekültig, az alkotmánymódosító indokolásában pedig konkrétan utalnak a külföldi terrortámadásra és a “kibertérből érkező fenyegetésekre”. Azaz ennyire rugalmas feltételekkel egy délolasz önkormányzat weblapjának meghackelése is érv lehet a következő nagyobb demonstráció napjára elrendelt kijárási tilalomnak, hogy csak egy példát mondjak.)
Az biztos, hogy a saját állításuk szerint is ha megtehették volna, már háromszor megtették volna: Lázár szerint a “Keletinél kialakult helyzet” (bármit is értsen ez alatt), és a Röszkei konfliktus voltak ilyenek, Kovács Zoltán szerint pedig az M1-esen gyalogló menekültek miatt lett volna indokolt.
Brutális jogkörök objektív feltételek nélkül, bemondásra, célra való korlátozás nélkül
Nem önmagában az a gond, hogy a kormány most olyan jogköröket kapna, amit semmilyen másik különleges jogrend nem adna. Az a gond, hogy a kormány objektív feltételek nélkül, pusztán a saját bemondása alapján kapja meg ezeket a háborús, polgárháborús és egyéb totális válsághelyzetekre kitalált jogköröket, amikhez enélkül soha de soha nem férne hozzá, ráadásul ezúttal bármiféle célra vonatkozó korlátozás nélkül.
A célra való korlátozás hiánya is eléggé fontos. Ugyanis pl egy váratlan támadás esetén a kormány a különleges jogköreit csak annak elhárítására használhatja, másra nem. Az új terrorveszély-helyzet kihirdetése esetén viszont nincs ilyen megkötése. Azaz nem csak a bármilyen nyakatekert okból terrorizmushoz köthető intézkedésekben tehet meg kb bármit, hanem bármi másban is.
És itt kérném, hogy gondoljunk bele, hogy mik voltak az utóbbi 6 évben, amik zavarták a kormányt. Ellenzéki pártok jogai (választás, ogy jogok stb), Milla demók, parlamenti láncolás, újságírók, oknyomozók a közérdekű adatkikéréseikkel, székházfoglalás, netadó, norvégos civilek és az ökotárs, nav körüli botrányok, Pride a belvárosban, csak pár példa hasraütve. Emlékezzünk rá, hogy ezekben az esetekben a Fidesz mennyire az elképzelhetőnél is sokkal tágabban használta a jogi kereteket. Most akkor képzeljük el, hogy épp terrorveszély-helyzet van kihirdetve, azaz a kormánynak az első táblázatban látható módon gyakorlatilag teljhatalma van, és úgy merülnek fel ezek a szituációk. Lázár Jánosra gondolj, ha konkrét arcot szeretnél kötni ahhoz, akinek el kell majd döntenie, hogy valamely civil szervezet elleni hadjáratban mihez is van joga.
Mint azt a poszt elején írtam, nehezen értem, miért nem pánikol még mindenki.
Bónuszként a gyülekezési jog mehet a kukába
Viszont az első táblázatnál megígértem, hogy visszatérünk a gyülekezési jog felfüggesztéséhez, amit a jelenlegi jogrendeknél narancssárgával jelöltem, szóval tegyük ezt meg utolsó előtti érdekességként. Ehhez azt kell tudni, hogy a terrorveszély-helyzet jogköreinek leírását 95%-ban egy az egyben a korábbi jogrendekből másolták, copy-paste. A gyülekezési jog korlátozása viszont a veszélyhelyzetnél így néz ki: “Veszélyhelyzetben elrendelhető, hogy közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását a rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltsa.” Az összes többi különleges jogrendben pedig így: “Közterületen tartandó rendezvény, nyilvános gyűlés a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltható.” Ehhez képest feltűnő lesz, hogy mire ezt sikerült a mostani módosításba átmásolni, addigra már így néz ki a maga egészében: “[A kormány elrendelheti] közterületen tartandó rendezvény, nyilvános gyűlés tilalmát”. A gyülekezési jog van annyira fontos, hogy még háborús helyzetben is csak konkrét indokkal korlátozzuk, de ha menekültek sétáltak két hónapja az M1-esen, akkor a kormánynak jogában áll bármilyen demonstrációt bármikor megtiltani.
Utolsó érdekességnek pedig a kedvenc részemet mutatnám meg a módosítóból:
Ez nem tűnik valami érdekesnek, ez valami kis jogtechnikai részlet, nem? De aztán feltűnik egy 4 oldallal későbbi pont is:
Na jó, akkor már csak megnézi az ember, mi is az a hely, ahova a felhasználás szó kerül be. Ez pedig a Honvédelmi törvény 36. paragrafusa, ami a hadsereg fegyverhasználati jogáról szól. Azaz innentől a hadsereg kihirdetett terrorveszély-helyzet esetén bárkivel szemben használhat fegyvert az erőszakos cselekmények elhárításában. Menekülttel, nem menekülttel egyaránt, függetlenül attól, hogy ennek bármi köze van-e terrorizmushoz. És hogy mi számít erőszakos cselekedetnek? Attól függ. Ha a magyar hatóságok gyakorlatát nézzük, akkor pl a székházfoglaláskor már erőszakos garázdaság bűncselekménye miatt indult velünk szemben nyomozás, amit a röhejességére való tekintettel hamar ejtettek is. A katonai fegyverhasználattal szemben viszont elég nehéz lesz fellebbezéssel élni.
Azt javaslom minden olvasónak, gondolja végig, a Fidesz melyik intézkedéseinél gondolta, hogy az minden korábbinál durvábban sérti a demokratikus és jogállami elveket. Aztán vesse azokat össze a tervezett 6. alaptörvény-módosítással. Nem azt állítom, hogy korábban nem volt igaza. Azt állítom, hogy úgy tűnik, mindig van lejjebb.
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod! A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 125 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
Megjelent Magyarország egyetlen antikapitalista baloldali elméleti folyóiratának, az Eszméletnek az új, 108. (2015. tél) száma. A szám központi témája a nemzetközi migráció - legyen szó akár a háborúk, akár a nyomor elöl menekülő emberekről - geopolitikai, gazdasági és történeti háttere. Nem lehet értelmesen beszélni a mostani eseményekről, ha ezt nem a Közel-Kelet háborús átrendezésének kontextusában tesszük, valamint időben és térben nem hasonlítjuk össze más migrációs trendekkel.
Gareth Dale, Melegh Attila, Böröcz József és Sógor Dániel cikkei bemutatják, az ún. menekültválság nem választható el a centrumállamok nap mint napi külpolitikai lépéseitől (elsősorban a Közel-Keleten), az európai kapitalizmuson belüli hegemóniaküzdelmektől és általában a világgazdaság fejlődésétől. Térben és időben összehasonlítva más migrációs trendekkel a napjainkban zajló események nem mondhatók kivételesnek.
Az uralkodó diskurzus Európában a nemzetállammal, az európai kapitalizmus status quo-jával való automatikus azonosulás kimondatlan parancsára alapul. A kérdés, amiből ez a diskurzus kiindul, az: mennyiben zavarhatják meg a porrá zúzott periféria-államokból menekülők a fennálló rend reprodukcióját? A kimondatlan vagy kimondott konkluzió, ami a standard európai állami politikává válik a szemünk előtt, pedig az: ha bármilyen kellemetlenséget okozhatnak (márpedig ez valószínű), akkor ezért fizessenek az életükkel - a kerítéseken kívül.
Túl ennek az attitűdnek a morális jellegén (kik itt a “barbárok”?), van egy ennél közvetlenebb kérdés is: tulajdonképpen mit ad, mit ígér az európaiaknak napjaink európai kapitalizmusa? Mit tesznek ezek az európai nemzetállamok saját “alattvalóikkal”, amiért “hálából” az utóbbiaknak automatikusan saját állami (vagy uniós) elitjükkel kellene azonosulniuk, és mi is az a status quo amit “meg kellene védeni” a menekültektől?
Ennek a kérdésnek egy tanulságos illusztrációja Görögország példája az utóbbi 5-8 évben; Artner Annamáriacikke mutatja be magyar nyelven eddig talán legrészletesebben, mit jelent(ett) az “európai válságkezelés” egy egykori centrumállamban, és hogyan tiporta el belső és külső erők koalíciója a Sziriza-kísérletet, azaz a demokratikus politika újraélesztésének - ma már látjuk: sikertelen - kísérletét. Ennek a történetnek nem elhanyagolható aspektusa az sem, hogy az észak- és kelet-európai közvélemény jó része passzívan vagy lelkesen elfogadta a görögökkel szembeni fajgyűlölő és/vagy nacionalista propagandát, ahelyett hogy a görög társadalom küzdelmében saját küzdelmét, saját érdekeinek védelmét ismerte volna föl. Ez sokadszor mutatta meg, hogy a nacionalizmus, legalábbis Európában, a neoliberális megszorítási-elszegényítési politikának végsősoron nem ellenfele, hanem szükséges feltétele.
További témák a számban:
Lóránd Zsófia bemutatja, hogyan jelent meg a nyugati feminizmus az 1970-es évek Jugoszláviájában, és hogyan alakult ki – a hivatalos nőpolitika mellett – a két társadalmi nem egyenjogúságának egy másfajta értelmezése.
Pogátsa Zoltán polemikus-programmatikus írásban érvel az ún. Északi Modell (tkp. a skandináv szociáldemokrácia) relevanciája mellett Magyarországon.
Ványi Dániel a kritikai szociálpszichológia szemszögéből értelmezi (újra) a társadalmi elnyomás és kizsákmányolás, a hatalmi hierarchiák és egyenlőtlenségek, illetve a férfiuralom vagy a szociális dominancia egyéb jelenségeit.
Sipos Balázs az európai demokratikus politika válságát, az egykori nemzetállami nacionalizmusok szétesését és a mai új fajgyűlölet történelmi gyökereit elemzi.
A folyóirat kapható a RELAY hírlapüzletekben, az Írók Boltjában, az ELTE BTK Jegyzetboltban (Múzeum krt. 6-8.), a Gondolkodó Antikváriumban (Logodi u. 51.), vagy megrendelhető az eszmeletelofizetes@gmail.com email-címen.
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod! A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 125 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
Németh Szilárd szó szerint behisztizett, hogy nem tetszik neki a Hagyó-ügyben és a vörösiszap-katasztrófa kapcsán hozott bírósági ítélet. Nekem sem tetszenek, sőt az sem tetszik, hogy egyetlen fideszes ellen sem indult eljárás 2010 óta, és nem véletlenül hozom fel ezt, ugyanis mindkét helyzet okát az ügyészségen kell keresni.
Amikor néhány hete a Miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levelet tett közzé, amelyben teljesen nyíltan mentek neki a jelenlegi oktatáspolitikának, még nem sejthettük, hogy ekkora méretűvé duzzad az elégedetlenség.
Szombat estére a magyar sajtóba is eljutott, hogy több száz maszkos neonáci és futballhuligán menekült gyerekeket vert meg a stockholmi főpályaudvar környékén. A baj a sztorival csak annyi, hogy bár sok valós elemből áll, összességében egyszerűen nem igaz. Ahogy az 1989-es negyedikes gimnáziumi történelemkönyvet jellemzi az osztályfőnök a Moszkva tér című fimben: „nagy a valóságtartalma, de 100 százalékosnak azért nem mondanám”.
kimerevített kép az Aftonbladet videójából
A Facebookon követem a legnagyobb svéd országos politikai napilapot, és rendszeresen olvasom több svéd újság online kiadásait. A Facebook hírfolyamomban mégsem jelent meg semmi olyan hír, hogy Stockholmban több százan menekült gyerekeket vertek volna meg. Ezért volt azonnal gyanús az erről szóló hír. Azonnal elolvastam minden, a péntek esti és szombati rasszista demonstrációkkal és támadásokkal kapcsolatos hírt a két legnagyobb svéd országos politikai napilap – a Dagens Nyheter és a Svenska Dagbladet – és a két legnagyobb országos bulvárlap – az Expressen és az Aftonbladet, utóbbi honlapján jelent meg a támadásról a videó -, illetve az egyik legnagyobb, országos befolyású regionális napilap - a Sydsvenskan – online kiadásaiban. Tehát elég biztosan állíthatom, hogy amit jelenleg a svéd sajtóban a rendőrségtől és szemtanúktól tudni lehet és megjelent, olvastam. Ezek alapján annyit lehet biztosan állítani, hogy olyan 70-100 futballhuligán és neonáci valóban menekült gyerekek megverésére készült a stockholmi főpályaudvar környékén péntek este, de végül biztonsági őrökkel és rendőrökkel csapott össze.
Mi történt pénteken Stockholmban?
A stockholmi rendőrség pénteken arról értesült, hogy futballhuligánok és szélsőjobboldali csoportok a stockholmi főpályaudvar „megtisztítására” készülnek a „bűnöző menekült gyerekektől”. Közvetlen erőszakra felhívó röplapokat is osztogattak. Végül péntek este 70-100 maszkos férfi valóban „megrohamozta” a főpályaudvar környékén található Sergels téri aluljárót, ami egy forgalmas, üzletekkel teli tömegközlekedési csomópont. Amit biztosan tudni lehet, hogy egy civil ruhás rendőrt megütött egy támadó, és őt le is tartóztatták, többeket előállítottak, és egy embert gyanúsítottak eddig meg hivatalos személy elleni erőszakkal, illetve hatósági eljárás elleni erőszakos szembeszegüléssel (feltehetően a civil ruhás rendőr támadóját). A támadásról szóló, a világot bejárt videót megosztó Aftonbladet egy tanúra hivatkozva azt írja, hogy legalább három bevándorlónak látszó járókelőt támadtak meg.
A rendőrség ezzel szemben szombaton azt állította, hogy hozzájuk nem érkezett feljelentés és kérték, hogy ha valakit megtámadtak péntek este, azonnal forduljon hozzájuk. Az erőszak szombaton is folytatódott egyébként. Egy menekültek elleni szélsőjobboldali, körülbelül 100 fős tüntetés – és az ezeket Svédországban mindig kísérő ellentüntetés – után, 5-6 antirasszista ellentüntetőre támadtak rá többen egy kocsmában. A rendőrök villámgyorsan a helyszínre ékeztek, és félbeszakították a támadást. Eddig három embert tartóztattak le, akiket a támadással vádolnak. A helyzet iróniája, hogy mindhárman bevándorlók, igaz nem menekültek, hanem lengyel állampolgárok (ennek egyébként a hírt közlő Aftonbladet semmilyen jelentőséget nem tulajdonított, csak közölte a tényt).
A pénteki és szombati rasszista indíttatású támadásokat és demonstrációkat a svéd belügyminiszter éles szavakkal ítélte el, az általam szemlézett újságok is egyértelműen az erőszak és a rasszizmus ellen állnak ki. Megszólalt a sajtóban a svéd határrendészet stockholmi vezetője is, aki szerint a svéd fővárosban, a főpályaudvar környékén valóban van összesen körülbelül 300 olyan Afganisztánból és Marokkóból érkezett fiatalkorú fiú, akik többek között kisebb bűncselekmények elkövetéséből tartják fenn magukat. Ezek a gyerekek áldozatok is, hangsúlyozta. A rendőrség eddig nem tudott ellenük irányuló rasszista támadásokról, de ezek a gyerekek nem fordulnak a rendőrséghez. A határrendészet és a rendőrség együttműködik a szociális ellátórendszerrel, hogy el tudják érni ezeket a gyerekeket, mondta.
A bombasztikus címekről
A svéd sajtóból tehát szombat este ennyit lehet tudni a péntek esti eseményekről. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a bombasztikus „migránsokat vertek”, „migráns gyerekeket vertek többszázan Stockholmban” és hasonló címek és tartalom félrevezető. Nem lehet elvárni, hogy minden szerkesztőségben tudjon valaki svédül természetesen. De azt igen, hogy több nemzetközi forrásból ellenőrizzenek egy hírt, mielőtt megjelenik. Különösen egy ilyen hír esetében, ami önmagában is komoly és súlyos, és amivel kapcsolatban ezért még fontosabb lenne a hiteles tájékoztatás.
Még egy megjegyzés. A magyar nyilvánosságban sokan minden olyan külföldi hírre rákapnak, ami mintha igazolná a magyar kormány embertelen politikáját, vagy legalábbis amihez képest a magyar politika kevésbé vállalhatatlannak tűnhet. Avagy mások sem jobbak a Deákné vásznánál. Angela Merkel például a magyar sajtóban egy éve minden héten végleg belebukik a befogadó – vagyis a hatályos nemzetközi jognak és az alapvető emberi tisztességnek megfelelő – menkültpolitikájába. A stockholmi eseményekről szóló hírt erősen színesítve megjelentető VS.hu egyik vezető újságírója is azonnal triumfált a Facebookon. Azzal a megjegyzéssel osztotta meg a cikket, hogy „Ehhez képest mi a béke szigete voltunk. Az utolsó csatlósozóknak.” Sok-sok lájk természetesen (köztük sok újságíró).
Mintha sokan nem értenék a különbséget szélsőségesek magánakciói és egy állam hivatalos politikája között. Svédország lakosságszámához képest arányosan a legtöbb menekültet fogadja be Európában évtizedek óta. Ehhez képest mindnyájan tudjuk, hogy Magyarország immár teljesen jogtalanul, mérlegelés nélkül, rendőrállami körülmények közötti gyorsított eljárásokban utasít el érdemi mérlegelés nélkül gyakorlatilag minden menekültkérelmet. És a tavasztól őszig tartó szégyenteljes eseményeket talán nem kell taglalnom a szögesdróttól, Röszkéig. Csak néhány ezer civil önkéntes segítsége és tízezrek adakozása akadályozott meg egy súlyos humanitárius katasztrófát (a kormánytól akár éhen is halhatott vagy kiszáradhatott volna akárki).
A magyar kormány politikája nem lesz kevésbé gyalázatos attól, ha máshol szélsőségesek menekültekre támadnak, de attól sem, ha más országok is követik a példát és hasonlóan embertelenül járnak el. Az újságírók felelőssége pedig különösen nagy abban, hogy ne vegyenek részt a magyar kormány idegenellenes gyűlöletet szító és embertelen politikájának legitimálásban. Arról már nem is beszélve, hogy látni kellene, a menekültek elleni jogtalan fellépés és gyűlöletpropaganda a Fidesz általános jogállamiság és demokrácia – közte a sajtószabadság – elleni kormányzati politikájának része. A kettő egy és ugyanaz, egymástól elválaszthatatlan.
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod! A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 125 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
Fotó:MTI
