Titánok összecsapásával indul a Mérce-beszélgetések első évada: Hont András újságíró és Lakner Zoltán politológus próbálja megfejteni, mi is történt valójában az internetadó kapcsán. Mit jelent a hirtelen, országosan fellángolt elégedetlenség? Ki nyerte meg a meccset? Hogyan fejlődik tovább a NER és a civil ellenállás a többtízezres tüntetések után? A Hont-Lakner vita ezeket a dilemmákat fejti meg péntek este 7-től az Aurórában.
Az már önmagában elég szar, ha az ember rasszista.
Az különösen szar, ha az ember lelkész létére rasszista.
De ha az ember ezen felül még egy ország szociális- és oktatási ügyeiért felelős minisztere is, az egész egyszerűen iszonyú.
Balog Zoltán mindezek tetejébe még jófej tabudöntögetőnek is képzeli magát, miközben arról hadovál, hogy Kelet-Magyarországon elegendő gyerek születik, de sajnos nem a megfelelő családokba.
„....ha valamit is megbántam, az eddigi jó magaviseletem. Miféle ördög bújt belém, hogy ilyen jól viselkedtem?” – írta Henry David Thoreau, a polgári engedetlenség politikai filozófiájának klasszikus szerzője. Minden bizonnyal így fogunk visszagondolni majd a Fidesz uralmának első négy és fél évére. Hogyan történhetett, hogy eltűrtük ezt a temérdek igazságtalanságot?
Az a közöny és tétlenség, ami a választási szabályok átalakítását kísérte egyrészt jól mutatja, hogy a 2010 előtti demokratikus intézményrendszernek mennyire sikerült kivívnia az állampolgárok elismerését és támogatását: milyen képviseleti rendszer az, amit a képviseltek nem tartanak méltónak arra, hogy megvédjenek? Másrészt, a képviseleti rendszerrel szembeni ellenállás hiányának súlyos következményei vannak a jövőre nézve.
kép: Huszti István, index.hu
Holnap, november 12-én, szerdán lesz a szociális munka napja, de az ágazat dolgozói nem ünnepelni készülnek, hanem a Széchényi utcába, majd az Alkotmány utcába, a szociális elégedetlenség napjára. A szociális szakma dolgozói rendelkeznek messze a legalacsonyabb átlagfizetéssel a jóléti ellátórendszer ágazatainak dolgozói közül: nettó 78 ezer forintot keresnek átlagosan.
A KEHI a NAV-ot kéri, szálljon rá a civil szervezetekre és tartson vizsgálatot, mert az ellenőrzési hivatal szerint maguk közt osztották szét a civilek pénzét, meg csaltak is. Bár ezt a KEHI sose tudta bizonyítani, de a vád fenntartásával sokáig tudják még húzni a boszorkánypert, folytatni tudják a 4 hónapja tartó folyamatos ellenőrzést a civil szervezeteknél.
Talán már senki nem emlékszik arra, mit mondott Orbán Viktor a 2010-es fülkeforradalom estéjén. Arról beszélt, hogy a szélsőségekkel szemben jó kormányzással lehet megküzdeni. Igaza volt, nyolc év baloldali kormányzása szülte meg a Jobbik akkori 17%-át. Négy év Orbán-kormány meg a szélsőjobb 2014-es 20%-on fölüli eredményét, és most hétvégén az ózdi kétharmadot. Fogalmam sincs, mennyire reális veszély a Jobbik kormányra kerülése akárhány év múlva, de az biztos, hogy Orbánnak igaza volt négy éve: a szélsőségeket a jó kormányzás szelídítheti meg. És ez neki nem sikerült.
A Közélet Iskoláját azért hozták létre a szervezők, hogy állampolgári oktatással és részvételi kutatásokkal erősítsék a magyarországi társadalmi mozgalmakat. 2014 szeptemberében Indiában jártak, hogy ottani szervezetektől és mozgalmaktól tanuljanak arról, hogyan lehet mindezt hatékonyan csinálni, akár ellenséges politikai környezetben is. Alább olvasható a szervezők tapasztalatait bemutató cikksorozat harmadik része, a további részek itt lesznek olvashatók.
A Ghar Bachao Ghar Banao Andolan (GBGB) alapítója az a Medha Patkar, aki a Narmada folyóra épített hatalmas gátrendszer elleni népi tiltakozást is elindította Indiában az 1980-as években. A GBGB tagjai a Mumbaiban élő szegény emberek lakhatásáért küzdenek erőszakmentes eszközökkel. Megpróbálják megakadályozni a tömeges kilakoltatásokat és küzdenek a nyomornegyedek lakóinak emberhez méltó elhelyezéséért.
fotó: Közélet Iskolája
A Közélet Iskoláját azért hozták létre a szervezők, hogy állampolgári oktatással és részvételi kutatásokkal erősítsék a magyarországi társadalmi mozgalmakat. 2014 szeptemberében Indiában jártak, hogy ottani szervezetektől és mozgalmaktól tanuljanak arról, hogyan lehet mindezt hatékonyan csinálni, akár ellenséges politikai környezetben is. Alább olvasható a szervezők tapasztalatait bemutató cikksorozat harmadik része, a további részek itt lesznek olvashatók.
A Stree Mukti Sanghatana (Nők Felszabadítási Szervezete) India egyik legrégebben működő nőjogi szervezete. Az 1975 óta működő szervezet célja egy olyan világ megteremtése, amely a nemek közötti igazságosságos viszonyokon alapszik. Ennek elérése érdekében az indiai nők életkörülményeit szemléletformáló, oktatási, egészségügyi és ökológiai programokkal próbálják javítani. Teszik mindezt egy olyan társadalomban, amelyet a mai napig mélyen áthat a nők hátrányos megkülönböztetése és elnyomása. A nőket lekicsinylő társadalmi nézetek és a hozománnyal kapcsolatos elvárások miatt napjainkban is általános gyakorlat, hogy ha a szülők megtudják, hogy lánygyermeket várnak, akkor inkább elvetetik a magzatot. Emiatt már több millió nő hiányzik az indiai társadalomból. A nemi szerepekkel kapcsolatos általános felfogás szerint a nők feladata kizárólag a háztartás ellátása és a gyermeknevelés, ezért a nők többségének nagyon alacsony az iskolai végzettsége és csak nagyon kevesen tudnak a háztartáson kívüli munkát vállalni; ezeknek a munkáknak a nagy része pedig rosszul fizető és rossz körülmények között végzett munka. Ennek következtében a politikai életben is nagyon alacsony a nők részvétele – nagyon kevés a képviselő nő és a pártokban is csak kevés nő tölt be érdemi szerepet.
fotó: Közélet Iskolája
Kedden az internetadó elleni tüntetés után sétáltunk át Milánnal a Lánchídon. Arról beszélgettünk, mi fog történni a Kossuth téren, ahova tartottunk. Épp lefordultunk a hídról, amikor igazoltattak minket. Röhögtünk, hiszen vasárnap, amikor a rendőrök elvitték Milánt, akkor is kettőnket állítottak meg. Közben a hídon jöttek át a közös barátaink, és a rendőrök is kezdték kényelmetlenül érezni magukat, mivel minden ismerősünk azon nevetett, hogy Milánt már megint beviszik. Nem hiszem, hogy hozzászoktak volna a nevető eljárás alá vontakhoz.
(Fotó: 444.hu)
A KDNP (igen, néha úgy tűnik, van egy ilyen párt ma Magyarországon, de nyugi, igazából nincs) megint bedobta ezt a marhaságot, miszerint minden maradjon zárva vasárnap, de főleg a Tesco és csak a családi vállalkozásban üzemeltetett boltok nyithassanak ki, de főleg, ha a CBA-hoz tartoznak. Állítólag beadnak hozzá egy módosítót is, hogy azok viszont a templomokban is létesíthetnek 2 négyzetméteres eladóteret, hogy azok se maradjanak le a friss kifliről, akik misére mennek.
Az egésznek semmi értelme, azon kívül, hogy kavarjanak az állóvízen. Tipikus gumicsont bedobás a nép, a vélemény- és az alakformálók közé. Orbán megmondta, hogy ez hülyeség amikor először előhozakodtak vele, pár évvel ezelőtt, most pedig Varga is két kézbe temetett arccal nyilatkozik, hogy óóó, jaj, hát ezt az ötletet izé, nem támogatja (úgy szakmailag, mint emberileg). Ha bármilyen szintű „elemzés” mentén szeretnénk szétszedni ici-pici ízekre, az csak azért van, mert az elképzelés megmutatja a jelen kormányzati működés logikáját oda és vissza (állatorvosi ló).
