Kérjük, keresse meg és jelölje be a képeken az alábbiakat:

Eper, Teknősbéka.

Ma már annyira tág fogalommá vált a 'zsidó' szó, hogy szinte értelmezhetetlen lett. Egyfelől jelenti a vallást, de azonosítják a származással, a nagytőkével, a különböző érdekcsoportokkal, a harácsolással, a bankvilággal és még ki tudja, hogy mivel. Ha valaki a zsidókról beszél, akkor sosem definiálja azt, hogy a fenti fogalomtárból pontosan kikre is gondol. Pedig ez kicsit sem mindegy. Ha mondjuk én ortodox zsidó lennék biztosan kikérném magamnak azt, hogy összemossák nevemet a harácsolással. Meg úgy általában senki se utáljon engem azért, mert nem hiszem, hogy Jézus volt a megváltó. Ez az én személyes ügyem. Ettől nem vagyok se jobb, se rosszabb mint mások. Csak mást hiszek. Ettől még lehetek értékes. Lehetek hasznos része a társadalomnak, szerethetem a hazámat, a családomat. Persze lehetek rossz ember is, ahogy egy magát katolikusnak valló is lehet rossz ember. De nem az határoz meg engem, hogy miben hiszek, hanem az, hogy hogyan bánok embertársaimmal.

Nehéz lehet egy olyan vallási kisebbség tagjának lenni, akiket nap mint nap pusztán hitük miatt bántanak. Nehéz lehet a mai világban megőrizni a kultúrájukat, vállalni hitüket, nézetüket. Pedig ettől szép a világ, hogy nem vagyunk egyformák.

Hazámat szerető magyarként pedig elfogadom, hogy sokat köszönhetünk a zsidóknak. A különleges építészetük, a hagyományuk pedig mindenképpen tisztelet érdemel.

Egyébként ha valaki ismeri a zsidó vallás alapjait, akkor jól tudja, egy igazi zsidó ember nem fog neki ártani, többek között azért nem, mert betartja a 10 Parancsolatot. Aki csak a saját érdekét nézve zsírosan meggazdagszik (erkölcstelen eszközökkel), az nevezheti magát akárminek, de én nem fogom zsidónak hívni.

Végre mozgóképen a rettenetes víziháború!

A Negyedik Köztársaság oldalán találtuk, és nem bírtuk otthagyni... A tanulsága fontos és örökérvényű. Jól jegyezzétek meg!

Néhány kép, szintén az oldalról:

Stojan Zlupaj után elkapta a szerb államhatalom Radovan Karadzsicsot is.

Egy hónap alatt a Hágai Bíróság által legjobban keresett 4 háborús bűnös közül kettőt kerített kézre a szerb igazságszolgáltatás.

De még ketten hátra vannak, Ratko Mladics és Goran Hadzsics.

Míg Zlupaj, a Banja Lukai mészáros, szabadcsapatok vezéreként követte el rémtetteit, addig a most kézre kerített Karadzsics egyenesen a boszniai Szerb Köztársaság elnöke volt. Aki még a daytoni megállapodás előtti hetekben is harcra buzdította a szerbeket. Felelős lehet a srebrenicai mészárlásért is, de Szarajevó 44-szeri ostroma is az ő számlájára írható.

Vajon mit fognak kapni a radikálisok Szerbiában, ezért cserébe?

Merthogy kell nekik adni valamit az biztos, és a szocialisták is kaphatnak majd valamit, hiszen ők még mindig az ingadozó szerepét játsszák. Belgrádban a radikálisokkal léptek koalícióra. Ha emlékszünk még az idei szerbiai történésekre, tudjuk, több radikális van Szerbiában, mint Európa-barát. Kostunica, a radikálisok és a szocik mind erősen EU-ellenes szavazóbázissal rendelkeznek és az ő szavazóik szerezték meg a többséget a legutóbbi választásokon. És azt is tudjuk, hogy nem csak a radikális szavazók, pártjaik is képesek a radikális lépésre.

Vigyázat, sokkoló felvételek:

Nemrégiben egyik kommentelőnknek azt az elmés fordulatot sikerült felbüfiznie, hogy "náci=nacionalista". Szíves közreműködését ezúton is köszönjük.

Minthogy ezután AdamT kolléga a nácizmus kérdését saját blogján már körüljárta, úgy gondoltam, hogy a nacionalizmus sem maradhat szó nélkül. Nem szeretnék senkit Wikipédiás idézetekkel bombázni, inkább megpróbálnék kiemelni egy-két olyan szempontot, amelyek ma Magyarországon felmerülhetnek a "nacionalizmus" és a "nemzet" fogalmával kapcsolatban.

A történetért köszönet Nellynek :)
A sztori valós alapokon nyugszik, csak az inkognitó kedvéért egy-két részleten változtattam.

Az egyik faluban lakott egy fiatal házaspár. Kezdetben boldogak voltak, huszonévesen házasodtak össze, és született is egy gyermekük. Mindketten helyben dolgoztak, így nagyon kötődtek a községhez.
A férfi a harmincas éveiben járva rájött, hogy ő nem szereti a feleségét, mert ő meleg. Próbálta elfojtani magában, de nem ment. Így megismerkedett férfiakkal, és szerelmes is lett.
Ezzel nem is lenne gond, csakhogy faluban lakik.
Aki volt már ilyen településen tudja, hogy mindenki ismer mindenkit, és nagyjából képben vannak az emberek a másik magánéletével. És ezt a történet sem marad titokban.
Mivel a falvakban az emberek nagy részének még mindig az a befásult világnézete van, hogy a homoszexualitás bűn/betegség, sokan megállították a nőt, hogy sajnálkozzanak neki.
Természetesen ebből neki elege lett, így úgy döntött, hogy elköltözik, mert „nem bírja tovább ezt a szégyent”
De a gyerek még mindig nem tudja, hogy az apja meleg, csak annyit, hogy keveset van otthon.

Volt a nácizmus, az annál károsabb kommunizmus és a legkárosabb, a liberalizmus

Mikor indulnak a vagonok (a cigányokkal W.M.H.) (taps, röhögés)

Magunknak kell kezünkbe venni a hatalmat a tehetetlen politikai elit miatt.

(később)

Elsöpörjük őket!

A hatalom azt akarja, hogy menjenek a fiatalok Szlovákiába, de nem, mi itt fogjuk a rendet megteremteni, ebben a csonka országban.

Az etnikai arányok meg fognak változni bizonyos helyeken, és a magyarok kisebbségbe kerülnek.

Vannak olyan honlapok, ahol azt írják, irtsuk ki a keresztényeket, irtsuk ki a magyart. (persze a cigány nő mondata is hülyeség mert ezek csak kommentek)

Parti Nagy Lajossal, a kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alakjával, az Ibusár és a Se dobok, se trombiták szerzőjével indul útjára heti versrovatunk: az alábbi vers a Grafitnesz című kötetben jelent meg 2003-ban.

Szívlapát
(holaha zanzák)
„hezitt állok, mást nem tehetek”