Az elmúlt hetekben (újra) divat lett Magyarországon gyűlölni, divat lett gyűlölni a menekülteket, a buzikat, a másként gondolkodókat. Ezzel van tele a média, ezt önti a kormány az arcunkba. És vannak, akik be is dőlnek ennek a gyűlöletnek, hiszen ha valamit sokszor mondanak nekik, az igazzá válik.
Froemel Fruzsina (Nina) 30 afgán menekültet fogadott be éjszakára magához, hogy másnap kikísérje őket az állomásra, és eljussanak a vámosszabadi menekülttáborba. Nem azért csinálta, mert a menekültek rajongója lenne, vagy különleges képességekkel rendelkezne, csupán tette a dolgát, amit az emberség diktál. A kérdés csupán az, miért Ninának és a több ezer civil önkéntesnek kell segítenie a menekülteken, miért nem tartja ezt feladatának a magyar állam, aminek Nina is adót fizet. A történet:
A tegnap éjjel
Tegnap este fürdés közben olvastam Csilla barátnőm posztját, aki a Nyugati Pályaudvaron uralkodó helyzetről írt. Sok éhes, szomjas, fáradt ember, kisgyerekek, családok, akik remegő kézzel és félve fogadják el a vizet és ételt. Rögtön kipattantam a kádból és elindultam a Nyugatihoz.
Itt pillanatok alatt megláttam a már kint lévő civileket, akiknél már csak víz maradt, mint osztogatnivaló. Néhányan elszaladtunk a közeli boltba kekszért, zsebkendőért, nedves törlőkendőért...
Sorra érkeztek a családok, a fiatalok, osztottuk az ételt és az innivalót. Néhányan annyira bizalmatlanok, hogy nem merik elfogadni.
El kell jutniuk a megadott dátumig a kijelölt menekülttáborba, ahova az adott időn belül ingyenesen mehetnek a MÁV-val, azonban a BKV-t nem vehetik igénybe. A délibe szeretett volna eljutni három fiú, majd miután kértem őket, hogy kérdezzék meg a többi ittlévőt is, hogy ki akar még jönni, hirtelen nagyjából 30 ember özönlött utánam.
Egy ott álló hölgytől kaptam néhány vonaljegyet az útra, a többit egy BKV automatából vettem, amíg az egyik angolul kiválóan beszélő fiú osztotta a többieknek, akik kérésemre rendezett sorban álltak. Együtt indultunk tovább, kezeltük a jegyeket, mozgólépcsőztünk, metróztunk, átszálltunk, majd kiderült, hogy sajnos már az utolsó közvetlen vonatot is lekéstük.
Három lehetőség maradt: vagy nekiindulnak az éjszakának és egy átszállással, öt óra alatt érnek oda Győrbe, ami alatt szinte biztosan elkeverednek; az utcán alszanak; hazaviszem őket.
Először végignéztem mindenkinek a papírjait, hogy meddig él az ingyenes utazás lehetősége, szerencsére mindenkinek érvényes máig.
Elmondtam nekik a lehetőségeket és kértem, hogy válasszanak. Rövid idő alatt mindenki úgy döntött, hogy jönne velem. Így újra felkerekedtünk.
Úgy éreztem magam, mint egy háborús filmben, ahogy kinyitom a körúti ház bejárati ajtaját, és csak jönnek és jönnek a fáradt emberek, lépcsőznek fel a harmadikra, pillanatok alatt teli lesz velük a lakás. Aggódnak, hogy zavarnak ennyien, a fiatal fiúk felajánlják, hogy majd alszanak az utcán, maradjanak csak a családok. Végül kerítettem sok pokrócot, polifoamot, hálózsákot, lepedőt és mindenki elhelyezkedett. Átrendeztük a lakást, a nők és a gyerekek aludtak a hálószobában, a férfiak a nappaliban és az előszobában, mi a párommal -aki időközben érkezett plusz hálózsákokkal és polifoamokkal a konyhában vertünk tanyát.
Mivel még mindig nincs gáz, így hideg vízben fürödtek, a nőknek adtam tiszta ruhát, a gyerekek előszedték a játékokat. Mindenki ráugrott a konnektorokra telefont tölteni, sorban írtam be a wifi jelszót. Voltak Iphone-ok, okostelefonok... ekkor vágott belém igazán a felismerés, hogy pont olyanok, mint mi itt Magyarországon. Az a ruhájuk volt csak, amit viseltek, az ékszereik rajtuk, telefon a zsebben, mindenüket pénzzé tették, de gyorsan kellett jönni. Nem éhező szegények voltak a saját hazájukban, hanem mint te meg én. Nekik is volt állásuk, pénzük, a mai divat szerint öltöznek, de menni kellett...
Itt vannak távol a hazájuktól, nem beszélik a nyelvet, amikor kijöttünk a metróból, azt hitték már megérkeztünk a táborhoz, és fogalmuk sincs merre kell menni, mert csak magyar nyelvű papírokat kaptak.
Reggel hatkor keltettem őket, mondtam, hogy fél óra múlva indulunk. Az egyik srác félreértette, felugrott, hogy 5 perc? és elkezdett kapkodva pakolni...
Mire körülnéztem, minden pokrócot összehajtogattak, elrendeztek.
Újra útnak indult a csapat, újabb jegyvásárlás, utazás, a metróban fotózkodás, aggodalmas kérdések, hogy biztosan nem zavartak-e, és hogy rettenetesen hálásak, majd bejelölnek facebookon, írnak, hogy vannak. Megérkezünk a Délibe, de sok időnk nem volt búcsúzkodni, mert 10 perc volt az indulásig. Ekkor készült ez a csoportkép. Felszálltak, integettünk, egy srác még leugrott hozzám és nekem adott egy zöld selyemkendőt, azzal, hogy ez egy megáldott, szent kendő, mely rám is áldást hoz, fogadjam el tőlük.
Remélem, mostanra épségben megérkeztek a kijelölt táborokba. Remélem tényleg írni fognak, és jól alakul a sorsuk. Adja az ég, hogy soha ne kerüljek ilyen helyzetbe, ha viszont mégis, akkor bízom benne, hogy rajtam is segíteni fognak.Ha mást nem, legalább egy kis vizet és ennivalót adj nekik. Gyűjtőpontokat nemsokára találszhttps://www.facebook.com/migrationaidhungary?fref=ts oldalon, de aktivizálhatod magad egyedül is vagy a barátokkal.
Ha nekem szeretnél segíteni, kérlek adj vonaljegyet, hogy tudjam őket kísérni! smile hangulatjel
Légy magad a változás! Tegyük a világot egy olyan hellyé, amiben érdemes élni!
Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!
Kedves Embertársam!
Először „Kedves Barátom!” megszólítást akartam írni, de ezt tőlem ismeretlenül valószínűleg sértődötten visszautasítanád. Végül is nem kell feltétlenül barátoknak lennünk; elég, ha megértéssel, elfogadással, vagy akár csak némi kíváncsisággal fordulsz felénk. Hiszen nem szégyen tudni valamit arról, amiről az ember ítélkezik.
Ha úgy érzed, eleget tudsz rólunk, akkor gondolj bele: honnan szerezted információidat. Többnyire bizonyára pletykák, kiszínezett történetek, sejtések („Hát nem tudtad? X-nek fiúbarátja van!”), jobb esetben a tévében látható, újságokban olvasható tudományos igényű, ám valójában semmitmondó műsorok, cikkek szolgáltak alapul. De egyik sem homoszexuálistól származott.
Ha viszont úgy gondolod, nem is akarsz tudni rólunk, ez nem a Te világod, akkor részben egyetértek, - ha nem ítélkezel. Sokszor szomszédok élnek egymás mellett évekig, nem véve tudomást egymásról, de nem is zavarva egymást. De mi történik, ha ez a problémakör akaratodon kívül betör a világodba? Kiderül egy beosztottadról, munkatársadról, szomszédodról, hogy a saját neméhez vonzódik. Lehet, hogy a kezelőorvosod, vagy fiad egyik tanára bizonyul melegnek. Hátha éppen saját gyermeked születik így?
Én nem akarlak semmiről meggyőzni, - „átalakítani” meg különösen nem, hiszen ez logikai képtelenség. Mesélni szeretnék magunkról, eloszlatva számos félreértést, ami megnehezíti a helyzet megértését és a Ti viszonyulásotokat hozzánk, - ez nektek is kényelmesebb talán. Hiszen az nem lehet, hogy örökre szellemi-morális gettóban éljünk, - ezt Te sem akarhatod!
1.
Nemrégiben az egyik tévéfilm szereplője megkérdezte nyíltan homoszexuális lakótársát: „Mondd, te úgy döntöttél, hogy homokos leszel? Akarat, választás kérdése az ilyesmi, vagy hogy van ez?” A kérdés a mi szemünkben nevetségesnek, dilettánsnak hat, de én örültem neki, és szívesen feleltem volna. Hiszen legalább tudni akarja! (A filmbeli válasz szellemeskedő és semmitmondó volt, láthatóan nem melegtől származott.)
Az én válaszom a leghatározottabban: NEM! Gondolj csak bele: Te el tudnál képzelni olyan körülményt, ami miatt úgy döntenél, hogy mostantól a saját nemed érdekel? Nem törődsz a sok csinos, szexi, izgalmas másik neművel, és „heccből” átváltasz? Vagy talán úgy gondolod, hogy sok kaland, esetleg csalódás után az ember fia/lánya kiábrándulhat az ellenkező neműekből, s ez saját neme felé tereli?
Megmosolyoghatsz, de én sem tudok elképzelni semmit, ami megváltoztathatná nemi érdeklődésemet. Feltehetően mindkettőnk meggyőződése: ha csalódunk is X-ben, - azt a nemet, amit eddig is szerettünk, továbbra is vonzónak fogjuk találni. És csak azt! De az emberiség még ilyen bináris dolgokra sem bontható le, mint ez, ennél sokkal változatosabb. Így azon se lepődj meg, ha találkozol olyan heteroszexuálissal, akit lenyűgözött egy azonos nemű ember személyisége, és beleszeretett. Sőt azon se lepődj meg, ha valaki mindkét nemhez vonzódik.
Sok orvos, tudós keresi, miben tér el a homoszexuálisok agyberendezése, génállománya a többiekétől. A tudományos eredményektől várnak választ olyan kérdésekre, hogy miben és mitől vagyunk mi mások, örökölhető-e a homoszexualitás, mikor alakul ki, megváltoztatható-e. („Gyógyítható-e”, ahogy sokan kérdezik, mintha ez az állapot betegség lenne).
Részeredményekről sűrűn lehet olvasni, az egész jelenség előtt azonban továbbra is tanácstalanul áll a tudomány. Tudományos kérdésekre természetesen én sem tudok válaszolni, annál inkább le tudom írni, mit tudok, hogyan érzek saját állapotommal kapcsolatban.
Biztosan tudom, hogy kezdettől fogva, egyértelműen a saját nememhez vonzódom. Ennek már kisgyermekkorban megvoltak az ösztönös megnyilvánulásai, amikor az embernek még fogalma sincs szexualitásról, a „normális” és „abnormális” magatartásformákról. Tizenéves koromban nagy energiával erőltettem magam a „normális” nemi szerepre, gondolván: majdcsak kialakul nálam is, egyszer majd „bekattan”, vagy talán az igazi szerelem hozza meg. Egyik sem valósult meg, viszont egyre kevésbé tudtam letagadni magamnak, hogy szexuális izgalmat saját nemem kiválóságai váltanak ki belőlem. Hosszú ideig küszködtem magammal, amíg végre rájöttem, hogy ösztönökkel nem lehet harcolni. A nemi vonzalom olyan mélyen ágyazódik be testünkbe-lelkünkbe, mint a táplálkozás, a félelem vagy életünk védelme. Ahogy a gusztusos étel illata és látványa étvágyat vált ki belőlünk, ahogy egy támadó vadállattól megijedünk és védekezni kezdünk, ugyanolyan egyértelműséggel és ellenállhatatlanul vonzódunk testileg az agyunkba programozott nemhez.
Szándékosan használtam ezt a technikai metaforát. Már kamasz koromban úgy fogalmaztam meg magamnak ezt az állapotot, hogy egy kapcsoló elállítódott bennünk (akkor még azt hittem, vissza lehet állítani). Ma sem gondolom másképpen. Az ösztönök, reflexek rendszerében a mi agyunkban a saját nemünk vált ki kémiai reakciókat. Ezen túl és kívül azonban minden „normális”: ugyanolyan, mint a többieknél. Ugyanúgy ismerjük a szerelem, a féltékenység, a testi vágy fogalmát, vannak közöttünk puritánok és magamutogatók, széplelkek és perverz disznók, monogámok és skalpgyűjtők – akárcsak heteroszexuális embertársainknál.
Tehát nem mi választottunk, - a sors választott ki minket erre a szerepre. Hogy mi végre, azt nem tudjuk, de együtt kell vele élnünk.
2.
Ha eddig meghallgattál, bizonyára valamiféle igény fogalmazódott meg benned, hogy elképzelj, milyen ember is vagyok – külsőleg, belsőleg. Amit írtam, többnyire logikus volt, s a hangnemében sem találhattál semmi kivetnivalót. Ez azonban nem vág egybe azzal az ösztönös elképzeléssel, ami formálódik benned „a buziról”. Nőies vonások és mozgás, esetleg női ruhadarabok és smink, vagy ami még rosszabb: rosszul öltözött deviáns középkorú, aki éhes szemekkel kutatja környezetében a kisfiúkat.
Hogyan alakult ki ez a kép? Többek között a filmekből. A 60-as évektől a kommersz filmekben gyakran felbukkan egy-egy meleg mellékszereplő – természetesen negatív, vagy legalábbis szánni való, mindenesetre nevetséges módon megrajzolva. Riadtan pislog, ugyanakkor kacér és sokat vihorászik, csiricsáré ruhákban jár, és örökké a haját igazítja. A részegéhez hasonlóan hálás szerep minden színésznek: sztereotip és mindenki jót nevet rajta.
A másik forrást a bűnözési hírek szolgáltatják. Erdőbe csábították a 12 éves kisfiút és brutálisan meggyilkolták; lelepleződött a tanítványait megrontó pap; fajtalankodásra kényszerítette fiatalkorú őrizettjeit; stb. Borzalmas hírek ezek, vallom én is, legtöbb társamhoz hasonlóan. Ugyanolyan borzalmasak, mint a kislányok ellen elkövetett bűntettek. Ugye eszedbe sem jut azonosítani magadat egy kislányt megerőszakoló szörnyeteggel – azon az alapon, hogy mindketten a női nemet szeretitek? Ugyanígy én sem vállalok semmi közösséget a fiúk elleni bűntettek elkövetőivel. A határvonal nem a nemi vonzódás szerint húzódik, hanem a beteglelkű bűnözők és az egészségesek között.
„Egészségesek?!” – horkansz fel. „De hiszen betegek vagytok! Ferdehajlamúak, aberráltak, perverzek!” Egyáltalán nem csodálkozom ezen a dühkitörésen, kedves Embertársam. Hiszen hosszú ideig még a kézikönyvek a nemi eltévelyedések közé sorolták a homoszexualitást – a szadizmussal, a pedofíliával, vagy éppen az állatokkal való fajtalankodással együtt.
A homoszexuálisok többsége azonban nem gyerekekkel, állatokkal vagy tárgyakkal kíván nemi kapcsolatot létesíteni. Ugyanúgy vágyunk a kölcsönös, komoly felnőtt kapcsolatokra, mint a heteroszexuálisok; de kis részben közöttünk is akadnak beteges lelkűek, bűnöző hajlamúak, mint az egész népesség körében.
Az egészségügyi sajtó és a tömegkommunikáció most már egyre többet használja a „másság” kifejezést, amit mi is elfogadtunk. Még ez is megkülönböztetés, elhatárolás, de nem besorolás, alárendelés. Mások a zsidók, a cigányok, a mozgáskorlátozottak, a liszt érzékenyek, a szellemi sérültek, az albínók, - de valahányan emberek vagyunk: értelmesen és felemelt fejjel akarunk élni, dolgozni, boldogulni, örülni. Kell-e ennél egészségesebb vágy?
Németh Tamás
Holott - ahogy azt az LMP helyi képviselője Pongrácz Gergely megfogalmazta: "sportnyelven talán ért minden fideszes: egy 4–46 arány az bármely sportágban kiütéses vereségnek számít. Ha mondjuk bokszban egy ilyen ütésarány után a 4-et találó bunyóst hozzák ki győztesnek, akkor a helyszínen lévő tömeg valószínűleg megkergeti a bírót."
Még decemberben - az érintett alpolgármester javaslatára - a képviselőtestület elé vittek egy előterjesztést, amiben az állt, hogy lejár az iskola igazgatójának a mandátuma, és egy új pályázatot kéne kiírni. Nem volt gyanús az ügy senkinek a képviselők állítása szerint, pláne miután a polgármester jelezte, nincs gond a jelenlegi jelölttel sem, csak „hátha beesik egy jó jelölt”. Minő véletlen: beesett.
Áprilisban, még a tantestületi véleményezés előtt - és ezt a hiányt elhallgatva - került a képviselőtestület elé két pályázat. A képviselők támogatták mindkét jelöltet, hiszen az elmúlt 25 évben csak egyszer fordult elő, hogy a tantestületi döntés ellenében döntött volna a miniszter - abból is elég nagy botrány lett... A tantestület aztán egyértelműen eldöntötte a kérdést. 46 főből 46 támogatta a régi igazgatót, és csupán 4 támogatta az új jelöltet is.
Sima ügy, gondolhatná minden normális ember. Hát valóban sima ügy lett, csak épp a 4 szavazatot kapott jelölt lett a befutó, aki az alpolgármester és a közoktatási államtitkár egyetemi évfolyamtársa. A döntésre azonban a szülők a megfelelő módon reagáltak: nem hagyták annyiban, hogy a felívelőben lévő sulit így törjék meg. Először a polgármestert keresték meg, ahol feszült hangulatú vita után lényegében semmit nem értek el: Karsay Ferenc a polgármester beállt alpolgármestere mögé.
Ezek után tüntetést szerveztek a szülök csütörtökre. Ennek facebook oldalát azonban "valaki" leszedette. Ez a szülők szerint olaj volt a tűzre. Valóban döbbenetes, hogy egy demokráciában így próbálják meg egyesek korlátozni a szabad véleménynyilvánítást, holott egy igazi demokrata a szólásszabadságot még olyan esetben is védelmébe veszi, amikor az egyébként a saját véleményével ellentétes vélemények elfojtásáról szól.
A háttérben közben olyan találgatások indultak meg, amelyek igazságtartalmát persze nehéz ellenőrizni, de elég logikusnak hangzanak. Például hogy a régi igazgatónővel az volt a gond, hogy nem akar szakképzést a suliba, és a gimi tanári karában több "ellenzéki szellemiségű" oktató is van, akiket nem tudott kellően "kordában tartani". Vagy hogy a nyertes jelölt „mellékesen” Németh Zoltán alpolgármester és Cunyiné Bertalan Judit államtitkár jó ismerőse volt az egyetemről. Az egyértelmű tény, hogy az új jelölt Érden elbukott már egy pályázatot, egyszer érettségi előtt cserben is hagyta az iskolát, és vezetői gyakorlata sincs.
A fideszes vezetés persze mossa kezeit, arra hivatkozva, hogy az összes képviselő támogatta mindkét jelöltet. Ez, ha nem is teljes hazugság, de erőteljes mellébeszélés: ez a „döntetlen” csak az ügyes időzítésnek köszönhető. Az egyik ellenzéki képviselő írt egy levelet az összes képviselőnek, felkérve őket, hogy adjanak ki közös nyilatkozatot, miszerint ez az eredmény a kerület számára káros. Lenéző nemleges válaszon kívül más nem érkezett a Fidesztől.
Már több ellenzéki párt (pl. DK, Jobbik, LMP) is kifejezte támogatását a szülőknek. Kívülállóként, egyik jelöltet sem ismerve egyértelmű a képlet: a gyengébb, kevésbé elfogadott jelöltet akarják beejtőernyőzni az igazgatói székbe, nagy valószínűséggel baráti-ismerősi kapcsolatai miatt. Egy dolog biztos. Ahogy más esetben, itt is megoldás lehet, ha a botrány elég nagyra nő. Ahogy egy 11. kerületi facebook kommentelő fogalmazott: "A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban is hasonlóak voltak az arányok és ott a végén visszatáncolt a Fidesz és maradt az az igazgatónő, akit a többség támogatott. Tehát van remény, érdemes harcolni!"
A harc következő állomása a csütörtöki tüntetés. Este 7-re várnak mindenkit a szervezők, aki nem ért egyet azzal, hogy nálunk így dőlnek el a dolgok. a dolgok.
Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tisztában vagyok vele, hogy a kormányzás nem babazsúr, és azzal is, hogy nagyon kevés dolog van a politikában, amiben egyet tudnánk érteni. Így botránynak gondolom mindazt, amit menekültügyben Ön és Kormánya tesz, azzal együtt is, hogy a menekültek nagy számát ténylegesen komoly terheket jelentő kihívásnak gondolom mind az európai, mind a magyar menekültügyi és idegenrendészeti rendszer (nem a társadalom!!!) számára. A túlterhelt BÁH dolgozók, a túlzsúfolt táborok, a sokszor túlórázó, 12 órákat dolgozó rendőrök minden tiszeletet megérdemelnek. Tényeken nincs értelme vitatkozni, a több tízezer sokszorosa a több ezernek – a matematika tényleg nem politikai értékrendtől függ, bár azt is tegyük hozzá mindketten tudjuk és a matematika itt se az oldalaktól függ, huzamosabb magyarországi tartkozkodásra engedélyt pont annyi ember fog kapni amennyit a kormány jováhagy, eddig idén kb 150 ember kapott erre lehetőséget.
Mindezek előrebocsátásával szeretném jelezni, hogy elég lesz a kampányból, a célját elérte. Pár hónap alatt eljutottunk odáig, hogy falat húzunk a déli határra, kormányzati plakátokról és kérdőívekről dől a nem magyarok bűnözőként és potenciális terroristaként történő beállítása, az egy szem Nógrádi Györgyöt idézve naponta 100-szor bemondja a közmédia, hogy nagy a veszély, ami ellen csak a határzár védheti meg a magyarokat. Ezzel párhuzamosan szinte nincs olyan hír az interneten a témában, amihez nem kommentelik oda, hogy a menekültek az USA és zsidók titkosügynökei, szélsőjobbos csapatok pedig menekültvadászatokat szerveznek a határra, vagy azokat próbálják megrémiszteni, akik ételt visznek az éhezőknek, nem nézve, honnan jöttek, csupán azt, hogy emberek és éhesek.
A Jobbik afféle cselekvő pártként tüntetéseket szervez és bármikor rálicitál a Fideszre, és a jelek szerint állampolgárok ezrei érzik jó ötletnek a legalattomosabb módon kárt okozni a legnyomorultabbaknak: ételosztást imitálva mérgezik őket, most még csak hashajtókkal, vagy fejezik ki támogatásukat az ezt cselekvők irányában. A szélsőjobboldali fórumokon egyre gyakoribb a gépfegyverek posztolása a témában, a tömegközlekedési eszközökön, boltokban egyre több konfliktusról hallunk, amit a nem európainak tűnő emberekkel szemben provokálnak az utasok.
Éppen ma pedig a Betyársereg, egy szélsőjobboldali, részben elítélt bűnözőkből álló banda a szegedi Migráns Szolidaritás segítőit "látogatta meg" a vasútállomáson, hogy "megnézzék, mi a helyzet."
Egyszóval igen hamar borzasztó lett Magyarországon idegennek lenni, vagy annak látszani (magyarnak meg szégyen, de ezt most hagyjuk), vagy egyszerűen azt az egyszerű gondolatot hangoztatni, hogy a menekültek is emberek. Így tehát, amit kommunikációval el lehetett érni, azt sikerült is. Viszont ha nem lép fel az állam határozottan azokkal szemben, akik most a közhangulatot és a politikát is a hátuk mögött érzik az idegenellenes cselekményekhez és bűncselekményekhez, az nem egyszerűen az idegenellenesség radikalizálódásával fenyeget, hanem erőszakkal és a közrend fenntartására való állami képesség meggyengülésével. Ez nem szolgálhatja egyetlen kormány érdekét sem, bármit is gondoljon irgalomról, magyarságról, kereszténységről, emberségről és arról, hogy ezekre hivatkozva mit helyes tenni azokkal, akik nem ide születtek a Földön, de valamiért erre veti őket a sorsuk. Az erőszakot, a megfélemlítést, az öntörvénykezést nem hagyhatja egyetlen kormány sem, mert az káoszhoz fog vezetni.
Kedves magyarok!
Amióta elindult az idegenellenes kampány, nem csökkent a hazánkba érkező menekültek és bevándorlók száma, amint megjósolták, a határzár híre inkább gyorsítja a folyamatot és növeli az embercsempészek tarifáját (jegyezzük meg, ellenük való fellépésről még nem igen kaptunk hírt). Csak ezen a hétvégén több mint kétezer ember érkezett a zöldhatáron át hazánkba. A helyzet tehát egy ideig velünk marad. Ha a kommunikáció iránya nem változik és a rendőrség nem lép fel a menekülteket mérgező, szabadcsapatokat szervező csoportokkal szemben legalább olyan gyorsan és hatékonyan, ahogyan a plakátokat rongálókkal tették, az a közrend és közbiztonság radikális romlásával járhat. Ezt a kockázatot is mérlegelni kell, amikor itt most nem firtatott célokból úgy kommunikál a kormány, ahogy teszi, és amikor láthatólag nem lép fel a hangulatot meglovagolókkal szemben.
Hétfőn szavaz a Parlament az olimpiáról, és úgy tűnik, több ellenzéki képviselő is meg fogja szavazni a semmi konkrétumot nem tartalmazó határozati javaslatot, amelyben szerepel az a rész is, hogy az olimpia nyereségét majd tíz év múlva az egészségügyre költjük. Ennyire vehető komolyan az egész tervezet. Ennél viszont sokkal rosszabb, hogy maga az olimpia megrendezése viszont tényleg komoly szándék a kormány részéről, és ennek több ellenzéki is bedől.
(Fotó: Illyés Tibor / MTI)
A görög népszavazás eredménye valószínűleg olyan közeli lesz, hogy egyik félnek sem szabad majd triumfálnia (az urnák lezárása után úgy tűnik, a trojka javaslatcsomagját elutasítók tábora vezet - a szerk.). Egy hete zárva vannak a bankok, és egyetlen egy incidensről nem jött hír az országból, ami tiszteletreméltóan méltóságteljes attitűdre vall. Továbbra is fenn kell tartani a higgadt és racionális párbeszédet a két fél között. Itt nem egy játék megnyeréséről van szó, hanem élő emberek életéről, és mindannyiunk által másképp szeretett Európa jövőjéről.
A KSH létminimumnak nevezett mutatója a lehető legkorrektebb számításokra épült eddig. A lehető leginkorrektebb eljárás, ha egy sok évtizedes, fontos tájékoztató értékű mutatót egyszerűen „kivezetnek”. Ferge Zsuzsa írása.
fotó: Balogh Dina, A Város Mindenkié
Az eddigi eredmények szerint Görögországban ma a szavazók döntő többségben, 61%-al, 58%-os részvétel mellett utasítják el a trojka mentőcsomagját a kiírt referendumon. A feltett kérdés így hangzik:
“El kell-e fogadni azt a közös tervet, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap június 25-én az Eurócsoport elé terjesztett?”
A görög kormánypárt, a Sziriza szerint a népszavazás tétje a görög demokrácia, míg az ellenzők szerint az ország euróövezethez való tartozása. De a képlet nem ilyen egyszerű. Míg Merkel és Juncker szerint, ha a nemek győznek, akkor a görögök kikerülnek az eurózónából, Donald Tusk a bizottság elnöke szerint, ez nem feltétlenül igaz. Ma Görögország tehát dönt, és nem csak a hitelcsomagról, ez a népszavazás és az utána érkező reakciók nagyban fogják befolyásolni, hogyan viszonyulunk a politikához, ha a nemek nyernek, és Görögország kitör a válságból, a neoliberális gazdasági elképzelések, illetve a rájuk épülő megszorítópolitikák meggyengülését is hozhatja, és átértékeltetheti velünk az Európai Unió demokráciájáról, az unión belüli viszonyokról kialakult képünket is.
A Kettős Mérce egész nap végig követi az eseményeket, bemutatja a választás tétjét, az idáig vezető utat, és a legfontosabb véleményeket, este pedig az eredmények alakulását, és a szavazás utáni reakciókat.
08.00 Lemondott pénzügyminiszteri pozíciójáról Janisz Varufakisz. A blogján ezt azzal indokolta, hogy így nagyobb eséllyel tud majd egyességre jutni a görög kormány a hitelezőkkel. Szerinte a célnak annak kell lennie, hogy a mostani NEM-et, egy valódi IGEN-né változtassák, azaz sor kerüljön az adósság átütemezésére, kevesebb legyen a megszorítás, sor kerüljön a rászorulóknak kedvező újraelosztásra, és valódi reformok történhessenek. / yanisvaroufakis.eu
Ezzel a dallal tisztelgünk minisztersége előtt:
00.07 Bernie Sanders amerikai demokrata elnöki kandidátus gratulált a görögöknek a döntéshez. Ez nem túl meglepő, Sanders a "demokratikus szocializmus" jegyében hirdette meg nemrég, hogy indul az elnöki posztért. / Guardian
23.33 Hirtelen nagyon rápörgött az összes EU-s szerv erre a demokratikus felhatalmazás-dologra.
Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke külön hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja a görögök demokratikus döntését, ugyanakkor ma és holnap konzultál az Eurozóna összes többi demokratikusan megválasztott vezetőjével, majd kedden beszédet kíván intézni a demokratikusan megválasztott Európai Parlament plénumához Strasbourgban. /Guardian nyomán
23.22 Martin Schulz az EP elnöke éles kritikával reagált a görög népszavazás eredményére
"A görögök ma a javaslatok elutasítására szavaztak. Egyértelmű többség áll tehát Tsziprasz miniszterelnök és kormánya mögött. [...] nehéz nap ez számunkra. Ez a görögök demokratikus döntése, de az EU összes többi dmeokratikus tagállamának egészen más a véleménye. Éppen ezért Tsziprasz miniszterelnöknek hamarosan be kell terjesztenie új javaslatait a megoldásra. De a döntés tiszteletben kell tartanunk. Az átlagpolgárok, nyugdíjasok, és óvodások nem fizethetik meg ennek a döntésnek az árát, ezért minél előbb humanitárius segélyakciót kell indítanunk Görögországba." - mondta el rövid videónyilatkozatában. Elmondta még azt is, hogy szerinte a görög miniszterelnök felelőtlenül jár el, amikor azt ígéri, hogy a bankok akár holnap vagy kedden is kinyithatnak Görögországban. / ec.europa.eu
23.13 A Szüntagmán így fogadták a miniszterelnök beszédét Fotó: EPA/BBC
Eközben Tsziprasz Facebook-posztja 22 perc alatt több mint 22,000 lájkot kapott, ezzel fenyegetve Klaus Iohannis román elnök tavalyi győzelmiposzt-lájkrekordját.
Ελληνίδες, Έλληνες Το σημερινό δημοψήφισμα δεν έχει νικητές και ηττημένους.Αποτελεί μια μεγάλη νίκη από μόνο του.Σήμε...
Posted by Alexis Tsipras on Sunday, July 5, 2015
23.08 Így a nap vége felé álljon itt a három legfontosabb adat a népszavazás immár tulajdonképpen végleges eredményéről: NEM 61%, IGEN 39%, Részvétel: 61%
With 60% of #Greferendum votes in, results show Greek voters rejecting terms of bailout http://t.co/LR8d14OaaB pic.twitter.com/I2od60vtuF
— BBC News Graphics (@BBCNewsGraphics) 2015. július 5.
22.58 Tsziprasz: "Most pedig visszaülünk a tárgyalóasztalhoz!"
A miniszterelnök bejelentette, holnap folytatódnak a tárgyalások a hitelezőkkel. "Legfontosabb célunk, hogy minél hamarabb visszatérítsük a bankszektort a normális működéshez. Azt is hozzátette, hogy az adósságállomány átütemezéséhez mindezek mellett is ragaszkodni fognak. A miniszterelnök ugyanakkor megkérte a görög elnököt, hívja össze holnapra az összes parlamenti párt vezetőjét, egyeztetésre.
Tsziprasz egyelőre kizárta, hogy kormánya kilépést tervezne az eurozónából.
"A görögök erről a reformtervről szavazta ugyan, de az euró sorsáról egyáltalán nem."- mondta. Megköszönte a döntést a görög népnek, és "azoknak az európaiaknak, akik ma a gyakorlatban is megmutatták, mit is jelent a szolidaritás." / Guardian
22.50 Nem is csupán Merkel és Hollande fog beszélni hétfőn, de a komplett Eurozóna csúcsot is összehívtak keddre az összes eurót használó ország részvételével. / BBC
22.33 Jannisz Varufakisz gazdasági miniszter a mai nap külön nyertese, az igenek győzelme esetére ugyanis kilátásba helyezte lemondását. Most azt mondta, hogy minden nem-szavazat "egy hatalmas igen a demokratikus Európa mellett." / Guardian
22.23 Minden idők legunalmasabb szavazatszámlálása az utóbbi idők legizgalmasabb népszavazásán folyt le. Ezt már mindenképpen elmondhatjuk.
22.16 És az Új Demokrácia párt illetve az Igen-kampány vezetője, Szamarasz máris lemondott. Ez gyors volt. / BBC
22.00 A német helyettes kancellár szerint itt a vége Görögország számára: A Tagesspiegelnek azt nyilatkozta, keserű, és magányos útra vitta Görögországot Tsziprasz, miközben a népszavazás "felégette az utolsó hidat is, amely visszavezethetett volna Európába." Azt is hozzátette "nehéz bármiféle mentőcsomagról való tárgyalást elképzelni ilyen körülmények között." / BBC
21.55 A Szüntagmán közben folyamatosan ünnepelnek (Pogátsa Zoltán videója)
21.50 A Guardian élőben követi a számolást, a szavazatok kétharmadánál ez a helyzet:
21.30 Guy Verhofstadt az Európai Liberálisok frakcióvezetője szerint ez még nem a vég, és ha Tsziprasz "előáll egy épkézláb javaslattal, akkor adni kell neki egy második esélyt."
This is not the end. Now up to #Tsipras to propose serious reform package in writing. If he does, EU leaders should give him a 2nd chance
— Guy Verhofstadt (@GuyVerhofstadt) 2015. július 5.
21.20 Az oroszok ezen a ponton látták jónak hozzászólni az eseményekhez. Alekszej Lihacsev orosz gazdasági miniszterhelyettes az TASZSZ-nak kifejtette, most már jól látszik, hogy Görögország ki fog lépni az eurozónából. Varufakisz görög gazdasági miniszter azonban többször kifejtette hogy ez mindenképpen elkerülendő lenne. / BBC
21.12 Sorra jönnek ki az elemzések, legutóbb például a JP Morgantől, amelyek azt valószínűsítik, hogy Görögország hamarosan elhagyja az eurozónát. A Forex elemzése szerint a trojka semmit sem fog engedni keményvonalas politikájából az elkövetkező héten, ugyanakkor számos görög kereskedlmi bank napokon belül tönkremehet, ezzel nagy káoszt okozva. Eközben Tsziprasz miniszterelnök már körbehívta a fontosabb európai vezetőket, egyeztetésre. / Guardian
21.08 Marine Le Pen a francia Nemzeti Front elnöke azonnal ráült a népszavazás-vonatra, üdövzölte annak eredményét. "Az európai országoknak ki kell használni ezt az eredményt, nyilvánvalóvá vált az euró és a mgszorítások kudarca" - mondta. Rajta kívül Caroline Lucas, a brit Zöld Párt Brighton Pavilion-i képviselője is gratulált már a Szirizának. / Guardian
21.05 A 18-33 éves szavazók között a Nem aránya 67% míg az ennél idősebbek körében ugyan 37%, ők viszont jóval kevesebben mentek el szavazni.
Ι've been tweeting these past few days on the generational divide in the #Greferendum. Younger voters: 67% No Elder: 37% No
— Yannis Koutsomitis (@YanniKouts) 2015. július 5.
A Szüntagma tér most (Fotó: Pogátsa Zoltán)
21.02 A szavazatok felét már összeszámolták, az állás változatlan.
20.36 A januári választási győzelemhez hasonlóan ismét a Bella Ciao hangjaira vonulnak a szirizások az utcán (videó: Pogátsa Zoltán)
Katartikus pillanat ez mind a görög demokrácia, mind pedig Európa számára. Az OXI magabiztos győzelme nem fogja egyik pillanatról megoldani a megszorítások által gyötört ország és kontinens problémáit, és nem fogja eltörölni a korábbi görög kormányok hibáinak következményeit sem. De megmenti a demokratikus politikát. Azt a hitet, hogy nem csak egyetlen „igaz út” létezik, hanem egy politikai közösség dönthet arról, kipróbál valami bátrat és reménytelit.
A görög nép ma alternatívát mutat az egész világ számára azáltal, hogy kijelenti: a hétköznapi emberek valós tapasztalatait nem lehet a végtelenségig a makroökonómia tankönyvek és a neoliberális gazdasági mítoszok ketrecében tartani. A megszorítások által várt költségvetési egyensúly még nem hoz jólétet, és a kiváltásgos egy százalék előnybe hozása még automatikusan nem jelenti a jólét leszivárgását az alsóbb szintekre. A görög nép nemet mondott az áldozathibátatásra, a szegények saját sorsukért való hibáztatásra. Görögország nemet mondott arra, hogy a nép fizesse meg a felelőtlen hitelezők és politikai kartellek hibáinak árát.
Ebből a katarzisból mindannyiunknak táplálkoznunk kell. Egy igazságosabb európai politika megteremtésének hétköznapjai rengeteg nehézséget tartogatnak, szóval fog kelleni ez az energia. De ma este örüljünk együtt a görögökkel. Örüljünk velük, nekik és magunknak. / Pap Szilárd István
20.33 További szirizás ünneplők a Guardian válogatásából
20.30 Az eredmények eddig a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Új Demokrácia súlyos kudarcát mutatják. Egyes információk szerint a párt szimpatizánsainak jelentős része átszavazott a Nem-re. Egyre többen Antonisz Szamarasz volt miniszterelnök lemondását követelik a párt éléről. / Guardian
20.25 Már javában tart a Sziriza szimpatizánsainak gyülekezése a Szüntagma téri eredményvárón, ahol egyre ünnepibb a hangulat.
#Greferèndum Emoció al carrer: Imatges d'alegria dels partidaris del NO http://t.co/qeaRMCseE0 #GrèciaCatRàdio pic.twitter.com/CE8M1BX6LZ
— Món 324 (@mon_324) 2015. július 5.
The Greeks are already celebrating the NO #OXI victory during the #greecereferendum #Greece #Grefenderum pic.twitter.com/I72463xpLm
— Luke Rudkowski (@Lukewearechange) 2015. július 5.
20.10 Megérkezett a hivatalos becslés a Belügyminisztériumból, amely szerint a NEM szavazatok aránya körülbelül 61% lesz. Most is pontosan így áll a szavazás
20.05 A görög főtárgyaló Euklid Tszakalotosz szerint akár két nap alatt is születhet megegyezés a hitelezőkkel ha a NEM szavazatok nyernek. Ehhez szerinte az esetleges új felhatalmazás erős muníciót szolgáltat nekik. / Guardian
20.00 A tendenciák alapján elég nagyot fog zuhanni a londoni tőzsde a holnapi nyitás után:
IG's Sunday FTSE100 trading at 6464, 120 points lower than Friday's close. #FTSE
— David Jones (@JonesTheMarkets) 2015. július 5.
19.55
Senki sem mutatott be az elmúlt öt évben olyan pályát, ami a görögök talpra állását garantálta volna. Ellenkezőleg. A megszorítások a görög gazdaság zsugorodását és növekvő munkanélküliséget eredményeztek. Közgazdaságtani közhely, hogy a növekvő államadósság a gazdaság beindításához szükséges forrásokat elszívja, a bruttó hazai termék (GDP) 90 százaléka fölött már a törlesztési képesség is kérdésessé válik. A görög államadósság a GDP 177 százalékán áll. Európának már rég el kellett volna dönteni, mi a fontos: megleckéztetni a görögöket, vagy talpra állítani a hellén gazdaságot.
mondta Róna Péter közgazdász is a napokban a Magyar Nemzetnek adott interjújában
19.50 Piketty szerint Párizsnak meg kell akadályoznia Athén kiléptetését az Eurozónából
Thomas Piketty a napokban adott interjút a Le Monde-nak, amelyben felszólította François Hollande-ot, hogy hagyjon fel lagymatag hozzállásával, és vetózza meg a Grexitet. (Egyes francia kormányzati források szerint egyébként Párizs stratégiája nem egyszerűen félénk volt, hanem tudatosan „ujjukat sem mozdították” a görögök érdekében.) A sztárközgazdász szerint – aki hónapok óta több ízben és keményen kritizálta az uniós megszorításokat éppúgy, mint Manuel Valls kormányát – azonnal meg kell kezdeni a lényegről, az adósságról való egyeztetést.
Piketty úgy véli,az IMF mindig is dogmatikus és konzervatív volt, néhány gesztusa ellenére, és ki kell őt rakni ebből a tárgyalási folyamatból – az eurózóna GDP-kjének 2%-át kitevő ország adósságát az EU önállóan is meg tudja oldani. Az IMF exitje abban is segíthetne, hogy az eddig túlságosan átláthatatlan tárgyalási folyamat nyilvánosabb legyen.
Végezetül Piketty azt állítja, hogy Franciaországnak van hozzá hatalma, ha a sarkára áll, hogy megakadályozza a konzervatívokat abban, hogy „szétrombolják Európát”. „Ezek a boszorkány növendékek azt hiszik, hogy megfegyelmezik és stabilizálják az eurózónát azzal, ha kizárnak egy országot” a monetáris unióból.
A megoldás egy adósságkonferencia lenne, amelyben nemcsak a görögök, hanem minden 60% felett eladósodott ország ügyeit kellene rendezni, és demokratikus keretek közt találni megoldásokat (erre tőbb javaslatot is tesz) annak érdekében, hogy e helyzet ne ismétlődjön meg. / D. V.
19.45
Most, hogy úgy tűnik, a görög nép nemet mond a trojka javaslatára, talán megbukik a megszorítási dogma hitelessége. A Sziriza egy mérsékelt szociáldemokrata programot dolgozott ki ennek alternatívájaként, erre pedig a fedezetet is elő tudná teremteni.
Pogátsa Zoltán a Sziriza alternatívájáról cikkünkben.
19.41 20%-os feldolgozottsánál eléggé elhúzott a NEM szavazatok aránya, az ország térképe még mindig egységesen piros.
19.40
Zizek: ha Merkelen és Cipraszon múlna, már rég megszületett volna a megoldás – de a technokraták mindent tönkretesznek
Slavoj Zizek a héten a Die Zeitban osztotta meg a vízióját.
Az egészet egy viccel kezdte, amelyet manapság egyre többször hallani, ha görögök között járunk: Egy fiatal görög felkeresi az athéni ausztrál konzulátust, és munkavízumot kér. „De miért akarja elhagyni Görögországot” – kérdezi a hivatalnok. „Két okból” – válaszol a görög „Először is attól félek, hogy Görögország el fogja hagyni az EU-t, ami még hatalmasabb szegénységhez és káoszhoz vezet majd...” A hivatalnok közbevág: „Ez teljes hülyeség, Görögország az EU-ban marad, és aláveti magát a pénzügyi szigornak." – „Igen, az volt a mások ok...” –válaszolja a görög.
Tehát nem nagyon van most jó megoldási javaslat azt asztalon. A görögök hibáin és rossz döntésein nem szabadna többet rugóznunk. Túl nagy a tét ehhez.
Nagy probléma szerinte, hogy a kompromisszumok mindig az utolsó vagy az utolsó utáni pillanatban születnek meg. Miközben a pénzügyi kérdésekben nincs is igazán nagy különbség a görög és az eurózónás álláspont között, csak épp az eurózóna tagjai nem bíznak a görögökben, és azt vetik a szemükre, hogy úgy tesznek igéreteket, hogy tudják, nem fogják őket betartani. Mindeközben a görögök emg azt tartják elfogadhatatlannak, hogy az EU még a legkisebb apróságot is ellenőrizni próbálja.
A helyzet az szerinte, hogy amennyiben Ciprasz és Merkel elmenne kettesben vacsorázni, akkor nagy eséllyel már két órán belül megegyeznének egy megoldásban – mivel a két politikus képes lenne egy politikai megoládst találni. Ezzel szemben az eurogroupot vezető Jeroen Dijsselbloem egy technokrata, aki nem hajlandó az ideológiai oldalát nézni a sztorinak. Ezáltal ő lesz a valódi rosszfiú a történetben.
Az EU bürokratái ugyanis úgy tálalják a saját álláspontjukat, mintha azok adminisztratív döntések lennének, neutrális szakértők által lefektetett szabályokkal, még hogyha ezek mélyén valójában ugyanúgy a fennáló hatalmi rendszer által megfogalmazott nézeteket találjuk. A tálalás miat viszont mindez úgy néz ki, mintha a technokraták képviselék a tudást, Ciprasz é spártja pedig egy csapat szedett-vedett szerencsétlen lenne, akinek fogalma sincs semmiről.
Ez a harc amúgy sokkal többről szól, mint csak a görögök sorsáról – írja Zizek. A tét az, hogy változik-e a gazdasági és politikai kultúrája az uniónak, hogy elmozdolunk-e az uniót évek óta bénító technokrata status quo-tól.
A Sziriza valami jót akar, egy olyan megoldást ami működőképes, csak épp nem megvalósítható az EU jelenlegideológiája mellett. Varufakisz maga is magasabb adóbevételeket, hiánycsökkentést és szigorú pénzügyi fegyelmet szeretne, és a párt programja, igazából jóval kevéssé jóléti, mint például a hatvanas évek svéd szociáldemokratáié – a Szirzát mégis radikálisnak tekintik. A radikalizmus tehát azt jelenti, hogy olyan értékeket képviselünk, amelyek a hatvanas években még teljesen szalonképesek voltak. A kapitalista rendszer viszont nem akar jóléti államot, hiszen a mai kapitalizmus nem képes együtt létezni a szociáldmeokráciával. És ilyenkor még az se számít, hogy feltehetőleg a Sziriza kormány lehetne az egyetlen garanciája annak, hogy valamilyen úton-módon mégiscsak viszontlássanak valamennyit a pénzükből a hitelezők. A korábbi görög establishment korrupt vezetői csak folytatták volna azt a semmire nem vezető politikát, amit az előző években is űztek. És hát az elmúlt években nem csökkent a görög adósság. / B. Simon Krisztián
19.25 A sajtó már a miniszterelnök hivatala előtt gyülekezik Athénban / Fotó: Pogátsa Zoltán
19.20 Megérkeztek az első hivatalos eredmények, 11,5%-nál az egész országban, egyöntetűen a NEM-szavazat vezet.
19.14 OK, tegyük föl, hogy a NEM (OXI -ejtsd: okhi) nyer, de utána mi lesz?
A NEM győzelme esetén a kormány, a Sziriza és Tsziprasz pozíciója is jelentősen erősödik. A miniszterelnők még olyasmit is ígért, hogy ebben az esetben már akár kedden létrejöhetne a megegyezés, de ebben lehet némi túlzás…bár a kormány valóban elfogadta korábban a hitelezők majdnem összes követelését, csak a szigeteken érvényben lévő áfával kapcsolatban volt még vita, és a legalacsonyabb nyugdíjak esetén adható pótlékot vezetnék ki egy évvel későbbi… Itt érdemes megjegyezni, hogy az objektív megfigyelők szerint a görög kormány sokkal több engedményt tett a saját eredeti álláspontjához képest, mint a szemben lévő fél.
A fő kérdés azonban nem ez, hanem az adósságé, amelyről eddig, elsősorban az uniós országok, és főleg Németország vétója miatt nem sok szó esett. A népszavazás egyik fontos tétje tehát az, elég-e a görög nép többségének támogatása ahhoz, hogy a hitelezők végre hajlandóak legyenek tárgyalni az adósság elengedéséről vagy átütemezéséről, az egyetlen feltételről, ami miatt még érdemes lenne az eurózónában maradni.
Egyáltalán nem biztos, hogy az EU vezetői (az IMF coming outja után már nem szükséges takargatni, hogy e téren ők a hajthatatlanok) hajlandóak megfontolni ezt a közgazdaságilag amúgy teljesen logikus és üdvözítő lépést. Mint alább láttuk, az EKB egy huszárvágással dönthet Görögország jövőjéről, ha felszámolja a görög bankrendszer utolsó finanszírozási lehetőségeit. Ez esetben pedig a mégoly Európa-párti Sziriza (annak ellenére, hogy a párt balszárnya az euróból való kilépést támogatta, a formáció elkötelezett a „népek Európája” projektje mellett, csak épp úgy látják, az EU a mai formájában nem erről szól) is gyorsan dönthetne a drachma visszavezetéséről.
Fontos azonban látni, hogy az eurózóna és az EU imázsán, elsősorban pedig a ma legnagyobb potenciális hatalommal rendelkező vezetők hitelén is nagyon sokat rontana a NEM győzelme, főleg akkor, ha a hitelezők ennek nyomán elutasítják a további tárgyalást és az érdemi engedményeket.
A legoptimálisabb szcenárió tehát az lenne, ha az EKB kivárna, a hitelezők pedig újra felvennék a tárgyalások fonalát, és garanciákat adnának arra, hogy hajlandóak tárgyalni az adósságról. (Ahogy már korábban is írtuk, voltak már ilyen igéretek, csak éppen, amikor a görögög teljesítették az elvárt feltételeket, az elsődleges költségvetési többlet előállítását, a hitelezők viszakoztak.)
Ez lenne a leghatékonyabb módja a politikai krízis feloldásának, de ez jelenleg sajnos nem a legvalószínűbb opció. Ha azonban az EU a Grexit mellett dönt, annak esetleg learathatja azonnali politikai gyümölcseit, de hosszú távon beláthatatlan károkat okozhat az Európai Unió kohéziójában. / Dobsi Viktória
19.05 A BBC-s Tim Franks szerint kb. egy óra és jönnek az eredmények. Míg a legtöbb külföldi tudósító a Szüntagma térre igyekszik eredményváróra, a Guardianes John Hooper tökéletesen beérte egy parlament közeli kávézóval egyelőre:
Athenians watching referendum exit poll results in a cafe near Syntagma square pic.twitter.com/ltPtimQXnW
— John Hooper (@john_hooper) 2015. július 5.
18:55 A BBC szófukar posztjában azt írja, ha grexitre kerülne sor, abba belebukhat Merkel.
18:53 Varufakisz tvítelt. Elege van abból, hogy a média félreértelmezi a szavait. Amint mondja: "Azt mondtam, lehetséges egy megegyezés 24 órán belül. De a mérgező médiánk sietett lejelenteni, hogy 24 órán belüli megegyezést jósoltam. Gondolkozzatok már egy kicsit!"
18:46 Egy hete zárva vannak a bankok, és egyetlen egy incidensről nem jött hír az országból, ami tiszteletreméltóan méltóságteljes attitűdre vall. Továbbra is fenn kell tartani a higgadt és racionális párbeszédet a két fél között. Itt nem egy játék megnyeréséről van szó, hanem élő emberek életéről, és mindannyiunk által másképp szeretett Európa jövőjéről – írja Pogátsa Zoltán friss cikkében, a Kettős Mércén. Ebből kiderül, miért nem szélsőbaloldali párt a Sziriza, és az is, hogy MIBŐL finanszírozható a Sziriza beruházó programja. ITT lehet elolvasni.
18.25 Francois Hollande francia és Angela Merkel német vezetők Hétfő este rendkívüli megbeszélést tartanak a görög helyzet miatt. - jelentette az AFP hírügynökség. / BBC
18.16 BRÉKING: Az összes görög tévécsatorna előzetes felmérése a NEM-szavazatok enyhe fölényét jósolja. (Guardian - Macropolis)
GPO poll for @MegaGegonota Yes 48.5% No 51.5% outcome range Yes 46.5-50.5% No 49.5-53.5% #Greferendum #Greece
— MacroPolis (@MacroPolis_gr) 2015. július 5.
18.09 Lezárultak az urnák, kezdődik a számolás (Guardian)
18.04 Ezen a napon rovatunkban...
1953-ban éppen ezen a napon engedte el Görögország a jóvátételi adósságot Németországnak.
Súil agam go seasann muintir na Gréige le chéile ar son todhchaí chothrom agus chóir. #VoteOxi pic.twitter.com/qq2Rd9iSBn
— Rónán Ó Scolláin (@tua_rua) 2015. július 5.
17.58 Mi a folytatás az IGEN győzelme esetén?
Kedden ülésezik az Eurócsoport - az EU továbbra sem óhajt államfői vagy kormányszintű egyeztetést, miközben a görögök már régóta egy politikai tárgyalást szorgalmaznak, amelyhez a gazdasági- és pénzügyminiszterek fóruma szerintük nem megfelelő. Egy IGEN esetén az Eurócsoport vélhetően boldogan írna alá egy megegyezést, csakhogy a 2012-es program már nem létezik, újabb memorandumot kellene tehát gyártani, erről pedig tárgyalni, csak az nem világos, ki képviselné a görög felet.
Azonnal felmerül majd a kérdés, hatalmon maradhat-e Tsziprasz, akit a népszavazás bejelentése óta személyes és egyre keményebb támadások is értek az európai vezetők részéről. Martin Schulz, a legdemokratikusabb uniós intézmény (az EP ugye) éléről egyenesen azt üzente július 3-án a Handelsblatt hasábjain, hogy Görögországnak „pontot kellene tennie a Sziriza-éra végére”. (Gondoljunk bele néhány pillanatra, hogyan hangzana például az, ha egy francia EP-elnök azt mondaná, jó lenne, ha a spanyolok véget vetnének a spanyol néppárt uralmának…)
Kérdés, hogy az IGEN győzelme esetén a Sziriza megszavazna-e egy új memorandumot – mi arra fogadnánk, hogy nem; Varufakisz már be is jelentette, ha a kormány elveszíti a népszavazást, lemond, és valószínű, hogy így tenne Tsziprasz is.
Schulz még arra is utalt, hogy az ideális megoldás egy technokrata kormány lenne, amit pl. Olaszország esetében vetettek be az európaiak. A hírek szerint a görög központi bank elnöke, Janisz Szturnarasz szívesen elfogadná a missziót. Azonban még ebben az esetben is elég nehéz lenne többséget alakítani a Sziriza nélkül, lévén, hogy a kommunisták és a neonáci Arany Hajnal is elutasítja a kormánykoalícióban való részvételt. Ebben az újabb egyenletben döntő lesz, hogyan gondolják tovább a lehetőségeket a Sziriza képviselői, és még egy frankó szakértői kormány esetén is idővel újabb választásokat kell majd kiírni, amelyek kimenetele teljesen bizonytalan.
A Szirizának nem igazán van működő alternatívája jelenleg, Brüsszel kedvence a To Potami, amelynek vezetőivel még Juncker is találkozott nemrég, inkább hasonlít azokra a kasszikus és oligarchákkal összefonódó pártokra, új köntösben, amelyekkel januárban a választók le akartak számolni. Egy IGEN győzelme esetén az EU tehát épp azokat az oligarchikus formációkat támogatná, amelyekre a görögök már nemet mondtak. De az IGEN-párti ellenzék, a Paszok, az Új Demokrácia és a To Potami ma nagyon megosztott, egyáltalán nem biztos, hogy egy ujabb választás élén végezne valamelyikük, ha a Sziriza nem szakad szét. A vasárnapi szavazás pedig csak a 2015-2016-os programról szólt, tehát az egész mai problematika nagyon hamar újra kiesne a szekrényből, ahova most épp megpróbálják betuszkolni. / Dobsi Viktória
17.55 Német sajtó-nagykörképünk következik B. Simon Krisztiántól:
Clemens Fuest közgazdász a Spiegelben azt mondta, ő mindenképpen igennel szavazni a választáson „Miután Ciprasz miniszterelnök a politikai jövőjét a szavazás kimenetelétől tette függővé, nekem az lenne az elsődleges célom, hogy megszabaduljak tőle és a kormányától.” Ha nemmel szavaz a többség, akkor bizony ki kell lépni az eurózónából, ami maga után vonja az EKB-s sürgősségi likviditási támogatás folyósításának leállítását, valamint azzal jár majd, hogy az EKB azon nyomban visszaköveteli a Görögországnak adott kölcsöneit. Ezzel egy csapásra fizetésképtelenné válnak a görög bankok, leáll az eletronikus pénzforgalom, csakis kp-ban lehet majd fizetni, az egekbe szökik az amúgy is hatalmas munkanélküliség, és fontos létfenntartási cikkek fognak megdrágulni. A gyógszerekre például támogatást kellene adniuk onnantól az európai uniós tagállamoknak, különben
Görögország nem fogja tudni megengedni azokat magának.
Seumas Milne, a balos Der Freitagban ezzel szemben arról ír, hogy a Sziriza nem adhatja fel, nem engedhet a trojka követeléseinek, mert azzal diszkreditálja az újbaloldalt. Harcolnia kell tovább. Szerinte az európai elitek amúgy nem a grexittől félnek, hanem attól, hogy ragadós lesz a görög példa, és más déli országok is a sarkukra állnak majd.
A Bild című bulvárlap thrillernek nevezi a választást, amiből elég könnyen kiolvasható, kinek a pártján áll. A Die Zeit már azt nézegeti, mi lesz, ha Ciprasznak távoznia kell, a hatalomból (a. az Új Demokrácia, a PASOK és a To Potami összeáll, kiegészítve pár szirizás dezertőrrel, például a nekünk anno interjút adó Dimitriosz Papadimulisz EP-alelnökkel, b. a Sziriza koalíciós partnere, a Független Görögök fordítanak hátat a Szirizának, és mivel közülük sokan Új Demokrácia tagok voltak, visszatérnek az anyapárthoz, mivel ezt követeli a nemzet érdeke, c. Szamarasz valószínűleg azt fogja akarni, hogy legyen egy átmeneti technokrata kormány, amit nem ő vezet, ő majd inkább megnyer egy választást, azt követően, hogy a szakértői kormány elvégezte a piszkos munkát, azaz letárgyalta a reformokat a hitelezőkkel) de azért az athéni tudósítójuk még reményét fejezi ki, hogy a Sziriza-kormány megállapodik a hitelezőkkel.
17.48 Noha pár napja felröppent, hogy nincsenek meg a drachmanyomó gépek, a Görög Központi Bank pénznyomdája egy erősen őrzött athéni külvárosban sértetlenül áll. A brit tudósító, aki most lefényképezte, azt kérdezi, "Vajon milyen pénznemet fognak itt kibocsátani pár hónap múlva?"
The heavily-fortified Greek banknote printing works. What currency will they be printing in a few months' time? pic.twitter.com/CFxurghTiZ
— Ed Conway (@EdConwaySky) 2015. július 5.
17.42
És mi történik hétfőn?
Hétfőn ülésezik az EKB kormányzói tanácsa, hogy döntsön a görög bankrendszer hozzáféréséről az ún. Sürgősségi Likviditási Segítségből (Emergency Liquidity Assistance), röviden ELA, ami jelenlegi egyetlen finanszírozási forrásuk. Ha ha az IGEN nyer, az EKB feltehetően úgy dönt, van esély egy megegyezésre, és felemelheti az ELA plafonját, ami lehetővé tenné, hogy a bankok hamarosan újra nyissanak. A NEM győzelme esetén az EKB levonhatná azt a következtetést, hogy nem lesz megegyezés a hitelezők és Athén között, nagyobb garanciát kérhetne a görög bankoktól, amelyek ezt nem tudnák megoldani, és zárva maradnának, a készpénzhez és a bankszámlákhoz való hozzáférés ellehetetlenülne.
Ezzel a döntéssel az EKB gyakorlatilag vállalná annak kockázatát, hogy kiutasítja az eurózónából az országot. Június 29-i döntése után, amikor nem emelte meg az ELA plafonját, a kormány már arra kényszerült, hogy korlátozza a számlákhoz való hozzáférést, illetve a tőkemozgásokat. E dátum óta a gazdaság már az eurózóna margóján van, hiszen a görög vállalatok már nem férnek hozzá az európai pénzügyi transzferek rendszeréhez sem. Az EKB hivatalos álláspontjáról csak annyit tudni, hogy állítása szerint, „lesznek adekvát eszközei”, ha a görög válság súlyosabbra fordul, de ezen a héten először hangzott el az igazgatótanács két tagja, Benoît Cœuré és Vitor Constancio részéről, hogy egy Grexit lehetséges. Előfordulhat persze, hogy ez is a nyomásgyakorlás érdekében történt – a valóság csak 6-án derül majd ki. (Az EKB eljárásával kapcsolatban már felmerült, hogy a görögök az Európai Unió Bíróságánál (ECJ) támadhatnák meg az eljárást. (via La Tribune)
17.30 Matteo Renzi olasz miniszterelnök szerint a szavazás után az eredménytől függetlenül a görög tárgyalásoknak folytatódniuk kell. Azt mondta, "Egy ország, amely ennyire fontos a világnak és kultúrájának, mint Görögország, nem végezheti így." "Vasárnap után ismét el kell kezdenünk beszélni egymással, és ezt senki sem tudja jobban, mint Merkel kancellár." - tette még hozzá. (Kathimerini)
17.20 A görög krízisért Angel Merkel rugalmatlansága is nagyban felelős - írja a német Spiegel. Egy esetleges, görög kiléptetés által előidézett eurozóna-válság pedig szinte biztosan a kancellári székébe kerülne. A hetilap szerint elsősorban a kancellárasszony döntésképtelensége és technokraták mögé rejtőzése volt az, amely életre hívta és az év elején sikerre vitte a Szirizát. Bővebben angolul itt.
17.18 Nagy a sürgés-forgás a nagy európai bankokban ma, készülnek a görög népszavazás esetleges küvetkezményeire. A Barclayshoz a hírek szerint devizaszakértők érkeztek eligazítást tartani, a Deutsche Bank és több másik nagy pénzintézet pedig magyar idő szerint éjjel 11 órára hívott össze az összes területi igazgatójának videokonferenciát az eredmények kiértékelésére (Guardian)
17.00 Cseh Tamás ma a görög választóknak énekel
16.53 A BBC gazdasági szerkesztője úgy tudja, a görög bankok egy-két napon belül kifogynak a kénzpénzből. A népszavazás meghirdetése után a polgárok hosszú sorokban álltak a bankautomaták előtt, a kormány ezért 60 eurós kivételi limitet léptetett életbe. A mai infók szerint a húsz eurós bankjegyekből óriási hiány van, így a 60 eurós limit de facto 50 eurósra csökkent.
16.15 Görög újságírók megérzéseire alapozva a BBC egyik újságírója szerint szűk két órával az urnazárás előtt a nem-tábor áll győzelemre.
Greek journos tell us No vote seems in front with 2 hrs till polls close. http://t.co/3EXBLC5ZXo @BBCNewshour pic.twitter.com/L5LyB1TD3O
— Tim Franks (@BBCTimFranks) July 5, 2015
16.00 A Sziriza politikai ellenfelei kontinens-szerte azzal riogatnak, hogy a nem szavazatok győzelme esetén Görögország végleg Putyin és talán Kína vonzáskörébe sodródna. Az elmúlt időszakban valóban napvilágot látott pár olyan hír, amely szerint Oroszország kölcsönt adhatna a csődbe kerülő görögöknek. Az amerikai Slate elemzése szerint Moszkva tényleg viszonylag nagy pénzügyi tartalékokkal rendelkezik, kb. 350 milliárd dollárnyi értékben, azonban ezeket a tartalékokat villámgyorsan éli fel, amióta drasztikusan csökkent az olaj világpiaci ára, illetve a nyugati államok szankciókat vezettek be ellene. A Slate szerint tehát nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy Putyin képes lenne, vagy akarna segítő kezet nyújtani Athénnak.
15.30 Eközben Alexisz Tsziprasz görög miniszterelnök már leszavazott. A fülkéből kilépve azt közölte újságírókkal, hogy "ma a demokrácia legyőzi a félelmet"
"Sokan figyelmen kívül hagyhatják egy kormány akaratát, senki sem hagyhatja figyelmen kívül azonban egy nép akaratát." - mondta még. (Guardian)
#Tsipras is mobbed by the media after voting #Greferendum pic.twitter.com/xJQdASnFt3
— David Charter (@DavidCharter) 2015. július 5.
15.24 A brit Telegraph attól tart, hogy "Görögország lehet Európa Venezuelája", ezt a következtetést szűri le legalábbis abból, hogy egy Halkidikí-i bányászfalu lakosai tüntetésen követelték az ott jelenlévő kanadai bányatársaság távozását. A konzervatív napilap szerint a Sziriza politikája idővel Hugo Chávez nacionalista önnfentartó modelljéhez hasonlíthat majd. Egyelőre azonban ennek nem sok egyértelmű jele látható.
15.11 A Szirizával szolidáris európaiak kontinens-szerte szolidaritási akciókat indítottak, a nem szavazat mellett kampányolva.
From France to Spain, from Germany to Ireland, from Sweden to Italy and all over Europe and beyond, we say #OXI! NO to...
Posted by Europe says OXI on Wednesday, July 1, 2015
15.09 A részvételi adatok nagyjából megegyeznek a januári parlamenti választáséval, amelyen a görög választók 65 százaléka vatt részt. Az eddigi adatok szerint a részvétel már elérte a 35 százalékot, úgyhogy az már szinte biztosan kijelenthetp, hogy a törvényesen előírt negyven százaléko küszöböt átlépi a mostani népszavazás. Az urnák magyar idő szerint este 6-kor zárnak.
14.38 A görög válság kapcsán rengeteg mítosz látott napvilágot. Az egyik ilyen mítosz szerint a görögök és a hozzá hasonló déli államok igazából csak az északi „hangyák” szorgosságán élősködtek az eurózónán belül. Ezzel a szemben az igazság, hogy az euró létezése leginkább a gazdag északi államoknak kedvezett. Az európai valuta értéke ugyanis alacsonyabb, mint a főként export-orientál gazdag államok termelékenységéből következne, így Németország ezzel az olcsó valutával sokkal könnyebben képes eladni termékeit külföldön. Az euró éppen azért olcsóbb, mint mondjuk a márka lenne, mert az EU perifériaállamainak alacsonyabb termelékenysége és fizetései lefele húzták a közös valuta értékét. Amennyiben Németország pénznemének értéke saját termelékenységi szintjével megegyező lenne, úgy a német termékek sokkal több pénzbe kerülnének külföldön, ami sokat ártana a német exportoknak. Innen nézve tehát érthető, miért is ragaszkodik a német kormány az euróhoz, de az is magyarázatot nyer, miért gondolják sokan, hogy az EU gazdagabb államai felelősséggel tartoznak a szegényebb államok felé.
14.29
Miközben Magyaroszágon magukat liberálisnak tartó politikai csoportosulások (álliberálisok?) minden politikai alapelvüket áthágva etnikai jellegzetességekre igyekeznek visszavezetni a görög krízis okait, közben azért a valódi világban a valódi közgazdasági viták is folynak.
a világ közgazdasági krémje támogatta meg a Sziriza kormány azon álláspontját, mely szerint a megszorítások megbuktak, abba kell őket hagyni, és azt, hogy magának az Európai Uniónak súlyos felelőssége van a válság elmélyítésében is.
Legujabban azonban az eurozóna vezető szakembere, a London School of Economics professzora, Paul de Grauwe állt be ugyanebbe a táborba. Gyakorlatilag úgy áll a helyzet, mintha a fizika meghatározó szaktekitélyei mind letették volna a voksot amelett, hogy a Föld gömbölyű, miközben a Megszorítás Hit hívői továbbra is ragaszkodnának ahhoz, hogy a felelősségteljes, technokrata álláspont az, hogy a föld lapos és teknősbékák tartják a hátukon.
Pogátsa Zoltán blogbejegyzése a görög válságot övező közgazdasági vitákról
14.20 Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint a jelenlegi görög népszavazás egyáltalán nem az euróról szól. A Politico.eu-nak a volt lengyel miniszterelnök azt mondta "Hozzá kellene talán szoknunk a gondolathoz, hogy Görögország az eurozóna tagjaként jelent csődöt. és hozzátette, éppen ezért szerinte "jelen szavazás nem az eurozónában való bennmaradásról való döntés" a dél európai államban, csupán annyit jelent hogy za igenek győzelme esetén több tér nyílik a megegyezésre, míg ha a nemek győznek, "a játéktér [a trojka számára] szűkebb lesz." Ez éles ellentétben áll azzal, amit Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a tegnapi nap folyamán mondott. Szerinte a szavazás után a görögök euróövezetből való "ideiglenes kilépése" kerül napirendre. (Reuters)
14.08
Az IMF szakértői jelentése
is arról szól, hogy ha a hivatalosan kínált keretek között vezetik be az új görög csomagot, az tartósan konzerválhatja a görög adósság fenntarthatatlan mértékét. A hitelező “trojka” (EKB - Európai Bizottság - IMF) egyik legfontosabb tagja azután volt kénytelen belső szakértői elemzésének publikálására, hogy a brit Guardian és a német Süddeutsche Zeitung öt napja kiszivárogtatta legfontosabb megállapításaikat. Ezek szerint:
- a Valutaalap becslései szerint a jelenlegi megegyezéssel (tehát az “Igen” szavazatok győzelmével ma) a legjobb forgatókönyv szerint is 118% lenne Görögország GDP arányos adóssága 2030-ra.
- A 118% pont nyolc százalékponttal több, mint az IMF által maximálisan fenntarthatónak talált 110%, Görögország adósságállománya jelenleg a nemzeti össztermék arányában 175%.
- Azt is megállapítják tehát hogy a javasolt és asztalon lévő megszorítási csomag nem alkalmas a kitűzött cél elérésére, ami a görög adósságállomány 110% alá vitele 2022-ig.
- A belső jelentés, miközben a legtöbb, trojka által javasolt pénzügyi reformot támogatja, ezzel párhuzamosan elengedhetetlennek találta a görög adósság átütemezését.
Más, kiszivárogtatott dokumentumok azt is felfedik, hogy az Európai Bizottság által Görögországnak ajánlott “befektetési csomag” valójában egy, bármelyik tagállam számára elérhető EU-s támogatási forma odaajánlása lett volna, amelyhez a jelenlegi pénzügyi helyzetben lehetetlen, 15%-os görög önerőt vártak volna el Brüsszelből. Ugyanezen okból, eurómilliárdok váltak lehívhatatlanná a görögök részére 2007 óta.
13:50 Az Economist neves közgazdászokat kérdezett meg arról hogy szavaznának a Népszavazáson. 4-2-re az OXI, azaz a nem nyert.
13:20 Az elmúlt napok feszültségeit mi sem jelzi jobban, mint a politikai retorika csúcsra pörgése. A spanyol El Mundónak nyilatkozva a görög pénzügyminiszter, Janisz Varufakisz terrorizmussal vádolta meg a trojkát, és ezt a véleményét ma a szavazás után is megerősítette. A politikus szerint ugyanis a trojka képviselői mindent megtettek azért, hogy félelmet gerjesszenek a görög népben, és ez a terrorista módszerek meghatározása is.
13:00 A fiatalok dönthetik el a görög népszavazás eredményét, vélik a Guardiannek megszólaló elemzők. A megszorítások talán ezt a generációt sújtották a legjobban, a 25 év alattiak munkanélküliségi számai meghaladják az 55 százalékot. A felmérések szerint a fiatalok több mint 80 százaléka a trojka csomagja ellen, nemmel fog szavazni. A Sziriza győzelmét hozó januári parlamenti választásokon az akkor regnáló konzervatívok megakadályozták az első szavazók névjegyzékbe vételét, de most már ők is az urnákhoz járulhatnak végre. Így a fiatalok mozgósításán múlhat a szoros eredmény.
Hétfőn gyorsított eljárással szavazza meg a Fidesz azt a törvénytervezetet, amely elfogadása után az önkormányzatok, minisztériumok, állami cégek pénzt kérhetnek a közérdekű adatigénylésért. A törvénytervezet lényegében olyan, mintha bírságot szabnának ki a közérdekű adatigénylésre.