Tegnap felvetették a frakcióülésen. A családi pótlék ezután csak azoknak jár, akik dolgoznak. Már maga az ötlet is logikai bukta, hiszen a családi pótlék alapvetően a gyereknek jár, csak neki nem lehet utalni, így a szülők kapják, de ami még durvább, az a következmény.
Szerinted be kellett volna engedni Érpatak polgármesterét a melegfelvonulásra? A kordonok megvédenek vagy inkább elválasztanak? Egyáltalán kiknek szól a prájd? Létezik buzi közösség az év 365 napján, “most és minden nap”?
Előző bejegyzésünkben arról írtunk, hogy a prájd (és médiabeli megjelenítése) milyen választóvonalakat rajzol ki a felvonulók és ellentüntetők, valamint egyes felvonulók közt. Most a kommunikáció és közösségépítés témáján keresztül azt a kérdést vetjük fel, van-e rá mód, hogy ezeket a különbségeket és törésvonalakat enyhítsük.
(Fotó: Dörgő Zsuzsi/Budapest Pride)
Ma reggel a Magyar Nemzetben vallotta be Vida Ildikó, a NAV elnöke, hogy ő és több munkatársa van kitiltva az USA-ból. Természetesen Vidának saját nézete szerint nem kell lemondania, hiszen csupán imperialista támadásról van szó.
Mindenki azt hitte, hogy 2014 csak a Fidesz győzelmeiről fog szólni Magyarországon. A kormánypárt mind a három választást fölényesen nyerte meg, egy hónapja az önkormányzati választáson egymaga hatszor annyi polgármesteri helyet szerzett, mint a többi párt együttvéve. A Fidesz lényegében meg is nyerte a 2014-es évet, de az év végén az internetadó elleni tüntetések mégis keserű szájízt okozhatnak a kormánypárti politikusoknak.
Ha ránézünk a 2015-ös költségvetésre, azt látjuk, hogy kevesebb jut mindenfajta jóléti kiadásra, oktatásra, egészségügyre, szociális kiadásokra, a változás pedig radikális 2010-hez képest. Ha pedig beljebb megyünk, a szociális kiadásokon belül katasztrofálisan alakulnak a számok.
(Fotó: MTI)
A Közélet Iskoláját azért hozták létre a szervezők, hogy állampolgári oktatással és részvételi kutatásokkal erősítsék a magyarországi társadalmi mozgalmakat. 2014 szeptemberében Indiában jártak, hogy ottani szervezetektől és mozgalmaktól tanuljanak arról, hogyan lehet mindezt hatékonyan csinálni, akár ellenséges politikai környezetben is. Alább olvasható a szervezők tapasztalatait bemutató cikksorozat második része, az elsőt itt találod, a további részek itt lesznek olvashatók.
A Haiyya a legfiatalabb azok közül a szervezetek közül, amelyeket utunk során meglátogattunk. 2013-ban hozta létre egy fiatal nő, aki az Egyesült Államokban született és ott is nőtt fel, de a családja Indiából származik. A szervezet működésének alapja egy amerikai közösségszervező modell, amelyet Marshall Ganz dolgozott ki és a középpontjában a közösségszervezés és az állampolgári nevelés áll. Minket elsősorban az utóbbi miatt érdekelt a Haiyya munkája.
kép: Közélet Iskolája
A legfontosabb most az, hogy a fejünkbe véssük, győztünk, hogy mindenki, aki részt vett, vagy csak otthonról támogatta az elmúlt 10 nap megmozdulásait, végignézze, honnan indultunk, és hova jutottunk, és levonja a tanulságot: meg lehet állítani Orbánékat is.
A Közélet Iskoláját azért hozták létre a szervezők, hogy állampolgári oktatással és részvételi kutatásokkal erősítsék a magyarországi társadalmi mozgalmakat. 2014 szeptemberében Indiában jártak, hogy ottani szervezetektől és mozgalmaktól tanuljanak arról, hogyan lehet mindezt hatékonyan csinálni, akár ellenséges politikai környezetben is. A szervezők tapasztalatait bemutató cikksorozat többi része itt lesz olvasható.
A Pukar volt a fő oka annak, hogy Mumbaiba látogattunk. A szervezetről eredetileg Arjun Appadurai Right to research (Kutatáshoz való jog) című, immár legendássá vált tanulmányában olvastunk. A Pukar hindi nyelven azt jelenti, „felhívás”, de a szervezet neve egyben egy betűszó is: Partners for Urban Knowledge Action and Research – partnerek a városi tudással kapcsolatos cselekvésért és kutatásért. A több, mint tízéves szervezetet Appadurai és felesége, Carol A. Breckenridge alapították. A szervezet fő profilja a közösségi alapú kutatások tervezése és megvalósítása fiatalok részvételével.
kép: Közélet Iskolája
A ma reggeli Kossuth Rádiós interjújában Orbán nem csinált mást, mint kifogta a szelet a tüntetések vitorlájából. A miniszterelnök kettős beszédet alkalmazott, egyrészt azt mondta, visszavonja a netadót ebben a formában, másrészt pedig lényegében, hogy januárban nemzeti konzultáció után bevezeti.
Orbánnak még nem opció a visszavonulás az internetadó bevezetésének szándékától. Az elmúlt négy év során úgy ment át a nemzeti együttműködés szikéje a magyar közjogi és számos társadalmi rendszeren, mint kés a vajon. Az internetadó kapcsán először találkozik a Fidesz konkrét politikai követelést megfogalmazó, változatos társadalmi csoportokat megmozgató tömeges ellenállással. Ha most visszavonulót fújna Orbán, akkor a saját kétmilliós szavazótáborát árulná el, mert nem tudja megmagyarázni: pár tízezer ember akarata miért írja felül a kétmillióét. A számtan-demokrácia felfogásában (vö.: Rubovszky képviselő szerint a demokrácia a többség zsarnoksága) jelen pillanatban ezért nincs visszavonulás. Így vagy a tüntetési hullám lesz sokkal erősebb, vagy lesz internetadó.
(Fotó: Nyugat.hu)