25 évvel ezelőtt Chicagóban egy fiatal egyetemista fiú randira hívott egy fiatal egyetemista lányt. Mindketten feketék. Moziba mentek, ahol egy fiatal rendező legújabb, harmadik nagyjátékfilmjét vetítették. A film egyszerre volt megrázó és felvillanyozó mindkettejük számára: a sztori szerint New Yorkban kitör a nyár legforróbb napja, így az egyik brooklyni utcában a lakók közötti etnikai és kulturális feszültségek a hőséggel együtt válnak mind kontrolálhatatlanabbá. A friss, dinamikus és szellemes párbeszédek, a reflektáltan és briliáns módon kiforgatott sztereotípiák másfél órányi tobzódása után az ártatlannak tűnő szájkarate egy fekete srác halálához, gyújtogatáshoz és zavargásokhoz vezet. A film a „Do the right thing” volt (a magyar cím a primkó faktort kimaxolva a „Szemet szemért” lett), rendezője Spike Lee. Az elsőrandis pár azóta férj és feleség, jelen pillanatban pedig az Egyesült Államok elnöke és first ladyje; köszönik, jól vannak.

A tegnapi napon jelent meg az Indexen egy érdekes gondolatkísérlet, hogy a hülye magyar politika és a borzasztó egészségügy miatt, hogyan pusztulhatna ki az ország népessége két hét alatt egy Ebola járványban, miközben mindenki nyomja a kattanásait. Egy nap se kellett, és a Jobbik hozta pontosan azt a szűklátókörűséget, hozzá nem értést és az idegengyűlöleten alapuló szavazatszerzési kísérletet, ami a karikatúrában neki volt szánva.

A tegnap reggeli közszolgálati híradóból kimaradt Robin Williams halála, mivel a közszolgálati média szeretett volna körültekintően eljárni, hiszen a sztárok halála után kimutathatóan nő az öngyilkosságok száma. Ez "sikerült" is nekik.

Szeptember 4-ig adott határidőt a kőbányai önkormányzat a Noszlopy utcai szociális bérlakások elhagyására. A kiköltöztetendő hat család közül az önkormányzat háromnak nem ajánlott fel cserelakást, miközben a kerületnek 320 önkormányzati bérlakása áll üresen.

Nem tudjuk pontosan, mennyibe került a Fradi új stadionja (legkevesebb 10 milliárd), nem tudjuk, hány százmillióba került a Chelsea meghívása (kb. 500 millió), a Gripenek repkedése, és az egész bemutató, de egy biztos: ettől nem lesz jobb a magyar foci, pedig bizonyára bármelyik Fradi-szurkoló elcserélte volna az új stadiont egy stabil BL-ben szereplő csapatra,vagy egy világbajnokságon játszó válogatottra.

Az elmúlt napok a budapesti ellenzéki összefogásról, és ennek különböző szintű MSZP általi megbombázásáról szóltak. De előbb Horváth Csaba öncélú kamikáze küzdelmének, majd a fővárosi MSZP hatalmi harcának következtében, és az áprillis választás előtti alkudozások után, a másik két pártról is az a látszat alakult ki, hogy kisstílűek. És az, hogy így látjuk őket, nem véletlen.

Ez a munkaalapú társadalom olyan, hogy a minimálbér a vágyálom. Sőt, sokaknak már az ennél is alacsonyabb közmunkabér is az. Mert ez is csak azoknak jut, akiket elég rendesnek – azaz elég fehérnek és elég engedelmesnek ítél az önkormányzati apparátus. A munkaalapú társadalomban protekció kell ahhoz, hogy az ember a közvécében dolgozhasson önkéntes munkában, mert még ez is sokkal jobb, mint az utcán szedegetni a véres tampont puszta kézzel. Ez az önkéntes munka nem úgy önkéntes, hogy önszántából csinálja az ember, hanem úgy, hogy ingyen kell csinálni, különben 15 hónapig nem jár semmilyen segély. A munkaalapú társadalomban csak az nem akar közmunkában kéziszerszámokkal árkot takarítani 37.000-ért, aki ehelyett napszámba menne feketén, 12 órában, óránként 300-400 forintért. Itt az allergiás munkás parlagfüvet irt, a cukorbeteg pedig inkább kiszárad munka közben, nehogy kirúgják, mert túl sokat jár a mosdóba.

Nemes Csaba munkája

Amikor Pásztor Albertet jelölte az MSZP, az Együtt-PM (melynek országos szervezete kihátrált, helyi pedig jelölő maradt) és a DK Miskolc polgármesterének, és jeleztük aggályainkat - mind a Kettős Mérce hasábjain, mind a DK tüntetésén -, hogy Pásztorról csupán rasszista vagy rasszistaszerű kijelentéseit lehet ismerni, semmi mást, és mégis tartalom, és annak ellenére jelölik őt, hogy nem javasol semmilyen megoldást Miskolc város problémáira, azt a választ kaptuk, és azt a választ kapta az egész társadalom: bízzunk az ellenzéki pártokban, hiszen ők biztos nem jelölnek olyat, aki nem baloldali vagy liberális, nem demokrata. Azt is mondták, be fog bizonyosodni Pásztorról, hogy nem rasszista, hanem ízig-vérig demokrata, baloldali, liberális jelölt. Hát ez nem jött be.


Fotó: Máté Tóth Ridovics Fakt¹³ 

Tegnap Miskolcon két családot is kilakoltatott a helyi önkormányzat, annak a programnak a keretében amelynek célja, hogy a nyomortelepek és a szegényebb környékek lakóit kitelepítsék Miskolcról. A számozott utcáknál, és a város főterén lévő tiltakozóknál jártunk a Krétakör stábjával.

"Nem létezik semmi pénz egyelőre, csak az, hogy az emberek eltávolítása megtörtént-e a számozott utcákból, a nyomortelepekről. Nagyon egyszerű politikai rugók vannak, választások lesznek." - mondja Váradi Gábor a miskolci cigány önkormányzat tagja.
A helyiek arra kérnek mindenkit, aki tud csatlakozzon hozzájuk Miskolcon, és fejezze ki a szolidaritását.
Videó Miskolcról:

103 éve született Bibó István. Egyre fontosabb szövegével, a szabadságszerető ember politikai tízparancsolatával és egy kortárs verses parafrázissal emlékezünk.

A szabadságszerető ember

1. megköveteli magának és megadja másnak a minden embernek kijáró tiszteletet, de megkülönböztetett tiszteletet, sem magának semmi címet nem követel, másnak pedig úrvoltáért, sem vagyonáért, sem hatalmáért, sem befolyásáért, sem ruhájáért megkülönböztetett tiszteletet nem ad, csak tisztességéért, vagy érdeméért; senki emberfia előtt meg nem alázkodik, alázatoskodó megszólítási és köszönési módokat szájára nem vesz.