Vészesen közeledik 2010. Persze még van közel 2 év az országgyűlési választásokig, de arra már nincs elég idő, hogy egy komoly új párt feltűnjön a politikai színtéren. Feltételezem, hogy továbbra is a meglévőkből leszünk kénytelenek választani, ha választunk. A személyes érzéseimet próbálom összegyűjteni a releváns pártokkal szemben.
MSZP
Az MSZP-vel nekem mindig az volt a problémám, hogy nem lehet kiigazodni rajtuk. Nem lehet tudni, hogy mikor és melyik platform kerül nyerő helyzetbe, mikor és kinek van erősebb hátszele. És nem csak ez a baj. Azt se tudom, hogy az MSZP mit akar. Nem látom az egységet, a magabiztosságot. Látok egy Gyurcsány Ferencet, aki minden bizonnyal tehetséges szónok (izlések és pofonok), de a gazdasági mutatók jelenleg nem támasztják alá a politikáját. Szerintem az is baj, hogy sem a pártján belül, sem a volt frakcióban nem volt képes rendet tartani. Továbbá olyan emberekkel veszi körül magát, akik finoman szólva is besározódtak a nagy iszapbirkózásban (Bajnai, Draskovics (Drazsé), Veres, újabban Gyenesei). A jelenlegi kormány teljesítményét csak nagy jóindulattal tudom elégségesre értékelni, így nem tartom valószínűnek, hogy voksommal támogatni tudom őket 2010-ben.
SZDSZ
Politikai szempontból merész, de ugyanakkor bölcs húzás volt a koalíció elhagyása. Erkölcsi szempontból pedig ugyanennyire volt bölcs Kóka János "letaszítása" az elnöki posztról. Két jó döntés után, felvértezve egy számomra hiteles politikussal (Fodor Gábor) még lehet valami a pártból. Persze ez nem megy egyik napról a másikra, mert az elmúlt években az SZDSZ hibát hibára halmozott. Vissza kell állítani a bizalmat, vissza kell szerezni a szavazókat. Szerintem az is sokaknak fontos lesz 2010-ben, hogy akar-e az SZDSZ újra az MSZP-vel közösen politizálni, vagy sem.
Magyar Bálint oktatási reformjai és Demszky Gábor meglehetősen dilettáns városvezetése nagymértékben rontotta az SZDSZ megítélését, de számomra a párttal még mindig nem ezek a legnagyobb gondok. Az SZDSZ-ben engem az zavar, hogy a rendszerváltás óta hangoztatott programjukból szinte semmit sem sikerült megvalósítaniuk, pedig elég sok időt töltöttek kormányon.
FIDESZ
A párt. Markáns, határozott. Ha Deutsch-exFür-Tamást és Kövért nem számoljuk, akkor egész jó csapat. Martonyi, Varga, Rogán, (Pálinkás)... Kormányzásuk alatt nem volt fehérterror, nem szállták meg a nyilasok az utcákat. De ettől még nem mondhatjuk, hogy béke volt. Sőt! Itt béke azóta sincs. Lehet vitatkozni azon, hogy ez kinek a hibája, de sokszor Orbán sem tett semmit azért, hogy ne mélyítse az árkot a jobboldal. Nem tagadom, hogy jelenleg Orbán Viktort tartom a legprofibb politikusnak Magyarországon, de ettől még (vagy éppen ezért) megosztó figura. Az országnak pedig erre nincs nagyon szüksége. Ha Orbán marad a FIDESZ miniszterelnök-jelöltje, akkor a belpolitikai béke jódarabig elérhetetlen lesz. Pedig én most se látom, hogy jó irányba mennénk megbékélés tekintetében.
Jobbik
Ahogy azt már kohn töhötöm írására reagálva kifejtettem: teljesen felkészületlennek tartom a Jobbikot. Az ország megosztottsága pedig mégjobban nőne.
MDF
Lagymatag párt lett belőle. A "mindenhovanyalok" politika kiüresíti a tartalomjegyzéket és egy kiismerhetetlen masszává teszi pártot. Nincs bennük dinamizmus és hiányoznak a joker figurák is.
Teljes meggyőződéssel sajnos ma nem találnék helyet a X-nek. Tartok tőle, hogy ez nem is fog nagymértékben változni.
Kapcsolódó link: Kettős mérece - Voks
Ha Magyarország gazdasági helyzetét elemezzük 2002 és 2007 között, akkor az egyik legjobb viszonyítási pontanak az euró bevezetésének várható határidejét használhatjuk. Mindez azért kézenfekvő, mert a maastrichti kritériumokként ismert nemzetgazdaság-állapotfelmérő számok lefedik a legfontosabb mutatókat. Nézzük, hogy mik is ezek a feltételek!
